Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-13 / 36. szám
Déltől estig baleseti sebészeten a A szülészet elé diadal- rnas ívben kanyarodik a *• mentő, a Markhót utcai kapu elé szorongva. A legtöbb beteget a baleseti sebészetre viszi. . . „Egészséges betegek” Az exneleteai előbb végigsiet az ember a sebészet folyosóién, onnan nyílik a traumatológiai osztály, az egészséges betegek osztálya. Igen, jól értette az olvasó: egészséges betegek... A baleseti sebészeten fekvők egyik pitianait- tó! a másikra kerülnek ide, többnyire szirénáz» mentővel — vagy a munkahelyről, vagy az utcárőL, a gépkocsi kerekei alól...- Az osztályon, először Pócsik Jenönével, a főműtősnővel találkozom. Elmondja, hogy ez a nap a csendesebbek közé tartozik, majd felveszi a berregő telefon kagylóját. Valaki vidékről érdeklődik. Nyüt medencecsont-törés... — mondja. — Még nem volt a műtőben... Nemrég hoztak be egy Salai kőművest, aki a Kocsis Bemát utcai építkezésen hár- rom emeletnyi magasságból zuhant le. Agyrázkódás, nyílt medencecsont-törés, fedett cpmbcsonittörés. A kórházban .tündén készenlétben áll. bár látszólag közömbös csend uralkodik. Érzéstelenítéssel enyhítik a férfi fájdalmait, bevarrják a fertőtlenített sebeket, majd a megfigyelőbe \iszik, mert azonnal nem Jeliét operálni A végzetes — barmolás ... A lélagzetihez Jutó Kovalko- vits István osztályos alorvos —édesapja is neves egri orvos volt — „vette át”, és beszélt az osztály munkájáról — Negyven férőhelyes az osztály, de sokszor 10—12 pótágyat is be kéfl állítanunk — mondja A kötözőben beszélgetünk. Megtudom, hogy a betegek legnagyobb része köz. lekedési balesetek áldozata, igen sok az üzemi balesetes, de — az emberi durvaság áldozatait is itt gyógyítják, a bűncselekmények sérültjeit. Még befelé jövet láttam az egyik kórteremben egy be pólyáit fejű, idősebb férfit Mozdulatlanul feküdt. Az ágya két oldalán deszka. Lassan egy hete fekszik eszméletlenül; emberölési kísérlet áldozata... vasvillával ütötték le... A kötöző asztalán fiatal fiú fekszik. A lábát tették gipszbe __Az ápolónő lesegíti és ma nkót ad a hóna alá — Vigyázzon — figyelmezteti — ne nehezedjen a bal lábára... — A fiú arca megrándul, e lassan kibiceg az ápolónő támogatásával Mindjárt ezután egy fiatalember szerénykedik be: véres a tenyere. Itt dolgozik a épületben, falat vésnek... Fertőtlenítik a sebet, majd bekötözik. De — a tetanusz elleni védőoltásról hallani sem akar. Nem nagy seb ez — érvel. — igazán nem érdekes... — Sajnos"— fordul hozzám az orvos — a kisebb sérüléseknek nem tulajdonítanak jelentőséget. Pedig a tetanusz a legveszedelmesebb: vezet a halálozási statisztikában világszerte. Nemrégiben behoztak egy embert vidékrőL: megkarmolta a kakas! Nyolc nap múlva hozták be, s öt napra rá már meghall A tetanuszmérgezés olyan gyors lefolyású, hogy ilyen esetben úgyszólván menthetetlen a beteg. Ha látná, aki adta a vért!.., — Mi történt a mai napon. leszámítva a rendkívüli eseteket? — A reggeli vizit után kezdődnek a műtétek. Egy térdízületi porcleválás operációjára és egy amputálásra került sor ma... Egy gépkocsivezetőnek annyira megfagytak a lábujjai, hogy az egyik nagyujját és a mellette levőt amputálni kellett Közben behoztak egy munkást, akinek a hüvelykujjából levágott egy darabot a körfűrész. Egy kisgyerek zúzódásos sérülésekkel került az osztályra és egy szakácsnő, aki forró húslevessel öntötte le magát.:. A kőműves fiatalember ágya mellé állványt helyeztek, s felerősítettek rá egy véned töltött palackot. Vérátömlesztésre készültek: a beteg keringése romlott, bekövetkezett a sokkos állapot A transzfúzió ezen segít. Transzfúzió.. .vajon az. aki adta a vért. sejti-e, érzi-e, hogy mit adott a vérével? Sokért nem adnám ha látná ... A beteg visszatérő színe lenne a legnagyobb jutalma! Pillantás az ügyeletre Az eszméletlenül fekvő ötvenhárom esztendős férfinél megkezdték ezen a délutánon a mesterséges táplálást — Volt egy betegünk — mondja dr. Krasznai István ügyeletes orvos, látva csodálkozásomat —. aki hetven napig feküdt eszméletlenül Az osztályon eddig ez volt a leghosszabb idő... Krasznai doktor volt egyébként akkor is az ügyeletes, amikor betört koponyával behozták a férfit ö távolította él a tört csontdarabkákat az ép koponyacsont alóL — Es volt eddig a legsúlyosabb esetem.. Este nyolc órakor egy fiatalember fekszik a műtőasztalra. Bal csuklóját véletlenül késsel elvágta. Szerencsére nem sérült meg az ütőér, de a seb elég mély és széles. Boros« Katalin ügyeletes műtősnővér már fertőtleníti is, majd a seb kétoldalún érzéstelenít Az orvos közben felírja az adatokat, aztán steril kesztyűt húz. ö varrja be a sebeit Gyorsan dolgozik, alig van vér. Attűzi az utolsó szá lat is, összekötözi, majd a nővér fehér gézpólyát csavar a fiatalember csuklójára. Még egy tetanuszoltás. •. és a kint aggódó fiatal asszonyka megkönnyebbülten karol a férjébe. Kátai Gábor CSÁTH GÉZA Nyolcvan éve született, a modern magyar novella egyik úttörője és rangos mestere: Csáth Géza. Foglalkozására nézve orvos, ám igazi hivatásának az írást és a zenehallgatást tarthatta. A századelső radikális napilapjában, a Budapesti Naplóban tűnt fel. Ady Endre, Bíró Lajos, Kosztolányi Dezső kollégájaként Bartók Béláról írhatott, az értelmiség legigényesebb rétegéhez szólhatott. Ez a közönség érett, mély, művészi rangú produkciót várt az írótól, s Csáth Géza ennek a várakozásnak csaknem mindig meg tudott felelni. Tárcanovellái is kitűnnék szépségükkel, nyelvi gazdagságukkal, szomorú elvágyódásuk átélt, őszhite igazságával. Nem érezte jól magát a monarchia Magyarországán. A rossznak, embertelennek felismert rend tagadására többféle művészi eszközt tartott alkalmasnak. A naturalizmus nyersebb közvetlensége után a látomás, az álom jelképessége következett. Feltűnik Csáth írásaiban a soha be nem teljesülő vágy, az eleve bukásra kárhozott szépség, amely csak közvetetten tagadja a sivár, szürke, fénytelen valóságot. Az Egyiptomi József, az Elfeledett álom, A vörös Eszti, a Schmidt mézeskalácsos tartozik ebbe a kategóriába, amelynek legjellemzőbb darabja talán mégis A varázsló halála. Erről kapta címét Csáth Géza néhány évvel ezelőtt megjelent kötete, amely a televízióban bemutatott darabját, a Jamikát is hozzáférhetővé tette. A Janika nem kínál különösebb meglepetéseket, a novellák annál inkább. A századforduló tragédiáinak, háborúinak, kegyetlenkedéseinek hátteréről és okaira! készült, megdöbbentő pillanatfelvételekre bukkanunk Csáth Gáza kötetében. Egyesek nem alaptalan párhúzamosságot vélnék felismerni Kafka, és Csáth között. A távoli megfelelés mögött annyi a bizonyosság, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia társadalmi és hatalmi viszonyai Prágában és Budapesten hasonló megfigyelésekhez vezethettek. Kétségtelen, hogy a Katonai behívó című Csáth-novellát nem igen lehet ma úgy olvasni, hogy eszünkbe ne jusson Kafka regénye. A per. Közös ellenség, a császári és királyi közigazgatás ellen hadakoztak. Olykor sejtéseik és félelmeik is találkoztak, de más volt a módszerük. Kafka látomása apró részletekig kidolgozott, a Csáth Gézáé ennél szerényebb. Ám olykor nem kevésbé döbbenetes. És az olvasók jó része számára talán könnyebben megközelíthető. Egy másik remekműve az Anyagyilkosság című novella. Itt is az embert lealjasítő romlottság, a kegyetlenség tüneteire figyelmeztet az író. Csáth Géza témái, motívumai, eszközei és hangulátai fel-fel tűnnek a két világháború közötti magyar novellisztikában. Legtöbb motívum unokatestvérével, Kosztolányival rokomitja. Kosztolányi előtt senki nem tudott olyan lényegretörő és feszültségű elbeszéléseket írni, mint a tragikusan élő és fiatalon elhunyt orvos-novellista. A művészi tökéletesség gyakran teljesülő igénye nála is a progresszív céljaihoz kapcsolódott. Csáth nem politizált közvetlenül. Akadt a haladó író táborában. aki élesebben, s főleg közvetlenebbül támadta a magyar elmaradottságot, az imperializmus korának etembertelené- dését. A maga módján azonban ő is ugyanazt az ellenfelet járta körül, az emberi álmok valóra váltásának szűkagyú ellenfeleivel kelt bírókra. S tette ezt olyan írásokban, amelyeknek olvasása ma is élményt ad híveinek. rL t. A televízió műit heti programjából a fiatalság és a sport számain kívül három — egy-egy angol, nyugatnémet, szovjet — filmet kell feljegyeznünk krónikánkban. Peter Johnston Gyilkosság gyorsírásban című krimijében az ágyhoz szegezett öregasszony gyorsírásban rögzíti az elvetemült gyilkos minden mozdulatát, de ez az amatőr riporter a kiállott izgalmak hatására meghal az események után. Az elmaradhatatlan detektívfelflgye- lő, rokonszenves és szemfüles segédeivel csak néhány embert vesz célba: gyanúsítottjai valamennyien rendelkeznek olyan érzelmi és jellembeli vonásokkal, amelyek indokolnák a csinos szőke hölggyel szembeni brutális fellépést. Váratlan és meglepő fordulat természetesen a gyorsírás megfejtéséből és a tükörképből adódó félremagyarázás, de minden krimiben a képlet teljes tisztázáP.HOMfARP: / REJTŐ JENŐ/ Gardone nagyon szenvedett. Arcán a sápadt, napégette kreol szín sárgás, egészségtelen vegyüléke ült Nehezen lélegzett és patakokban folyt a verejték róla. Pedig idáig lovon tette meg az utat — Aztán — folytatta Finley hadnagy —, félek, hogy hem egy gyanús alak van íit, különleges megbízatással. Ezt az őrületes útépítést a dzsungelén át Angol-Gui- peáig szívesen megakadályozná néhány nagyhatalom. Gyanús, rejtélyes esetek fordulnak elő. Például a két titokzatos lövés ... Csak az nyugtat meg, hogy valószínűleg a francia titkos szolgálat tisztjei közül is vannak itt néhányan. Méfwsőé IMS, február 1&. kedd Gardon szemhéjai fáradtan hunyódtak. — Mi?... Tisztek?.;. Ugyan! Hol? — Talán a partizán csapattal, de lehet a légionisták között is, vagy a transzporttal ... — Ezek rémregények! Egy francia tiszt nem áll be közlegénynek, nem hagyja verni magát mint rab a gou- mier-ktőL A tábor élénk nyüzsgésén látszott, hogy ez az utolsó pár óra vonulás előtt Mindenki elkészült a bizonytalan ideig tartó menetelésre. Akiktől elvonták a fél vízadagot, azok utoljára még ittak egy jót. Ezek közé tartozott Galamb is. A jókedvét ismét visszanyerte. Az ő kedélyén az sem fogott, hogy szédelgett a saját szagától a nyakára öntött kmiriia miatt. Egyszer csak a barna bőrű, ősz bajuszú arabot pillantotta meg, aki Murzuk- ban jósolt! Nini! Hát ez hogy kerül ide?! — Halló! öreg varázsló! Maga autóbuszon jött?! — Én a szabad harcosokkal vagyok, rumi úr — mondta a varázsló. — Megyek veletek mindenhová. — Nagyon okos, legalább nem unatkozunk. De hol hagytad a kis, kacskaringos barátodat? — Képzeld, uram, ellopták. Hallottál még ilyet? / — Miért ne? A vadnyugaton lovat lopnak, a Szaharában viperát. Egész kedves kis állat. — Én aggódom — csóválta a fejét a varázsló —, sok gazságot követtek már el kígyóval. Akinek szarvasviperája van, az bárkit megölheti Elég, ha ellopja az ingét... Galambnak tátva maradt a szája: — Mi?... Mi ez már megint... Ingét? Mit mondasz? rr Ha valakit meg aka* tor Brétail villája előtt, mikor azt a női szellemet, akkor láttál először... A nő a villa hátsó kapuján csengetett és a lakáj eresztette be. Ez volt! Hiszen ez csak bemázolta magát!... Ez egy fehér ember! Halló! No, megállj, te büdös filmszínész!... Merre van ... Nem láttak kérem egy kígyóbűvölőt, aki barnára van festve, de lakáj?... Marha, maga! Halló! Nézd csak, hát hova tűnt!... Meg kell fogni! Ez tud valamit a kísérteiről, aki mosta- rában is sűrűn megjelenik előtte, de csak álmában, és nagyon kellemesen viselkedik... Hé!... De hiába kereste. Az álarabot mintha a föld nyelte volna el. Senki sem tudott róla, sehol sem látták ... Az a dolog, amit az ingről mondott, marhaság. Neki mindig ilyen izéket mesélnek. Egy kígyó nem véreb. Majd Sherlock Holmes nyomozni megy és pórázon vezet egy viperát, hogy lefeküdt, mert tudták, hogy másnap mennek tovább. Éjféltájban iszonyú ordítás verte fel a tábort. Négyen aludtak egy sátorban, közöttük Galamb is. Egy Kra- martz nevű közlegény rohant ki üvöltve... Szarvasvipera harapta meg, és olyan mélyen mart bele, a katona felső karjába, hogy nem bírta visszarántani a fogát. Csak kint a sátor előtt hullott le róla, és nyolc puskatus csapott egyszerre a hüllőre. A szerencsétlen Kramart néhány perc múlva meghalt. A szarvasvipera ellen nincs védekezés... Galamb ijedten állt ott. Amikor az általános riadalom lecsillapodott, egy távoli pálma alá ült. A többiek ismét visszafeküdtek. Holnap menetelni kell. Galamb azonban kissé megrendült. Nem értette teljesen a dolgot, - mert hiszen ha az ő ingét lopták el, akkor miért marta meg a vipera Kramartzot? Vagy elromlott a kígyó szaglása?... Végeredményben egy vipera lehet náthás... Milyen egyszerű lett volna minden, ha marja meg. Most már őt f szagol ja a tettes nyomát. Mindenfélét A ^ beszélnek itt egy hiszékeny embernek. — Olyanok, mint a matrózok, ben. Hopp! Persze! Már tudja, hol látta. A meghajlás... Megvan! A lakáj! Az Avenue Mafientán, dókakik halálhajóról meg tengeri kígyókról regélnek az újoncoknak. Még szerencse, hogy nem esett a fejére. Valaki ellopta az ingét, mert bukott a szép mintára. Takarodó után mindenki nem volna gondja iá, hogy milyen módon patkoljon el. Lehet, ^hogy Kramartz halaidnak ő az oka?... De hát ha az ő ingével vadították meg a viperát, hogy került a kígyó Kramarthoz? És ki lopatta el az ingét? .. Csak a szellem lehetett! A nő! A háromszögű anyajeggyel A sivatag szelleme. .' Na csak kerüljön a szeme elé Valaki megérintette a vállát: — Jó estét. A lovaglóruhás kísértet állt mellette. (Folytatjuk} Két krimi, egy színház sáig folyik a logikai játék. Ebben a játékban nüntha emberi vonásokat, jellemzést is kaptunk volna, és így hihetőbbé vált a „kidolgozott eset”. Az Orion űrhajó második kalandja, Az eltérített bolygó után sem változott-módo- sult az a véleményünk, hogy a Varangyok ijesztő fenyegetése, az Orion felrobbanása, a Hydrára való megérkezés, a földi kitelepítési intézkedések, az Orion parancsnokának eme mesében egyre fontosabbá válása csak arról győzhet meg bennünket: lehet a technikai fejlődés bármilyen bravúros, mi manapság az emberfeletti hősök nélkül igazi nagy krimit vagy futurista alkotást el sem tudunk képzelni. A hét vége végre igazi élménnyel ajándékozta meg a tv nézőit. Gorkij patétikus hangvételű drámája, a Nyaralók a század eleji Oroszország nvárspolgárait veszi célba. Nem kívülről támad az író, a hősök maguk vallanak magukról. Itt mindenki rosszul érzi magát a jelenben. Futni, menekülni szeretne a gyökértelen, nyaralási állapotból valahová, ahol fontosak és szükségesek lehetnek valakik vagy önmaguk számára. Talán már nem is az lenne a fontos, ebben az áporodott világban, hogy kikhez, de valahová tisztán és őszintén szeretnének tartozni. Viasz fiatalságával, Julia szépségének csábításaitól és buktatóitól megundorodva keresnek valamit, amit Varvara és Marij.a fogalmaznak meg és vágnak a férfik szemébe. Szuszlov, Sa- hinov, Bazsov, az orvos, az olthatatlan szerelemről szavaló Pável csak fecsegnek, egyik sem jut sem a határozott döntésig, sem a golyó által kínált megoldásig. A film rendezője, Borisz Ba- bocskin, a remekbe szabott párbeszédek fülledtségét és a nyaralók szénaillatú tisztaságát ellenpontozza. Lehetetlen nem gondolnunk Gorkij hősei láttán a francia forradalmat megelőző párizsi szalonéletre és a Saint-Cloud-i pásztorjátékokra. (farkas) ölni, akkor az illető viselt ingét betömi egy zsákba, amelyben vipera van. A kígyónak nem ad enni, döf- ködi a zsákot, szóval kínozza az állatot Azután éjjel, közel ahhoz a helyhez, ahol az ing tulajdonosa van, kibocsátja a kígyót A vipera száz ember közül is azt fogja megmarni, akinek az inge a zsákjában volt — Mi? Nem rossz..« — Ez évszázados módja a gyilkolásnak, mindenki ismeri errefelé, és egy úr azt mondta, hogy... messze Indiában is csinálják... Száléin ... Az arab mélyen meghajolt, azután elvegyült a nyüzsgés
