Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

„Hatcsatornás” sportkör Bélapátfalván felkészültek az önálló működésre Az MTS II. kx>n,?res<>zJiiár! született meg a határozat: a (Sportkörök többé nem alap­szervezetei az MTS-ne.c, ha­liéin önálló szervezetek, an e- íyek. egymással szövetkezve alkotják a Magyar Testneve­lés; és Sportszövetséget. M fl jövőben tehát döntő diódon esik latba, nogy az Egyesületek milyen anyagi érőkre támaszkodhatnak, hi­szen a fenti határozat egy­ben azt is kimondja, hogy megszűnik az állami támo­gatás úgynevezett .hiánypót­ló'’ jellege, és csak bizonyos konkrét célok megvalósításá­ra lehet felhasználni. Mind­ebből következik: az új gaz­dasági irányítási rendszerben szinte megszabja majd sok- sok sportkör további alaltulá- aát. hogy a működéshez mennyiben tudják megterem­teni a szükséges anyagiakat Hogyan segít a gyár. az üzem. a termelőszövetkezet, a ta- ■h. ■. mennyi lesz a beszedett \ ■, a rendezvényt vételé« utolsósor ban: a sportkör ír an talál magának új gaz- ó: ..gi forrásokat. Örök törvény: aki mindig csak a sültgalambra vár. az glöbb-utóbb csődbe jut. Min­den sportkörnek fontos fel­adata tehát, hogy rendezze a bázissal való kapcsolatát, igé­nyelje a helyi társadalmi és gazdasági szervek támogatá­sát. fokozza a taglétszámot — ezzel együtt a tagdíjbevételt — növelje a rendezvényi be­vételt, és természetesen min­den vonalon csökkentse a ki­adásokat Hz az önálló gazdálkodás persze nem megy máról hol­napra. a határozat végrehaj­tása éppen ezért fokozatosan történik, hogy az egyesüle­teknek legyen, idejük az ön­álló működés feltételeinek megteremtésére. Bélapátfalván az Épí­tők Sportkör abban a szeren­csés helyzetben van. hogy a cementgyár szinte valameny- nyi vezetője és valamennyi dolgozója lelkes támogatója a sportnak. A vezetők nem­egyszer összeültek és megtár­gyalták a sportkör vezetőivel a jövőben követendő utat. s ez példamutató lehet sok üze­mi és egyéb más sportegye­sület számára. Az állami tá­mogatás mellett olyan csa­tornákat jelöltek meg. amelye­ken keresztül „összeállnak?" a működéshez szükséges anya­giadé. 1» A vállalati támogatás. Miként az elmúlt évban. úgy az idén is biztosítva lesz 12 13 ezer forint 2. a gyár kitűnő munkája nyomán állandó a tervteljesí­tés. az idén maximális nye­reségrészesedésre számíthat­nak, amelyből 20—25 ezer fo­rint jut a sportkörnek is. Er­ről véglegesen a szakszerve­zeti tanács dönt a dolgozok meghallgatása után — ismer­ve azonban a cementgyáriak sportszeretetét, kedvező dön­tésnek nemigen lesz akadá­lya. 3» Á sportköri tagok szá­mát a jelenlegi 230 főről 320 főre növelik, s a szervező munkában jelentős segítségei kémek az üzemi párszerve­zettől. a szakszervezettől és a KISZ-szervezettől A tagok fizetésük fól százalékát aján­lották fel a sportkör támoga­tására. •4. A sportolók elhatározták, jelentős megtakarítást el az utazási köilségék- A nyári időszakban nem autóbuszt, hanem üzem tehergépkocsiját fel a szállítások- Az így megtakarított ösz­fállalatunk felvételre keres több éves gyakorlattal reri­: ikező igi szakképzettségű dolgozét ' osztott munkakörre. He­es megyeiek előnyben. B'i- iés megegyezés szerint, .«akást a vállalat munkás- szállásán biztosítunk. Je­lentkezés személyesen, vagy levélben a Mátravi- déki Fémművek, Sirok, ftamélyzeti Osztályon. szeget azután sportfelszere­lések vásárlására fordítják. 5. A helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet és a helyi tanács támogatása mel­lé igénylik az erdészet, a ktsz és az fmsz támogat ását, — ez utóbbiak ugyanis mindeddig nemigen segítettek, holott a Bélapátfalvi Építők nem csu­pán a cementgyárnál. de az egész községnek a sportköre is. 6* A sportolók részére már eddig is szerveztek bizonyos társadalmi munkákat, — ezek azonban nem voltak lénye-, gesek. Az' idén megpróbál»- riak néhány olyan jelentős brigádmunkát vállalni, ami­ért komolyabb pénzösszeget kapnak. 7» A sporttelepen a gyár és lelkes társadalmi munkások segítségével elkészült a me­gye legszebb és legnagyobb Öltözőépülete, amely egyben, turistaszállónak is használha­tó. A hatágyas, egyszerűen, de a céloknak megfelelő mó­don berendezett szobákban, 40 férőhelyet tudnak biztosí­tani az érdeklődők szárnál a, s ez kétségtelen többletbevé­telt jelent majd a sportkör­nek. A nyáron a belföldi ki­rándulók mellett jugoszláv, csehszlovák és NDK-beli tu­ristákat is várnak. ü sportkörök hosszú idő óta törekszenek arra. hogy az eddiginél önállóbban mű­ködhessenek. Nos, ez az óha­juk most valóra válik, és mi biztosra vesszük, hogy ennek nyomán Bélapátfalván fel­lendül majd a sportélet. De erre szükség is van. Az üzem és a község levegője ugyanis erősen szennyezett, ezért a dolgozóknak — egész­ségük megvédése érdekében sokat kell a szabad levegőn tartózkodniuk. A Bélkő fes­tőién szép tájaira eddig is sok túrát, kirándulást szerve­zett a sportkör természetba­rát szakosztálya, s a tervek szerint, most ez a tevékeny­ség csak fokozódni fog. A kö­zelben felújítva, rendbehoz­va, kicsinosítva készen áll már a minden igényt kielégí­tő Telekesy turistáház, amely a cementgyár kezelésében szolgálja tovább a dolgozó ember üdülését, egészségvé­delmét. pihenését, a szabad idő kulturált eltöltését — végső soron sportmozgal­munk ügyét. Somody József Modern gimnasztika Egerben Ismerkedés a modern gimnasztika alapelemeivel. (A Vie Nouve-ből) A modem gimnasztika — ismertebb nevén művészi torna — fiatal sportágnak számit, népszerűsége azon­ban elvitathatatlan. Tábora egyre növekszik, egyre töb­ben vannak, akik felismerik jótékony, sokoldalú hatását. Kimondottan női sport és nagy előnye, hogy már egé­szen fiatal karban űzhető. Egyebek között szép testal­katot, harmonikus mozgást biztosít, fejleszti a ritmusér­zéket. segít kialakítani a kö­zösségi szellemet, a fegyel­met s nem utolsósorban dön­tő módon hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Az Egri Kolacskovszky SK felismerve ieientőségét, meg­alakította modern-gimnasz- tikai szakosztályát. Kelemen Márta oktató-edző irányítá­sával már megkezdődött a munka. jelenleg mintegy húsz kislány látogatja az edzéseket, amelyeket heten­ként két alkalommal tarta­nak az egri X-es számú is­kola jól felszerelt tornater­mében. A kezdőknek 40 fo­rint tandíjat kell fizetniük — a továbbiakban a sportkör tagjaivá válnak. Tekintettel a nagy érdeklődésre és az újabb jelentkezők várható nagy számára, azt tervezik, hogy a megyei úttörőház nagytermét, valamint a me­gyei tanács klubhelyiségét is igénybe veszik a modern gimnasztika számára. Négy­éves kortól 18 éves korig fo­gadnak el jelentkezőket, és­pedig a városi sportszövet­ségnél (Városi Tanácsház) vagy a Kolacskovszky SK- nél (Megyei Tanácsház). Az oktató egész nap rendelke­zésre áll. azért kívánság sze­rinti időben délelőtt és dél­után is lehet edzésekre jár­ni Felszerelés: tomamez! (—dy) ÉS bWlMÍÍSORA if KOSSUTH 8.10 Tánczenie. 8.55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Gyermekkórus. 9.10 Mesejáték. 12.10 Magyarnóták. 13.03 Hangverseny. 15.08 Háromszor három. 15.45 M. Tyncs énekel. 16.00 Színházi Magazin. 17.05 Párizsi capriccio. 18.05 A magyar költészet századai. 18.20 Operettrészletek. 19.11 Üj lemezek. 20.05 Népdalcsokor. 20.35 Kortársaink. 21.25 Tánczene. 22.15 Hangverseny. 23.20 Könnyűzene. 0.10 Operaáriák. PETŐFI 7.30 A református egy­ház félórája. 8.00 Miska bácsi lemezesládája. 8.30 Operakalauz. 9.30 Mit hallunk a Jövő héten? 10.00 C. Arrau zongorázik 10.31 Színes népi muzsika 11.05 Operahangverseny. Kb. 13.00 A lá'tatás művészete. Kb. 13.15 Yves Monttand énekel. 14.03 Táskarádió. 15.03 Nagy idő — nagy emberek. 16.13 Művészlemezek. 17.00 Mit üzen a Rádió? 18.10 Tánczene. 18.57 Tengerek éa emberek. 20.10 Szimfonikus zene. István 21.47 Hajduska írása. 22.02 Énekkarok. 22.13 Kelemen Gyula riportja. 22.23 Magyarnóták. MAGYAR TV: 9.20 Üttöröhíradó. 9.35 Sakktanfolyam gyerekeknek. 10.00 Kantáta. Képző­művészeti kisfilm. Az Intervízió mű­sora. 10.30 Kezdő rádióamatő­rök műsora. 10.50 Az Orion űrhajó fantasztikus kaland­jai. Nyugatnémet filmsorozat. •2.43 A Téli Olimpiáról jelentjük. 15.00 Művészet a nagy­világban. Galéria. Intervízió- adás Pozsonyból. 15.25 A hirdető műsora. 15.35 Mezőgazdasági szakfilmsorozat. 16.05 Masa. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat. I—m. 18.35 Riportműsor. 18.50 Delta. 19.20 Copperfield Dávid Angol tásjátékölm. 19.45 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. » 20.20 Budapesten harcol­tak. Tv-fi lm. m. r 21.05 Szívélyes üdvözlet. Francia könnyű­zenei film. 21.40 A téli olimpiáról jelentjük. Záróünnepség. 22.40 Tv-híradó. POZSONYI TVs 9.20 Kicsinyek műsora. 9.50 Emlékezés az 1930­09 bertiiü olimpiá­ra. 10.30 Tv-film. 10.55 Áriák és jelenetek A varázsfuvola bői. 11.40 Vasárnapi matiné. 12.20 Tv-híradó. 12.25 Téli olimpia, ugró- bajnokság. 15.00 Téli motocross. Szovjet tv-sorozat. 1. rész. 18.20 Esti mese. 19.00 Tv-híradó. 19.20 Soorteredmények, 19.50 Kengyel film Pus­kin elbeszéléséből. KOSSUTH 8.15 Kedvelt régi melódiák. 9.10 Nevelőszüleim. 9.25 A hét előadó­művésze. 10.10 Óvodások műsora. 10.30 Népi zene. 11.00 Iskolarádió. 12.15 Tánczene. 13.00 A világgazdaság hírei. 13.23 Két dalciklus. 13.58 Operettmuzsika. 14.14 Kóruspódium. 14.24 Elbeszélés. 14.46 Magyar nóták. 15.15 Dvorzsák • Cjvilág szimfónia. 15.55 Válaszolunk hallgatóinknak! 16.10 Harsan a kürtszó! 16.53 Édes anyanyelvűnk 17.05 Külpolitikai figyelő- 17.20 A régi Metropolitan nagy énekesei. 17.42 Világpiaci árak és a hazai piac. 17.55 Húszas stúdió. 19.30 Népzenei Magazin. 20.10 Egy, nő akinek lelke van. Vígjáték. 22.20 A mai könnyűzené­ről. 22.50 Korunk gondolkodói 23.10 Operarészletek« PETŐFI 10.00 Gyilkosság a Sztriptíz-bárban. 10.51 Goldmark operáiból. 11.36 Dalkóstoió Nagy­bátonyban, I. rés*. 12.00 Kamarazene. 12.45 Gazdaszemmel. 13.00 Operettrészletek. 14.08 Táncdalok. 14.18 Gitár- és oboa­muzsika. 14.35 Mai témák — mai dalok. 14.45 Versek. 14.50 Délutáni frissitS! 15.35 Elbeszélések. 15.45 Tenor-buffó áriák. 16.05 Népdaifeídolk. 16.20 Iskolánk hangja. 16.30 Bécsi muzsika. 16.50 Publicisztika, 17.00 ötórai tea. 18.10 Hangverseny. 18.40 Szabadakadémia. 10.05 oo'ií, T' , énekel. 19.35 Hans-verseny. Kb. 21.25 Nőkről - nők­nek. Kb. 21.55 verbunkos 22.25 -é főatM- mű-.ftnw. POZSONYI TV: 18.15 Teles-part ■ n.oo Tv-híradó. 19.35 Sartre: Az ördög és a iőtsten. Színházi jcöz*. , ___ A Magyarország cikkéből érdekes dolgokat tudtunk meg a krími háborúról... Azt írják: „A krími háború a Fekete- tengeri török flotta sikeres támadásával kezdődött, mely­nek során 1855. november 30-án a szinopei kikötőben meg­semmisítettek egy kisebb török hajórajt.” Hogy ez téves megállapítás, azt mindenki elismerheti, mert nem való­színű, hogy egy török hajórajt a török flotta semmisített volna meg. Mi célja lett volna a törököknek, hogy a saját török hajórajukat semmisítsék meg? Az érdekes ebben az, hogy a Magyarország egyik buda­pesti olvasója levelében kijavítja, a törökök bizonyára nem török hajórajt semmisítettek meg, hanem egy görög hajó- rajt ... Ez a betűhiba mulatságosnak tűnő tévedést okozhat •— írja az olvasó... (Igaza van-e?) Ez nem olyan nagy baj, mert nem köteles tudni senki, hogy a krími háborúban nem vettek részt a görögök. Fz a krími háború Oroszország és a török—angol—francia— szardíniái szövetségesek közötti konfliktus volt. A görögök ebben semlegesek maradtak... Az sem nagy baj, hogy a Magyarország szerkesztőségi válasza elismeri, hogy a levél­írónak igaza van és „kellemetlen sajtóhibára” hivatkozik... AZ a legnagyobb baj, hogy sem a cikknek, sem a levél­írónak, sem a szerkesztőségi válasznak nincs igaza, lévén a dolog egészen másképpen a történelemben... Ugyanis: a krími háborúban nem a török flotta semmi­sítette meg a török hajórajt. De nem is görög hajórajt sem­misítettek meg. Hanem■ az orosz flotta semmisítette meg Szinope környékén az egész török flottát. Ezt a haditettet Nahimov orosz tengernagy hajtotta végre, az orosz cár pa­rancsára. Olyan haditett volt ez, hogy még ma is tanítják a Szovjetunió Ndhimovról elnevezett haditengerészeti iskolá­jában. Mert Nahimov a tengeri hadviselés elméletét és gya­korlatát magas szinten tanította és írta le. (Később hősi ha­lott lett!) Ebből indult a „krimi háború,,, amit az akkori Oroszország végül is elvesztett, mert nem bírta az angol— francia túlerővel felvenni a versenyt. Ami ebben a földrajzi helyzetet illeti, meg kell jegyezni, hogy a „Szinope környéke” a Fekete-tenger török partvidé­kén volt és van. Hogy tudtak volna több száz kilométerről odajutni a görög hajók? Az oroszok azért tudtak odamenni, mert maguk is a Fekete-tengeren voltak. És ezért tudta Na­himov ott megverni (nem a görögöket), hanem a törököket._ A cikk többi része helyes... (DK. SZEMES) cJl vasárnap &portmfisőráhó/ Kosárlabda: Heves megye te- rembajnoksága. Eger, Szilágyi Gimn. 8 órától. Sakk: Nagyaktíva értekezlet. Gyöngyös. Thorez Szálló, 9 óra. utána a hagyományos megyei egyéni villámba jnokságra kerül sor. Spartakiád: Nagykörzeti dön­tők (Pétervására. Egereseit!, Sí­rok) asztalitenisz és sakk sport­ágakban. 9 órátóL Torna: az 1968 évi serdülő I— IL osztályú fiú és leány megyei egyéni bajnokság. Eger. 9.30. Asztalitenisz: Eger város 1568. évi serdülő és ifjúsági egyéni bajnoksága, Eger. Gárdonyi G.. 8 óra. Heves megye 1968. évi ifjú­sági és serdülő bajnoksága, Eger, Gárdonyi Gimn.. 8 órától. Sí: 15 kilométeres és 5 kilómé- : teres női sífutó verseny, Kekes, 11 óra. Gyöngyös Kupa. Mátra- ■ háza, 9 óra. (Az időjárástól te a 1 hó viszony okból függően). Labdarúgás; Egri Dózsa—Jász­berényi Lehel, előkészületi mér­kőzés, Eger, Népkert, 14.30. Fával égetett MÉSZRE szállítási szerződet kötünk Eladási ár vagonba rakva 105,— Ft/q. Nagy József Tsz, Eger, Barkóczl út 8. Tel.: 15-30. A Népújság HIRDETÉSEI

Next

/
Thumbnails
Contents