Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-10 / 34. szám
A gazdag vis Hollandiai útijegyzetek Rotterdam. — O. Zatkine szobrászművész alkotása emlékeztető a náci pusztításokra. E . Seheveníngen, az Északi- tenger egyik legkedveltebb fürdőhelye nem a legkedvezőbben mutatkozott be. Heves északnyugati szél több méteres hullámokat kergetett a homokstrand felé. A parti szállodasor ilyenkor üres, teraszait nem töltik meg a kávézó külföldiek, a híres hollandi sört fogyasztó közönség. A parti sétány mégis zsúfolt. Vasárnap van, s a hágaiak — Seheveníngen fürdőhely közvetlenül Hága mellett fekszik —, autóikkal kiruccannak a napsütötte tengerpartra, a friss, sós levegőre. A" „sétának” mindenesetre kényelmes mód.iát választották: — autójukban ülnek, s fel és alá hajtanak a 3 km-es sétaúton. »A le<rna<*yohb falu” A több mint 600 ezer lakosú Hága kormányzati és diplomáciai székhely. A Hofvij- ver-tó partján épült, 700 éves binnenhofi lovagtermében nyitja meg évente a parlaösszesen 14 nyomtávú, számtalan felül- és aluljáróval. A% újjászületett város Rotterdam a világ legnagyobb kikötője, a Rajna torkolatában. Évi forgalma megközelíti a 150 millió tonnát. (összehasonlításul: 1966- ban New York kikötőforgalma 94, Londoné 80, Marseille és Antwerpen valamivel több mint 60, Hamburg, Genova és Le Havre 30 és 40 millió között volt.) Előnye, hogy az atlanti kikötők közül az ár- apány ingadozása viszonylag itt a legkisebb, 1,5 méter. A nem sokkal messzebb fekvő Antwerpené például 4 méter. Dokkjait úgy építik ki, hogy azokat a legnagyobb olajszállító hajók is felkereshessék. Jelenleg 150 ezer tonnás tankhajókat tud fogadni, de a torkolattal szemben, a nyílt tengeren most úgy képezik ki a kikötőt, hogy 250 ezer, sőt ennél nagyobb tonnatartalmú hajókat is fogadhassanak. Az olajhajók forgalmával függ össze a város rendkívül fejlett petrokémiai ipara. A világ legnagyobb olajtársasági hatalmas olajfinomítókat építettek itt. (Éppen a napokban számolt be a sajtó arról a sajnálatos tűzvészről, mely az angol—holland Shell olaj- társaság rotterdami finomítójában pusztított.) A kikötőben évente mintegy 30 ezer tengeri és mintegy negyed- millió folyami hajó fordul meg. A Rajnán át itt bonyolódik le a Ruhr-vidéki érc- és szénszállítás jelentős része is. Emlékeztető A rotterdami kikötő iparóriásai híven tükrözik az idők változásait Valamikor innen indultak hódító útjaikra hajóikkal a gyarmatosítók, s évszázadokon át ide hordták rablott kincseiket. Ez teremtette meg az ország gazdaságának alapját. Ma pedig a külföldi, elsősorban az amerikai tőke behatolásának lehetünk szemtanúi. Az amerikai Caltex, az Esso, a svájci Aluchemie, számos brit—holland és nyugatnémet—holland vegyes vállalat jelzi, hogy a hódítókból lassan meghódítottak lesznek. Rotterdamot a folyó két részre osztja. A két városrész közötti forgalmat korábban a hidak bonyolították le. Ezek azonban kevésnek bizonyultak, és — bizonyos mértékig — a hajózást is akadályozzák. A hidak tehermentesítése és később helyettesítése érdekében épülnek az alagutak a folyó alatt. A 4 pályás Maas-alagúton á például naponta 80 ezer aut mehet keresztül. Külön alap utak épülnek a gyalogosé és a Hollandiára annyira j: lemző kerékpárosok tízezr számára. Az 1968-ban elk szülő Metro ugyancsak alap úttal köti össze a folyó ké partját Rotterdam rengeteg szenvedett a hitleristák bon báltól. Úgyszólván alig ma radt épülete. Néhány mű emlékjellegű ház helyreáll:' tásán kívül a város teljeser újjáépült a háború után, ma egyike a világ legkorszerűbb városainak. Emlékezte tőül a náci terrorra, „1940 május — az elpusztított vé ros” felirattal megrázó szó" rőt emeltek a város lakói. Gáti István (Folytatjuk) Nemzetközi tervpályázat A bulgáriai Russe város központjának átépítésére, megtervezésére pályázatot írtak ki s részvétéire meghívtak egy magyar tervező kollektívát. Russe jelenleg 120 ezer lakosú Duna menti város, kereskedelmi átrakodó csomópont és Kisebb tengeri hajók kiötője. Központja elavult ezért elhatározták: mintegy 200 hektáros területen újjáépítik. Az átépített városrészben 40 ezer új laknóak építenek otthont, továbbá közintézményeket., üzletközpontot sportcsarnokot színházat és más szórakozóhelyeket A nagyszabású pályázaton 16 bolgár tervező kollektíván kívül bécsi, pozsonyi és belgrádi tervező csoportok is részt vesznek. Az Építőművészek Szövetsége kérte fél a magyar Tervezőket: Mező Lajost, Gulyás Terézt. Vojnits Istvánt Kovács Balászt és Ropár Ferencet, akik júliusig elkészítik tervüket. A nemzetközi pályázat elbírásálására szeptemberben kerül sor. NYARALÓK VASÁRNAP. 20.20 A film az ismert Gorkij- drámát dolgozza fel. A szovjet irodalom első klasszikusa. amikor levelet írt a rendezőnek, így jellemezte a darab szereplőit: „Ez az értelmiség magányosan®!! a nép és a burzsoázia leépít, nincs befolyása az életre... nyugodtan. csendben akar élni, mindössze lehetőséget keres, hogy igazolja magát szégyenletes tétlensége miatt, amiatt, hogy elárulja életadó rétegét, a demokráciát”. A magyarul beszélő szov- ie film a „Klasszikusok tv- filmen’ sorozatban kerül bemutatásra. Rendező: Borisz Bábocskin. UR ES KUTYA SZERDA. 20.20______ fajtiszta származást sejtet, ez azonban nem akadálya agaz- da és kutyája között levő „jó viszonynak” és ragaszkodásnak. amelyet Thomas Mann kedves. meleg humorral, rendkívül meggyőzően írt meg. A magyarul beszélő nyugatnémet tv-tilmben az írót megszemélyesítő színészt Mensáros László tolmácsolja magyarul. BUDAPESTEN HARCOLTAK PÉNTEK, 20.20 Thomas Mann hasonló című elbeszélését az író leánya — Erika Mann — és a tv-adaptáció rendezője — Cas van Berg — dolgozta fel képernyőre. Az Űr — maga az író, a Kutya — Bausan, rövid szőrű, német vizsla. Bausan külseje nem éppen Háromrészes tv-film, amelynek II. és Hl. részét szombaton. illetve vasárnap 20.20 órakor láthatjuk. A forgató- könyv alapjául Csillik Gábor néhány éve megjelent könyve szolgált. A szerző részvevője volt a fasiszta megszállók elleni partizánharcoknak, mint a legendás hírű Szír- csoport tagja. Ez _ egyben a film műfaját is elárulja: dokumentumokkal rendelkező játékfilm. Másrészt kalandos történet, hiszen a Szír-csoport 1944 márciusától 1945 január elejéig félszáz fegyveres akciót hajtott végre a megszállók és hazai csatlósaik ellen. Az alkotók nem történelmi tablót akartak készíteni, hanem a csoport tagjait emberi egyszerűségükben, belső küzdelmükkel együtt ábrázoló művet. A film főbb szerepeit Madaras József, Dávid Kiss Ferenc, Koncz Gábor, Meszléri Judit. Császár Angéla, Barsi Béla, Orsolya Erzsi és Sinkó László alakítják. Rendező: Sz&nyi G. Sándor. Nem könnyű feladat (A Wochenpresse karikatúrája) Népművelési értekezlet Bükkszéken Bükkszéken tartott értekezletet az Egri Járási Tanács művelődésügyi osztálya, ahol a község vezetői, társadalmi, tömegszervezeti és : üzemi képviselők részvételével a község művelődésügyi helyzetét vitatták meg. Az értekezleten egy tema- I tikus ellenőrzés tapasztalatairól számoltak be. így többek között szó volt arról, hogy a népművelés számára csupán a tsz, az iskola és a községi tanács helyiségeiben van megfelelő környezet, ennek ellenére eredményes ismeretterjesztést folytattak tavaly. A jövőben a fiatalok tervszerű foglalkoztatását, a nők művelődési igényeinek l kielégítését tervezik. Gönczi mentet a holland királynő. u’i^vwwyvwwwwu-u A vár más épületeiben tartja üléseit a parlament két kamarája. A város központjában a jellegzetes németalföldi stílusú műemléképületek mellett múzeumok, színházak, hatalmas áruházak és nagy forgalom. A város a háború alatt sokat szenvedett a németek bombázásaitól, de ma már teljesen újjáépült. Modern lakóterületei is őrzik azonban a városkép régi tradícióit: rengeteg park, pázsit, virág, kert övezi a házakat, s emlékeztet Hága hagyományos jelzőjére: „Európa legnagyobb faluja.” Hollandia a világ legsűrűbben lakott országa: négyzetkilométerenként 376 lakosa van. Az országgal kapcsolatban egyébként is sokszor találkozhatunk a „leg” szócskával: itt találjuk például a világ legnagyobb kikötőjét, Rotterdamot, Európa legújabb és legkorszerűbb repülőterét, a Schipol-t, a legtöbb szélmalmot, a világ legmélyebben fekvő országa, és — tapasztalataim szerint talán hozzátehetem: — itt van .Európa legkorszerűbb, legjobban kiépített úthálózata. Az előbbiekre még visz- szatérek, az utóbbiról talán csak annyit, hogy az Amszterdamot Hágával és Rotterdammal összekötő autópályának olyan szakaszán is utaztam, ahol a pálya hét-hét, 4 UímisűM 1968. február 10., szombat 1 39. — Én jól bírók mindent, csak a hideget nem — felelte vacogva. Előkelő külseje most először sínylette meg a szolgálatot. Magas homloka körül őszülő haja. klasszikus arca és remek, férfias alakja semmivé váltak ebben a didergésben. — Kedves Hla- vács kolléga... És nem sajnálnék tizenöt frankot magától, ha szerezne nekem egy... inget... amit felvennék ez alá..; Nincs több fehérneműm... és két ingben .. j kevésbé fáznék... Nem... valami úri dolog... kettős fehérneműt hordani... De itt olykor... fel kell adni... az etikettet... — Csakugyan ennyi pénzt áldozna? — kérdezte Hüa- vács. — Szavamra... Van talán egy felesleges inge? — Az nincs, de lophatok éppen egyet — morfondírozott a cipész. — Milyent szeretne? — Nem vagyok barátja az ilyesminek... de az eset oly kivételes, hogy eltekintek!... Ha szabad választanom a század ingei között, akkor'... ezét a Harrincourt-ét szeretném. Úgyis minegy. hogy kitől lopja. Vagy nem? ... Harrincourt-nek finom inge lehet... — Kérem .Legyen Harrin- court-é, de akkor húsz frankot fogok kérni. — Miért éppen húszat? — Micsoda kérdés? Egy finom ing mindenhol drágább. A Nadov ingét olcsóbban is számíthatom. Nyolcnapos menetelés után elérték az utolsó térképezett oázist, Agadirt. Erről inkább csak tudták, hogy van. A század fele beteg volt. Pokoli zaj. bőgés, csörömpölés töltötte be a kis oázist, amely már porral betemetve, elképzelhetetlen légyfélhőkkel feküdt a vigasztalan Szahara egyhangú, sárga síkján ... Az állatok nyerítettek és üvöltöttek, mert a legyek fürtökben csüngtek róluk. Mindenféle védekezés hatástalannak bizonyult ellenük. A partizánok és a légionisták között helyezkedtek el a rabok és a hatalmas arab csendőrök. Nem volt ajánlatos a szabadcsapatot a kátémért kávézni a légionáriusok most is csak odajárnak a partizánokkal utazó vén kávéfőzőhöz, egy pohár meleg italra. Titokban még pálinkát is kaptak, bár ez a kantinos szabadalmai közé tartozott. De a kantinosnak nem volt kmirha pálinkája. Ez egy szörnyen átható, pomádé- és keserűmandula illatú, erős szesz, amit mindenféle virágból erjesztettek. A kávéfőző körül mindig egy kis karéj légionista ült törökülésben, és megvitatták az eseményeket. örömmel üdvözölték a közeledő Galambot. Mint ő mondta, az arabbal együtt Zenés Kávéházat nyitnak a Szaharában. De ma nem a szokott bakugrással jött Komoran bandukolt, és nem vette elő a hangszerét sem, miután leült... — Elszomorít a helyzet — mondta sötéten. — Engem is..: legyintett az őri ás Nadov, mert igazán reménytelenül állomásoztak itt. betegen, rongyosan, egy ijesztően halálos pontján a világnak, elzárva a tánsada- dalomtóL Galamb élénken emelte fel a fejét. — Szintén ellopták egy ingedet? Elképzelhetetlen, hogy milyen meglepetések érhetik az embert a Szaharában ... Ellopták az ingemet ... Mindössze két ingem volt... Egész finomak. A másik is ilyen kék-sárga csíkos volt, fehér pöttyökkel, mint ez itt rajtam. Valódi műselyem... Nagyon szomorú volt. — Parancsolsz kávét, rumi úr, vagy kmirhát... — rikácsolta fülsértő, rekedt, sipító hangján a vén arab. — Erős szagú, jóízű kmirhát,.. vagy finom kávét... — Kávét adjon, kisfiú — mondta búsan. Ha egy arabot magázott, ez feltűnő jele volt nála a rosszkedvének. — Nekem kmirhát — lépett oda izzadtan Rikajev, a dán borbély —. de gyorsan... phü... a hőség... — ő is kigombolta a zubbonyát, mint a többiek — ... és a legyeik... a legyek megölnek... — Ezrével zsongtak, kinyíló szájakba szemekbe repültek, a kávéfőző hiába lengette rongyát. Tömött csomókban zsongtak. Galamb megkapta a kávéját, és búsan kevergette. A kávéfőző bement a sátorba és hozott egy nagy kannát, ebben tartotta a tartalék pálinkáját, de most megcsúszott, és szörnyű!... Az egészet Galamb nyakába öntötte. Végigfolyt rajta a maró szagú ital tetőtől talpig. _— Hülyéi — kiáltotta kétségbeesetten Galamb, és felugrott. — Ez a szörnyű szag most napokig gyilkolni fog. — Bocsáss meg, rumi úr — rikoltotta papagály-sirámát az öreg, és rongyával töröl- getni kezdte. — Ó, de átkozott ügyetlen vagyok... A katonák röhögtek. Legalább valami derűs mozgalom kavarta fel az oázis ápo- rodott. rekkenő melegét. Ekkor ‘harsant fel Trop- pauer Hümér csataordítása; — Ide hozzám, katonák! Ötven gouimier-vel verekedett költő. (Folytatjuk* nasággál összeereszteni.. Még így is kiütött a ribillic.
