Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

CSELEKVŐ

HŰSÉG

Kulcsátadás! a fort» év májusában

A Lajosvárosban 34 KISZ-lakfts épül

1/ ezdetben volt a lojalitás. A felszabadulás Utáni időkben csupán ennyit kért a párt a felelős funkciókban lévő párban kívüli gazdasági, hivatali vezetőktől, fontos poszton álló műszaki értelmiségiektől is. Tehát nem hangzatos hűség- nyilatkozatokat. csak annyit, hogy becsületes munkával támogassák nagy gondokkal küzdő államrendünket. Ez akkor érthető volt, hiszen az ország romokban hevert, az építkezés terhei hallatlanul nagyok voltak. Az életet pedig úgy kellett megindítani, hogy már az indulás is új rendünk távolabbi céljait szolgálja. A kezdeti. időkben nem voltunk olyan helyzetben, hogy minden felelős Posztra az új világot meggyőződéssel vállaló szakembert, a szocúúizmus ügyét híven képviselő vezetőt állíthassunk. A minisztériumok. m-s fontos intézmények. vállalatok osztályvezetőinek, főosztályvezetőinek tekintélyes hányadát, az üzemek műszaki gárdáiét a múlt rendszer szolgálatából vettük át.

Még emlékezhetünk rá, hogy a lojalitás is milyen nagy dolognak számított aktionban. Hányán Ígérték és a tettek idején mégsem állták szavukat. Annál örven- detesebb dolog, hogy a zöm hamar felfigyelt az új élet biztató jeleire, és mind nagyobb rokona zen vet érzett a bukott, csődbe jutott régi rend helyén ki bon tatkozó új társadalmi berendezkedés iránt. A regi világból érkezettek közül is mind többen igyekeztek lépteiket a rendszert képviselő haladó erőkhöz, a kommunistákhoz igazítani. Mind erőteljesebben próbálták az új vezetés módszereit elsajátítani, szellemét megérteni, Így történit, hogy az évek során a felelős gazdasági irányító posztokra mind több és több olyan ember került, aki már maga is kevésnek érezte a lojalitást.

Majd negyedszázad telt el a felszabadulás óta, s ma már valóban kevés volna, ha

csak ezt kívánnánk meg a vezető gazdasági, műszaki és más Irányító posztokon állóktól. Cselekvő hűséget igénylünk tőlük, s teljesen érthető ez a követelmény, hiszen az új élet építésének éveiben felnőtt, kinevelődött az élet minden területén az a vezető gárda, amely becsülettel, hivatása magaslatán áll helyt.

1 smeretess, hogy műn* kásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk legjava lépett csatasorba, s kemény tanulással, gondos tapasztalatgyűjtéssel felnőtt fontos beosztásához. Ezeknek az. embereknek természetes életeleme a mai világ; az ő számukra magától értetődő dolog a tulajdon rendszerük iránti hűség. Ez a gárda nem csupán dolgozik a szocializmusért, hanem képviseli is azt, politikailag kiáll és harcol érte. Az ő soraikban már idegen testnek számítana az olyan ember. aki nem képes többre a lojalitásnál.

Az értelmiség egyik legfontosabb rétege a műsza- k'ak népes serege. A régi világból jött műszakiak nagy többsége vállalta a szocializmus építését; vállalta még a nagy építkezések megindulása idején, amikor belátta, megérezte, hogy ez a világ az ő számára is épül soha nem tapasztalt alkotó lehetőségek bontakoztak ki szeme előtt. Irodalmi átíratások hőse lett a múltból jött műszaki vezető ember, aki kedvére va'ő munkát, életcélt lélt a n ._bam, me"g--<r’édé- ses, hűséges építője tett a szocializmusnak.

S azóta felnőtt az új, vezető műszaki gárda is. Az a tehetséges, jól képzett nemzedék, amelynek tagjai már csak mások elbeszéléséből, könyvekből ismerik a múltat, hiszen a mi világunkban nevelődtek, művelődtek szakemberekké. Ök is készen állnak a nagy munkára, mind többen kerülnek közülük vezető beosztásba. Számukra már — zömükben — nem csupán elfogadott, megVihar után

Zárszámadás Sí robban

AZ ELMÚLT ÉV FEBRUÁRJÁBAN Siroki vihar címen a Váralja Tsz gondjairól, jövőjéről írtunk e lap hasábjain. Sajnos nem sok jót mondhatott el a krónikás. A vezetés és a tagság kutya-macska barátságban élt, herdálás, pazarlás, hanyag és felelőtlen munka volt a jellemző a Mátra alji termelőszövetkezetben. S ahogy ez ilyenkor természetes: rosszul vizsgáztak gazdálkodásból, 30 forintról 20,70 forintra esett vissza a munkaegység értéke és a tagság elvesztette hitét a vezetőségben és új vezetőségnek szavazott bizalmat.

Most hétfőn este ismét Sírokban jártunk, zárszámadó •közgyűlésen. A beszámolóból — amelyet Lakatos Sándor tsz-elnök ismertetett — az derült ki, hogy elült a vihar Sírokban, az új vezetőség és a tagság egy év munkájából egyaránt jól vizsgázott. A munkaegység értéke — 26 forint — 25 százalékkal, az egy főre eső átlagjövedelem 3516 forinttal növekedett úgy. hogy több mint 300 ezer forintot tartalékoltak 1968-ra. tiszta vagyonuk pedig 936 ezer forinttal gyarapodott egv év alatt.

SZÉPEK EZEK az eredmények és még szebbek lehettek volna — ahogy ezt a beszámoló őszintén feltárta —. ha a vezetők és a tagok is többet tettek volna. A növénytermesztők teljesítették tervüket, ső*- búzából cukor- TvSp-hAi rekordtemv5?* értek el. Átía.ttenyés-’tési tervüket ísak 77 százalékra teljesítettek s ez 360 ezer forint kiesést jelent a gazdaságnak. De hány és hány ezer forint veszett el amiatt, hogy voltak olyan tagok, akik csak egy-két napot dolgoztak, 58 Pedig egyetlen munkaegységet sem teljesített

A gondok ellenére is jelentős lépést tett előre egy év alatt a Váralja Tsz tagsá- sága, vezetősége. Ez az év már könnyebb lesz. a nehezén tül vannak. A szövetkezetnek 8,5 millió a t'szta vagyona, jelentős sertés- és juhállományunk, tavaszra a vetőmag biztosított, kőbányájuk és a gépcsoport is egyre eredményesebben, egyre sokat igérőbben dolgozik. Gond, probléma, természetesen ezután is lehet, hiszen vihar után nem mindig süt ki azonnal a nap. Az eltelt egy év azonban azt bizonyítja; a szorgalom, az igyekezet a vezetés és a tagság szoros és jó együttműködése sok mindent pótolhat.

ELÜLT A VIHAR Sírokban, a szövetkezet jó úton halad. Minden feltétele megvan annak, hogy évről évre szebb eredményeket, nagyobb jövedelmet érjen el a szövetkezet tagsága. Ehhez kívánt sok sikert a tagságnak és a vezetőségnek Tamás László, a megyei pártbizottság titkára — aki a megyei párt-végrehajtóbiaottség nevében — és Gubán Dezső az Egri Járási Pártbizottság első titkára, aki a járási pártbizottság nevében köszöntette a zárszámadó közgyűlést.

— P. —

ertett valami, hanem természetes életforma a szocializmus, ez a közeg, amelyben élni, alkotni képesek. Az új életet hittek meggyőződéssel vállaló régiek és a mát minden érzékükben hordozó fiatalok hűséggeh tehetséggel. jól el tudják látná szakterületük vezetését,

amelyhez ma már édeskevés volna a lojalitás.

1/ evés azért is, mert fejlődésünk során ^magasabb osztályba” léptünk. Az alapok lerakása után az új gazdasági irányítási rend segítségével a szocializmus teljes felépítésének roppant feladatára vállalkozhatunk; ennek a feladatnék a megoldása pedig nagyobb vállakózás minden eddiginél.

Az új irányítást rendben a szálak sokasága fut össze a vezetők kezében, s ez a

tény nagy önállóságot, okos körültekintést követel. Kiszámítani a jövőt, dönteni létfontosságú gazdasági kérdésékben; felelősséget vállalni a gazdálkodás rendjéért, sikeréért; embereket nevelni az újabb feladatok megoldására és biztosítani a dolgozó emberek boldogulásé#. — ilyen összetett, sokrétű felelősséget hordozni csak a hűség teljességével lehet.

K’ pülő szocializmusunk kinőtte gyerekcipőit, felnőtt korba lépett. Gondra érett, felelős emberek világában kell folytatnunk a közös nagy munkát. Az irányító posztokon tevékenykedő kommunista vezetőktől a teljes azonosulást kívánjuk meg pártunk, államunk célkitűzéseivel, s a párton kívüli vezetőktől is cselekvő hűséget,

Kövcsdi Gyula

Régi tervük, elképzelésük valósul meg ebben az esztendőben az egri finomsze- relvénygyári KlSZ-fiata- loknak. 1964-ben próbálkoztak először, hogy a KISZ lakásépítő akció keretében lakást építsenek maguknak. Azóta többször is nekivágtak, de valamennyi próbálkozás eredménytelenül ért véget. Egyszer nem volt telek, máskor a pénz hiányzott. Az évek viszont mentek, egyre több fiatal került a gyárba, s egyre több fiatal szeretne mielőbb s minél olcsóbban lakáshoz jutni.

A gyár KISZ-bizottsága ez év elején ismét „felújította” a gyári KISZ-lakásépítő akció terveit. Végre nem eredménytelenül. 24 lakás építése rövidesen elkezdődik. R épászky Róbert, a KISZ-bizottság titkára, elégedetten, örömmel újságolta, hogy megvan a pénz, a telek, a kivitelező, s az akció megszervezése lényegében befejeződött.

— Szeretnénk kialakítani a gyár fiatal törzsgárdáját. Nagyon sok fiatal szakemberünk ment már el a vállalattól azért, mert nem tudtunk lakást biztosítani.

— Jelenleg hány lakásra váró fiatal dolgozik a gyárban?

—* Nyolcvan-kilencven. Majdnem mind családos.

— Ezzel szemben csak 24 lakás épül. Mit vettek figyelembe a válogatásnál?

— A munka végzését, a magatarást, a szociális helyzetet és természetesen az ifjúsági mozgalomban végzett tevékenységet. Nagyon alapos, lelkiismeretes vizsgálatok előzték meg a 24 fiatal kijelölését.

— A Lajosváros, ahol a 24 lakás épül, eléggé kiesik, távol van a központtól.

□ 153 ezer forinttal

segít a gjár

□ Ötéves szerződés

□ Jövőre ű|abb akció

□ Egy követendő

példa

— Ez igaz, de nem tudtunk mást csinálni. Választhattuk volna a Baktat úti telket is, ez valamivel közelebb van, de a Lajosváros- ból lényegesen jobb a közlekedés.

— Egy lakás mennyibe kerül?

— Az előzetes számítások alapján 130 ezer forintba.

— Mennyit kell előre befizetni?

— Körülbelül harmincezret.

— A többit?

— Az OTP hitelezi.

— Mind a huszonnégy fiatalnak megvan a harmincezer forintos „beugrója”?

— Valamennyinek. Sőt, még a „tartalékoknak” is. így ha a huszonnégyből valaki meggondolná magát, van, aki „beszáll” helyette.

— A gyár vezetői mit szólnak az akcióhoz?

— Nagyon örülnek, és anyagilag is támogatják. 153 ezer forinttal segítik a fiatalokat.

— Az összeget hogyan osztották el?

— Nem akartuk elaprózni. hiszen egy-kétezer forint egy építkezés költségeinek előteremtéséhez nem nagy segítség. Ügy döntöttünk, hogy kilenc fiatalnak adjuk, így 17 ezer forint jut egynek-egynek.

— Ez ajándék, vagy kölcsön?

— Tulajdonképpen ajándék. Ha öt évig nem mennek el a gyártól, akkor nem kell

Régi szakmák utolsó mesterei

4 {-aeszicrgáh/os

Egerben, egy

góioe belvárosi utcácskában, öreg ház őrzi a fakó kis műhelyt, amely lomos kirakatával — hajdan virágzó ipar itt felejtett, elfelejtett remekeivel — hunyorog a járókelőkre.

Az üveg mögött — múzeum vitrinjébe kívánkozik a kép — idős mester' dolgozgat megkopott gépén. Éppen egy könyvespolc kúpos, karcsú lába Pörög, a kés alól erről pattog a forgács.

Lépésnyire az esztergapadtól, balta csú- folkodik új

nyelével a padlón.

Pillantásomat felfogja a mester — Ferber János — s némi nosztalgiával magyarázza:

— Most már mindenfélével foglalkozom, még baltát is nyelezek. Jó idő óta nem válogathatok a megrendelések között, azt a kívánságot teljesítem, amivel felkeresnek ... Valamikor még ment az üzlet: keféseknek, koporsótoknak, asztalosoknak, kerékgyártóknak. esernyőtöknek is segítettünk a „magunk munkája” mellett. Szükség volt ránk ...

— Nincs már szükség a faesztergályosokra?

— Egyedül vagyok a megyében a műhelyemmel, de már rám is mind kevesebbet

számítanák Sétapálcát, taj- tékpipaszárat nem kér már senki, lassan a biliárd, a kugli is kimegy a divatból. A babramunkát nem tudják megfizetni, inkább a tömegcikkeket igénylik. Ezeknél meg, a gyárakkal, üzemekkel nem bírom már a versenyt. Hiába, jóval túl vagyok a hatvanon...

1 Thüringiai iparosok sarja, a család valamikor rokkákat, régi falusi tornácokra díszes oszlopokat készített a Dunántúlon, bécsi piösszárakkal ismertette meganagy- kőrösieket, s az országot széliében-hosszában bejárva, Kolozsvárról telepedett Egerbe a századfordulón. A műhely ugyanebben az utcában volt,

csak kijjebb, a túlsó végén, rangosabb helyen.

Ferber mester már elárulhatja a titkokat.

— Lignumszantumból. a vízben is elsüllyedő, nehéz fából készültek a legjobb kugligolyók, a bábukhoz meg gyertyán kellett. Az esernyő- söknek is dolgoztunk gyér-’ tyánból, de a szárhoz szívesebben kértek a bükkbőL Azt mondták, hogy ez hamarabb törik, a vásárló gyorsabban kicseréli egy újra. A tajtékpipa szárát — nem titok ez — inkább szilvából esztergáltuk Ezt szerette Gárdonyi úr, az író is. akinek fiatalkoromban apám műhelyéből én hordtam az árut... Emlékszem: szép gyűjteménye volt neki.

Pipatóriumokra, biliárdtermekre, kuglizókra, sétapálcás ifiurakra, szép mívű bútorokra emlékszik, régi világról álmodozik egy öreg házban, füstös falu kávépörkölő helyiség szomszédságában.

— Szíve szerint mit készítene Ferber mester... ?

— őszintén szólva: legszívesebben már bezárnám a műhelyt. Elfáradtam, megkoptam jómagam is, akárcsak a gépem. Inkább időtöltésből járok be reggelente, meg ebéd után.

— Mi maradt a sokéves munkából... ?

— Nálam, csak ez a néhány

darab, amit a kirakatban meg a polcokon szétszórva látni. Odahaza már úgyszólván semmi sincs. A feleségem, a kislányom is a modernebb dolgokat kedveli, mint mások is, egyre többen ... I

i

A faesztergályos-műhelyhez | inkább már csak a kétszáz [ éves belvárosi ház ragaszko- | dik... i

Gyónt Gyula {

visszafizetni. Olyan, minit * társadalmi ösztöndíj.

— Az ötéves munkaviszonyra milyen garanciát kértek a kilenc fiataltól?

— Szerződést kötöttünk.

— A lakások tervei elkészültek már?

— Még nem. Vagy az Egei Lakásén.„ó Ktsz, vagy a Tanácsi Tervező Iroda készíti. Attól függ, melyik lesz gyorsabb és olcsóbb.

— A kivitelező?

— Az Egri Lakásépítő Ktsz.

— Mikor kezdődik az építkezés?

— Reméljük, a tavasz közepén. Ez a legkésőbbi időpont.

— A terv szerinti kulcsátadás?

— A jövő év májusában.

— Terveznek újabb akciót?

— Jövőre a Rákóczi, a Malom utcai szanált házak ne- lyén szeretnénk újabb KISZ- lakásokat építeni. Szinte már biztosra vehető, hogy ezt az akciót lényegesen nagyobb összeggel segíti majd gyárunk. Őszintén bevallom: nincs még gyakorlatunk, így nagyon nehéz egy ilyen akciót megszervezni s lebonyolítani. De a fiatalok lelkesedése mellett erőt, lendületet ad munkánkhoz, hogy gyárunk vezetői, a különböző intézmények jóindulatúan segítenek. támogatnak bennünket Ezért a segítségadásért gyárunk fiataljai nevében ezúton is szeretnénk köszönetét mon dani...

Huszonnégy finomszerel- vénygyári fiatal a jövő év májusában új lakásba költözik Egerben. A gyár 153 ezer forintos ajándéka jelentős segítség az építőknek. Szép, nemes gesztus Jó lenne, ha a megye nagyobb üzemei, vállalatai is követnék a finomszerel- vénygyáriak példáját. Eredményeként mozgalommá fejlődhetne az üzemi, a vállalati KlSY-lakásénítés-, akció, s száz és száz rászoruló egri, siroki, hatvani. gyöngyösi, apei Ratal jutna lakáshoz. Annál is inkább megérné, mert korántsem csak a lakáshoz jutó fiatalok iárnak iól.

Koós József

36 millióval több szabadnap 1970-ben

Ez év január elsején az iparban, megkezdődött a heti 44 órás munkaidő általános bevezetése. A bányászaton kívül egyelőre hetven vállalat 120—130 ezer dolgozóját érinti a kedvezmény, a következő három évben azonban ezt fokozatosan az egész iparra és építőiparra kiterjesztik. 1970- ban már körülbelül másféi- millióan dolgoznak Magyar- országon csökkentett munkaidőben. Mivel a szabad időt általában kéthetenként egy- egy szabadnap formájában veszik ki. az emberek jelenlegi évi szabadságideje 24-- 25 nappal növekszik. Ez azt jelenti, hogy évente összesen körülbelül 36 millió nappal kevesebbet dolgoznak s ezt a kiesést mindenütt műszaki és szervezési intézkedésekkel. a termelékenység növelésével kell pótolni. Ugyanakkor a szabad idő nagymérvű növekedése igen jelentő® változásokat hoz az emberek életformájában, tágabb teret nyújt a szórakozáshoz, kiránduláshoz, a kulturált pihenéshez.

A Munkaügyi Minisztérium komplex programot dolgozott ki a munkaidő-csökkentés várható hatásainak vizsgálatára.

1968. február 7.. szerda