Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

4 gyilkos golyó újságot ölt A bélapátfalvi erdészház titka Imecs szerkesztő úr hagyatéka juk. Gsak egy ..n” és egy „1". Leginkább nyulászni sze­retett, s olyankor vitte magá­val Miska nevű baglyát, „a nagyíülű suholyt”. Biztosan lőtt minden vadra, csak a ritka zsákmány, a fejedelmi ragadozó nem kerülhetett aggatóra. _... sohasem sike­rült kőszáli sast elejteni”. (Akkoriban pedig fészkelt egy pár a vismyói Örvesvölgy sziklahasadékai között.) Több nyelvet beszélt, értett az or­vosláshoz, s a Telekssyről el­nevezett menedékházat is ő építtette Baál isten oltára, a Bélkő oldalába. Erdőket ne­velt s az egész magyar er­désztársadalmat is tanította, szervezte, sarkallta cselekvő életre, ö meg eldobta magá­tól az életet. 1909. augusztus 23-án, hajnali négy órakor, golyót röpített szivébe; a ha­lálba magával vitte leányát, a tizenöt éves Máriát is. Uradalmi főerdész volt és lapszerkesztő. Országos erdészeti és va­dászati szaklapot szerkesz­tette •* falun... Q rejléc: MAGYAR ERDÉSZ. Szerkeszti: Imecsfaloi Imecs Béla főerdész Borsod—Apát­falván („hova a lap szellemi részét illető közlemények (kéziratok) küldendők”). Borsod—Apátfalva: Bél­apátfalva. Az ország mindéit részéből érkeztek levelek, kéziratok; s a bükki faluból indultak tovább Székely és Illés nyomdájába — Ungvár- ra A lap havonta kétszer, ö-én és 20-án, mindenkor pontosan megjelent Megje­lent kilenc éven át, 1901. feb­ruár 20-tól, amaz augusztus hajnali kettős pisztolydörre- nésig. Milyen volt az újság? Világos, tiszta, határozott A lapot Imecs egymaga szerkeszti, ezek mellett na­gyobbrészt írja is, semmine­mű befolyásnak nem enged. „A tárgyilagosság útjáról le­térni nem fogok senki ked­véért”. Közérdekű dolgokban kérlelhetetlen. Merészen írja: „A magánerdőkben erdőpusz­títás folyik erdőgazdaság he­lyett”. A hangszerek virtuóza Hí­reket ír, vezércikket és epig­rammái rövidségű glosszákat fogalmaz, szakkérdésekhez szol, közgazdasági problémá­kat boncolgat, tudósit, infor­mál, remek tárcákat kigon­dol, vadás2-portrékat fest színes, könnyed mondatok­kal, szerkesztői üzeneteket küld, mások írásaihoz szer­kesztői megjegyzéseket fűz. Olvasmányos, közérthetően fogalmazott, izgalmas újsá­got ír és szerkeszt. Valósá­gos csemege a mai olvasó számára is. Mindjárt az első számban Színes, izgalmas írása tudó­sít a nagyvisnyói és szent- mártoni medve-kalandról- (Az utolsó bükki medvét 1909-ben Dédesnél lőtték agyon- — A szerk.) L. V. er­dőmester lőtt egy szarvaste­henet, s azt egy fára akasz­tatta fel, nehogy a rókák ki­kezdjék. Másnap a vadnak csak szétszaggatott maradvá­nyai csüngtek alá a fáról. Az fegyvere csütörtököt mon­dott. Rossz nyelvek szerint nem mert a neki szokatlan fenevadakra rápuskazni­A kiszerkesztett birtokos éles, gunyoros hangú levél­ben tiltakozott a vád ellen: „Csütörtököt sohasem mon­dok, mert a puskám még a szobámban is elsül. Még pia- fondot is tör, nemhogy med­vét ne sérthetne Vadkant már a faluban is lőttem. Tessék rá gentiemani szavá­val feledni, így van-e 'agy ellenkezőleg ” Végezetül egy legyintéssel zárta levelét: a vadászlapban ez a medve — egy kacsa. Imecs szerkesztő úr vála­sza a lapalji jegyzetben ol­vasható: ..... Az a szegény feketecsuhás remete, melyet az ínség a faluba kergetett, úgy tudjuk, először az ön béreseinek vasvillái és balita- foikaii által harcképtelenné tétetett, s csak azután kap­ta öntől a kegyelemlövést. A plafon d töréssel pedig nem bi­zonyítja a vadászatban való jártasságát, mert correct va­dász töltött puskát a szobá­ban nem tart.” Élvezetesek a szerkesztői üzenetek: „S... Ödön úrnak B ödöny- falva. Verseket csak jókat köziünk, s azt ajánljuk a mu­tatványul küldöttek után ítélve, hagyja a lantpöngetéet másnak”. „Quercus. Kellemesért» a szabad időt egyébbel, mint tollforgatással eltölteni. ’ „R. K-nak V.. .on. Azt kér­di, mi a különbség a pacsirta és a műbőr között? Megmond­A rendőrség vizsgálatot in­dított Makula Elvira, és élettársa. Lakatos Bertalan ellen. Kiderült, hogy decem­ber hatodikéin Mccs Károly tiszaná-nai lakos házába Ma­kula Elvira tört be. és ti­zenegyezer forintot lopott el. — Almát kínáltam neki meg­vételre — mondta a 23 esz­tendős asszony. — Nem kel­lett, de közben megtudtam, hogy melyik szobában szo­kott lenni, meg azt is, hogy másnap vásárba megy... Betörte az ajtó egyik üveg­tábláját, és beszámolt, majd a sublódból kiemelte a pénzt. Erről mesélnek a helyszíni vizsgálatok során készült fényképfelvételek is. A pénzt később Lakatos magánoz vette. Akkor tartóztatták le, mikor megérkezett a „bevá­sárlásokról”. — Két gyerekünk van .:. az egyik hatéves, a másik tizermógyhónapos... éhesek voltak... kellett a pénz, mert a férjem nem ment el dolgozni... — Azért a pénzért más dolgozott meg, amit ellopott. Tudja mi az: lelkiismeretfur­dal ás? Ugyanis a pacsirta fenn éne­kel, a műbor pedig a fenének kelL” § Kerestem kutattam a nyo­mát. Üjább vonásokat, me­lyek kiegészíthetik az írá­sokból felpárázó arc rajzola­tát. Származására adatot lel­tem a ..Magyarország családi címereikkel és nemzedékrendi táblákkal’ című könyvben. Háromszék! törzsökös régi székely családból született. Családi címerük: pajzs kék udvarában könyöklő kar, ki­vont kard levágott török fej­jel; a pajzs fölötti sisak koro­náján ugyancsak kivont kard. élén a török fejjel; a pajzsot kétfelöl zászlók és hadieszkö­zök díszítik. A levéltári ira­tok között ráakadtam az egri papnevelde bélapátfalvi erdő. hivatala — itt volt uradalmi főerdész Imecs szerkesztő úr — lél tárívére. (1909. dec. 2) A lajstromban 21. szám: „Jóst” féle írógép. Azon a gépen ko­pogtatta írásait. A léltárív aljáról Imecs főerdész kézje­gye hiányzott (!) A bélapátfalvi nyomozás még több adatot hozott Az erdészetnél több olyan térké­pet őriznek pléhtokban, ame­lyeket még Imecs Béla készí­tett. Gazdasági, üzemtervi térképek ezek, oly precízek, hogy ma is jól használhatók. A keresztelték anyakönyvé­nek VI. kötetében, a plébá­nián. idősebb fiának (Imecs- falvi Imecs Géza Gábor) szü­letése dátumát (1891. ápr. 27.) leltük fel. A községi tanács — Talán ... hogy... meg- tegyem-e, vagy... ne tegyem? Makula Elvira mást is el­követett. Lopott egyszer 66i)0 forintot, aztán egy zsebrá­diót. kukoricát... Az utóbbi­ban Lakatos is segített... Mindez most derült ki, a Pedig nem na ijesztő ... Sápadtan, láthatólag reszket­ve szólított 1© az utcán effy Is­merősöm. Hóna alatt egy cso­magot szorongatott. — Vásároltam— mondta fogvacogva. — Az nem Is olyan ítésztő. Mással te előfordult már. — De ez! Ez még nem!... — kiáltotta. — Köpenyt vettem. Nem volt a polcon, és... és hoztak a raktárból! Meghökkentem. — És — folytatta lihegve — és az egyik csomagolta, a má­sik blokkolta... Én kifizet­tem ... és amikor átvettem a csomagot. .. ezt mondták: „Kö­szönjük a vásárlást!*4 • ». Hát mi ez? Mi van itt?! — Semmi baj — próbáltam megnyugtatni. — Az is előfor­dul. hogy egy szép napon kö­szönnek magának. Idővel az új mechanizmust te meg lehet szokni! k. K­halottá anyakönyvében pedig a két tragikus bejegyzést, apa és leánya halálát. A halál oka: „öngyilkosság (pisztoly­lövés)'’ és „gyilkosság (pisz­tolylövés)”. Az apa ötvenéves volt. Leánya Mária, akit ön­maga előtt pár másodperccel küldött a halálba, tizenöt. És végül az élő forrás, Ba­logh Guszti bácsi, a 76 éves nyugdíjas iparos. — Ismertem a családot. Há­rom gyermekük volt. két fiú és a lány. Itt laktak, szemben velünk, a posta mellett. A na­gyobb fiúnak, én csak Gyu­rinak hívtam, játszópajtása voltam... Imecs úr jó ember volt. Nagy. sovány, száraz ember. Szőke, keményszálú, sorte-bajusszai. Mindenkivel tegeződött. A legutolsó cigá­nyon is segített. Ha hívták, éjjel is ment. úgy lábra való­ban. Sokat hívták. Nagyon ér­tett az orvosláshoz.... íme. egy javallata, ki lehet próbálni: „Álmatlanság ellen vegyen lefekvés előtt egy 15 20 percig tartó 29—30 R. egész fürdőt, vagy pedig egy 15 perces 35 R.-os meleg ülő­fürdőt. Azonkívül vacsoráljon korán (7 óra tájban) könnyű ételeket, pld. egy csésze édes tejet és egy lágytojást; nyá­ron aludt tejet Hálószobájá­nak ablakát tartsa éjiéi nyit­va. párnája legyen kemény, és ne igen magas. Megpróbál­hatja hideg vízbe mártott és kicsavart harisnyára egv szá­razát húznj s este azzal ágy­ba feküdni.” ...Lapozgatom a több mint fél évszázados újságok köte­teit. Az Erdészeti Lapok mel­lett ez volt második szakla­punk. Végzetét jelentette egy gyilkos golyó. Míg létezett szükség’etet pótolt, s haszna volt. Egy főbólintó tisztelgést megérdemel. nyomozás során. Persze ha­marabb is megtudhatták volna, de az esetek nagy ré­szét nem jelentették a káro­sultak! Például az is most de­rült ki, hogy Lakatos a ke­rékpárokat „szerette”... A kocsmák elől ellopta, és más községekben értékesítette. (Furcsa, hogy aki megvásá­rolta, nem talált semmi gya­núsat ...) — Mit szólt, amikor élet­társa hazavitte a pénzt? — Megvertem — mondta a 26 éves, jóképű férfi. Je­lenleg — „betegállomány”- ban van... — De azt mond­ta, hogy nem tudja meg sen­ki, így megnyugodtam... (Az asszony később azt mondta, hogy nem így volt: férje tudta, hogy betörni ké-. szül és helyeselte is...) A férfi a legtöbb kérdésre ezt válaszolta: — Én kérem, analfabéta vagyok... A tiszanánaiak tartottak a két embertől, jól ismerték őket: ragadós kezű asszony, munkakerülő férfi. Ezután remélhetőleg már nyugalom lesz a faluban. Ckátai) Pataky Dezső Betörő ax élettársam Történet tizenegyezer forintról erdőmester érthetően dühös lett a látványtól, s lesbe állt, hogy megvárja a farkast. Ám az ordas helyett egy fekete mackó érkezett a potya-pe­csenyéhez. A hatás döbbene­tes volt, eldörrent ugyan a puska, de a mackó bundája sértetlen maradt, ép bőrrel áUhatott tovább. Mogyorósd és Szentmárton határában két mackó tűnt fel, barna bundájában, két borjút és egv csikót is szét- tép+ek. Hajtóvadászatot ren­deztek rájuk- Sikerült is a mackókat egy sűrű nyírfa- fiatelosból a puskások elé te­relni, de azok puskaszó nél­kül váltottak át a szentmár- toni jeles nimród, Salamon Ödön, birtokos, „standja” mellett. Salamon golyós a Mmu imsi ° flrRwifJ t»í7 IMS. január 14„ vasárnap Veszélyes a szép nőket nézni Ügy bámul a nőkre, hogy majd kiesik a szeme — mondják az emberek tréfából. Mindmáig senki sem vette komolyan ezt a mondást, a legújabb orvosi vizsgálatok azonban kimutattak, hogy nem is olyan tréfás. Ha ugyanis a férfiak túlságosan megbámulják a szeb­bik nemet, idővel rö­vidlátók lesznek, sőt meg is vakulhatnak. Dr. CaUins, a San Franciscó-i biofizikai intézet vezetője több éven át tanulmá­nyozta a nyulak. ku­tyák és tengeri ma­lacok látását, mégpe­dig úgy. hogy az ál­latok szemébe egy po­fén# rádióállomást és egy nyomásmérőt ültetett be. A mik­roszkopikus műsze­rek nem sértették meg a szemet, de az orvost tudósították a szemben történő leg-j kisebb változásokról is. Az volt a célja, hogy megállapítsa, mi az oka annak, hogy az Egyesült Ál­lamokban ijesztően nő a vakok száma. Különösen a g’ tuco- ma (a zöld hályog) érdekelte. — Régen megfi­gyeltük már — mondta dr. Collins egyik munkatársa —, hogy a glaucomában szenvedő betegek sze­mében megnő a ko­csonyás anyagnak, az úgynevezett üveg­testnek a nyomása. Ez okozza s látás gyengülését, majd a betegség utolsó stá­diumában a vaksá­got. Sikerült megál­lapítanunk. hogy ezt a jelenséget leggyak­rabban az érelme­szesedés és a szívbán- talmak okozzák, de kiváncsiak voltak rá, van-e valami más, különösebb oka is. S ekkor, telejesen véletlenül, az orvosok egy meglepő megfi­gyelést tettek. Kide­rült. hogy amikor a hím megpillantja a nősténi/t. szemében megnör>eltedik az üvegtest vyov V íz a jelenség minden alkalommal megis­métlődött, A nős­tényeknél csak alig kimutatható változás következett be, a hí­meknél viszont 150- szeresére növekedett a nyomás, s legalább tíz másodpercig tar­tott. amíg az egyen­súly helyreállt. Embereken nem végeztek hasonló kí­sérleteket, noha a műszerek beépítése nem veszélyes. Ennek ellenére dr. Collins véleménye szerint ez a veszély az emberek­nél is fennáll, mca- ped’g fokozottabb mértékben, mert a nemi ösztön mellett •még sok más ténye­ző is hat, és hát sok­kal gyakrabban ta­lálkoznak szép nővel. «Szegén^ férfiaké Pályaválasztási gondok Az iskolák légköre így félév körül a megszokottnál több izgalmat mutat: több a gondterhelt gyermek, meg­szaporodtak az értekezletek, több szülő látogatja az iskolát. Valami a szokásosnál jobban foglalkoztatja a gyermekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Nemcsak a félévi értesítő iránti kíváncsiság, az annak érdekében megnövelt erőfeszítések teszik izgalmasabbá a légkört, valami más is van a levegőben. Most kell végleges el­határozásra jutni a gyerekek és ifjak egy meglehetősen nagy csoportjánál abban a kérdésben: „Milyen életpá­lyát válasszak?” A pályaválasztás gond a gyereknek, szülőnek, fele­lős gondja az iskolának és szocialista társadalmunk­nak egyaránt. Nem kevesebbről van szó. mint arról, hogy az ábrándok és elképzelések, a hajlamok- és kész­ségek, az adottságok és képességeik, a rátermettség és munkakészség, de nem utolsósorban a reális lehetősé­gek. a társadalmi igények ismeretében az ifjút olyan pályára állítsuk, ahol a társadalomnak hasznos tagja lehet, és ahol egyéni boldogságát is megtalálja. A har­monikus életúthoz az egyéni és társadalmi érdekek maximális összhangja adja meg az alapot. Ezért nagy gond a pályaválasztás. Ebben az évben a szokásosnál is nagyobbak e gondjaink. Elsősorban az növeli gondjainkat, hogy a tanév végén a szokásosnál nagyobb létszámú gyermek fejezi be általános iskolai tanulmányait. Ez a többlet mintegy 20 százalék, amely azután négy éven keresztül megis­métlődik. Ehhez a lökéssszerű demográfiai létszámhul­lámhoz sem a pályalehetőségeket, sem középiskolai há­lózatunkat nem könnyű hozzáigazítani, ezért a pálya­választással kapcsolatos elképzeléseket és vágyalmo­kat az eddiginél Is jobban alá kell rendelnünk a pálya- lehetőségeknek. Mit tehetnek ezért a szülők, és pedagógusok? Lényeges befolyásoló tényező a család, a családi környezet. Itt érlelődik hosszabb időn keresztül a gyer­mek érdeklődése, sitt bontakoznak lei a pályaválasztási motívumok, indító okok is. A szülők, rokonok és isme­rősök beszélgetéseik során gyakran nyilatkoznak mun­kájukról, munkahelyükről, a kereseti lehetőségekről, problémáikról, örömeikről és csalódásaikról. E nyilat­kozataikat általában érzelmi vonatkozásokkal !s színe­sük. A környezeti hatások között lehetnek olyanok, amelyek a munkát kényszerű robotnak tüntetik fel, amelyet a megélhetés érdekében végezni kell, de nem ■ok öröm van benne. Mások úgy beszélnek munkájuk­ról és munkahelyükről, hogy még az arcuk is felde­rít.: hivatásnak érzik munkakörüket, az alkotás, az öröm forrásának tartják munkájúkat. Ismét mások a körös összefogás erejét emelik ki, amikor munkahe­lyükről nyilatkoznak; még egyéni eredményeiket is ennek tulajdonítják. A gyermek e megnyilvánulások alapján alakít ki magában bizonyos elképzeléseket, jövendő életéről. Szele alapján válik uralkodó motívummá egyes gyere­keknél a tevékeny, az alkotó élet: a hivatás- és mun­kaszeretet: a gyógyítás, nevelés, vagy a közjó szolgá­lata. Másoknál viszont a kereset, a kényelem, a hírnév, vagy a fényes külsőségek. A szülők egyik legfontosabb feladata elbeszélgetni azokról az élethivatásokról, amelyek mint választási lehetőségek felmerülnek. Maguknak a szülőknek is ta­nulmányozniuk kell a szóba jöhető iskolatípust, vagy életpályát, hogy reálisan és konkrétan tudják feltárni annak lényegét, rrínden szépségével és nehézségével együtt A pályaválasztó hajlamait és képességeit is­merve bátran és határozottan ajánlhatunk egyes isko­latípusokat, vagy pályákat, de sohasem szabad ráerő­szakolni a döntést. A tanuló egész idegrendszerét sú­lyosan megterheli a rákényszerített választás, s nem­egyszer tragikus összeomlással végződ'k egy-egy ilyen kísérlet. Határozott, bátor és meggyőző magatartást kell tanúsítani akkor is, ha gyermekeink a választott pálya követelményeinek vagy saját képességeinek nemisme­retében, inkább csak felszínes, cs'llogó külsőségek, di­vat alapján ragaszkodnak valamely elképzeléshez. Ilyen esetben kettős feladat hárul ránk: 1. meggyőzni a pályaválasztót a választás helytelenségéről, 2. ugyan­akkor irányítani is a képességeknek és lehetőségeknek jobban megfelelő pályákra. Társadalmunk irányító szervei is mindent megtesz­nek a helyes pályaválasztás elősegítésére. Megyénkben is megjelent egy pályaválasztási tájékoztató füzet, amely konkrétan felsorolja azokat a munkaköröket és továbbtanulási lehetőségeket, amelyek figyelembevéte­lével a most végző általános és középiskolai tanulók célszerűen megválaszthatják leendő iskolájukat, vagy élethivatásukat. A pályaválasztás gond és felelősség marad azután is, amikor már megtörtént a döntés, és a tanuló beadta jelentkezését valamely iskolába. A férőhelyek miatt számolni kel] azzal, hogy nem jut be oda. Ilvenkor sem szabad kétségbeesni, sem lemondani a további útkere­sésről. Ebben a helyzetben a pályaválasztási gond megoldására álljon it egy kislány példája. Egyéni ér­deklődése és családi környezete a zene iránt raiomgást alakította ki benne. Előadóművész szeretett volna len­ni, de a Zeneakadém'ára nem vették fel. Nem kesere­dett el, bár életének első nagy csalódását élte át. Fel­vételét kérte a tanárképző főiskolára, s most énekta­nár lesz. A zene iránti rajongó szeretetét a fiatalok ne­velésénél hasznosíthaia majd. Biztos tudom, hogy pá­lyáiénak ilyen alakulása mellett is megtalálja egvéni boldogulását és társadalmunknak is hasznos tagja lesz, mert mint tanár nemcsak oktatni fog. de mint művész is kiélheti magát. Szerencsés, ha az ilyen tanuló vala­mely rokon szakmára irányítható, de az élet számtalan példát mutat arra is, hogy távolabb5 szakmákat, illetve élethivatásokat is meg lehet szeretni igazán. Nem kell hát félnie senkinek, hogy száméra nincs megoldás. Gömböcz József ált. isk. igazgató f»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents