Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-03 / 28. szám
Mí:: •ók kincsévé tette a köny vet 500 éve halt meg Gutenberg János *»erek ötszáz esztendeje, 1468 február 3-án |rz emberi zsenialitás egyik legnagyobb alakijának, Johannes Gutenbergnek — akit másként Gensfleisch-nek is neveztek —, fáradt ez íve megszűnt dobogni. „Nem hal meg az, — jin milliókra költi — dús élte kincsét, — ámbár napja múl..." mondja a költő, kinek nagyszerű sorai méltán illenek a mainzi patrícius- ivadékra, aki az emberi tudás elterjesztésének áldozta küzdelmekben és csalódásokban gazdag, sikerekben és elismerésekben oly szegény leletét. Az írást elválaszthatatlan kapocs köti össze S' könyv és a könyvnyomtatás történetével, írás nélkül az emberi elme éppoly kevéssé telkohatott volna könyvet, mint enélkül könyv- rnyomtatást. A képírás, a jelképes írás, a szó- ós szótagírás „idomait” kő-, és érclapokra vés- Efek. A betűírás elterjedésével módosult az ezekhez az írásmódokhoz használatos anyag te. Az állati és növényi anyagok helyét a műveltség terjedésével a papirusz és pergamen Után a papír foglalta el. A papiruszra vagy pergamenre írott, vagy másolt könyvek csak több évi türelmes munka árán jöttek létre, túzokban az időkben kiváltságosak féltett kincsét képezte a könyv, kik nemegyszer egy-egy fconyvért még egy falut is adtak cserébe. A feönyv értéke a műveltség elterjedésével egyre növekedett és létrejött a könyvmásoló ipar. iA. kömyvmásoló ipar virágzása és a könyvnyomtatás feltalásának időszaka között elterjedt egy átmeneti iparág: a formametsaés, mint például a fatábláról való nyomás. Ezt az eljárást mér csak egy lépés választja el a könyvnyomtatástól. • ■;» Jk könyvnyomtatás feltalálásának rendkí- vüli jelentősége kétségkívül az öntött ils szétszedhető betű, illetve a könyvsajtó feltalálása. Ez a kitűnő gondolat Gütenberg zsenijének bizonysága. Gutenberg találmányának lényegét a ldvésett betű anyamatricává való kidolgozása és a betűk egy magasságra és méretre való öntése képezte. A mestert pecsétgyűrűje vezette arra a gondolatra, hogy a betűket egyenként kivesse, Ilyen hosszadalmas, és fárasztó kísérletezés alkalmával jöhetett rá valószínűleg az ilyen eljárás költséges vitára, amely őt a betűk egyenként való meg- önlésének ideájára vezethette. Gutenberg János élete, mint megannyi feltalálóé, rendkívül viszontagságos. Megfelelő anyagi eszközök híján zseniális találmányának kivitelezéséhez minduntalan társat keljét keresnie. S a társak rendkívül sok nehézséget támasztottak vele szemben, hogy a nagy haszonnal kecsegtető találmányból kinulláz- hassák a vagyontalan Gutemberget. gutenberg nem formailag kívánt újat *1” kötni. — A kézzel írott könyv hagyományos formáját akarta olcsóbban és tömegesen előállítani. Betűje, a gót írás (a textúra), kiadványa lapjainak formája, illetve tükre és sorbeosztása úgy hatottak, mintha kézzel írták volna. Az 1455-ben befejezett 42 soros bibliája, — amelyet az általa konstruált öntőkészülékkel állított elő, ólombetűből szedtek, és az ugyancsak általa tervezett sajtón nyomtattak —, a korabeli kódexek pontos mása. A szedés két hasábos, hasábonként 42 sorral, a lapok egy részét kézzel festett, gazdagon díszített iniciálék, szegélylécek és miniatűrök díszítik. Gutenberg találmánya nyomán a betűmetszés óriási fejlődésnek indult. A könyvnyomtatás feltalálásának dicsőségéért tizenkét, „feltaláló" és tizenhat város versengett. Hollandusok, olaszok és mások. A tudományos kutatás azonban hitelesen bebizonyította. hogy a könyvnyomtatást a Rajna mentén találták fel — és alkotója Gutenberg János. 1462-től 1514-ig 212 városban alakultak nyomdák Európában. S ezzel egyidejűleg a nyomtatási technika is fejlődésnek indult. Magyarországon az első könyvnyomdát 1472— 73-ban Hess András állította fel Budáin, akit Karai László, Mátyás király alkancellárja hívott Velencéből Budára, Hess András nyomdájának termékei közül csak kettő maradt az utókorra, a Magni Basálii de legendis poetis és a Cronica Hungarorum, vagy Budai Krónika. A modem korban Gutenberg kézzel öntött betűi helyébe a korszerű, automatizált betűöntő és sorszedő gépek, valamint az olyan fényszedőgépek léptek, amelyek gyorsabban sorjázzák egymás mellé a betűket, mint ahogy az ember ki tudja ejteni a szavakat. Gutenberg nyomdájában egy esztendő alatt 180 példányt nyomtattak az oldalanként 42 soros bibliából. Ma már olyan korszerű körforgó gépek működnek, amelyeknek csupán egyetlen nyomóműve (akár 20 nyomómű is lehet egy gépen) egy 16 oldalas napilapból, 40 ezer példányt nyom óránként. A könyvnyomtatás feltalálása előtt egy-egy könyvet súlyos aranyzacskóval fizettek. A könyv, a nyomtatott betű csupán egyeseké volt. A könyvnyomtatás elterjedésével, modernizálásával a nyomtatott betű milliókhoz továbbítja a legszebb, legmagasztc- saibb eszméket, s a könyv az emberi haladás hatalmas fegyvere lett. ft mainzi dómban a mester hamvai fölött " egyszerű sírfelirat olvasható: „Johann 's Gensfleisch, a könyvnyomtatás művészetének feltalálója, aki a legnagyobb szolgálatot tette minden nemzetnek és minden nyelvnek”. Az olvasó, mikor kézbe veszi az újságot, vagy könyvet, gondoljon arra, hogy minden nyomtatott betű ércénél maradandóbban hirdeti az utókor háláját. B. B. JÁTÉK A GYILKOSSÁGGAL FRANCIA FILM kérdésekről, Ez a színes francia film nemes szándékú mese- könyv felnőtteknek — komoly tanulságokkal. A képregények hőseit, színes formameg- oldásait, túlzásait és erkölcsi ostobaságait úgy veszi célba, hogy a fonákjáról ábrázol mindent, ami a képregények hőseit mozgatja. Mire a néző távozik a moziból, úgy érzi, valaki komolyan elbeszélgetett vele lényeges kérdésekről, fontos kérdőjelekről, amelyek a mai ember lelkét zaklatják. Ez tz érzés nem is annyira a mozgó és álló képek, az eleven élet és a képzelet rit- musos váltásaiból adódik, inkább a szövegből, amely szükségszerűen összegezi, a művészi és erkölcsi állásfoglalást. A film írója és rendezője, Alain Jessua szigorú szándékkal mond ítéletet arról a csillogó világról, amely ká- bítja-mérgezi a képregények fantasztikumain át az emberek lelkét. Az író—rendező forgató- könyvében és képeiben a modern társadalom szuperhőseit állítja görbe tükör elé: az emberfeletti emberek csak a képzelet szülöttei, az írók és műveszi alkotók lelkiismereti csalásai. amiket néha nem árt ellenőriznünk. Bár képi módszereivel és dramaturgiájával itt-ott kell vitatkoznunk, hiszen az események folytonos megszakítása állóképekkel kizökkenti a nézőt a folyamatos élményből, ez a film mégis eléri célját: erkölcsi problémákról elgondolkoztat. Kiábrándít egy irigyelt világból és keserű ízt kever a csillogó éjszakai élet poharába — nem szándék nélkül. Jean-Pierre Cassel írója, Claudine Auger Jacqueline- je többet mond el a párizsi kisember és átlagpolgár gondjából, mint amennyit Michel Duchaussoy Bob-ja megelevenít egy igen vékony társadalmi rétegnek a valóságtól elidegenedett embertípusáról. A mama szerepében Eleonora Hirt, a sztriptíz-táncosnő alakjában pedig Anna Caylor mond kritikát saját világáról. A színes film nem könnyű élmény és nem szórakozás: őszinte beszéd egv festett világról. (farkas) Mit olvashatunk 1968-ban? Elkészült a könyvkiadók központjának összeállításúban az 1968-as könyvú ;dooságok jegyzéke, amelyet hétfőtől kaphatnak kézhez az olvasók, a vásárlók a boltokban.. Az újságformátumú kiadvány szerzők és címek szerint-, rövid tartalmi kivonattal közli a kiadók részletes programját erre az esztendőre. A sajtó alól most kikerült „Könyvkiadói tervek 1968 ’ a többi között egy sereg ígéretes kötetet sorol fel az Európa programjából. A modern líra külföldi termését képviseli André Frénaud, Robert Goffin. Pablo Neruda. Borisz Paszternák és Saint-John Perse kötete. Miguel Angel RHOMfARp; / REJTŐ JENÓ/ . ____ • t mOfeSG 33, Mentek..; A menet közepén haladt a kétszáz fegyenc. Bennszülött és fehér rabok vegyesen. -Jobb csuklójuknál fogva párosán összekötözték őket. .Durva barnás vászonruhá- 'fcan voltak. Ezeket ötven goumier kísérte. Arab csendőr, a gyarmati közigazgatás legdurvább eszköze; fényesen öltöztetett bennszülött, a -kiképző altisztektől elsajátított szolgálati stílus műveltségének gőgjével. ; Az ötven goumier is választhatott a fegyház vagy az áút-taurirti szolgálat között, mivel egy osztag angol mat- ■ rózt, akik verekedés miatt a csendőrségre kerültek és ott is pökhendiek voltak, úgy elmertek, hogy három tengerész belehalt a sérülésekbe. ItSmsSj február 3., szombat A goumier sajnos, semmit sem ért a diplomáciához, és fogalma sincs arról, hogy az angol matróz kényes portéka, ha agyonverik. Amíg él, épp olyan ágrólszakadt vízi bohém, mint a többi tengerész, de ha agyonverik, akkor akta lesz belőle! Akta, amelyre azt illik felelni, hogy: „A megindított vizsgálat alapján vétkesnek talált csendőröket példás büntetéssel sújtottuk...” Talán nem is ötven gou- mier-t találtak volna vétkesnek, ha kevesebb is elegendő Aut-Taurirtban. És valamilyen kihágás miatt Burca, Leonormand és Hilliers katonai mérnökhadnagyok is vétkesnek találtattak, ezért Aut-Taurirtba helyezték át őket. Gardone kapitányt, áld igen sokat ivott és az operában egy hölgy miatt botrányt provokált, sürgőn yileg vezényelték párizsi lakásáról Murzukba, ahol bevárja az orani csapatot, és az aut- taurirti helyőrségben átveszi vicomte Belahay őrnagy mellett a helyettes parancsnoki tisztséget. ... Szitkozódva tépte össze a hosszú sürgönyt. Tudta, hogy mit jelent ez a dicső fogalmazás. Valami pokoli garnizonba fog kerülni, ahol vagy megdöglik, vagy előléptetik ... Azt azonban ő is csak Murzukban tudta meg, hogy hová került, amikor egy őrnaggyal beszélt a századirodában. — Hogy innen.;. az egyenlítőig?... — kérdezte hökkenten a térkép fölé hajolva ... — Nem egészen — felelte az őrnagy. — Nehéz terep, az bizonyos. .. — De hát mi az az Aut- Taurirt? Miféle hely az a Szahara és a Niger vidéke között, hiszen ott talán sohasem járt még ember... — Dehogynem ... Emlékezzél csak vissza! Két évvel ezelőtt ment először Murzuktól délre egy felderítő csapat, de ezen a helyen megölték a patrult, és a leküldött büntetőszázad nyomát sem találta a gyilkos bennszülötteknek..; Megállapították, hogy a szokota négerek tették, de ezek a Nigeren és az őserdőn túl tanyáznak. Senki sem tudja, hogy kerültek a mi vidékünkre. Azután Normand és nyára hallottál, hiszen nagy port vert fel, rendkívüli támogatással indult útnak, és valami átjáró után kutatott, de ő is eltűnt.. — Bocsáss meg, kérlek ... De hát ez ismeretlen, felderítetlen út... — Lander, Hornemann és Cailléc eléggé felderítették. — De nem hadseregek és helyőrségek számára! — csapott az asztalra Gardone elkeseredetten ... Az őrnagy vállat vont. — Katonák számára csak egy lehetetlen van: a parancs bírálata. Másfél évvel ezelőtt elhatározták, hogy az egyenlítő és a Szahara között helyőrség lesz a semmiben, és azóta ott helyőrség van. Ez Aut-Taurirt. Üt kell •* *• — az expedíciója sem tért visz- sza. Timbuktuból keresésére indultak és megállapították, hogy valamennyit lemészárolták. Azután elindult Russel expedíciója, erről bizoa Russel-féle elveszett átjáró helyett. Tehát út lesz, és aki onnan hazajön, ha leváltják, az igen szép karriert csinált. — Ha hazajön — mondta sápadtan Gardone. — Na igen... De ha nem, akkor is szépen emlékeznek | meg róla. Ezt kissé hűvösen mondta, és felállt. Az őrnagy jó katona volt, és Gardone nem tetszett neki. így indult el a század a részeges, Párizshoz szokott, kövér Gardone kapitánnyal, rabokkal, és egy század tapasztalatlan újonccal... — Azt mondd meg, hogy miért rohantál Pencroítra? — kérdezte Minkusz, az orvos, Kölyöktől. — Ez biztosan valami lélektani elváltozás. — Nem tudom. Egyszerre forró lett körülöttem minden, nem is emlékszem rá, hogy mi volt... Mögöttük nyikorogtak a kerekek, harsogtak a tipró- láncos autók, csörömpölt a páncélos, pufogtak a hajcsárok botjai, amint a forró sivatagban nehézkesen törtetett előre a végtelennek látszó menetoszlop. — Ez már velem is volt — mondta Nadov. — Egyszer a búcsún annyit ittam, hogy két napig aludtam utána... — Maláriád van — állapította meg Pilotte —, sokszor ilyen^ átmeneti rohammal kezdődik, azután egyszerre jön a hidegrázás. ■— Lehet — hagyta rá Kölyök. — Az bizonyos, hogy beteg voltam. — Nem volt semmi ügyed ezzel a gengszterrel? — kérdezte Hlavács, a cipész. A találó gengszter nevet Pen- croft kapta bajtársaitól. — Nem! Soha — mondta. (Folytatjuk) Vasárnaptól: ltozata Asturias, Simone de Beauvoir. Alejo Carpentiér neve fémjelzi a prózairodalmat. A népszerű Európa-zsebkönyvek sorozatában olyan szerzőkkel találkozunk, mint Karel Ca~ pefc, Agatha Christie, Friedrich Dürrenmatt, Ilja Ehrenburg. Graham Greene, Albert Miltz. egy fiatal svéd író (Pär Wahlöö és Stefan Zweig. Az idei Kossuth-kiadvá- nyok között lesznek kibernetikai művek, egy tanulmány az esztétikai dekadencia bírálatáról. egy másik a valláslélektanról, valamint a szovjet filmművészetről, a művészetpszichológiáról. és könyv jelenik meg az amerikai irodalomban tapasztalható egzisztencializmusról és elidegenedésről. A Panoráma-útikönyvek sora Ausztriáról, Jugoszláviáról és a skandináv országokról szóló kötetekkel bővül. Könyvcsemegének számít a Műszaki Kiadónál készülő „Magyar várak” című könyv is. (MTI) Felvétel a Magyar látóié gyermekkórusába A Magyar Rádió gyermekkórusa felvételt hirdet, Jelentkezhetnek azok a gyermekek, akik 1968. szeptemberében kerülnek az általános iskola I—IV. osztályába. Jelentkezési határidő február 29., a levelezőlapokat a Magyar Rádió gyermekkórusa, Budapest. VIII., Bródy Sándor utca 5—7. címre kell küldeni. Változó munkahelyre keresünk lakatos- szere!!, szak- és segédmunkásokat Külszolgálati költségét, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költséghozzá j árulást, szállást térítünk. Bérezés teljesítménybér keresetkorlátozás nélkül. Jelentkezés Fémmunkás Szerelési Üzem, Budapest, XIII., Lomb u. II. sz. alatt. Felvétel esetén felutazási költséget megtérítjük.
