Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-17 / 13. szám
Á hangjegyek birodalmában — Itt majd bátor. Molnár Mariannák. — Nézzük meg Jóska ■ a második félév darabjait. fj Vigh Jóska # beieegyezően hallgat, hóna alatt egy apró hegedűvel. Az asztalon T. Zaharina előadás-gyűjteménye, abban lapozgat Szabó Tiva- damé tanár- nő. aki „mellékesen” a --^hevesi zeneiskolát is vezeti. — Eljátszom neked a Moaart-kerin- gőt. s ha tet- •Szik. azt tanuljuk meg .először. V A szobában „felcsendülnek , Mozart bájos Kerin gőjének, (hangjai. Jóska nagy szemekkel figyel. — Nos, tet- .BBBlk? — Igen! — Akkor ez lesz az előadási darabod. A házi feladatod fjedig, hogy kotta nélkül megtanulod a Haydn Dalocskát. Közben Molnár Mariann (elsőéves hegedűs, másodikos általános iskolás) már becsomagolta a hegedűjét. Váltunk néhány szót. — Tetszik néked ez a hangszer? — Igen. Tivadar bácsi mondta apunak, hogy nékem hegedűt kellene tanulnom. Meghallottam ég kedvet kaptam hozzá én is. így kezdődött ... — Hangversenyre jársz-e^ — Szoktam. Meg a rádióban is hallgatom. —■ Mit hallgattál utoljára? — Mozart-hangversenyt. Ez a negyedik esztendeje a hevesi zeneiskolának. 1962- ben mint munkacsoport indult. 30 gyerekkel. 1964-ben már hivatalosan is zeneiskola lett. Az egri zeneiskola „fiókja”. Az elmúlt négy év eredményei, sok szép tanulsága arra késztette az illetékeszéles vonóval kell játszani — mondta a tanárnő sefket. hogy az önállósítás gondolatával foglalkozzanak. Ezt a tanári kar is szeretné elérni — kívánságuk nem is indokolatlan. — Ma már százhatvan növendék tanul itt előképzőben, vagy hegedű, zongora, rézfúvó. illetve gitár szakon — mondta Szabó Tivadamé. — Évente sikerrel rendezzük meg négy ízben a növendék- hangversenyt év végén pedig a tanárok lépnék a pódiumra. Persze, a zenei élet nem csak ennyi. Eger és Gyöngyös után Hevesen is megrendezi hangverseny-sorozatát a filharmónia. Hogy számot is mondjak: az idei programokra eddig 350 bérlet kelt eL Hat tanár foglalkozik a gyerekekkel Nem mind főhivatású. Dr. Ábrahám László például körzeti orvos, ő heti négy órában a kürtöt tanítja. Az igazgatónő a hegedűsökkel. dr. Kádár Imré- né és Somfai Mária a zongoristákkal, Ferenczi Katalin pedig a fafúvósokkal foglalkozik A gitár szakon Schubert Henrik a tanár. — Itt végzett növendékek közül van már valaki konzervatóriumban? — Hogyne. Nagy Katalin és Almádi Julianna Miskolcon tanulnak. Komiczki Sándor és Szabó László is oda készülnék a jövő tanévben. Nemcsak hevesiek tanulnak itt; körülbelül 28 gyerek vidékről jár be. — Mi az, ami a legszükségesebb lenne a hevesi zeneiskolásoknak? — Több helyiség kellene. Jelenleg három teremben tanítunk. Egy a szolfézsé, kettő a hangszereséké. Ha az épület hátsó frontját bővítenék, még három termet nyerne a zeneiskola. Nagyon fontos lenne ez. mert növekszik az igény, egyre többen szeretnének beiratkozni hozzánk. Az eddigi példákra is gondolva: megérné a fokozottabb támogatást, hiszen e járásban a zenének igen nagy a kultusza. (k&tai) í j filmgyárat terveznek Érdekes terveken dolgoznak a KÖZTI mérnökei. Egyebek között itt készül a Magyar Filmgyártó Vállalat telepének korszerűsítési és egy új filmgyár létesítésének beruházási pragramja. Először a Lumumba utcai filmtelep rekonstrukcióját kívánják elvégezni. Itt jelenleg két elavult műterem áll, amelyben a modernizálás után központi hangosztályt létesítenek. Az ötszintes épületben lenne zeneterem, két nagy keverő-, szinkron- és vágóműterem. Terveznek új igazgatási épületet, kosztüm- és magnószalagraktárt- A program második része: új filmgyár építése, helyéül a Csömöri úton több mint 4 hektáros területet jelöltek ki. Mit mond a tudós: Lehet-e Ideien aiifai élni? Napjainkban a fiziológusok és a sebészek egyre többet foglalkoznak a gondolattal, hogy mikor tudják megvalósítani az agy átültetését. A kísérletek során rhegál- lapították, hogy az emlékezet központja az agyvelő homlo- ki részében van Műtéttel tehát könnyű hozzáférni. Elméletileg ebből az következik, hogy az idős embereknek úi „emlékező szubsztanciát” lehet adni, ami biztosítja számára az új ismeretek befogadásának lehetőségét. Készülő magyar filmek A Magyar Filmgyártó Vállalat műtermeiben készül Bácskai Lauró István rendező munkája: „A hamis Izabella” című humoros bűnügyi film Makk Károly Galambos Lajos forgatókönyvéből rendez filmmé egy tragikus szerelmi történetet „Görögök” címmel. Bacsó Péter ..Csirkék az országúton” címmel rendezi új filmjét. A produkció megtörtént eseményt dolgoz majd fel: két fiatalember és egy leány drámai sorsát. A MAFILM idei tervei között új filmmel szerepel Szemes Mihály is. „Kéí karácsony közt” című filmjében egy tragikus sorsú szerelmes- p>ár veszi fel a harcot a falu előítéleteivel. 1968-ban több elsőfilmes rendező alkotását mutatják be a filmszínházak. Köztük van Mészáros Márta, aki „Az eltávozott nap” című filmjével lép elő. Rendezőként mutatkozik be a „Feldobott kő” című alkotásában Sára Sándor operatőr Ugvancsak elsőfilmes rendező Sándor Pál: „Bohóc a falon” című mai tárgvú alkotása a napokban készült el. Nemrég tért haza Romániából Kása Ferenc rendező, alá új filmjéhez, a „ítélet”-hez keresett tájmotívumokat és szereplőket. Az alkotás Dózsa György emlékét idézi majd, s az 1514-es paraszthá- porú emberi-társadalmi problémáival foglalkozik. Nagyszabású alkotásnak ígérkezik — Fábri Zoltán rendezésében a magvar—amerikai koprodukcióban tervezett „Pál utcai fiúk” forgatása. Ezzel kapcsolatban felvetődik egy fontos kérdés: honnan vegyenek az orvosok agysejteket, hacsak nem ölnek meg ezért egy élő embert? Már régóta ismeretes, hogy úgynevezett tápoldatban bizonyos anyagok hozzáadásával eleven szöveteket lehet nevelni. Ráadásul ennél az eljárásnál a sejtek megőrzik sajátosságaikat. Remélni lehet, hogy a közeljövőben tápoldatban sikerül agyvelő- anyagot is neveim, s ezt azután idegen agyba átültetni. Az utóbbi időben azonban teljesen ú.i gondolatok is felvetődtek. Tudjuk, hogy az agv- és idegsejtek az embriónál csak az ötödik hónapban alakulnak ki véglegesen. Az ötödik hónapig még kénesek osztódni. Ez annyit jelent, hogy növelni tudják e sejtek számát, ha az embrió ötödik hónaoos kora előtt serkentem tudjuk osztódásukat. Ez bizonyos hormonok segítségével már ma is lehetséges. Az állatkísérleteknél így határozott eredményt értek el: sikerült megkétszerezni az idegsejtek számát. (MTI! A forint* a fillér, a pengő és társaik Pénz szavunk — egyike a legsűrűbben emlegetett magyar szavaknak — a latin pendo igéből származik. A mérlegre helyezett súlyt, a pcndust, a nehezéket nevezték így. Magyarul 1481-ben írták le először. Am Pénzes Lőrinc (1370) és Pénzverő Márton (1453) — jóléte, illetve mestersége jeleként, tehát szóösszetételben — már korábban is szerepel. A pénzt az Árpád-korban még súlyra mérték- Mértékegysége a — 240 grammot kitevő — márka volt. 1270 körül olvasunk először — az Esztergomból Budára helyezett pénzverő- ház emlékeként — a budai márkáról; ez utóbb országos pénz-súlymérték egységessé vált. Magyarországon az első pénzt I. István — újabb megállapítás szerint: atyja, a szintén Stephanusnak keresztelt Géza fejedelem — verette, ezüstből. Aranypénzt nálunk először I. Károly király —; a firenzei, florenci aranypénz mintájára — veretett- Ezt az aranypénzt nevezték — a florenci mintáról — florentinusnak. forintnak. Forintunk ősének magyar neve, mint családnév, FTo- rentos Antal (1403), Forynthog Márton (1504) személyével kapcsolatban a XV. század eleje óta szerepelt. (Az 1453- ban említett Foronthatlan János azonban alighanem az V\z\a-VWWWW\0^0/WWl--VWVO/WWW\OAO/W\OA-VV\AO/\0/V\AOAOAOAO/WWV\/VVWWWVVw'VVV\,VWV^ c-v WWWVWvVWv wWVWWV P.HOVICARP: / RE JTŐ J ENÓ/ ■t Troppauer elpirult és lesütötte a szemét: — Örülök, hogy egy világ- gjal ajándékozhattalak meg... — rebegte, és elfogultan, reszkető, roppant nagy kezével előkotort zsebéből egv hevenyészett eposzt. Kisimította a papírt, nagy élvezettel nyelt egyet és drámai hangon jelentette: „Holnap vonul az ezred, hahó! Irta: Troppauer Hümér.” Galamb élvezettel tudta átadni magát gondolatainak, Tropp>auer egy-egy hosszabb költeménye közben. Szokásává vált, hogy a borízű hang zsongása kísérje elmélkedését, és ha a költő elragadtatott arccal szünetet tartott, * Nénüisng IMS, január 17» szerda találomra megölelte: — Gyönyörű! Csodálatos! Feledhetetlen! Nincs még egy? — Ebből még négy éneket írtam! — Kevés! Olvasd gyorsain! Te! Te Puskin! A költő élvezettel nyalogatta görbe, széles száját, zavartan simította meg borostás, kék állát és folytatta. Galamb pedig tovább tűnődött azon, hogy mit kellene tenni a tizenötezer frankkal. Világos, hogy nem az övé. Nem vághatja zsebre más ember pénzét, csak azért, mert tévedésből hozzá kerüli* Elsősorban tehát át kell néznie tüzetesen a tárcát, amelyet a meggyilkolt ember holmijával együtt kénytelen volt zsebre tenni a fürdőszobában. A kalyibában, átöltözés után, ezeket magához vette. A zubbonya zsebében van minden, azonban a holmikat megnézni csak „légmentesen” biztos helyen lehet. De egy ilyen kaszárnya csodálatosan megépített valami. A mosdóhelyiségeknek pjéldául nincs ajtajuk. Nehogy egy pillanatra ellenőrzés nélkül legyein, akit ellenőrizni alkarnak. Hol nézhetné meg a tárcát? Mégiscsak képtelenség, hogy itt van a zsebében és nem kukkanthat bele. A legénységi szobában mindig tartóakod k néhány ember, ott nincs alkalma, a kantinban még kevésbé... és a városba nem engedik ki... Átkozott dolog. — Na?! — kérdezte dia- tía asan Toppauer. — Nem találok szavakat... mnber! Hogy te ezzel a zseniddel itt vagy és nem Svédban ülsz a Nobel-dí- jo i — .» vari egy költő manap g ko „tol? - kérdezte tragikus megadással, és ujjaival végigszántott rit- kás, de hosszú fürtjein. — Szóval tetszett? — Óriási! Csak az utolsó két sor, mintha, tudj’ isten... — Igen! Ez az — lelkendezett a költő —, nagyszerűen látod a lényeget! Magam is éreztem, hogy ennél a résznél kissé hanyatlott a kedvem, és ott kell befejezni, ahol egyedül maradok a min- denségban, mint egyetlen csillag... Kivett egy tintaceruzát, megnyáíazta és nyomban kihúzta a két sort. — Most jön a harmadik ének, kissé hosszú, de felülmúlja az eddigieket. izgatottan várják az ezred- parancsnokságról a vizsgáló- bizottságot a szakértővel. De közben telefonértesítés jött, hogy a bizottság csak reggel száll ki, addig hagyjanak mindent úgy, ahogy most van. Felelősek azért, hogy a bizottság érkezéséig semmit se mozdítsanak el a helyéről. Nyomban elzavarták a kíváncsiskodó katonákat a mosókonyha környékéről és egy hadnagy harsányan rendelkezett: — Latouret őrmester! — Igen, hadnagy úr. — A bizottság érkezéséig őrséget állít a mosókonyhába! Minden úgy maradjon, ahogy most van! Senki sem — Mit nekem hosszú, ha egy Troppauer-versről van szó! Olvasd, mert ledöflek! Te... Te halhatatlan! A kaszárnyaudvaron két tiszt sietett át. Nagy felfordulás volt. Délután felrobbant egy kézigránát a mosókonyhában. és nyolc katona közül csak egy maradt életben, súlyos sebekkel, Most léphet be a . helyiségbe. ...Galamb ott tartott gondolatban, hogy a fene egyen meg minden rejtélyt. Neki már sohasem lesz ehhez való érzéke, Troppauer viszont ott tartott versében. hogy „ha megrendül majd a min- demség. és valahonnan felcsendül egy átok...” Felcsendült! — Troppauer, maga bárgyú, nyolepupú teve, hogy az a... Szóval felcsendült az átok. Latouret őrmester ajkáról, hogy ' valóban megrendült a mindenség, és ha csak a fele igaz annak, amit állított, az is elég lett volna ahhoz, hogy a Troppauer család legtávolabbi felmenői is elsüllyedjenek szégyeneikben... A költő, irataival és zilált fürtjeivel, porig alázva vacsorázni ment. Galamb állt, mint a cövek. Latouret a bajuszát húzogatta és nézte. Arcán kigyúltak a sebhelyek. — Közlegény! — Igen, őrmester űr! Kis hatáspauzát tartott. — A mosókonyhában nyolc halott fekszik, illetve az, ami megmaradt belőlük. Hatórás őrséget áll... Öt p>erc múlva teljes menetfelszerelésben jelentkezik az őrparancstnok- nál. Kegyetlen dolog volt. A hadnagy nem is gondolt arra, hogy magányos posztot küldjenek ki éjszakára a szörnyű helyre. Még kevésbé olyan embert, aki hajnalban indul a sivatagba. — Megértette? — Megértettem, őrmester úr! — Mit vigyorog!!? — üvöltötte magából kikelten, mert azt várta, hogy Galamb elsárgul az iszonyattól és dühtől. — Talán örül az. őrségnek? — Örülök, őrmester úr! — mondta őszintén, mert csakugyan örült. Ezen a magányos helyen nyugodtan megnézheti a zsebében őrzött tárcát. Biztos, hogy nem zavarják. 4F oly tatjuk) első kereszteshad vezérét, az 1096-ban hadakozó Walter von Habenichtset, francia nevén Gautier Sans Avoir-t tekinthette eszményképének! (Nevezték a középkori aranypénzt dukátnak is; ez a név a velencei dukátus — fejedelemség (duca-dózsa)— nevét őrizte. A középkor apró pén- zét dénárnak nevezték. Ugyanezt jelentette a garas és fillér is; utóbbinak magyar nevével 1425-ben találkozunk először. Lengyel eredetű aprópénz volt a dutka, majd a poltura; Polturának II. Rákóczi Ferenc rézpénzeit nevezték- Pengőnk neve jelzői eredetű; a latin mone- ta clangenst, a német klingende Münze-t nevezte el „pengő forintnak" Kossuth mint pénzügyminiszter. Papírpénzeken! Pénzneveink közül a tallér a legifjabb. 1517-ben a Schlick grófok a esehföldi Joachimsthal -r Joákhim-völgy — ezüstbányáinak fémhozamából verették az első Jachima-tha- lereket. E „thaler” — völgyi — szóból vettük át nii a tallér, a németek a Thaler, az amerikaiak a dollár nevét! Nálunk a legkedveltebb tallér Mjária Terézia nagy ezüstje volt. Mind e pénzek között máig a k- p. becsülete a legnagyobb, A készpénz eredetileg kéz-pénz volt. A pecu- nia manuális, a Handgeld 1516-ban jelenik meg nyelvi emlékeinkben. Már akkor W fogalom!
