Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
Ljubov Ja Trenyov-bemutató Egerben A művészetek, s azon beiül a drámairodalom, kétségkívül két legnépszerűbb fogalma manapság az „elidegenedés” és a „deherodzálás”. E fogalmakat használni, a vitákban forgatni, mint valami Don Quijote-i kopját, nem- . csak korszerű, de kórszerű Jelenségnek is számít. Ami a deheroizációt, avagy jó magyar szóval a hőstelenítést illeti, joggal gyanakodhat az ember, hogy itt legfeljebb 'két dologról lehet szó: a drámaíró vagy nem tud hiteles, Vagy valamiféle törpén nőtt közvélemény hatása alatt, Bem mer hőst teremteni színpadán. • Igaz: kaphattunk csömört k a „hősöktől”, akikre azonban csak ráfogták a hős ne- 1ret, mert sem istenek nem voltak, akiket legalább fél, Vágj- imád a halandó; sem emberek nem, akiket lehet csodálni, irigyelni, tisztelni és főleg követni is; legfeljebb ágáló papírmasé figurák, akiket legjobb esetben is — Ízléstől es vérmerseklettöl függően — un, vagy kinevet a néző. u Általában nem igaz, hogy minden ember eieie regény, vagy hogy éppen megírandó, eljátszani való dráma. Legfeljebb saját számára az. írója válogatja azonoan, hogy ezeknek a „minden embereknek”. az átlag embereknek életében is megtalálja ezt a tipikust, amely az átlagok szintézisét jelenti, amely kifejezi egy adott társadalom, egy adott történelmi, vagy történeti időszak ama lényegét, amely mint a „víznek árja” határozza meg úrként, merre és hogyan haladjon a korszak hálója. S ha ehhez a atipikushoz” olyan korszak is járul, amikor az átlag élete egy nyugodt korszak kevés számú hősi egyéniségeinek szí ntjére emelkedik — kétségkívül minden adva van, hogy valóban izgalmas, emberi, ha úgy tetszik, intellektuális alkotás szülessék. Ilyen alkotás ez. egy ilyen kor átlagembereiről, nekünk méltán hőseiről, szól Trer.yov romantikus forradalmi drámája, a Ljubov Jarovája. Maga a történeti mag szokványosnak tűnhet, különösen, ha 1917 sorsokat, embereket, osztályokat formáló, szembeállító, új világot szülő időszakára gondolunk, A feleség kerül szembe a férjével, személyében a forradalom az ellenforradalommal, a kiábrándult, gyökértelen naív forradalmiság a népben, az igazságban bízó Igaz, emberi forradalmi érzésekkel. E drámai magtól még lehetne jó is, rossz is Trenyov műve: egy a sok olyan színpadi alkotásból. amelyet akár tetszett, akár nem. igy is. úgy is elfelejt a néző. feledés porával borít a könyörtelen színpadtörténelem. A meghökkentő Trenyov művében, hogy a főszereplők, e játék — bocsánat a felmelegített kifejezésért — pozitív és negatív hősei, voltaképpen nem is az igazi hősök. Illetőleg ők csak a pólusok. akik körül kijegecese- dik a forradalom és ellenforradalom részvevőinek sokfajta jellemű, de valahol gondolkodásuk, érzéseik mélyén végtére is egységesen jobb — és egységesen baloldala. Jarovája szimbólum a bolsevikok oldalán, aki megértette és felmérte az új kor történelmi igazságát, mint ahogy férje, Jarovoj az ellenforradalmi tiszt is jelkép az ellen- forradalom oldalán, mint az, aki elfelejtette azt, amit voltaképpen sohasem érzett és értett: a nép igazságát És körülölttük az epizódfigurák, a két tábor tartópilléred és a két tábor között mint viharban csapkodó, tanácstalan szürke verebek, azok. akik sejtik, sőt azok is, akiknek még sejtelmük sincs, hogy a születő Ú1 világ egy örök igazság megvalósítását hordja méhében. Trenyov a hősök olyan sorát mutatja be könnyet, nevetést, lelkesedést, sajnálatot derűt és gúnyt igézve és idézve elő a nézőből, hogy lehetetlen nem be- leéreznünk magunkat e történeti korba, hogy egyszerűen lehetetlen nem állást foglalni a bolsevikok eszméje mellett. Nem emlékszem egyhamar vissza olyan drámára, ahol az író ilyen hallatlan bőkezűséggel, ilyen mély emberis- merettel ábrázolt volna embereket: majd mindegyik kü- lön-külön is megélne egy másik dráma hőseként. S mindezt úgy teszi Trenyov. hogy a történet szinte másodlagos, hogy nem a cselekmény, a történelmi sorsforduló külső viharai, hanem az emberi jellem változása, formálódása, az intellektus felől közelíti meg drámai mondandóját Lendvay Ferenc Jászai-díjas rendező értő ujjakkal bontotta ki a drámának éppen ezt az oldalát, gondosan ügyelve arra, hogy a külsőség csak annyi legyen, amennyi óhatatlanul szükséges a jellemek kibontakozásához. Sorsok, érzések, igazság és vélt igazság csapódik össze rendezésében, s nem a történelem felszínén mutatkozó nyers erőszak — talán csak Jarovoj üldözése érezhető ebből a szempontból ellentmondásosnak a rendezői koncepcióhoz képest —, ügyesen váltva egymást a megható derű, lírai érzelem- gazdagság, a leleplezés cinizmusa és hiteles, mert emberien őszinte, pátoszmentes lelkesedés. Az atmoszféra megteremtésében jelentős szerepe van Wegenast Róbert stilizáltan egyszerű, de kifejező színpadképének, amely valósággal kényszeríti a nézőt a cselekmény belső, lélektani ritmikájának megértésére. Nem könnyű feladat a nagy létszámú és kitűnő stílusegységbe olvadt szereplőgárda méltatása. Spányik Éva Já- szai-díjas, mint Ljubov Jarovája megkapó mélységeit villantotta fel az asszonyi vívódásának. Könnyű annak, akinek nincs szíve. Spányik Éva tanítónője hűséges szerelmével férje iránt, és igaz hitével, emberségével az igazság iránt, neki hinnünk kell, hogy döntése, amellyel gyilkossá lett férjét ítéli ei és meg, a görög tragédiáik hősnőjévé avatja. Kovács Mária Jászai-díjas Panovája a vak gyűlölet, az önmagában hordott pusztulás szimbiózisa. Neki nincsenek elvek csak gyűlölete van. s nem azért sodródik az ellenforradalomhoz, mert attól bármit is várna, hanem, mert eggyé válik azzal, értelmetlenül. kegyetlenül mindent és mindenkit pusztító gyűlöletével. Döbbenetes pillanatok. ahogy játékában pillanatról pillanatra vékonyodik, kopik a máz. hogy a hideg úrinő mögül kibukkanjon a szinte szadizmusig süllyedő gyilkos alakja. Somló Ferenc Zakátovja és Sallós Gábor Jarovo.ia a két oldal egv-egy remekbe sikerült figurája, Jarovoj nem bandita, nem egv az ellenforradalmárok közül, neki elvei vannak, érvei, kiforgatott, hamis és kegyetlen érvei. Za- kátovnak csak egy érve van: de az igaz. Mert az az igazság. S mindkét Jászai-díias alakítására jellemző, hogy egyik sem formál végletes és végzetes figurát, mindkettő ember, de az egyiknek buknia kell, mert szembefordult a néppel, a történelmi igazsággal. Palrncz Ferenc ismét remekelt Svángya. a matróz figurájában. Kicsit nagyhangú. kicsit szertelen, kicsit Háry Jánoskodő, de merész és bátor és őszinte. Matróza a dráma egyik remek telitalálata. Kitűnő alakítás, a szerény képmutatás magas iskolája Némethi Ferenc Jászai- díjas Jeljlszatovja, megdöbbentő és igaz képet nyer a „testvérharc” Máiké F.va Jászai-díjas Dunykájában. Varga Irén és Fehér Tibor Jászai-díjas. mint Márja és Csir, gazdag művészi eszközökkel teremtette életre alakjait. Feltétlenül meg kell még említeni a népes szereplőgárdából a Koskint alakító Dariday Róbertét. Farkas Ferenc professzorát. Hamvai/ Lucy Jelenáját, Füzessy Ottó Maljinyinját és az élete egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtó Csapó János esett, könnyesen derűs és mosolyog- tatóan megható Pikálov.ját. Trenyovban az egri közönség is a szovjet drámairodalom kimagasló alakját ismerte meg. És e „bemutató” bemutatónak ez is elévülhetetlen nagy érdeme. Gyurkó Géza a rnüvelesSesiigvi miniszter utasítása az idei iskoláztatási és pá'pYálasztási feladatokról Január második felében jelenik meg — a tervek szerint — a művelődésügyi miniszter utasítása az iskoláztatási és a pályaválasztási feladatokról. Erről tájékoztatták a minisztériumban az MTI munkatársát. Elmondták, hogy a rendelkezés értelmében a gimnáziumok, szakközépiskolák, ipari technikumok, szakmunkástanuló iskolák, valam nt a gép- és gyorsíró iskolák nappali tagozatára felvételüket kérhetik mindazok, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen végzik, vagy általános iskolai tanulmányaikat már a korábbi években befejezték. Szakközépiskola, ipari technikum és szakmunkástanuló iskola eset-ben felvételi feltétel az is, hogy a jelentkező megfeleljen a választott szakmára előírt egészségügyi követelményeknek. A rendelkezés kimondja, hogy a pályaválasztás, a fiatalok jelentkezésének helyes irányítása céljából az osztályfőnökök tartsanak rendkívüli szülői értekezletet, a szükségeshez képest tárgyaljanak egvén'leg is a szülőkkel. Az előkészítés időszakában a pedagógusok foglalkozzanak különös gonddal a fizikai dolgozók gyermekeivel. Igen lényeges, hogy a kétkezidolgozók tehetséges gyermekei továbbtanuljanak. Arra kell törekedni, hogy a tehetséges fiatalok képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően és helyes arányokban kerül jenek be gim- náz:umba, szakközépiskolába és szakmunkástanuló iskolába egyaránt. Fontos az is, hogy a lányok az eddiginél nagyobb számban jelentkezzenek a sza Irmai képzést nyújtó tanintézetekbe. A továbbiakban elmondták. hogy a miniszteri ren* delkezés szerint a tanulók a jelentkezési lapon 2 iskolát tüntethetnek fel. függetlenül azok típusától. Akik gimnáziumi szakosított tantervű P. HOWARD: / REJTŐ JENÓ/ fr menőm „Nono!” Nem megőrülni, Harrin- eourt! Szedd össze r igád! Mi történhetett itt? í. llá! í! Hiszen ezt a ba'onettet ő dobta be az ablaküvegen át, amikor a riadóautó sziné- néja szólt Tehát? . Tehát mialatt a folyosón bolyongott és megtalálta a hátsó kaput, azalatt valaki beug ott a kertből, az ő bajo- Tiettjét magához vette, felro- hant ide, megölte ezt az embert és... És? 4 mßßfüifSß 1968. Január 11, csütörtök Egy ugrással kint termett és rohant le a lépcsőn. Lehet, hogy a gyilkos a házban van... Meggyújtotta a hallban á villanyt. Mozdulatlan, poros bútorok^ némaság, a saját lépteinek visszhangja és a szikkadt parkett recsegése. Aztán távolról finoman egy női hang dűdolását hallotta... Dermedten állt. Mégis... Lehet, hogy vannak kísértetek? Ostobaság! Fülelt. Valahol nagyon halkan egy nő dúdolt „Ha ő tudta volna...’' És bö-lcsődalszerűen, dű- dolásban folytatódott a dal, szöveg nélkül. , Ment a hang irányába. Fel rnajd _ a falépcsőn... A nyitott ajtón át látta a padlón heverő mozdulatlan testet. Tovább sietett. Világosan hallotta, hogy abban a szobában dúdolnak, amely szomszédos a gyilkosság színhelyével. Odaszori- tot*a a fülét az ajtóhoz. Kétségtelen volt. hogy bent valaki fnoman dúdol. Egy őrült nő van ott bent, vagy mi a csoda? Nono! Nono, Harrincourt. Mi ez az érzés a gégéd körül? hallban minden Ben; dúdolnak. Ez biztos. És néma & moz_ te itt kint állsz, ktsse hűvös . , és nyirkos kézzel. Benyitni, dulatlan ^7* közlegény. Benyitnn a min- ^OS^ktf “Jfil denségit, mert kiköttetem, |ot a K ' lincscet. még énekelt valaki, most üres volt, a padlót belepte vastagon a por, és egyetlen lábnyom sem látszott rajta. De hát kJ énekelt? Nem fontos. Nem kutatjuk. Ezt hagyjuk. Mi köze neki hozzá? Kiment, becsukta az ajtót. Magához kell venni a bajonettjét, hogy ne maradjon itt bűnjel, és gyerünk. „Ha ő tudta volna...” A szobában ismét dúdolt a nő: Mi?! Nahát, a mindenségit, ezt Mint a villáin nyitott be. És ahogy benyitott, az utolsó hangot még tisztán hallotta, de a szobában nem volt seki, a dal sem hallatszott. Hátrafordult A hatalmas, kivilágított a csukott ajtót. „Tévedsz, te ajtó, ha azt hiszed, hogy ón ki foglak nyitni. Kísértetekben nem hiszek. Az egész dolgot nem értem, és megállapítom, hogy a mellkasom bal oldalán bizonyos nyomás észlelhető.” Visszament abba a szobába, ahol a meggyilkolt feküdt. A dúdolás most már állandóan hallatszott. Egy kis, fól g nyitott tapétaajtó mögött halk csobogást hallott. Benyitott. Fürmaga úri csirkefogó. Belökiie az ajtót éli... Abban a pillanatban a szobában néma csend lett. Ott halt el az utolsó énekakkord a füle hallatára, mellette. És a szoba üres volt! A szoba, ahol abban a pillanatban, mikor ő fogta a kidőlt Egy tengerészakadémiát járt ember idegei nem mondhatják fel oly könnyen a szolgálatot És különben is. „Ha ő tudta volna...” Újra felcsendült a dal a szobában. Karba tett kézzel fixírozta dőszoba volt. A csapból folyt a víz, és már túlömlött a kádon. Gyorsan elzárta, azután körülnézett. Egy székre fehér frakk vol odakészítve minden hozzávalóval. A tükör előtti üveglapon bo- rotvaeoset és zsilett Nemrég használhatták, mert a szappan még nedves volt... A kis asztalon apróbb tárgyak, órák, zsebkendő, töltőtoll... „Na, köszönöm. Most innen elmegyünk szépen. Ezzel torkig vagyok.” Kilépett a fürdőszobából. Egy hadnagy toppan eléje díszegyenruhában, összecsapja bokáját és tiszteleg: — Alázatosan jelentem: fél tizenkettő. Lábainál a halott. A más'k szobában dúdolnak. És itt egy hadnagy jelenti a közlegénynek, hogy fél tizenkettő van. Ösztönösen énezte, hogy itt valami homály van. és ha eloszlatja, abból baj lesz. Kissé megköszörülte a torkát. — Csakugyan, már fél tizenkettő volna? — Pontosan, őrnagy úr! Szeretett volna megfordulni, mert az az érzése volt, hogy a háta mögött egy őr nagy áll. De minden idegszálát megfeszítve igyekezett közömbös és nyugodt maradni. — Igen, igen... — mondta és ismét meg kellett köszörülnie a torkát — Az autó a kiskapunál vár. Kegyeskedjék felöltözni, addig én mindenütt eloltom a vil'anyt. Ez most a legfontosabb. Igen? Közömbösen felvonta a vállát, bár lelke legmélyén úgy érezte, hogy a hadnagy maga'artása kiss'- érthetetlen, midőn egy frissen meggy'lkolt ember teteme mellett állva legfontosabb teendőjének azt véli, hogy mindenütt eloltogassa a villanyt. (Folytatjuk) osztályba kérik felvételüket a választott szaktárgyak megjelölésén túl nyilatkozzanak arról is, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tantervű osztályba. A szakmai képzést nyújtó iskolákba jelentkező az iskola címén kívül a választott szakmát, illetve szakot is tüntesse fel. Azok akik általános iskolai tanulmányaikat az idei tanévet megelőzően fejezték be és a felvételi feltételeknek megfelelnek, jelentkezési lapjukat vagy abban az általános iskolában nyújtsák be. ahol végeztek, vagy — ha üzemi dolgozók — az üzem útján jelentkezzenek továbbtanulásra. Ez esetben jelentkezési lapot bármely általános iskolától igényelhetnek. Előzetes orvosi vélemény csak szakmai képzést nyújtó intézményekbe jelentkezetteknél szükséges. Az általános iskolák igazgatói a kiállított, megfelelő jellemzéssel és javaslattal ellátott jelentkezési lapokat az első helyen megjelölt iskolának küldik meg A jelentkezési lap továbbításának nem lehet akadálya, ha a tanuló csak egy intézményt, vagy két azonos típusú intézményt jelölt meg. Azokban a helységekben,: ahol legalább 3 gimnázium működik, a tanulók egyenletes elosztása, a kiválasztás munkájának könnyítése érdekében a megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács művelődésügyi (oktatási) osztálya iskoláztatási körzeteket állapíthat meg. Az általános iskola igazgatója a jelentkezési lapokat elsősorban a körzetileg illetékes gimnáziumba továbbítja. Azokban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban; amelyekben kétszeres, vagy annál nagyobb arányú a túljelentkezés — a miniszteri rendelkezés értelmében — tájékozódó célzatú beszélgetéseket kell folytatni valamennyi tanulóval. A beszélgetés azonban nem lehet felvételi vizsga jellegű, például felsorolásokat, definíciókat, példamegoldásokat nem szabad követelni. A gimnáziumok matematikai programozó szakosított tantervű osztályaiba jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A művelődésügyi (oktatási) osztályok által rendezett megyei, járási, városi, kerületi matematikai tanulmányi verseny első he- lyezettíét felvételi vizsga nélkül kell felvenni. Az ipari technikumok az oda jelentkezők számára felvételi vizsgát tarthatnak. A szakmunkástanuló iskolákban, a művészeti iránvú középiskolákban és azokban a szakközépiskolákban. ahol ez szükséges. pályaalkalmasságot megállapító vizsga is tartható. A tanulók felvétele ügvében az iskola igazgatóia dönt. A döntésnél elsősorban az álta^nos iskola véleményét, továbbá a fölvételi beszól- «o^/Voket. illetve, a felvételi vizsgák, tapasztalatait kell figyelembe venni. A továbbiakban a miniszteri utasítás részletesen szabályozza az iskoláztatás adminisztratív lebonyolításával kapcsolatos tennivalókat. Közölték még a minisztériumban, hogv az idén — a tervek szerint — a különböző típusú közép'skolák I; osztályaiba nappali tagozatra összesen 68 000 fiatalt vesznek fel. Csaknem 50 százalékuk szakirányú középiskolába — szakközépiskolába és technikumba —, nagyobb részük pedig gimnáziumba kerülhet (MTfQ
