Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

ünnepélyesen megnyitották a X. téli olimpiát Grenoble-ban, az olimpiai stadionban. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) 4.x ■ß '■■ ■' : Lebonyolították a X. téli olimpiai játékok első ver­senyszámát, a 30 km-es sí­futást. A viadal nagy meg­lepetést hozott: az északi eré­lyesek előtt az olasz Franco Nones szerezte meg az első olimpiai aranyérmet 1:35:38,2 idővel. 2. Odd Martinsen (Norvégia), 3. Eero Maenty- ranta (Finnország). Megkezdték a női műkor­csolyázók kötelező gyakorla­taikat. Az első gyakorlat után az amerikai Peggy Fle­ming állt az élen, a 32 rész­vevő küzdelmében. Mögötte Seyfert (NDK), Schuba (oszt­rák), Maskova (csehszlovák), Noyes (amerikai), Magnus­sen (ka- -dai), Stappleford (angol), Dodd (angol) és Al- mássy (magyar) a sorrend. 66 sífutó rajtolt a 30 km-es távon. A győztesek nevel után be­érkezett a jelentés a magya­rok helyezéséről is. A beér­kezett 63 futó közül Holéczv 57., Holló 59. lett ★ A megnyitó ünnepségen különösen a női nézőket lep­te meg, hogy a felvonuló ka­tonák arca erősen ki volt festve. Később kiderült, hogy minderre a színes tv-közvetí- tés miatt volt szükség. ★ Gyászol az olasz olimpiai küldöttség. Berthelemy Della Cassa gyúrót szívroham érte és a mentőkocsiban meghalt. ★ Még mindig nem ült el a vihar a NOB-nak azon intéz­kedése körül, améllyel meg szeretné akadályozni, hogy a síléceken ne legyen szem­mel látható a gyári jelzés, az embléma. A kompromisszum azonban már megszületett: a célvonalon áthaladó verseny­zőket nem lehet lefotózni, filmezni a „reklámozott lé­cekkel”. De Gaulle francia állam­elnök nagy elismeréssel nyi­latkozott a megnyitó ünnep­ségről. Avery Brundage, a NOB elnöke Is hangoztatta elismerő véleményét ★ A téli olimpia harmadik napján, csütörtökön ismét a női műkorcsolyázók kezde­nek a legkorábban: 7 órától kerül sor a további kötelező gyakorlatokra. Véget ért az „igazi” story: Befejeződött a bécsi „porno-per” Lekerül a bécsi bulvárla­pok címoldaláról az év első „igazi” storyja: befejeződött a „porno-per”, ahogyan a na­ponta megjelenő oldalas ri­portokban elnevezték. A fia­talkorúak bécsi bírósága 15 vádlottat ítélt hosszabb-rövi- debb szabadságvesztésre, va­lamint pénzbüntetésre por­nografikus fényképek és fil­mek előállításáért, forgalma­zásáért Az obszcén felvéte­leknél filmkarrierre vagy mellékkeresetre vágyó lá­nyok és asszonyok szolgáltak modellül. A védelem és a sajtó egy része is rámutatott az elma­rasztaló ítélet felemás voltá­ra. Osztrák mozikban vagy bárokban ugyanis még a perben szerepeiteknél is jó­val megbotránkoztatóbb fil­mek, jelenetek láthatók, s az engedélyezett üzletekben szabadon megvásárolhatók a sztriptiz-filmek is. A „porno- perben” tehát tulajdonkép­pen azt büntették, hogy a banda engedély nélkül ron­totta a közerkölcsöket, míg az iparengedéllvel rendelke­ző szórakozóhelyek, mozik, film- és könyvesboltok bün­tetlenül zülleszthetik i mo­rált CHICAGO: Húszévi börtönbüntetésre ítélték Earl T. Coolk 37 éves üzletembert, aki pokolgépet helyezett el egy utasszállító repülőgépen, mert meg akarta gyilkolni feleségét, majd 117 900 dolláros életbiz­tosítási díjat akart felvenni. A pokolgép fel is robbant, de csak kisebb kárt okozott PÁRIZS: A marseille-i rendőrség el­fogta a hónapok óta bújkáló Pascal Guérini-t, a nagy földközi-tengeri kikötőváros alvilága felett uralkodó Gué- rini-család utolsó szabadlá­bon levő tagját. A rettegett bandavezért a rendőrök nő­vérének lakásában, egy fal­ba épített szekrényben el­bújva, és egy pehelypaplant a fejére húzva, egy szál al­sónadrágban találták meg. A rendőröket egy ismeretlen telefonáló vezette nyomra. VLAGYIVOSZTOK: Szerdára virraó éjjel tűz keletkezett a Hawaii-szige­tektől északnyugatra taitóz- kodó Akitu Maru nevű ja­pán hajón. Miután fogták a segélykérő rádióadást, az eb­ben a körzetben tartózkodó szovjet halászhajók, a Kal- liszto, a Tretyakovo és a Ba- rabinszk, a japán hajó segít­ségére siettek. A segélykérés pillanatában a Kalliszto 30 mérföldre tartózkodott attól a helytől, ahol a japán ten­gerészeknek el kellett hagy­niuk a hajót. Zavarja a ku­tatást az óceánon tomboló vihar. A tudatlanság vásáréi Francia kisdiákok a történelemről » a iowrajzról TASNÁDI VARGA ÉVA: Vers a hóemberről Hóember az udvaron, orra sárgarépa, fekete szén két szeme, befejezzük még ma! Fejebúbján vasfazék, seprű a kezében, füle is van, szája is, s kész van, kész egészen! Pista. Jóska, Zsuzsika táncoljuk most körbe! Találkozunk, meglátod, biztosan jövőre. Hóemberke, jaj, vigyázz, Rád süt a nap holnap, s hóból szabott köpenyed egyszer csak elolvad! Egy francia újságíró évek óta gyűjti a tanulók dolgo­zataiban lévő „aranymond- dásokat”, s nemrégiben „A tudatlanság vására” címmel kötetbe is foglalta őket. íme, ezekből néhány: TÖRTÉNELEM: Az írást az egyiptomiak találták fel. A papírra kéz­zel írtak, a dátumokat köbe vésték. * A piramisok a fáraók sír­jai voltak. Egy sírterem meg egy étterem volt bennük, és számtalan folyosó, hogy a későbbi kutatókat megtévesz- szék. * Caesdrt március idusai ölték meg. és utána díszes temetést rendeztek számára. Octavianus és Antonius el­osztották a birodalmat. Octa­vianus kapta Nyugatot és Rómát, Antonius pedig Ke­letet és Cleopátrát. Octa­vianus később Augustus né­ven császár lett. Halálát érez­ve visszavonult a mauzóle­umba. * Mohamed, egy állomásfö- nök t:- tevesofőr volt. Utá­na jós lett, tói vallást terem­tett, majd 622-ben visszavo­nult a Koránba. * A pápák mindig Rómában laktok, agglegények voltaic, s ez a szokás apáról fiúra szállt. Az első pápát Romu- lusnak hívták. * 1935-ben — Jacques Char- rier nevű francia fölfedezte Kanadát. FÖLDRAJZ: Nappal Földünk a Nap kö­rül. éjjel a Hold körül ke­ring. * Holland**1'--' minden ne­gyedik lakosra jut egy te­hén, A hollandok kedvenc étele a sózott hering. * Angliában az éghajlat és o víz n-dves. * New York azért marad e az időszámításban a green­wichitől, mert Amerikát ké­sőbb fedezték fel. * Az Észak-sarkon jégsap­ka van. Körülötte h-'"ezke- dik el az fisr-H Jeges-tenger. Az ‘ ölények közül csak pingvined sarkkutatók él­nek itt. Az utóbbiak úgy fáznak, hogy még mosdáskor is kesztyűt húznak. Két vidám hó j£ ét vidám kis hópehely, táncolva, libegve in­dult el hószínű égből -a föld felé. Jókedvükben még éne­keltek is. i Erdő. mező alszik már, Hópelyhecske táncot j(Jr, Itt a kedves, fehér tél, Hófelhőket fúj a szél. Kár, hogy az emberek csak halk zizegésnek hallották vé­konyka hangjukat, pedig olyan szép volt az. mintha üvegcsengők csilingeltek vol­na. Kissé elfáradtak a hosszú úttól és halkan ereszkedtek le egy fenyőfa ágára. A fe­nyő az udvarban állt, éppen az ablak előtt. A hópelyhecs­kék az ablakhoz hajló ág szé­lén ültek. ígv jól beláthattak a villanyfényes szobába, ahol egy kislány és egy kisfiú ját­szadozott. Sokáig elgyönyör­ködtek a gyerekek játékában, de egyszer csak egy kis cin­ke repült a fára. Súlya alatt megbillentek a tűlevelek és a két testvér lepottyant a földre. Itt azután ők is el­aludtak nemsokára, mint bent a gyerekeik a szobában. Réggel a gyerekek hangja ébresztette fel őket. A kis­lány kezében sárgarépa és egy seprű volt. A kisfiú ka­lapot szorongatott a marká­ban. — Készítsünk hóembert — kiáltott a fiúcska. A két hópelyhecsíke éppen a hóember vállára került. Csodaszép volt ám! Két nagy fekete gombszemével csak úgy mosolygott a gyerekek­re Egy szép napon azután el­ment a tél, magával vitte a hideget. Elolvadt a hóember. A két hópelyhecske is leve­tette fehér ruháját és lett be­lőlük vízcseppecske. Egyene­sen belegurultak a patakba. Mivel jókedvük volt, most is énekeltek: Tavaszi szél fújdogál, Itt az első napsugár, Hőpelyhekböl vízczeppécske. Két testvérnek jó a kedve. összefogódzkodva futottak a patakkal, elhajtottak egy papírcsónakot, amit egy kis­fiú eresztett a vízre. Később a folyóba ömlött a patak és a vízcseppek is vele mentek. Hosszú, fehér hajó úszott a folyón. Olyan sok szenet vitt a gyomrában szegény, hogy csak úgy nyögött a fáradtság­tól. Nosza, a testvérek neki- gyürkőztek és segítettek a hajónak. A kapitány még a sapkáját is meglengette felé­jük. Mire a folyóval elérték a tengert, nagy vihar támadt. A szélkorbácsolta tenger óriá­si hullámokat dobált a part felé A cseppecskék éppen egy nagy tarajos hullám tete­jére kerültek és bátran neki­mentek a gőgös sziklának. Erős ám a kemény szikla. De a sok kis vízcsepp bírja Hencegtél te gőgös hegy, Vízcseppecske neked megy! ¥ gy daloltak a szél mu- JL zsikájára. Mire kitisz­tult az ég, elvonultak a fei - hők, a sziklák oldalába lyu­kat vágott a tenger. De a.k korra már elfáradt a két kis testvér is. Kérték a Napot, vigye őket haza. Napanyó bólintott és leeresztett értük egy sugarat. Azon azután szé­pen felkúsztak a felhőkbe Félútról visszapillantottak. Olyan szép volt a föld. mini • egy nagy színes szőnyeg. A testvérek, a párává lett víz­cseppecskék így búcsúztak tőle: Erdő. mező most megyünk. Majd a télen eljövünk! Újra fehér lesz a táj. Hópelyhecske visszaszáll. Szander Kata KRErsMARY LÁSZLÓ: Volt egyszer egy kirakat Volt egyszer egy kirakat. Kirakatban kis lakat. Kis lakatnak kulcsa volt. Jaj hogy milyen furcsa volt! Villany fényien villogott. A napfényben csillogott, — Ámde egyszer megvették. Boltocskából elvitték S rátették egy kis házra. Hogy ne menj a kis házat! Üres lett a kirakat. Nincsen ott a kis lakat De ha a szád sokat jár. Ígérem, te jómadár. Hogy a házról leveszem. És a te szádra teszem! PINTÉR ISTVÁN S .MÉGSEMimt IRÁLY m A mellkép elkobzandó! A propaganda azonban tovább folyik. A kormányzó környezetéhez közel álló lapok szinte minden héten fotóriportot közölnek a kis főméltóságúról, a nemzet árvájáról, s a budapesti üzletek kirakataiban megjele­nik a Kormányzóhelyettes özvegyének és kisfiának a képe „Mindent a hazáért!” alá­írással. A képeket a miniszterelnökség pro­pagandaosztálya nyomtatta, a Pallas nyom­dában, amely a kormányhoz igen közel álló Stádium Rt. tulajdonában áll. A kormány egyik keze azonban nem tudja, mit csinál a másik, s november 28-án a főkapitányság kommünikét ad ki: „... A főkapitány rendeletére a mellkép bárhol található példányait le kell foglalni és további terjesztését meg kell akadályozni, A lefoglalt képeket a főkapitányság bűnügyi osztályának kell megküldeni. Időközben az a hajó, amely Braziléból hozza Miklóst, a kormányzó egyetlen élő gyermekét, kiköt Triesztben, s onnan ifj- Horthy Miklós vonaton folytatja útját Bu­dapestre. Apja a pályaudvaron várja öt. A fotóriportereket kizárják az érkezésről: a kis Horthy olyan rossz bőrben van, hogy egye­lőre nem szabad a fényképét közölni. Meg­érkezése utón azonnal szanatóriumba is megy, hogy gyomor- és epebaját kezeltesse. Ami szellemi képességeit illeti azoknak va­lamit használt a tengerentúli kirándulás. Már egészein jól el lehet vele beszélgetni, érthető és világos válaszokat ad, jóllehet gyakran előfordul még, hogy beszélgetés közben egyszerűen elfelejti, miről is volt szó. Egyébként nem mondanak igazat a pletykálok, akik azt terjesztik, hogy ifj. Horthy Miklós, miután különvált feleségé­től, gróf Károlyi Consuelától, összeköltözött a budai Goldberger Leó lányával, sőt Bra­zíliába is magával vitte őt. Nem, ifj. Horthy Miklós senkivel sem él együtt. Sok szervi baja egyszerűen lehetetlenné teszi ezt. Mialatt a Horthy fiú a szanatóriumban tartózkodik, atyja fórumot teremt számára, hogy bekapcsolódhassák a politikai életbe: 1942 decemberében a felsőház tagjává vá­lasztatja fiát Jász-Nagykun-Szolnok várme­gye törvényhatósági bizottságával. Aztán — noha katonai szolgálatra teljesen alkal­matlan — Szegeden, a felsorakoztatott ..Horthy Miklós háziezred” előtt tartalékos hadnaggyá avatják. Az ifj. Horthy Miklós saját apjának esküszik hűséget. Ö lesz a Ma­gyar Üszők Szövetségének elnöke is — soha anyit nem szerepelt úszóverseny a magyar filmhíradóban, m'nt ebben az időben. Az operatőrök többet fényképezik a díszpáholyt, mint a versenyzőket Az apa azonban meg sem próbálkozott azzal, hogy István fia helyett Miklós fiát választassa meg helyetteséül. Véleménye szerint ugyan Miklós már annyira meggyó­gyult, hogy alkalmas lenne erre a tisztség­re, de a német csapatok sztálingrádi veresé­ge és a magyar hadsereg voronyezsi ka­tasztrófája után a helyzet egyáltalán nem kedvez Horthy dinasztikus kísérleteinek, Hol van az a nimbusz, amelyet Horthynak, mint „országgyarapítónak”, ideig-óráig si­került kialakítania maga körül? Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a rablóháborű, amelybe a kormányzó a konc reményében sodorta az országot, kudarcot vallott. Az oly magasra kapaszkodott egykori tengerész­tisztnek most már csak az lehet a törekvé­se, hogy maga és családja kisebb veszteség­gel kerüljön ki a háborúból. De a családi politikának nem vet véget — miért tagad­ná meg önmagát — éppen a* legnehezebb időkben? Amikor különböző béketapogató­zásokba kezd — természetesen elsősorban az angoloknál és az amerikaiaknál, hiszen a nyugati hatalmaknak köszönhette tizenki­lencben is az uralomra jutását — mindezek­nek az irányítására ifj. Horthy Miklóst ne­vezteti ki Kállay miniszterelnökkel. A Hor- thy-nemzetség legnagyobb gondja — miként lehetne úgy túlélni a háborút, hogy a rend­szer és első embere megmarad ion. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents