Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
A szerelmet zasságot a nők. férfiak találták Olyan nagyszájú, csúnya nőt vett feleségül, hogy nem is hozományt kapott, hanem veszélyességi pótlékot. ★ — Fiam, hazudsz, s aki hazudik, az lop is — intette a jóra gyermekét a zsebtolvaj. A sírásó mély megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy vannak olyan emberek, — akik élnek. ★ Rafinált ember. Amikor az őrangyala felajánlotta, hogy három kívánságát teljesíti, így kezdte: — Első kívánságom, hogy legyen három kívánságom... ★ Veszélyes embert nincsenek gondolatait (—ó) A. i*aJ1i4*Äs kérés Miért halt meg F, L Ä tragédia az elmúlt tendő végén történt Hevesen. F. L 19 éves kubikus társaival egy siló építésén dolgozott. Az egyik napon a szállítószalag működésének ellentétes irányba volt szükség az anyagmozgatásra. F. L-nek különös ötlete támadt: a szállítószalag megfordítása „nagtT munkát jelentene, ezért sokkal egyszerűbb — javasolta társainak, ha fáziscserével ellentétes irányba működtetik a motort, így a szalag is visz- szafelé forog majd. Mivel társai is ügyesnek tartották az ötletet (!), F. L. gyorsan hozzálátott a két fázis megcseré- léséhez. Pár perc múlva F. L. halott volt. Az egyik fázis helyett a nullvezetőt cserélte Amiről sok sző esik: Rugalmas árszabályozás — széles körű ellenőrzés A z új termet® és fogyasztói árrendszer Bikkor tölti be közgadasági funkcióját, gyakorol hatást a termelésre és a fogyasztásra, ha az árszínvonal viszonylagos stabilitása mellett az ármozgások révén a piaci feltételek változását is tükrözi. . önként adódik a kérdés: mennyiben lehet az árrendszer egyidejűleg stabil és rugalmas. Az árrendszer viszonylagos stabilitását elsősorban az biztosítja, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak jelentős része —- épp a legfontosabb anyagoké és fogyasztási cikkeké — fix, maximált, vagy limitált ár. A különféle ártípusok közül a még az említett hatósági árak dominálnak. Vegyük például a fogyasztási cikkek árait: az áruforgalom mintegy 20 százaléka — a tüzelőanyagok és az élelmiszerek forgalma — fix áron bonyolódik le, ez áruk 30 százalékára maximált, további 27 százalékára pedig limitált árat állapítottak meg s szabadpiaci árak a forgalom 23 százalékában érvényesülnek. A közvéleményt — legyünk őszinték — elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, vajon a mechanizmus működése, a piaci feltételeikhez igazodó ármozgás nem okoz-e olyan mértékű áremelkedést, amely ez árszínvonal stabilitását is veszélyezteti? A központi irányítás számos olyan eszközzel rendelkezik, amelyekkel bizonyos határok között rövidebb- hosszabb időre „beszabályozna” a piacot. (Pl: hitéi- és (kamatpolitika, jövedelemelvonás, felhalmozás és fogyasztás aránya.) Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az állam — bár jelentős értékben szűkítette a hatósági árak körét — korántsem mondott le az áralakulás központi irányításáról. E nnek két egymással szorosan összefüggő eszköze az árszabályozás és ez árellenőrzés. Ismeretes, hogy az ipartermékek, a fogyasztási cikkek választéka állandóan bővül, a gyártmányfejlesztés eredményeként új termékek forgalomba hozatalára kerül sor. Az árszabályozásra vonatkozó új — ugyancsak ez év elején életbe lépett — rendelkezések értelmében a fix árak körébe tartozó új termékek termelői és fogyasztói árát a jövőben is az illetékes árhatóság állapítja meg, míg a maximált áras új termékek árában a felek — a szállító és a rendelő egyeznek meg s az új árat az árhatóság hagyja jóvá. (Tájékoztatásul: a maximált árformát az jellemzi, hogy a felek megegyezése az 1968. január 2-i árhoz kénest csak csökkenést eredményezhet.) Az árstabilitást szolgálja'és az ármozgást befolyásolja az a rendelkezés is, hogy a feldolgozó iparban — ahol az árak jelentős része szabad — az árváltoztatási szándékot előre be kell jelenteni s az új árat csak a hatósági hozzájárulásával lehet életbe léptetni. A fix árrendszerben is volt alkalmunk tapasztalatokat szerezni a burkolt áremelésről. Ennek legtipikusabb formája: az áru használati értékének csökkentése, minőségiének rontása. Az árszabályozásról szóló kormányrendelet éppen ezért kimondja az ár és a minőség egybekapcsolásának elvét. Az áraknak mindig meghatározott minőséget kell kifejezniük; akár hatósági, akár piaci árról van szó, rögzíteni kell. hogy az milyen minőségű termékre vonatkozik. Az áralakulás központi Irányításának az árképzés és a* ármozgás szabályozása mellett —- az ellenőrzés is fontos eszköze. Az árellenőrzés egyrészt az árszabályozó rendelkezések betartását vizsgálja, másrészt azt kell elbírálnia, — s ez korántsem egyszerű —, hogy a szabadárak nem tartalmaznak-e tisztességtelen hasznok A piaci árak realitását, a haszon tisztességes, vagy méltánytalan voltát természetesen nagyon nehéz konkrét ismeretek alapján meghatározni A mindenkori piaci helyzetből kiindulva azt kell megvizsgálni, hogy a fogyasztó az árnak megfelelő értékű cikkek minőségek használati értéket kapott-e. A nyereség nagysága tehát önmagában nem kritériuma a tisztességtelen haszon fogalmának. Szolid nagyságú nyereség is tisztességtelen haszon lehek ha ahhoz a vállalat fondorlattal — pl. monopolhelyzetével viszaélve. a fogyasztók érdekeit megsértve — jutott. A z árstabilitást, az árak jogi védelmét különféle — polgári jogi, büntetőjogi és államigazgatás — szankciók is biztosítják. A polgári jog az aránytalan előny kikényszerítését — az uzsorát —, a büntetőjog az árdrágításk az államigazgatási szankciók pedig az ár- szabályozó rendelkezések megszegésék a tisztességtelen hasznot garantáló ár kikötését büntetik. A hatósági rendelkezésekbe ütköző s a tisztességes gazdálkodással ellentétes vállalati tevékenységért olyan gazdasági bírság szabható ki. amely az okozott kárt és a jogtalan anyagi előnyt többszörösen is meghaladhatja. Emellett a felhasználók is kártérítést követelhetnek. Az árellenőrzés feladata nem korlátozódik a rendelkezések betartásának vizsgálatára. a visszaélések, az árdrágítások feltárására, megakadályozására és az árak jogi védelmére. Az áralakulás ellenőrzése a gazdasági rányí«s új rendszerében információs funkciókkal bővül. Az árstatisztikák és egyéb Információk alapján elemezni lehet az árváltozásokat előidéző okokat, az árak gazdasági hatását, a vállalatok és a felhasználók piaci magatartását. Az áralakulás központi irányítása szempontjából még nagyobb jelentősége van az ártendenciák előrejelzésének. Már utalás történt arra, hogy az új termékek árát az árhatóság állapítja meg, vagy hagyja jóvá s hegy a kijelölt piaci áras termékek árváltoztatását előre be kell jelenteni. Ez egyéb információkkal — a társadalmi szervek tapasztalataival, bejelentéseivel. a piackutató tanulmányok megállapításaival — kiegészítve, az áralakulás előrejelzését is lehetővé teszi. S természetesen azt is, hogy a központi irányítás gazdasági és árintézkedésekkel a társadalom érdekeinek megfelelően hasson az áralakulásra. I jl zzel nem ellentétes, ■4 hogy az ellenőrzésnek nem lehet célja a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás árhatásainak megnyirbálása; Ez ellentmondana a reform alapelveinek. Aligha kéü bizonygatni, bogy a merev hatósági árrendszerben is volt árszintemelkedés. A fix árrendszerben az áremelkedés burkolt módon zajlott le, míg a rugalmas ármechanizmusban nyílt formát ölt s éppen ezért lehetővé teszi, hogy a kormányzat a lakosság jövedelmének szabályozásában, az életszínvonal-politika alakításában is figyelembe vehesse annak hatását Garamvölgyi István meg, s abban a pillanatban halálos erejű áram alá került a géptest... A tragédia okát felelőtlenség F. L. életével fizetett felelőtlenségéért. A tragédiát azonban korántsem csak F. L. idézte elő. Társai, akik helyeselték a fáziscserét, valamennyien tudták: F. L. segéd- munkás, nincs szakképzettsége, ennek ellenére egyik sem mondta, hogy ne! Talán egy intő szó is elég lett volna, s F. L. ma is élhetne... Néhány nappal ezelőtt az egyik egri építkezésen a harmadik emeletről a mélybe zuhant egy építőmunkás. „Elfelejtette” az övvel biztosítani magát Nem halt meg, csak medence- és comb- csont-törést szenvedett... Elrettentő statisztika A két esetet, hangsúlyozva és szorosan aláhúzva: elrettentő példaként mondta él Rózsavölgyi Géza, a Szakszervezeték Heves megyei Tanácsának munkavédelmi főfelügyelője .., — Amikor kivizsgáltuk ez utóbbi balesetet, a vállalat raktárában vandonatúj biztosítóöveket találtunk... — 1967-ben hány három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt megyénkben7 — Négyezerhetvenhat Háromszázhetvennél kevesebb, minit 1966-ban. Rendkívül sok baleset volt a Mátra vidéki Fémművek ben, az Apci Qua- ldtál Vállalatnál, az egri Fi~ nomszerel vénygyárhan. az éoítóiparban. s a mezőgazdaságban is. —■ Halálos balesetekt — Tizenhét — A kiesett munkanapok száma? — Hetvenkilencezerötszáanegyvennyolc. — Csak hozzávetőlegesen: forintra átszámítva mit jelent ez a szám? — Napi ötven forintos átlaggal számítva: közel négymillió forint De ebben nincs benne az az érték, amely a termelésből kiesett munka értőkét jelenti. Ez megsokszorozza a négymillió forintot™ Étetekről, milliókról van ssó — A számokat nézve kommentár nélldil kijelenthetjük: a balesetek száma elrettentő. — Sajnos, így van Államunk milliókat áldoz az egészségvédelemre, a balesetek megelőzésére. Ennek ellenére mégis ilyen szomorú a helyzet. — Miben látja e rendkívül nagy számú „balesetgyártás” okait? — Három fázisa van. Az egyik: tisztelet a kivételnek, de rendkívül felelőtlenek, könnyelműek a gépek, a munkapadok mellett dolgozó emberek. Közömbösek, lebecsülik a balesetek forrásait a munkavédelmi szabályokat a balesetelhárítást A másik: a középszintű vezetők, tehát a művezetők, az üzemvezetők sem törődnek kellőképpen a balesetvédelemmel. „Bevágatják” ugyan a balesetvédelem szabályait a dolgozókkal de munka közben, a gyakorlatban maguk sem tartják be a szabályokat. Elengedik a »gyeplőt”, nem fordítanak kellő figyelmet a balesetvédelemre. A harmadik: sajnos, nagyon sok vállalat, üzem felsőbbszintű vezetői sem veszik komolyan a balesetvédelmi szabályok betartását, illetve betartatását. Pedig joguk lenne hozzá, s ha már a népgazdaság érdekeiért t em is használják ezt a jogukat de a dolgozók egészségvédelme nagyon is megkövetelné. Elvégre mégiscsak legfőbb érték az ember, s ez igenis munkát, felelősséget követel az igazgatótól, a főmérnöktől, az üzemvezetőtől, az osztály- vezetőtől is. A húsipari vállalatnál, a gyöngyösi váltógyárban, ahol az úgynevezett „vezérkar” is komoly munkát vá’lal a bal esetvédelem bői. elenyésző kevés a balesetek száma. Annál roszabb viszont a „vezérkar” hozzállása az építőiparban, a vasasüzemeknél. Nem véletlen, hogy a balesetek nagy része ezekben az üzemekben történik. Betartani é* betartatni — Ha azt vesszük, hogy január 1-től lényegesen nagyobb a „hajtás”, a munkatempó az üzemekben, akkor az év végén még az 1967-esnél is rosszabb statisztika van láthatáron.., — Reméljük, nem így lesz. Sőt: mindent elkövetünk, hogy ne így legyen. Tervünket már elkészítettük: tpvábo folytatjuk a mi kezdeményezésünkre az egész országban bevezetett komplex vizsgálatokat Az SZMT munkavédelmi csoportja, a KÖJÁL és az ügyészség képviselőiből álló brigád újabb üzemeknél, vállalatoknál vizsgálja meg a balesetvédelmet, az üzem- egészségügy helyzetét a törvényesség betartását Tovább kívánjuk fejleszteni az üzemi, a vállalati balesetvédelmi őrjáratokat is. Szeretnénk, ha a gyöngyösi váltógyáriak követőkre találnának: specialitásuk. hogy fényképezőgéppel járják végig a balesetveszélyes helyet s fényképekkel hívják fel a figyelmet a balesetveszélyre, s annak elhárítására. S ha a dolgozók, a közép- és legmagasabb szintű vezetők is rangjához méltóan törődnek a balesetvédelemmel. segítenek bennünket a munkában, akkor egészen biztos, hogy lényegesen csökken a balesetek száma. Az alap. a garancia erre: betartani és betartatni a balesetvédelmi szabályokat. Valóban ez a lényeg, a pozitív változás alapja. Ezt kívánja a népgazdaság érdeke; a dolgozók egészsége, épsége. Nem szajkózni, hanem betartani kell a balesetvédelmi szabályokat, s akkor nem ismétlődhet meg az F. L. tragédiájához hasonló eset... Koós József A legjobbak hőséül A feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezetben megtartották a zárszámadást. Az egy tagra jutó jövedelem közel 17 ezer *orint, s egy munkaegységre a tervezett 38 forint helyett 41 forintot tudtak fizetni. Az állattenyésztés a vártnál nagyobb hasznot hozott a közös gazdaságnak. Nem kis része van ebben. TAKÁCS JÓZSI bácsinak, aki 25 tehenet gondoz. 674 munkaegysége volt, és így közel 30 ezer forintot keresett. CSŐKÉ JÓZSEF gyalogmunkás a szövetkezetben. Szocialista brigádban dolgoznak, s az 6 keresete több mint 23 ezer forint volt. CSÁDI LÁSZLÓ négy éve traktoros a közös gazdaságban. Ügy mondják, univerzális ember, mert kaszál, vet. KELEMEN JÓZSEF a legjobb traktoros a brigádban. (Kiss Béla rajzai) Így kezdődött: ülök a rendelőintézet egyik padján. Nagysokára kérdezi az asszisztens- nő, hogy ki vár foghúzásra. Elképzeltem, hogy katonásan felpattanok és mosolyogva jelentkezem. Lelkileg fel is pattantam, de valahogy teil hamar szóltak, még nem rott időm felvenni a teljes elszántságot. Az ajtó becsukódott. Hazamenjek?... Csak éppen üldögéltem egy kicsit, mert szeretem az emberek társaságát... aztán a jó meleg otthon, egy-két szem De mai- gon, és majd holnap. Űjra nyílt az ajtó, és elködösült tekintettel megközelítettem a nyílást. Elkérték a papírt, én meg vártam, hogy újra szólítsanak. Szólítottak .., Odabent hidegen csillogtak a szerszámok, vigyorogva tárta undorító ölét a fejtámlás szék. Néhány fehér köpenyes nő volt bent. Gondoltam, a fogorvos kiment valahová, talán a kislánya jött, hogy aláírássá az ellenőrzőjét ... Az egyik csinos, barna lány, vagy asszony rámszólt, hogy foglaljak helyet. Kellemetlen érzésem támadt és helyet foglaltam. Mikor jön már az a fogorvos? — Melyik foga fáj? — kérdezte a barna lány. vagy asszony. Puff neid! Csak nem ő a — fogorvosi Se szemüveg, se szigorú arc... Hamar rátapintott a fájósra, pillanatok alatt injekciózott, kiküldött zsibbadni, s. én újra magamra maradtam gyötrő gondolataimmal. A fogam nagyon fájt, evidens, hogy ki kell húzatni. De kérem, férfi vagyok, és ha valami fáj, akkor azt nem szeretem nők szeme láttára reklámozni, hanem a megszokott férfi fogorvos megértő szemeibe szeretek mélyedni, kissé felhősen szomorú arccal, s igyekszem a vigasztaló pillantásokat gyűjteni... Viszont nő húzza majd a fogamat! Ez.. Szóval, az' egyenjogúságot azért ne vigyük túlzásba, kérem! Miért kényszerítenek engem a fájdalmakat is büszkén viselő mártírszerű kiállásra7 Most odaüljek jajgatni egy fogorvosnő elé, aki ráadásul csinos és fiatal?! És... beszólítottak.., Odabent tánczene szólt, a fogorvosnő kezében ott villogott az a rettenetes szerszám, ő maga mosolyogva ringott a tánczene ritmusára, aztán... recs- csenés, csavarás, ciöá- lás... Kicsit pihen, én meg várom, hogy húzza már, ő meg szél, hogy öblítsek már, mert kint van... Tulajdonképpen mi félnivalóm is volt? A fájdalmakat férfihez méltóan álltam, egy arcizmom sem rávdult, tehát büszke lehetek magamra! Meg aztán — ejnye! — egész jól kihúzta! Legközelebb is ide jövök. Ha kell fogat húr zatni.., «-káial«*
