Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-08 / 32. szám
Hová indulnak a nyolcadikosok?... A Sertelcapu utca már valóban Eger peremén van, itt áll a XI. számú általános iskola épülete. Nyolc év után a negyven Jegöre- , gebb” diák innen kap szárnyra, innen indul ki-ki I saját vágya, célja felé. Tegnapi számunkban egy falusi iskola szerepelt a pálya- választásról szóló témánkban. Most a „városiak” következnek ... Néhány számadat bevezetésképpen: a negyven gyepek közül húsz a középiskolai tanulmányok mellett döntött. húsz pedig iparitanulóintézetben szeretne szakmát tanulni. A középiskolai „aspiránsok” közül 4-en szakosított osztályt választottak (kéimia-biológia, illetve mate, matika-fizika). egészségügyi szakközépiskolába egy kislány jelentkezett, az általános gimnáziumot négy diák. a többi az esztergályos szak- középiskolát választotta. Náluk bizonyára a Dobó Gimnáziumban tett látogatás hatott a legösztönzőbben. Ami az iparitanuló-jelölteket illeti, nagyobb részük a műszerész szakmával szimpatizál, de találunk közöttük a szobafestő és a pék szakma iránt érdeklődőt is. D. Negyvenen a „óvónő szeretnék lenni... nagyon szeretem a piciket!” már bizonyított is érvei mellett, ugyanis... a legnagyobb biztonsággal közlekedik a Jétrán ... ! Tóth Tibi ugyancsak elektroműszerész szeretíros pereméről ne lenni: érthető... Édesapja ugyanis villanyszerelő. Az iskolában ~ Tibi volt az. aki bemutatta, hogyan kell egy-, vagy kétkapcsolós csillárt szerelni... Akad még vegyésztechnikus-jelölt is, Elek Jóska, akinek természetesen a kémia a kedvence, míg a matematika legjobb barátja, Kovács Lali, az osztály egyik legjobb tanulója közgazdasági pályára készül. Aztán van „gépész- mérnök” is: Kolozsvári Pista. Imádja a motorokat, s lehetőleg mindent szétszed. — Van egy kerékpárom, azt már nagyon sokszor szétszedtem, meg összeraktam. Aztán van egy rossz motorunk is, amit nemsokára megjavítunk apuval! Egyelőre még csak tervek, de komoly tervek ezel$, mert ők is tisztában vannak vele: nagy felelősséggel jár egy jelentkezési lap kitöltése! Ha leírta a szakma nevét, az a szó már sorsdöntő lehet. Hogy van-e különbség a „falusi” és a „városi” igények között? Nincs. Esetleg csupán any- nyi, hogy a kiválasztott vá„Ha majd gépészmérnök leszek...” (Kiss Béla felvételei) rosi iskolából éppen nem készült senki mezőgazdasági pályáira... Máshonnan igen. Az igényeket jól ismerik, mert a tanárok nemcsak a különböző szakmák megszerettetésére, hanem a valóság őszinte ismertetésére is gondot fordítottak. Ezért nem csodálkoztam, amikor a gyerekekkel beszélgetve éreztem: tudják, milyen felelősséggel tartoznak önmaguknak, s azt is, hogy többé-kevésbé helyesen mérlegelik lehetőségeiket. Persze segítségre, támogatásra, biztatásra ezután is nagy szükségük lesz! (kábái) *— Szaklkám, maguknál mivel kezdték meg a nagy téli gépjavítást? — Célprémiummal. (Zsoldos Sándor rajza) Sajtótájékoztató a rádióban Mo estet Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban A rádió szórakoztató osztályán szerdán azokról az érdekesebb műsorokról tájékoztatták a sajtó képviselőit, amelyeket az év első felében sugároznak. A fél év műsorai között szerepel az első eredeti magyar rádiókrimi, a Gyilkosság egy sztriptízbárban. A darab íróját, rendezőjét, szereplőit nem nevezik meg, a hallgatók egy 13 plusz 1-es totószelvényt tölthetnek ki a második résé meghallgatása után. Ezen a darabban szereplő 13 színész nevére kell tippelni, a plusz 1-et pedig az találja el, aki a gyilkost megnevezi. A nyertesek között -két 1000 és hét 500 forint értékű klasz- szikus könyvösszeállítást sorsolnak ki, hogy a krimirajongók is ismerkedjenek meg a klasszikus irodalommal. Az első részt február 17-én sugározzák. Ü.j műsor a Mit üzen a rádió? című adás, amelyben Sípos Tamás vezető riporter válaszol majd a hallgatók leveleire. A műsor, amely minden beérkező közérdekű írással foglalkozik, első ízben február 18-án jelentkezik. Nagyszabású vállalkozás a Pódiumon a színház című non-stop műsor, amelyet március 27-én sugároznak 14 órától 0 óra 25 percig Mit tehet az az ember, aki mély humanizmusától áthatva megmenteni igyekszik az emberiség egy részének elkallódni készülő élethivatását? Természetesen feltalál valami optimista szerkezedet, például a pedálos klarinétot! No, de a találmány kivitele-^ zéséhez pénz is kell! Ezt viszont, miként a mindennapi betevő falat biztonságát, „az élet perifériájára” csúszott Agostino Capece családja nélkülözi. Márpedig valahonnan okvetlenül kell szerezni pénzt. De honnan, és mi módon? Természetesen a bankból, rablás útján! A világtörténelem ismer szomorú és vidám bankrablást is. A „szomorú” jelenthet erőszakkal bekövetkezett halálesetet, a „vidám” jelenthet egy bankrablás folyamán világra jövő új életet, mint ebben a bohózatban is. Miért ne lehetne temető, pénzraktár, s egyben szülőszolja is a Szentlélek Hitelbank páncélterme? Samy Fayad szerint lehet. Ha már éppen bankrablásról van szó, a tény nem nélkülözheti az izgalmat, egy betörés alaposan megszervezett kivitelezését, ahol vagy egy hajszálon, vagy éppen a biztonsági riasztóberendezés elektromos vezetékén sok minden múlik. A sok kacagást és még több tanulságot ígérő három- félvonásos bohózat Magyar- országon egyelőre még a miskolci Nemzeti Színház, illetve az egri Gárdonyi Géza Színház műsorán szerepel, tehát ősbemutatószámba is megy a ma esti egri premier. Orosz György Jászai-díjas rendező „irányításával” követi el ezt a nem mindennapi bankrablást a Capece család, amelynek tagjaiban kedves színészi 'önerőseinket látjuk viszont: Némethit Ferenc Jászai-dfjast, Lenkey Editet. Gouda Györgyöt, Pé- va Tboluát. Somonyi Miklóst. Margittay Ági Jászai-díjast, Csiszér Andrást és Kautzky Ervint Ezekhez elég hozzátenni még, hogy ketten értelmiségi, öten katonaszülők. 33-an pedig fizikai dolgozók gyermekei. Mesterházi Marika és Joó Erzsi —, ha minden jól megy — műszerészek lesznek. Mi az alapvető indok? Erre Erzsiké válaszolt, s természetesen ezt mondta: — Szeretem a fizikát. Ahogy erről a szakmáról a bátyám egyik barátja mesélt, én is kedvet kaptam. Egyszer már meg is szigeteltem ott- ho négy elszakadt resódró- tot!... — Hol szeretnél dolgozni? — A VILATI-nál... Szegedi Gizi óvónőnek készül. Némi „tapasztalatot” már óvodás korában is szerzett — nagycsoportos volt! — s ezekhez a picik szeretető társul most. — Ha óvónőnek készülök — jelentette ki Gizi —, akkor tovább kell tanulni, és én — szeretek tanulni ...! Akad orvosjelölt is: Szabó Ottilia. Ápolónőjelölt pedig Majoros Anna. Anna sokszor járt már a kórházban, s kedves. szép munkának tartja az ápolónők feladatát. A biológia kedvenc tantárgya. A legnagyobb és legszebb indoka azonban: sokáig ápolta beteg édesanyját... Kozma Laci édesapja szakmáját szeretné követni: festő és dukkózó szakmunkásnak készül. — Sokat segítek apunak, lassan már én is értem ezt a munkát. Hozzátehetjük, hogy Laci 4 MéimsBMi T»B8. február 8., csütörtök /V\AfWy/VWVWWWW\/V\AMA^VA^\A^A^MAfAArVVWW\A/NAAMAAíV\/\/\A^\A^VV\A/\A/VAr\A/\A^/V\^ aHQMM **p; / REJTŐ JEÍHSO/ “3® ■i Marokkóba, majd Oranba mentünk. Közben apród ónként megtudtam sok mindent. Például, hogy Grisom lőtte agyon Russelt. De nem találta nála a tervet. Ezt Brétail kerülő úton elvitte, mert sejtették, hogy a kísérők között ellenség van. Russel aznap hajnalban megtalálta az átjárót. De beteg volt. Ezért sürgette Brétailt. hogy nekivágjon az útnak egyedül. De másfelé, hogy ne találkozzék velük. Brétail Oramban várta Russelt. Helyette Korsakoff, La- porter és Grison jött, Brétailt is megzsarolták. Ügy, mint engem. Fénykép és jegyzőkönyv a halott Rus- selről. Brétail szörnyű gyanúba keveredhet: megölte a tanárt. Ha az esküdtszék felmenti is. a gyanút senki sem moshatja le róla. És levelekkel is zsarolták. Russel felesége és a titkár már régen szerették egymást. Valamikor az asszony néhány levelet írt hozzá, állítólag kompromittálóit, és ezeket Lorsciíkoff ellopta. Russelné és Brétail szörnyű helyzetibe került. Engedelmeskedniük kellett. Brétail beismerte, hogy a terv birtokában van. Azt mondta, hogy hajlandó osztozni az árán, de nem adja ki a kezéből, csak a vásárlónak. ö akar megalkudni. Lorsakoff ebbe is ,beleegyezett, de csak úgy, ha Brétail minden lépését ellenőrizheti. Laporter meg én mint inasok vigyáztunk a titkárra a házban. Ha kimozdult. Lorsakoff vagy Grison állandóan a sarkában volt... A helyzet most az volt, hogy kölcsönösen egymás nyakán tartották a kezüket. De aki a másik torkát ösz- szeszorítja, az önmagát megfojtja. Éjszakánként Laporter nemegyszer kutatta át a házat a térkép után, de fogalma sem voit. hol lehet. Brétail továbbra is kifogásokkal húzta az időt. Közben feltűnt a háznál Corot kapitány, általában olyankor, ha Brétail nem volt otthon. Ügy látszott, hogy az asszonnyal jól értik egymást. Azon a napon sirokkó volt... Csontig sajgó meleg szél fűit. a bal dobhártyám kettős lüktetéssel dobolt a carotis ér izgalmától. Kodo- nyát repesztő nyomás terpeszkedett a város fölé. A szobámba mentem, hogy ledőljek. Ilyenkor óráikig feküdtem az ágyon, és csak a konyak segített rajtam ... Fél üveggel ittam ki egv hajtásra, szokásom szerint, és végigdőltem az ágyon, hogy aludjam.. -. Egyszer csak forró lett a fejem, rángani kezdett a karom... a lábam ... de kiáltani, felugrani nem tudtam... Mi ez?... Mintha valami lidércnvo- másos álombéli jelenet játszódna le: nyílt a szekrényem ajtaja, és kilépett belőle félmeztelenül. átdöfött orral a törpe pigmeus főnök: Illo- mor! Kiáltani üvölteni akartam, mert a karom, lábam a tamtam és a síp ritmusára mozdult, de csak feküdtem tehetetlenül. rángatózva, és a főnök csendesen ' megszólalt: „Ez volt a fogadalmam.*' Egy pisztolyt tett az asztalomra, egy szájrándulással, mitha csak köpne, ezt mondta: „Nogad!” ölj! Még láttam, amint lándzsáját emelgetve, a törpe négerek hosszú lépéseivel elmegy ... Azután tüzek lobogtak fel, sípok szóltak, tam-tam hangzott, és torkokból felszökő néger dalok... Többre nem emlékszem... Hamuszin arccal meredt maga elé, rekedten a sok beszédtől és a rémüleles emlék főj boga fásától. — ... Mikor magamhoz tértem, megkötözve feküdtem az ágyamon. Laporter vizes ruhával törölgette az arcomat. Sejtheted, mi történt .. j — Ne, ne... — mondta Galamb iszonyodva. — Ne mondd... Gondolom... Hallgattak. ...Hajnal derengett a sivatag felett, és a szállongó porsziporkák már megvillantak néhol a fehéres virra- dásban. Kölyök lárvaszerű dermedt arccal suttogta: — Mind a hármat.:, én... a kivi mámorában ... Laporter bizonyára megakadályozhatta volna. Felharsant az ébresztő. Futólépésben kellett visszatérni a táborba ... — A legfontosabbat!... — lihegte futás közben Iljics — ...még nem mondtam.., Laporter kényszerített a légióba... ök el tudták intézni, hogy ehhez a századhoz kerüljek... — Majd ráérsz... — Nem. nem... most’kell. Laporter akarta, hogy be- álljak ... Aut-Taurirt-tól utat építenek ... Az elveszett Russel-féle átjáró helyett a Batalanga földön... Az egyenlítő őserdején át... Lehetetlen vállalkozás ... mégis meglesz ... százával hullanak el az emberek ... Ezzel a századdal sokan vannak, akik meg akarják akadályozni... Engem azért kényszerített Laporter és Grison... Elfulladt a futástól, nem kapott levegőt, de megpróbált beszélni... — Laporter a légióban van és... a neve... Már nem jött hang a torkán. csak futni tudott sípoló tüdővel... De még a nevet akarta mondani, és... Lövés dördült! Iljics futás közben egy szaltószerű bukfenccel elterült a porban, hátára gurult, és szétcsapta a karját. Azután nem mozdult, csak a szája sarkán kibuggyant a vér ... (Folytatjuk) MEGTUDHAT MINDEN ÜDSÄGOT/
