Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

Meg kell védeni a washingtoni szovjet nagykövetséget a provokációktól A Pravda a* újabb fenyegetőzőitekről HONGKONG: A hongkongi brit földren­géstani intézet a Richter- Skála szerint 6,8 fokos föld­lökéseket mért hétfőn este. A három órán át tartó földmoz­gás epicentruma Vuhan kínai város közelében lehetett, s a földrengés valószínűleg a Jangce folyó völgyét érin­tette. DJAKARTA: Az indonéz egészségügyi minisztérium közölte, hogy ötezer adag oltóanyagot küldtek a pestis sújtotta Kö- zép-Jávába. A hatóságok at­tól tartanak, hogy eddig mór több mint száz ember halt meg a ragályos betegségben. KAIRÓ: Mohammed Favzi tábor­nok, az EAK hadügyminisz­tere és fegyveres erőinek fő- parancsnoka, felállította a legfelső katonai bíróságot az egyiptomi légierő volt veze­tői perújrafelvételének le- tárgyalására — jelenti az A1 Ahram. A bíróság elnöki tisztét Farid Ramali tábor­nok, tüzérségi főparancsnok tölti majd be. MOSZKVA: Leopoldo Rubinacd olasz tárca nélküli miniszter, meg­elégedéssel nyilatkozott szov­jetunióbeli látogatásának eredményeiről. Az olasz mi­niszter moszkvai sajtóérte­kezletén rámutatott az Olasz­ország és a Szovjetunió kö­zötti gyümölcsöző együttmű­ködés lehetőségére. Nagy örömmel fogadtam a szovjet fizikusok javaslatát, hogy olasz kollégáik vegyenek részt a világ legnagyobb szinkronfazotronján (elekt­rongyorsítóján) végzendő kí­sérletezéseken — mondotta. KAIRÓ: A Róza el Juszef című egyiptomi hetilap jelentése szerint az el nem kötelezett országok legközelebbi csúcs- értekezletét elvben Kairóból, májusra hívták össze. A lap szerint hat afrikai és nyolc ázsiai ország fogadta el ed­dig Tito elnöknek az érte­kezlet egybehívására tett ja­vaslatát NEW YORK: A Biztonsági Tanács ked­den este, magyar idő szerint 21 órakor ült össze ismét, hogy megvitassa a törvény­telenül elítélt délnyugat-af­rikai hazafiak ügyét MOSZKVA (TASZSZ): Azokat a bűnözőket, akik február 21-én reggel bombát helyeztek el a washingtoni szovjet nagykövetség épüle­tének ablakpárkányán, a mai napig sem találták meg. Mint a Pravda keddi számában Borisz Sztrelnyikov, a lap washingtoni tudósítója közli, ismeretlen személyek a rob­banás után is felhívták már néhányszor a nagykövetséget és új szabotázscselekmények végrehajtásával fenyegetőz­tek. A tudósító úgy értesült, hogy a szovjet nagykövetség, MEXICO (MTI): A mexikói fővárosban egy repülőbenzint szálb'tó hatal­mas tóirtálykocsi a város egyik forgalmas pontján sze­mélyautóval karambolozott és felrobbant. A két ház- tömbnyivel arrébb fekvő is­kolában éppen akkor fejező­dött be a tanítás, és a ki­özönlő kisdiákok bámészko­dó tömege a baleset színhe­lyén csoportosult. Sokan azt sem vették észre, hogy a szanaszét fröcskölő, nagy ok­tánszámú benzin ellepi ruhá­jukat • Ekkor, a másodperc tört része alatt, a benzintartály egy szikrától felrobbant s a lángok a kocsiról a tömegre is átterjedtek. A gyermekek sikoltozva, égő fáklyaként rohantak segítségért, az utcán Újabb amerikai hadihalók Szaszeboban TOKIÓ (TASZSZ): A hetedik amerikai flotta újabb hadihajói futottak be Szaszebo japán kikötőbe. A már február 23-a óta ott tar­tózkodó Kearsarge repülő- ép-anvahajó és öt torpedó- omboló mellett most újabb Tárom torpedóromboló és a Coral Sea repülőgép-anya­hajó fog állomásozni Szasze- bóban. mivel segíteni kívánt a wa­shingtoni rendőrségnek, a szabotázscselekmény körül­ményeinek és a bűnösök ki­létének felderítésében, egész sor adatot adott át az Egye­sült Államok külügyminisz­tériumának. Azt várjuk — írja a tudó­sító —, hogy a washingtoni hatóságok — közöttük a kül­ügyminisztérium is, amely­nek rendelkezésére áll a me­rénylők személyleírása és gépkocsijaik rendszáma — hamarosan fényt derítenek ezen egyének tevékenységé­nek jellegére. Pánik tört ki, amikor a két­ségbeesetten érkező szülők a tömegben keresni kezdték gyermekeiket. Kedd reggel érkezett jelentés szerint a szerencsétlenség következté­ben nyolc gyermek szenve­dőit tűzhalált, további het­ven személy súlyos égési se­beket KAIRÓ (MTI): . Az EAK nemzetgyűlése kedden megvitatta az ország belső helyzetét, tekintettel a legutóbbi eseményekre, ame­lyek során tüntetések zajlot­tak le a hadbíróság ítélete el­len és elhatározták a légierő volt parancsnokai ellen foly­tatott per újraíelvéteiét. A nemzetgyűlés állandó bi­zottsága ez ügyben ülést tar­tott. Saravi Górna, belügymi­niszter nyilatkozatában is­mertette a heluáni tüntetés körülményeit. Elmondta, hogy a múlt héten előzetes meg­egyezés jött létre az Arab Szocialista Unió (ASZÚ), az ASZÚ Ifjúsági Szövetsége és a belügyminisztérium között arról, hogy a légierő volt ve­zetőinek perében hozott ítéle­Paulus valóban tökéletesen megértette, hogy a náci had­sereg számára létkérdés a kaukázusi olajvidék megka- parintása. Terveikben ezért játszott döntő szerepet Sztá­lingrád elfoglalása is: ezzel egy csapásra sikerül elvágni a Közép-Oroszország felé ve­zető utolsó kulcsfőútvonalat. A szovjet hadsereg számára is létkérdéssé vált olaj ezen az úton kerülhetett csak a hadsereg vérkeringésébe. Hitler szemei előtt azon­ban nem csupán a Szovjet­unió felett aratandó győze­lem ábrándja lebegét. ezer- szerte merészebb álmai vol­tak. Amíg Paulus csupán a közvetlen stratégiai feladato­kat látta és mérlegelte, addig Hitler gondolatban már ma­gasabbra lépett a világura­lom megszerzéséről ábrándo­zott. Számára teljesen magá­tól értetődő volt. hogy ki­váló tábornoka, Paulus, el­foglalja Sztálingrádot, meg­szerzi a kaukázusi olajvidá- ket, és így egyszeriben lehe­tőségük nyílik arra is. hogy a földgolyó más részén Rom­mel végigrohanjon páncélo­saival az arab világon, min­denekelőtt Egyiptomban. Rommelnek szánta az újabb ugrás alapját megteremtő feladat végrehajtását: Irak és Irán kincses olajmezőinek megszerzését. Azt tervezte, tékről lehetséges táncskozást tartani és nem rendeznek ut­cai tüntetést. Heluánban azon­ban tüntetők vonultak fel. A heluáni rendőrség pa­rancsnokának azt a felszólítá­sát, hogy oszoljanak nei. a tüntetők nem vették figye­lembe. A rendőrség épülete előtt vízágyúkkal próbálták szétoszlatni a tüntetést, s err«> válaszul a tüntetők köveket dobáltak a rendőrség épületé­re. A parancsnok attól tartva, hogy a tüntetők behatolnak az épületbe, tűzparancsot adott. Több könnyebb sérülés tör­tént. A belügyminiszter rs az egészségügyi miniszter meg­látogatta a sebesülteket a kór­házban. Egyébként a sebesültek az­óta elhagyták a kórházat. rülve a földgömböt, a Kauká­zus közepén találkozik ösz- sze. Ezen a nyáron úgy tűnt, hogy Hitler tervei maradékta­lanul valóra válnak- Rommel sikeresen haladt előre, elju­tott egészen El-Alamein g, és mindössze tíz kilométerre volt" a kitűzött céltól. Nem is erőltette tovább a megbízatás elvállalására, de mégis a bizalmába fogadta. Közben Johann Weiss össze­gezi az utazási és a beszél­getések alkalmával szerzett tapasztalatait, majd tényként jelentette központjának: az Abwehr megkezdte a Szovjet­unió ellen irányuló diverzáns- iskolák széles körű szervezé­sét. Erről úgy is meggyőző­dött. hogy néha • esténként, amikor már Landsdorf el­aludt, a szobájába lopózott és elolvasta jegyzetfüzetét A feljegyzésekből arra a követ­keztetésre tutott. hogy a Gestapo is hálózatot épít a fogolytáborokban a hadifog­lyok között. • A Gestapo . elsősorban a hadifogolytáborok illegális kommunista csoportjaiba, sejtjeibe igyekezett beférkőz­ni. Landsdorf az Abwehr egyik parancsnoka volt. és a Gestapo komoly nehézsége­ket támasztott munkája ellen. A jegyzeteiből erre panasz­kodott. Megállapításai szerint elsősorban a Gestapo ügynök- hálózatát lehetne felhasznál­ni diverzánsok kiképzésére, A belügyminiszter a di5> tüntetések szétoszlat-ásáró! szólva kijelentette, hogy a diákoktól idegen elemek ve­gyültek a tüntetők közé és a tüntetést ed akarták téríteni céljától, A sebesülések oka az volt. hogy a rendőrség kénytelen volt eltávolítan. ezeket a zavarkeltő elemeket. Az Al Ahram jelentése sze­rint a heluáni ügyészség, vizs­gálatot folytat a heluáni rendőrparancsnok ellen. Az ügyészség tanúként megidéz­te azt a 23 sebesültet, akit kórházban ápoltak. A lap hangsúlyozza, hogy egyetlen sebesültet sem tartóztattak te. Ami az őrizetbe vett diá­kokat illeti, a lapok szerint az ügyészség kihallgatja őket a tüntetéssel kapcsolatos vizs­gálat során teeket a* embereidet Séffeni továbbképző iskolába küld«» ni. A Gestapo azonban min­denáron eltakarta a katonai kémelhárítás elől ügynökeit. Meg akarta akadályozni* hogy a hadifogolytáborokból kivonják őket és felhasznál­hassák embereiket az Abwehr céljaira. Legsikeresebb ügy­nökeiket a megbízhatatlanok, sőt gyakran a megsemmisí­tendők listáján szerepeltették. Landsdorf egyik alapvető fel­adata az volt, hogy felderítse a Gestapo hálózatát a hadi- fogolytáborokban. és a leg­jobb ügynökeiket megszerezze az Abwehr diverziós kikép­zőiskolái számára. Természetesen mindez fon­tos információ volt Johann Weiss számára. Elhatározta, hogy ezentúl úgy irányítja majd beszélgetéseiket, hogy Landsdorf segítőtársat talál­jon benne a hadifogolytábo­rokban folvtatott munkához, a diverzánsielöltek kiváloga­tásához. Tudta, hogy az eddi­ginél sokkal"—merészebben kell fellépnie, egész magatar­tását meg kell változtatnia. Mindeddig fokról fokra, a le­hető legtermészetesebb úton jutott előre, most azonban már ugrásra volt szükség. Feltűnése, fokozott tevé­kenysége természetesen egyál­talán nem lebecsülendő ve­szélyeket is jelentett számára. Teljesen nyilvánvaló volt, hoev bármennvre óvatosan kínálkozik is fel, a tapasztalt, rutinos kémelhárltó tiszt, Landsdorf gyanúja felébred­het. Kisebb, de ugyancsak nem lebecsülendő veszélynek tűnt. hogy magatartása eset­leg tolakodásnak minősül és később egyszerűen elzárkózik előle Ügv kellett tehát felkí­nálnia, hogy elkerülje a csap­dákat. hogy Landsdorf saját maga fedezze fel és igyekez­zen megnyerni a hadi fogoly­táborokban folytatandó mun­kához. Pár héttel később a náci hadsereg kezére került a maikopi olajvidék A hátráló szovjet hadsereg elpusztított minden felszerelést ezen a te­rületen, de az évi két és fél millió tonnát termelő olaj­kutak mégis lélegzethez jut­tatták a Wermacht motorizált egységeit. Nem utolsósorban az itt szerzett kiváló minősé­gű olaj segítségével zúdult a náci hadsereg a Kaukázusra. Kleist, a nácik egyik legsi­keresebb tábornoka, páncélo­saival eljutott egészen Mozdo- kig. Mindössze Groznijtól 30 kilométernyire torpantak meg. Ez volt a Szovjetunió legfon­tosabb olajmezője. innen a Kaszpi-tenger felé már csu­pán 150 kilométeres út veze. tett. Ezen a nyáron viharos sebességgel peregtek a had­műveleti események Az an­golok szinte lélegzethez sem jutottak Egyiptomban, amikor Rommel újabb támadást indí­tott. így adta ki napi paran­csát: — A cél: Alexandria! Hitler ezen a napon utasí­totta a kaukázusi hadsereg főparancsnokát is: (Folytatjuk) Pánik Mexicóbant Felrobbant egy benzines tartálykocsi Iskolásgyermekek a lángokban próbálták letépni ruhájukat. hogy a két hadsereg, megike­Tüntetések az EÜK-ban a hadbíróság ítélete ellen A belső helyzet az egyiptomi nemzetgyűlés előtt finsol államtitkok - közszemlén Londoni tudósítás A londoni Publio Record Office, az orszá­gos levéltár mostanában egymás után engedi szabadjára a történelmi múlt gondosan, la­kat alatt tartott titkait.. • Eddig ugyanis fél évszázadnak kellett eltelnie, mielőtt nyilvá­nosságra hozhatták a kormány hivatalos ok­mányait, a kabinetülések jegyzőkönyveit, követi jelentéseit, stb. A „türelmi időt” most 30 évre csökkentették, így fokozatosan nap­világra kerülnek a brit kormánynak az 1922 —1937 évekre vonatkozó titkos iratai. Néhány epizód 1936-ból. Március 7-én a hitleri Németország elfoglalja az I. világ­háború után demilitarizált Rajna-vidéket. A levéltári okmányok arról tanúskodnak, hogy a brit kormányban, a külügyminiszté­riumban egyetlen ember sem akadt, aki a németek bevonulása ellen akár egy lépést is tenni szándékozott volna. Ellenkezőleg: a kormány minden igyekezete Németország „megbékítésére” irányult. Hitler meg nem támadási szerződést és Németországnak a Népszövetségbe való visszatérését ígérte, ha cserébe Anglia és Fraciaország tudomásul veszi a Rajna-vidék visszafoglalását. A brit hadügyminisztérium egyik — mindeddig titkos — feljegyzése ar­ról szól, hogy a kormány pontosan ilyen_ al­kura törekedett- A hadügyminisztérium aján­lása: ..Azonnal, feltételek és fenntartások nélkül (amelyek a múltban akadályozták a megegyezést) nyugodjunk bele a demilitari- zált övezet bekebelezésébe. Legfeljebb „po­litikai okokból” szükségessé válhat kifeje­zésre juttatni a brit kormány „határozott tiltakozását”. Február 3-án Eden külügyminiszter mun­katársaival arról tárgyal, miképpen lehetne kiengesztelni Németországot. Három meg­oldást javasolnak: visszadni gyarmatait, visszacsatolni a Rajnavidéket és gazdasági engiedményeket tenni. Egyetértenek abban, hogy a gyarmatok közül legalább Kamerut kapja vissza Németország. Ami a gazdasági engedményeket illeti, egységes a vélemény, hogy el kell kerülni minden újabb korláto­zást a Németországgal folyó kereskedelem­ben ... Elhangzott olyan javaslat is, hogy az Egyesült Királyság kössön vámuniót Német­országgal. A kabinet Németországgal foglalkozó bi­zottságában Ramsay Mac-Donald munkás­párti miniszter megpróbált — meglehetősen erőtlenül azzal érvelni, hogy ha a németéit továbbra is ragaszkodnak területi szuvereni­tásuknak más országok német ajkú lakossá­gára való kiterjesztéséhez, „a kölcsönös tárgyalások lehetetlenné válhatnak”. O’Mai- ley külügyi tisztviselő így replikázik: sok mindenről lehetne tárgyalni anélkül, hogy akárcsak említést tennénk a pán-germán doktrínáról- Még akkor is volna lehetőség a megegyezésre — állítja —, ha az Auszt­riához, Csehszlovákiához és Danzighoz fűző­dő német viszony kerülne szóba. „Meggon­dolandó — folytatja O’Mailey —, hogy első lépésként nem Volna-e helyes közvetlen és titkos tárgyalásokat kezdeni a németekkel. Olyan kapcsolatot kellene létesíteni -velük, melynek keretében az együttműködés szelle­me alakulna ki közöttünk...” Egy másik külügyi tisztviselő, Gladwyn Jebb (a mai lord Gladwyn) vitába szállt a berlini brit követtel, aki a nácizmust „rákos daganatnak” nevezte. Jebb szerint „a daga­nat lelohad majd a növekvő világkereske­delmi radioaktív kezelésének hatására ... Tekintettel a brit külügyminisztérium elnéző álláspontjára — írja a londoni Obser­ver —, nem csoda, hogy a Rajna-vidék visz- szafogialása után Németországban sokan biz­tosra vették, hogy rövidesen angol-német szövetségi egyezmény megkötésére kerül sor. Münchenben olyan hírek terjedtek el, hogy Hitler a brit diplomácia közreműkö­désével vonult be a Rajna-vidékre­Noha a brit külügyminisztérium — mint láthattuk — már előzőleg foglalkozott a gon­dolattal, hogy viszaadják Németországnak a demilitarizált övezetet, amikor végül is Hitler csapatai rajtaütésszerűen bevonultak a Rajna-mellékre, ez mégis sokként érintette az angolokat. 1936 nyarán a külügyminisz­térium iratain már sűrűn találni a kabine­tet bíráló széljegyzeteket, amelyek szemé­re vetik, hegy nem hajlandó határozattab- ban fellépni Hitler ellen. Ekkorra azonban már till messzire jutottak az engedékeny­ség lejtőjén... A kormánynak végtére is eltökélt szándéka volt elkerülni az össze­ütközést a hitleri Németországgal. 1937 novemberében lord Halifax, a kor­mán ytanács elöke magánlátogatást tett Hit­lernél. A látogatásról beszámolt a kabinet­nek, s kifejtette meggyőződését, hogy „a né­meteknek nincsenek a közvetlen jövőre nézve kalandor terveik”. Kilenc hónap múl­va bekövetkezett München .. • 1937 január. Hat hónapja dűlt már a pol­gárháború Spanyolországban, amikor Eden külügyminiszter javasolta: a brit flotta he­lyezze blokád alá Spanyolország partjait és kikötőit. Indokolása: a helyzet egyre kevés­bé „nemzeti küzdelem”, s mindinkább „nem­zetközi háborúvá fajul a fasiszta és a bolse­vista államok között”. Sir Samuel Hoare flottaügyi miniszter az évek hosszú sorát vonultatta fel a blokád elien, ellenvetéseinek lényege azonban az volt, hogy a blokád esetleg megakadályozná Németországot és Olaszországot abban, hogy csapatokat és fegyvereket szállítsanak a spanyol köztár­saságiak ellen. Rosszallóan jelentette ki: „Nagy-Britannia kezd olyan pozíciót elfog­lalni, hogy mint nemzet úgyszólván akadá­lyozni próbálja Franco győzelmét. Lehet, hogy a baloldali pártoknak éppen ez a kí­vánságuk. Másik viszont beleértve a kabinet egyes tagjait, amiatt aggódnak, hogy a szov­jetek győznek Spanyolországban”. Sir John Simon, az akkori belügyminiszter pedig fel­tette a kérdést: „Vajon Németország és Olaszország szívesen fogadná-e. ha a brit flotta tisztjei átvizsgálnák hadihajóikat?” Eden javaslatát visszautasították. Me- noárjaibnn később így ír: „Egy hatékony brit akció abban az időben lecsapolhatta volna a spanyol fekély mérgét •.A polgárhábo­rú azután még két és fél évig tartott, a had­műveletekben modemül felszerelt német és o’asz hadosztályok vettek részt. A Luftwaffe hírhedt Condor-repülőegységének Guernicá­nál és más spanyol városok elpusztításában szerzett tapasztalatait jól hasznosították — nem sokkal később — a London és Coventry elleni légitámadásokban. Bebrits Anna

Next

/
Thumbnails
Contents