Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
gazda módjára Hz új tagsági könyv Felemelő ünnepségek zajlottak le az elmúlt hetekben pártszervezeteinkben. Mintegy hatszázezer kommunista vette át a párthoz való tartozás jelképét, az új tagsági könyvet. A .tagkönyvcsere felemelő, szép alkalom arra, hogy számot vethessünk a múlt tíz esztendő tetteivel és eiedrr.ényeivel, s felmérjük jövendőben! teendőinket. Ha az elmúlt tíz esztendőre gondolunk, jogos önérzettel állapíthatjuk meg. hogy a kommunisták nagy családja szoros egységben a néppel, helytállt az állandóan megújuló feladatok között. Az élcsapat jól vívta a harcot, helyessen szolgálta a szocialista társadalom építésének ügyét. Pedig nem volt ez könnyű időszak. Temérdek gond, helyrehozni való szakadt a kommunistákra 1956 után. A szigorú önvizsgálat fényénél a hibák kijavításának eltökélt szándékában nem kisebb feladat várt rájuk, mint a megingott bizalom visszaszerzése, sokak m ^csappant hitének, reményének, teremtő kedvének újjáélesztése. S az a párttagsági könyv, amelyet 1957-ben vett kezébe a Magyar Szocialista Munkáspárt tagsága, az évek során a nép iránti hűség, a kommunista becsület, a megszerzett bizalom okmánya lett. A rend és az emberséges jó politika megteremtésének nagy csatáit sikerrel vívta meg a tagság. Az ország gazdasági élete mind jobban fellendült. A gyárakban erősödött a termelés rendje, a falu népe véglegesen a szocializmus útját választotta. S ma már termelési eredményeit biztatóan növelve, jól választott jövendőjének vallja a közös utat. Megtalálta a helyét értelmiségünk, a tudomány és a művészet alkotó gárdája Is, s ez nem csupán az itthoni eredményeken mérhető, hanem a nagyvilágban mind sikeresebben hódító szellemi exportunkon is. Egyszóval, a múlt tíz esztendő a gondok, bajok ellenére is a gyarapodás, a megerősödés évtizede volt. Szép jelkép, hogy az új tagsági könyvek átadása egvben éppen a továbbépítés korszakának kezdetét Is jelenti. Ojabb nagy erőpróbát, amely 1968-ban az új gazdasági irányítási rend bevezetésével állít nagy feladatokat a párttagság és dolgozó népünk elé. Fölösleges ismételni, hogy mit jelent jövendőnk szempontjából az új mechanizmus. Alkotóbb, a kezdeményezésekre, a munkakedvre, a tehetségre Jobban építő, eredményesebb gazdálkodási rend lesz ez. Biztosra vesszük, hogy az lesz, de nem önmagától. A lehetőségeket meg kell teremteni. Űjra nagy feladat vár tehát a kommunistákra, aldk tapasztalatból tudják, hogy a jobbat, az ígéretesebbet is propagálni, magyarázni kell. A már sok nagy csatát végigharcolt kommunistákra vár a feladat, hogy a nyugodt bizakodás légkörét, a felelősséggel átitatott, teremtő kedvet, egyszóval a jó politikai fundamentumot megteremtsék. A vállalkozás nagy és merész. Nyílván lesznek fennakadások, az új gazdasági rend gyümölcse nem érik be egyik napról a másikra. A nagyobb követelmények, a fokozottabb feladatok számtalan kérdést vetnek fel, s ezekre elsősorban a kommunistáknak kell válaszolniok. A nagy feladatok új csatára hívják a kipróbált gárdát, amelv mindig akkor mutatta meg, hogy mennyit ér, amikor arra a legnagyobb a szükség. A pártmunkában, tapasztalatokban, emberség dolgában edzett forradalmi had most is készséggel vállalja a példamutatást, az élenjárók gondjait. (K Gy>) Hány ember olvas újságot, jár moxiba9 néx televíxiót ? Okos ezárult tehát a gazdasági esztendő, s a termelőszövetkezetek illetékese: beletemetkeznek a zárszámadás készítésébe, sőt már egy-két helyen a zárszámadó közgyűlést is megtartották. A fő döntések meghozatalának ideje tehát elérkezett. Különös zárszámadás ez az idei. Nagy végtelenekben csa- pong és magán viseli az átmenet jegyeit Azt mondjuk, általában jól tórnak az idén a tsz-ek, jobban, mint tavaly és ez igaz is. Az átlag azonban erős szélsőségeket takar. A szövetkezetek egyik — nagyobb — csoportja jól tudott már élni az önálló tervezés, a mezőgazdaság igényeinek fokozódó kielégítése, a javuló árrendszer lehetőségeivel, Ezeken a helyeken kövér számoszlopok sorakoznak a rubrikákban; az emberek azon törik a fejüket, mire fordítsák a többletet amit megtermeltek, amiért kéményén megdolgoztak. A másik — kisebb — csoport azonban tavaly is hurcolta mostoha adottságainak átkát, ráadásul még meglátogatta a fagykár, a belvíz, sőt akadt hely, ahol a víz után az aszály is. Ezeken a helyeken gond felhőzi a vezetők homlokát, s probléma, hogy miből fedezzék a hiányt. Tudják azonban, hogy (ha ez nem is végleges megoldás) az állam most is segítségükre 6iet Régi emlékeket idéz maga a zárszámadási rendelet is, bonyolultságával, többszörös, —- néha évekre visszanyúló utalásaival, valamint megkötöttségével. Ne féltsük azonban a főkönyvelőket, értik ők a dolgukat. Tudják, hogy az új mechanizmus csak január 1-én kezdődött, a szántás pedig egy ezt megelőző időszakot ölel fel, tehát kényszerűen átmeneti jellegű. az új, egyszerűbb és hosszabb időre szóló szabályozás csak majd ebben az esztendőben jelenhet meg. A szakemberek azonban, míg a régi szakasz utolsó számadását készítik, már az új viszonyokat figyelik, ezek útját igyekeznek a számoszlopok alakításával egyengetni. |é bből a szempontból érdemes utalni nem is annyira a hosszú rendeletre, inkább arra a rövidke közleményre, amely a Mezőgazdasági Értesítő ugyanazon számában jelent meg. Ez a néhány sor — a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank igazgatója nevében — nem intézkedik, nem ír elő semmit, csupán figyelmeztet Figyelmeztet arra, amit a szövetkezeti vezetők, a tsz- gazdák is látnak: az idei gazdasági évben, az új mechanizmus viszonyai között az a tsz boldogul majd jobban, amelyik nagyobb saját anyagi erőt tud az új célok szolgálatába állítani. Magyarul, akinek több pénze lesz. A termelés szabadabb, magasabb tiszta haszonnal ke- csegetető lehetőségei magától értetően nagyobb befektetéseket, a gazdálkodáshoz nagyobb tartalékokat is követelnek. A zavartalan termeléshez szükséges, hogy a tagok rendszeresen és biztonságosan, havonta megkapják részesedésük bizonyos hányadát. amihez megint csak pénz kell. A kamatlábak emelése, a hitelpolitika új irányelvei is annak biztosítanak előnyt, aki nagyobbik részben a saját erejére tud támaszkodni. — A közlemény — de maga az élet is — arra buzdítja a tsz-eket, hogy okos gazda és jó üzletember módjára tartalékoljanak. Ne ugrassák előre a személyes jövedelem arányát a felhalmozás rovására; ne kergessék az esetleg erőszakoltan nagy összegeiket az osztásban, mert amit most megfontolatA KIOSZ Heves megyei titkárságán jelenleg 2075 kisiparos neve szerepel a tagnyilvántartásban. Jobbára azoké. akik fi »foglalkozásként gyakorolják szakmájukat, kisebbségben pedig — a másodállású vállalati, gyári dolgozóké. Sok is, kevés is ez a szám — mondták a napokban. Az előbbi megállapításnál bizonyos „rejtett tartalékokra”, a kihasználatlan. kapacitásra gondoltak, míg az utóbbinál a különféle — nemegyszer ősi — mesterségek „egykéire”. a gyöngyösi esemyőkészí- tőre. fésűsre, orvosi műszerészre, az egri paplanoara, faesztergályosra, vagy éppenséggel a népszerűbb, ismertebb szakmák „foghíjas” gárdájára céloztak. Nemcsak a kisebb településeken, hanem sok esetben városainkban t* nélkülöznek egyes iparosokat, gondot okoz a háztartási kisgépek, rádiók, tv-k javítása, a víz- és gázszerelés, a parkettázás. a cserépkályha-épí- tés. S mert hat éve nem akad cipésztanuló, félő, hogy maholnap a lábbelik javítása is problémát jelent Ma még szükség van a tanul kiosztanak, az később még nagyon hiányozhat. Az önállóság nyújtotta számos kedvező alkalom mit sem ér annak, akinek üres a zsebe. S amit most bölcsen tartalékolnak, az nagyon jól kamatozhat az első újszerű gazdasági esztendőben. Ez a mostani tehát olyan pillanat, amikor bölcs belátás szükséges a közös jövedelem felosztásához. A tsz-ek immár szabadon gazdálkodnak anyagi eszközeikkel és valóban közvetlen érdekük. hogy hallgassanak a jó tanácsra, tartalékoljanak, erőt gyűjtsenek. M indez nem vigasz a mostoha adottságú, gazdaságilag még erőtlen szövetkezeteknek. Nekik is reményt nyújt azonban, hogy az eddigi támogatást most is megkapják, bizonyos összegeket a nagy versenyből kivonnak és számukra félretesznek. A. jövőben pedig az állam új módszerekkel teszi lehetővé, hogy ők is lébra álljanak, hogy a gondfelhőzte zárszámadást majd náluk is pozitív mérleg készítése váltsa fel! Földeák* Béla ‘ kisiparosokra, mivel a szövetkezetek, vállalatok nem tudnak elegendő szolgáltatást nyújtani. Ezt, csupán a tavalyi év 85 millió forintos munkája is igazolja. S ami meglepőbb: a magánműhelyekben nemcsak a lakosságnak dolgoztak, hanem állami megrendeléseket is teljesítettek! Hat év óta ugyanis Heves megye is kapcsolatban áll a Kisipari Exportra Termeltető Irodával, amely köztudomásúan belföldi vállalatokkal is szerződik. Ennélfogva kaptak megbízást a megve- belii kisiparosok közül néhá- nyan különböző autóalkatrészek. kötőelemek — sőt: sziták!.— készítésére, amelyekkel többnyire jelentős összegű importot takarítottak meg. NEM KIS DOLOG a megyén túlra is eljutni, rangot, elismerést jelent, ha valaki dolgozhat a KETI-nek. Éppen ezért gondos felmérés előzi meg a szerződéskötést: csupán az vállalhatja az igényes munkát, akinek ehhez megfelelő helyisége, felszerelése van, tekintélyes a szakmájában s korábban közmegelégedésre végezte feladatát. S természetesen toDIÁKOKTATÓGÉP Az „Ogonyok—2" oktatógépet a Kijevi Egyetem számi tóközpont jónak mérnökei konstruálták. A gépezet segítséget nyújt a diákoknak geometriai, elméleti-mechanikai, anyagellenállási, elektrotechnikai, grafikai feladataik megoldásában. A „pedagógus-gép” a következőképpen működik: ha a diák nem tudja önállóan megoldani a feladatot, megnyomja a megfelelő gombot, s a fénytáblán megjelenik a szövegmagyarázat Ez tájékoztatást ad a feladat további megoldásáról, meghatározza a megoldás módszerét és a szükséges szakirodalmat. Ha ez sem elegendő. a gép rajzban ad magyarázatot A tananyag csupán aktív tanulás útján marad meg jól az emlékezetben, amikor az ember nemcsak egyszerűen átnézi a kész megoldást, hanem maga keresi meg. A gép az aktív tanulás ilven módszerére szoktatja a diákot. A kővetkező lépést csak akkor „súgja” meg, amikor minden megelőző műveletet elvégzett a diák. A megoldás helyességét csengőszó jelzi. Az új gép nagy sikernek örvend a diákok körében. vábbra Is szem előtt tartják, figyelik a mestert: ellenőrzik a minőséget a határidők betartását mert legközelebb csak az jöhet számításba, aki minden követelménynek megfelel. Dr. Nagy T^ajos, a megyei Iparigazgatási felelős 10—15 állandó KETI-st emlegetett,« az elmúlt évet tekintve hozzávetőlegesen másfél millió forint értékű munkáról beszélt. Szokatlan volt tőle hallani, hogy általában zökkenőmentesen teljesítik a vállalati megrendeléseket, nincs különösebb panasz az anyagellátásra. Igaz, hogy gyorsan hozzáfűzte ehhez azt is. hogy véleménye inkább a régebbi időkre vonatkozik. A legutóbbi hetekben ugyanis váratlan meglepetésben részesültek: megkapták az első exportlehetőséget, ám a hozzávalókt ma is várják.,. KÜLFÖLDRE — első alkalommal — 4500 darab fény. csőarmatúrát készítenének, miskolci társaikkal együtt segítenének a nyírbátori Vas- tömegcikkipari Vállalatnak. Ha azonban később sem jön az anyag, maradnak továbbra is a hazai piacokon. Gy. Gy. Az UNESCO és a népművelés szakemberei nem szűnő gonddal állították össze a világ népeinek szellemi fogyasztását. Magyarországon minden ezer ember közül — gyermeket, öreget beleértve — 164-en olvasnak újsó’ot, 198-nak van rádiója és mintegy 10-nék van televíz:ója. Ezer magyar évente 3400 kilogramm újságpapírt forgat, olvas és használ el. (Ezzel megelőzzük az olaszokat, a portugálokat, a románokat, a görögöket, a jugoszlávokat • a lengyeleket is). Ez azt jelenti tehát, hogy egy emberre nálunk egy esztendőben 3,4 kilogramm újságpapír esik. A mozik dolgában sem állunk rosszul: ezer lakos évente 14 alkalommal m“®-' r<w. ba. Az európaiak közül a Német Demokratikus Köztársaság. Lengyelország. Bulgária, Csehszlovákia lakóival mi vagyunk a leghívebb filmnézők Kisiparosok 85 milliója □ Régi szakmák „egykéi** □ Mi lesz az első exporttal PINTÉR ISTVÁN S 3T” S •% ■ VT * W CT-^J ■ -W m> .gtBSBHEirtlRMY Lelkii^mereH konfliktus németül . i. Miközben legbizalmasabb hívei, i \ az Ostenburger-különítményesek a parlament környékét és a parlamentet meg- ■ szállva tartják, hogy kormányzóvá választását biztosítsák, Horthy ott áll a küldöttség előtt és csodálkozik, hogy'kormány- > zóvá választották. Mintha halvány sejtelme sem ienne arról, hogy kerek három hón»ron keresztül a nemzetgyűlési választásokon teljes erővel folyt érdekében az agitáció, mintha sohasem hallott volna a katonaság által megszervezett városi és megyei törvényhatósági íeliralözönről, amely az ő kormányzóvá választását követelte és amelyet a katonai cenzúra alatt működő sajtó naponta közölt. Mintha Ostenburg Gyű'a valami játékos csínytevése lenne, hogy különítményével körülveszi a parlamentet és tisztjeivel megszállva tartja az üléstermet és a. folyosókat. Ilorihy úgy tesz, mintha minderről nem tudna semmit, s mindenen csodálkozik. De néhány perces kapacitálás után már tudja „mivel tartozik a nemzetgyűlésnek”, haj- lai'u-3 a küldöttséggel elmenni a par'ament- . be, hogy személyesen közölje a nemzetgyűléssel elhatározását. A különítményes tisztek sorfala mellett vonul be a parlamentbe. Még nem az ülésterembe, dehogy. Tárgyalni kezd a nemzet- gyűlés és a pártok vezetőivel. Egyre csak azt ismételgeti, amit a Gellért Szállóban már elmondott. Csodálkozik. Ö igazán nem számított arra, hogy kormányzóvá választják meg. A nemzelgyűlés tisztikara, élén Ra- kovszky István elnökkel, és a pártok vezetői úgv tesznek, mintha elhinnék a fővezér ur méltóságát nagyon meglepte, hogy őt választották kormányzóvá. Kérlelni kezdik, vállalja el a kormányzói méltóságot, akármilyen nehezére is esik. Horthy németre fordítja a szót, magyarul ki sem tudja fejezni, hogy milyen lelkiismereti konfliktusban vergődik: mint katonatiszt, felesküdött a királyra, de ha most elfogadja a kormányzói tisztséget, akkor most új esküt kell tennie az alkotmányra és a nemzetre, mi lesz, ha a kettő összeütközésbe kerül? A politikusok erőt véve idegességükön, kénytelen-kelletlen részt vesznek a komédiában és igyekeznek Horthyt megnyugtatni. Magyarázzák, hogy nem lehet mit tenni, az antant nem járul hozzá a király újbóii trónra léréséhez., s különben is. a nemzet nehéz helyzetben van. s abból csak olyan avatott kéz, mint a Horthyé. emelheti ki. Erre aztán Horthy „lelkiismereti konfliktusa” is megoldódik, s tekintetbe véve, milyen nehéz helyzetben van a nemzet, közűi a Ház egyik különtermében összegyűlt vezető politikusokkal, hogy hajlandó föláldozni magát, de az áldozathozatalnak feltételei vannak Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke leül az íróasztalhoz, tollat ragad és ezt mondja: — Diktálja ön a követeléseit.’ A parlament teljesíteni fogja azokat. Horthy diktál. S most kibújik a szög a zsákból: elfogadja a választást, ha kiterjesztik a kormányzói jogkört, ha ugyanolyan jogok illetik meg majd őt Is, mint a királyt, kivéve a nemességadományozást és a legfőbb kegyúri jogokat, vagyis megkapja a házfeloszlatás jogát is, amelyet már előzőleg követelt Beniczkytől de a kormányzó személyének megválasztása előtt megszavazott 1920 évi I. törvénycikkből még kimaradt. A pártok vezetői jegyzőkönyvet írnak alá, amelyben ígéretet tesznek: revízió alá veszik az 1920. évi I. törvénycikknek azokat a rendelkezéseit, amelyekkel Horthy elégedetlen. Az 1920. évi XVII. törvénycikkben aztán a par1 a ment ki is terjeszti a kormányzónak a Ház-feloszlatással kapcsolatos jogát, a törvények visszavetésével kapcsolatos jogát, kegyelmezési jogkörét és háborús veszély esetére biztosítja számára, az ország- gyűlés és a kormány utólagos jóváhagyása mellett, a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását. Ezután már nincs akadálya annak, hogy Horthy Miklós díszes tengerészegyenruhájá- ban bevonuljon a nagyterembe és letegye 3lL esküt. — Én, Horthy Mik1 ős, Magyarország megválasztott kormányzója, esküszöm az Hő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek. törvényeit, régi jó és helyben hagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzói tisztemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium útján gyakorolom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen! A kormányzóvá vedlett tengerésztiszt ezután mindenesetre beköltözhet a budai Várba, a magyar királyok egykori rezidenciájába. 6 ezután felesketteti magára mindazokat, akik azelőtt a királyra esküdtek. Húsvétkor a nemzeti hadsereg a Vérmezőn díszszemlét tart. ünnepli fővezérének kormányzóvá választását. A kaszárnyákból hosszú sorokban, trombitaharsogás közepette vonulnak a darutollas csapatok a helyszínre. A körös-körül felállított tribünökre csak meghívóval lehet bejutni. Ott szorong a főváros színe-virága, grófok, hercegek, gyárosok, törvényhatósági bizottsági urak, vagyis mindenki, aki ebben a világban számít. A felsorakozott csapatokkal szemben Pálmákkal, díszcserjékkel, zászlókkal ékesített díszsátorban tábori oltár. Mellette helyezték el a miniszterek az antant misszió tagjait, a nemzetgyűlési képviselőket és egyéb előkelőségeket. Ott van Simonyi-Semadan miniszterelnökkel (ő Huszár Károly utóda) az élén csaknem a teljes kormány. A díszsátortól balra egy magas gépkocsiban Horthy Mik- lósné ül a lányával, Paulával, egy másik kocsiban a kormányzó két süvölvény karban lévő fia. István és Miklós kan helyet. Magdolna hiányzik már a családból, 1918-ban torokgyíkban meghalt. Az egész elhelyezés királyi szemlére emlékeztet, — a legfőbb helyei most n°m a király, hanem a Horthy- család tagjai foglalják él. (Folytatjuk)
