Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 9. szám

„K nr? lud" az egri járásban Az idei Világifjúsági Ta­lálkozó tiszteletére meghirde­tett Ki mit tud? vetélkedő során sok ezer fiatal teszi próbára tehetségét a megyé­ben. Sokan „rajtoltak” az egri járás KlSZ-alapszerve- zeti bemutatóin is, ahol feb­ruár 25-én már a járási dön­tőt rendezik és a legjobbak számára megnyitják a „zöld utat” a megyei döntőre. A nagyszámú tehetséges szereplő miatt a döntő és a helyi bemutatók között újabb vetélkedőket rendez a járá­si KISZ-bizottság. a művelő­dési oszály és a Megyei Mű­velődési Ház. A pályázók ja­nuár 20-án Pétervásárán, 21-én Recsken és 28-án An- domaktályán vívják majd ki a továbbjutást. A Patyolat mos, tisztit De mennyiért, és hogyan? Érthető feltűnést keltett országszerte, hogy a buda­pesti Patyolat igazgatója be­jelentette egy sajtótájékozta­tón: a vállalat nem él a 13 százalékos áremelés lehető­ségével, hanem megelégszik a csupán 2,8 százalékos ár­emeléssel. Ez a bejelentés ar­ra ösztönözte lapunkat, hogy érdeklődjünk a Heves megyei Patyolatnál: mit várhat tőle a lakosság? — Mi sem élünk az enge­délyezett 13 százalékkal — mondta Bulhardt Mihólyné főmérnök. — különböző szol­gáltatásokban — mosás, tisz­títás, festés — mindössze tíz százalékkal emeltük a költ­ségeket. Természetesen ez hováes Kati film főszeredben i&Äf A népszerű táncdaléneke«, az egri Kovács Kati játssza te „Elváltozott a nap” című új magyar film prózai főszerepét. (MTI foto — Friedmann Endre felvétele) nem azt jelenti, fcogy min­denben tíz százalékos az áremelés. A „kilós vegyes mosás” kilogrammonkint 3.10 volt, most ezért a munkáért három forintot kérünk. A vegytisztításban csupán öt­hat százalékos az áremelés. Itt is van olcsóbb munka: a ma már kevésbé gyakori vi­harkabátok tisztítása 38.20 helyett most 33 forint. A leg­gyakrabban tisztítanivaló a kosztüm és az öltöny. A ré­gebbi 32.60-as ár helyett negyven fillérrel lett drá­gább ez a munka. Az árrendezésben különb­séget tettek a lakosság és a közületek részére végzett munka között — a lakosság javára! Mindenekelőtt jó, és időben elvégzett munkát vár a la­kosság a Patyolattól. — A mosás és a vegyisztítás vál­lalási ideje hét nap, a gyors­tisztításé pedig három. így volt ez idáig, és így lesz ez­után is. Amennyiben meg­kapjuk az ígért NDK alap­tisztító gépet, a vegytisztítás vállalási idejét tudjuk csök­kenteni. Ezután jön a többi „ha” ... ... ha Egerben nemcsak a meglévő két felvevőhely vol­na — a Dobó téri és a Sas úti. hanem minél hamarabb megépítenék a Csákány utcai szolgáltató házat, ahol a Patyolat is kapna helyet, ... ha a megyeszékhelyen is létesítenének a gyöngyösi­hez hasonló Patyolat-szalont. i..ha a költség is meglen­ne, nemcsak a helyiség Hat­vanban, akkor még többet kaphatnánk a Patyolattól. Az igény kölcsönös: a vál­lalat is kér a lakosságtól. Ne­vezetesen azt, hogy a vállalá­si határidőhöz ragaszkodjon a rendelő is, és a mosott, tisztított, vagy festett ruha­neműjét időben vegye át. Volt már olyan eset, nem is egy, hogy a háromnapos gyorstísztításra beadott ru­háért — egy hónap múlva ment el gazdája! A vállalat azt is kéri. hogy a nyári ru­hákat még idény előtt vi­gyék be tisztíttatnl, ne le­gyen túlzsúfoltság. Így „szent­írás” maradna a határidő is! A többi a vállalatim mú­lik, (Hátai) Édesapám, jöjjek Budapestre ...MEGLESZ ITT minde­nük. öregek már, magukra fér egy kis pihenés. A mama vigyázatna néha a kicsire és minek kínlódnának egye­dül. Együtt lenne a család ... Jönnek a levelek a város­ba szakadt gyerekektől és az öregek hosszú-hosszú éjsza­kákon át tanakodtak, mi le­gyen. Amikor az egyik akar­ja. a másik talál kifogást és viszont. Nagyon nehéz el­szakadni a falutól, az embe­rektől, a földtől és a háztól. Aztán mégis megszületik a döntés és eladó lesz a ház ... a bútor... szólnak a szövet­kezetben, hogy ezután a fia­talok címére küldjenek min­dent. Vonatra ülnek, 70 éve­sen új életet próbálni. Nem kell hozzá sok idő, kiderül, hogy nagyon szűk az a városi lakás és a menj’ecs- ke, aki olyan kedves szavú volt a 2—3 nnoos látogatáso­kon, ideges. Nem rossz asz- szony dehogy, de nem enged beleszólást. A mamának nem tetszik sok minden, pocsékol­nak a fiatalok és sokat jár­nak szórakozni. És mások az ízek és más a levegő. Hiába! Az öreg fát nem lehet átül­tetni. Elsorvad az aszfalton. Nem így képzelték sem az öregek. sem a fiatalok. Az­után egy szép napon kopott kis bőrönddel lekászálódik a két öreg a falusi vasútállo­máson, megállnak tétován a régóta ismert utcán és elin­dulnak albérletet keresni. De van más változat is. Magára marad a mama, vagy az apó, a fiataloknak kell róluk gondoskodniuk. Az asszonylány vagy a menyecs­ke nem győzi a két háztar­tást, kérlelik az öreget, köl­tözzön hozzájuk. El adatnak vele mindent és a pénz az övéké, a tartásért, „hadd boldoguljanak”. Az első he­tek, néha hónapok békés egyetértésben telnek, a meny, a vő türelmes még, az öreg élvezi az újra megtalált csa­ládot. Aztán összeszólalkoz­nak, először csak a szitán,! amit az öreg kevéske holmi- j jának egyik féltve őrzött da­rabja. KÉSŐBB SZŐ SZÖT kö­vet, egyre fájóbb, amit egy­másnak mondanak. Monda­nak? Ordítoznak. És nem is mindig csak a fiatalokban van a hiba. Vannak nehéz természetű, házsártos öregek, akik a fiatalok háztartásá­ban is diktálni akarnak, akik­nek sosem elég szorgalmas a vő és sohasem elég tisztessé­ges a menyecske. Ismét kétfelé költöznek. Veszekednek, s végül ott ta­lálják magukat a bíróságon. A felperes anya, apa, az al­peres fiatalok. Fájó ügyek. De amikor minden elromlik, a közösség jelentkezik orvosolni, jóvá­tenni, amit még lehet. Pará­nyi szobácska épül a vissza- vándorlóknak, egy-egy tál meleg étel jut az ismét ma­gukra maradóknak. A boconúdi Petőfi Tsz el­nöke mesélt néhány történe­tet, ilyet is, olyat is. Nem mentegetve, de nem is elma­rasztalva a történetek hőseit. Esendők az emberek és kü­lönben is, senkinek sem látni bele a fazekába. Senki sem lehet bíró abban, hogy melyik volt a hibás. Nem ítél, csak arról beszél, amit ők meg­próbálnak adni. A szövetkezet könyvelésé­ben kisebb-nagyobb összegek szerepelnek a szociális alap felhasználásáról. Egy eszten­dő alatt meghaladják a 100 ezer forintot. Száz és ezer fo­rintos tételekből tevődik ez össze. Ilyenekből: szántás a nyugdíjasok háztáji földjén* segítség a vetésben, készpénz­segély, tüzelőanyag, szállítás a cseretelepre, kfenyérgabo- na..., Aki egy kicsit is bírja ma­gát. annak igyekeznek mun­kát adni. Már csak azért is* hogy érezzék az öregek: kel­lenek még. örködnek az is­tállóknál, elbabrálnak a ker­tészetben, szedik a zöldséget Némelyik 100—150 munka­egységet is összegyűjt. Aki pedig már nem bírja magát, azt felkeresik, törődnek vele, mert a kenyér és a víz mel­lé az emberi szó is kell. 320 ÖREGEMBER él Bo- conádon. A néhány tagú szo­ciális bizottság próbálja gondjukat viselni, visszaadni nekik a töredékét annak, amit a fiatalok, a legtöbb esetben nem is rosszhisze­műen, elvettek. A törődést A megbecsülést. Deák Rózsi KUTYASZERENCSE SZOMBAT, 20.20 Budapestre érkezik Albert Szegedi világhírű hegedűmű­vész, külföldre szakadt ha­zánkfia, de várva várt hang­versenye elmarad, mert kis­kutyája a fogadtatás forga­tagában eltűnik. Márpedig a több évtizedes távoliét után hazaérkező művész nem haj­landó fellépni mindaddig, amíg a kedvenc öleb elő nem kerül. Megindul tehát a hajsza a kiskutya és a sze­rencsés megtalálót illető két­ezer dolláros jutalom után. vw'^',,rtrt''/vwwwwvwwwvwvwwwwww'^w'^'^^^ RHOVKARD: / REJTŐ JENŐ/ Htt»­OÍTsfG 14. Mialatt a hadnagy elment a villanyt oltogatni, Harrin- court két kézzel dörzs ügette a homlokát. Ide acéiidegek kellenek. De mit tehet az em­ber, ha górcsői kap úszás közben? Az ostoba kapálód- z'.k és megfullad. Az okos mozdulatlanul végigfekszik ; a vízen, mert anv'g nem moz­dul. addig a felszínen ma­rad. Bement tehát a fürdőszo­bába. és szép nyugodtan öl­tözködni kezdett. Felvette az oda készített fehér frakkot. Kissé bő volt. de nem feltű­nően. Ugyanez a szerencse a ci­pőnél is megnyilvánult. Mindössze egy számmal volt ■ mir't a 'ába. Saint 4 MmUsBA ties, január 12., péntek holmiját magához vette a zsebeiből, azután körülnézett. A fogason trópusi sisak ló­gott. Feltette. A toalettasztal­kán nagy arany cigarettatár­ca, néhány holmi, zsebkés tiszti lánccal és más aprósá­gok hevertek. Zsebre rakta a holmit, egy gentleman er­kölcsi undorával. Más em­ber tuladjona! De mit csi­náljon? A selyemzsebkendő alatt még egy óra volt. Karóra! Ki hallott még olyat, hogy va­lakinek két órája legyen? Ügy látszik, az idő ebben a félhülye mesében különleges szerepet játszik. „Úszni az árral, úszni az árral” — ismételgette magá­ban és felcsatolta karjára az órát. ízléstelen barokk vacak volt. Cirádákkal díszített ezüst krokod lfej. Az állat szájából az óra felhúzója állt ki. Ilyennel csak hülyék jár­nak estélyre. De mit lehet itt tenni? Kilépett a fürdőszobából. A hadnagy már ott állt a holttest mellett. Most hap- tákba vágta magát. — Indulhatunk? — kérdez­te. Galamb egv tétova moz­dulatot tett a halott felé. A hadnagy legyintett. — Ezzel ne tartsuk fél magunkat. Kérem. Ügy látszik, ő na­gyon felfúita ezt a dolgot a halottal. Ment le' a nyikor­gó lépcsőn. Átsiettek a hal­ion, a folyosó irányába, és megindultak a kiskapuhoz. Most nyitva volt! A kiskapu mellékűtra nyílt Néhány dús lombú fa árnvékában valószm űtlenül kicsi, csukott autó állt. A tiszt k'ovitopa az ajtaiát. — Parancsé’ion. őrnagy úr... tizenkét éra műit... Beszálltak. A tiszt a kor­mányhoz ült. becsapta az aj­tót és elindultak. Az autó végigfutott az Avenue Magen tán és rövid kerülő után egyenesen o:la- siklott egy kivilágított kapu elé. Hujjé. A városiparancsnokság! Na. most jól néz ki... De már nyílt a kocsi ajtaja, a portás tiszteletteljesen állt. amíg a hadnagy és mögötte Harrin- court bementek az előcsar­nokba. A vakítóan kivilágí­tott, hatalmas helyiségben sujtáso6 lakájok fogadták. „Ez olyan biztos tíz év várfogság, mint egy nap” — gondolta Galamb, tekintetét közömbösen j ártat va a ha­talmas, fekete márványosz­lopokon. Egy ezredes sietett le a Jákob lajtorjájára emlékez­Galarnb kalimpáló szívvel ragadta meg a kezét, és olyan módon mosolygott, mint akinek vidám arcot kell erőltetnie, pedig valaki há­tulról egy hosszú tűvel döfi. De az ezredes máris felve­zette a piros szőnyeggel fe­dett Jákob-lajtorján. „Ez olyan biztos életfogy­tiglan lesz, mint egy nap... Talpig vasban.” Egy rendjeles, bagariaképű úr jött vele szemben, fehér frakkban, vörös fezzel a fe­jén. Valami pasa lehetett. Az ezredes futtában be­mutatta Galambot: — Fran­cois Verbier márki. Hogy itt mi van! Tiszta téboly! Hatalmas terembe értek, ahol csak néhány idősebb tető. távolba nyúló márvány- lépcsőn. Galambnak megrez- dült a bokája. Egy másod­perc választotta el attól, hogy összecsapja és megmereved­jen. — Isten hozott, kedves ba­rátom .. — üdvözölte öröm- wi as ezredes. hölgy és egy-két magas ran­gú katona lézengett a csil­logó parketten. Ősz óriás kö­zeledett rendjelekkel borí­tott. fejedelmi díszegyenru­hában. Egy táborszernagy! — Excel lene'ás uram — mondotta az ezredes —, be­mutatom Francois Verbier márkit, régi barátom. — Örülök, hogy megismer­hettem... Cochran vagyok. Ennek a szép városnak a katonai parancsnoka. „Hajnalban főbe lőnek” — mondta magában Galamb. Az ezredes most egy ala­csony. kövér, harcsabajuszú tábornokhoz hurcolta és köz­ben odasúgta Galambnak: — Na, itt legalább nem kell bemutatkozni... Mi van? Miért nem kell ennek bemutatkozni? Most már mindegy. Ha nem, ak­kor nem. Erőszakoskodni nem fog. Az ezredes jelen­tősen bólint, és mrgukra hagyja őket. Mi ez? Hová megy?... A tábornok rr - ,o- lyogva a vállára vereget, és félhangosan azt mondja: — Jó színben van, bará­tom. — Azután gyengéden belekarol és tovább sétál ve­le. Hajnalban falhoz állítják. Most már biztos. Hatalmas erkélyre érnek ahonnan márványlépcső ve­zet a palota mögötti parkba, j A földrész legszebb virág- ! ritkaságai, pálmái, sok apró í színes égővel tel'aggatva. £> j a lefelé vezető hófehér már­ványlépcső fokain egv-egy ■katona áll díszőrségen. Végig minden fokon. — Nézze meg a szökőkutat — súgta gyorsan a tábornok — Lehet, hogy Macqúart nem jött el. de sebai. Most csak azzal törődjön, how később felkérje táncra Colette-nét. a többit a szökőkút,nál tisztáz­hatja. Lambertier vicomte majd megszólítja. Hát csak menjen. De mondom, lehet, 1 hogy Macquart n-m jött el. — De sebaj. Ezt már tu­dom... Irány a szökőkút! A tábor­nok bizonyára nézi, tehát oda kell mennie. (Folytatjuk) A tv-vígjátékot Tahi László írta. Seregi László rendezte. A főbb szerepeket Ajtai An­dor, Rajz János és Kálmán György alakítja. HAMLET KEDD. 29.05 A nyugatnémet film alko­tói úgyszólván változtatás nélkül vitték filmre a shakespeare-i remekművet. Vetítése mintegy két és fél óráig tart. A címszerepet a világhírű Maximilien Shell alakítja. Ezzel a művel in­dítja meg a televízió a „Klas­szikusok a képernyőn” című új sorozatát, amelyben a te­levízióra adaptált drámákat sugározza majd. ZENEI FIGYELŐ CSÜTÖRTÖK. 21.10 A hazai zenei élet igen gazdag anyagából válogat a tv zenei újságja ebben az adásban. Többek között az Erkel Színház premierjéről három egyfelvonásos balett bemutatójáról közvetít ké­pet. A Zenei Figyelő laptár­sa, a Muzsika című folyó­irat, most ünnepli megjele­nésének 20. évfordulóját, eb­ből az alkalomból beszélge­tést folytatnak a főszerkesz­tővel, Asztalos Sándorral. In­terjút készítettek Szokolai Sándorral is; az ismert fia­tal zeneszerző beszámol ké­szülő új operájáról, a Ham­letról, Hangszer- különlegességek A világ legnagyobb húros hangszere Párizsban van. A hangszer 270 húrja egymás mellé helyezve 5 négyzetmé­ternyi felületet borítana be. ★ Ausztráliában, Sydney vá­ros polgármesteri hivatalában található a legnagyobb orgo­nasíp. Hossza 19.5 méter. ★ Általában egy hangszeren egyszerre csak egyetlen ze­nész játszik. Az 1816-ban épült A.pollonique nevű fran­ciaországi orgonán viszot$ egyszerre hat ember játszit,.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents