Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-06 / 4. szám
Hogyan leltet több sertésltés? A z első kérdést tegyük fel úgy, ahogy a legtöbben felteszik: miért kevés a sertéshús. A választ érdemes oly módon keresnünk, hogy megnézzük: egyes időszakokban mennyi volt hazánk sertésállománya; miként alakult a sertéshús-termelés: mennyit fogyasztott a lakosság. Az 1934—38-as évek átlagában négy és fél, ötmilliós volt hazánk sertésállománya és az évenkénti sertéstermelés 160 ezer tonna körül mozgott. Se: Ls termelésünk 1950-re megközelítette a 200 000 tonnát. majd 1960-ban már 300 ezer tonna fölé emelkedett. A legnagyobb tételt eddig 1965-ben termeltük, amikor is valamivel több mint 400 ezer tonna sertéshúst állítottunk elő. A sertések száma: hétmillió. Ezek az adatok a fejlődést dokumentálják Az utóbbi évek sertésállományának és hústermelésének alakulása arról tanúskodik. hogy ez a fejlődés nem egyenes vonalú, hanem túlzottan Ingadozó. Nézzük meg itt is a számokat. 1960-ban 230 ezer tonna sertéshús került kereskedelmi forgalomlba; 1965-ben 370 ezer tonna, viszont 1967-ben (a nem végleges. csak előzetesen becsült adatok szerint) alig 300 ezer tonna. Az egyik oldalon tehát azt látjuk, hogy a sertéshús-termelés egyik évről a másikra elég nagy mértékben ingadozik. viszont ugyanakkor a másik oldalon az igények meglehetősen egyenletesen fejlődnek. Ennek megfelelően növekedett a sertéshús-fogyasztás is: 1934—38-ban az egy főre jutó évenkénti sertéshús-fogyasztás 15 kiló volt és még 1950-ben is csak éppen elérte a 16 kilót; 1960- ban már megközelítette a 25 kilót, 1965-ben pedig 23-re emelkedett. A második kérdés: milyen tényezők akadályozták a ser- térhústermelés nagyobb növelését; az olyan iramú fejlődést, amely biztosítékot nyújtana a hazai igények kielégítésére és az export fokozására? H azánk sertésállományának fajta szerinti ösz- szetétple a legutóbbi egy évtizedben kedvezően alakult. 1957-ben a sertésálloimány több mint 43 százaléka zsír- sertés volt; ez az arány 1964- re 6 százalékra csökkent. Természetesen ennek megfelelően növekedett a hússertések aránya; 1964-re már elérte a 65 százalékot. Vagyis a hazai sertésállomány fajta szerinti összetétele nem gátolja a hústermelés nagyobb arányú növekedését. De hiába kedvező az állomány fajta szerinti összetétele. ha a szaporítási, felnevelési és hizlalás! módszerek elavultak, korszerűtlenek. Ezt is számok . bizonyítják. A törzskönyvi adatok szerint az egy-egy kocára jutó évenkénti ellesek szarna hazánkban 1.7— 1,8; viszont a legfejlettebb nyugat-európai államokban 1,9—2,1. És ugyanígy: az ország sertésállományában az egy ellésre jutó választott malacok száma 8,8. viszont a nyugat-európai országokban 9.8— 10,8 A nálunk gazdaságilag fejlettebb országokban az átlagos napi súlygyarapodás meghaladja a 760 grammot, viszont hazai sertéstenyésztésünkben még a 650 grammot sem éri el: egy kiló súlygyarapodáshoz kereken három és fél kiló keményítő értéket használunk fel, holott az előbb említett országokban ugyanezt a gyarapodást elérik 2—2 kiló tíz dekás keményítő értékkel. Az igazság az. hogy a gazdaságilag legfejlettebb országokban sem tekint nagy múltra a korszerű sertéstenyésztési, tartási és hizlalásd eljárások kidolgozása, alkalmazása. Persze, ez nekünk sovány vigasz; ezért határozott úev a közelmúltban a mező- gazdasági kormányzat, hogy az egész országra kiterjedő sertéstenyésztési és húster- melési programot kell kidolgozni. Ennek a programnak vannak olyan elemei, amelyek általánosan megvalósíthatók. és kitűz különleges feladatokat is, amelyeket egyes gazdaságokban hajtanak végre, azért, hogy hazai körülmények között kialakítsák és később elterjesszék a legkorszerűbb eljárásokat. A z általános elveket és tennivalókat röviden a következőkben foglalhatjuk össze: — a gazdaságok egy-egy sertéstartásra használt épületét egyszerre kell betelepíteni állománnyal és ugyancsak egyszerre kívánatos kiüríteni. Ily módon ugyanis a két nevelési, illetve hizlalási szakasz között el lehet végezni az épület karbantartását, fertőtlenítését s ezzel jelentősen növelhető az állategészségügyi biztonság; — célszerű egy-egy koca- csoDortnál a pároztatást és a malaoozási időszakot össze- tömöríteni. mert így a malacok nagy csoportja egy időben választható el; — a tudományos vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt arra ösztönöznek, hogy egy-egy állomány-csoportot (falkát) minél ritkábban mozgassák, telepítsék át más épületbe, mert minden ilyen áttelepítést megsínylenek a sertések; — a malacoknál alkalmazni kell a „doppingoló takarmányozást”, mert így lehet jól kihasználni a fiatalkori fejlődési erélyt, amely nagyon fontos a további nevelés, illetve a hizlalás alatt. A sertéshústermelési program keretében több állami gazdaság és termelőszövetkezet rátér a legkorszerűbb módszerekre. Ezeknek közös vonása, hogy teljesen korszerű, gépesített épületekben helyezik el a sertéseket, olyan körülmények között, hogy kevés emberi munkaerővel, szinte automatikusan történjék a takarmányozás, az épületek tisztán tartása. A sertéstenyésztés fejlesztésében fontos helyet foglal el a hibridizáció; olyan hib- ridsertések előállítása, amelyek jó minőségű húst és különösen nagy sonkákat adnak. E feladat megvalósításában (hasonlóan a korszerű sertéstelepek kialakításához) hazai kutatásunk összefogott más országok tudósaival, szakembereivel. Kontos eleme végül a • sertéshústermelés fejlesztésének az árkérdés, a nagyobb anyagi érdekelt,ség megteremtése. Ezért született az az intézkedés, hogy 1967. október elseje éta az addigi 19 forintos kilónkénti felvásárlást ár helyett — a nagyüzemi felárral egvütt _ a ga zdaságok 22 forintot kapnak a hússertés kilójáért: a számítások azt mutatták, hogy azokban a gazdaságokban. amoV'í’V'en a takar- mánV legalább 90 százalékát salát masotk termelik, a ser- téshtWoomelés fgv már 8—12 százalékos tisr-a haszonnal jár Ez az eT'—'rv'/.nv t/vriV'b fokozható, ha általánosabbá válik »z a tórokt'és. hogv a jobb »mmkamegosztás érdekében a sertcstenvésztő gazdaságok egvesülésokVx; tömörülnek. igyekeznek elavult telepeiket felúiűani, illetve teljesen korszerűeket építeni. Az állam e törekvéseket azzal is támogatja, hogv az úi sertéstelepek létesítésének költségeit jelentős mértékben vissza nem térítendő hitellel magára vállalja. Horváth László PINTÉR ISTVÁN 2 JESSEM^HftlRÁIryi 2 Tisztek válláról a bokrok közé S Horthyt, akinek francia kívánságra nemsokára el kell búcsúznia a hadiigyrm- mszteri széktől, meghívják Nagyszebenbe, ahol Pétain tábornagy, a francia haditanács elnöke elnökletével, francia és román tábornokok részvételével, konferencián beszélik meg a Tanácsköztársaság elleni támadás tervét. Horthy Nagyszebenből visszatér Szegedre, s utasítást ad ki, amely így kezdődik: „A nemzeti hadsereg a románokkal egyetértőleg meg fogja kezdeni az előnyomulást Budapest megszállása céljából. A franciak beleegyeztek, hogy Szegedet a nemzeti hadsereg megalakított részei elhagyják...” Természetesen hétpecsétes titok, hogy az antant Horthyt támogatja. A tengernagynak kapóra is jön, hogy az terjed el: a győzteseknek Horthy személye nem kedvez, hiszen a különítményekben szolgálatot teljesítő tisztek az antant ellen háborúskodtak. Az antantot hibáztatják azért is, mert Magyarországon az általuk gyűlölt proletár- d ktatúra van, s ha Horthynak az antant ellenkezésével is meg kell küzdenie, ez csak fokozza népszerűségét a laktanyákban. Gömbös O'ulr hozzá, hogv ezt a helyzetet kihasználja. A városi színházban a MOVE díszgyűlést rendez, amelyen javasolja: — Horthy Miklóst, a nemzeti kormány hadügyminiszterét, kiáltsuk ki a MOVE országos díszelnökévé! Tomboló éljenzés a válasz. A felállva tapsoló darutollas tisztek közben a páholy felé néznek, ahol a megszálló francia hadsereg képviselői ülnek. Vajon mi| szólnak, hiszen ez valóságos tüntetés az antant ellen, az általuk elmozdításra ítélt hadügyminiszter mellett! A francia tisztek közömbös arccal ülnek... Horthy a tapsorkántól kísérve, jól kiszámított, lassú léptekkel hagyja el a páholyát, s felmegy a színpadra. — Tudja meg mindenki — mondja idegen akcentussal —. tegnapról mára fordulóponthoz értünk. Szomorú pont, tegnap tudtuk meg, hogy a kormány támogatásban nem részesül. A francia hadsereg vezetői a legnagyobb szeretettel segítettek bennünket, közbejött azonban a polit ka, és a politikusok misképp gondolkodnak, mint a hadsereg. Ügy gondolják, hogy bennünket nem támogatnak egy másik kormánnyal szemben. Azok az erők. amelyek itt egybegyűltek, nem engedik ezt és én sem engedem. És ha odajutunk, hogy más emberek veszik át az ország sorsának intézését, csak olyanokat támogatok és támogatunk, akik egy véleményen vannak velünk!... Újabb dörgő taps a válasz az egybegyűlt tisztek részéről, Gk képviselik az egyedüli erőt — Horthy Vilmosán megmondta, hogy a polit kusok csak azt tehetik, amit a katonák támogatnak. Prónay Pálnak az elsőnek megalakult t'szti század parancsnokának intésére az egybegyűlt tisztek vállukra A szőlőmetszés*51 a borkészítésig ülnek ns «gsasdtäk A részvevők figyelemmel hallgatják az előadást. (Foto: Kiss Béla) Tan A teremben kialszik a villany s a vetítővásznon megjelenik Eger látképe, háttérben az Eged heggyel. A váratlan látogató azt hinné, hogy valamilyen városismertető előadás folyik. pedig szó sincs erről. A következő dia- képeken ugyanis szőlőtőkék, szőlősorok tűnnek fel, s különböző munkaműveletek, amelyek a helyes metszésre, a helyes növényápolásra, gyomirtásra oktatnak. A téli hónapokban tíz-ti- zenkét alkalommal az egri Dobó István Termelőszövetkezet tagjai veszik birtokukba a megyei művelődési ház egyik emeleti termét. Szakköri foglalkozásokon mélyíTengelyt Bélapátfalván most egy tengelyt keresnek. Keresik, kutatják ezt a tengelyt. Igen, keresik, mert elveszett ... pedig meg sem volt. A bélapátfalvi üzem főmérnöke az országos vállalatnál, a központban sürgette a Tiger tengelyét. Az történt ugyanis, hogy a nagy teljesítményű rakodógép bordás tengelye eltört. November 30-án a bélapátfalvi üzem a tengelyt megrendelte a Cement- és Mcsziparl Országos Vállalatnál. Azóta áll az alig nélkülözhető drága gép. pedig havonta 60 ezer forint az értékcsökkenése ez terheli a termelési költségeket, más gépekkel, részben kézi erővel, tehát jóval drágábban kell elvégeztetni a halaszthatatlan munkát. Most az üzem éves nagyjavításán dolgoznak, a gépek, a nehéz alkatrészek emeléséhez, szállításához, de a széntelepen is nagyon kellene a gép. Az országos vállalattól tengely. de még csak válasz sem érkezett. — Ml továbbítottuk a megrendelést a NIKEX-hez tik él tudásukat s egyben ismerkednek az új szőlőművelési módszerekkel, tudnivalókkal. Á szakköri tagok zömmel idősebb emberek, de érdeklődésük talán nagyobb, mint keresnek válaszoltak január > S-án a telefonsürgetésre és közölték a külkereskedelmi vállalat ..illetékesének” nevét és telcfonszámát. Cjabb telefon Budapestre, a NI- KEX-hcz. De az ..Illetékes” semmit sem tud a tengelyről, ő a megrendelést nem látta, vele nem tárgyaltak ebben az ügyben. Csütörtökön személyes megbízóit utazott Bélapátfalváról Budapestre, megpróbálják felderíteni, hogy kinél veszett el a tengelyrendelés. Közben Bélapátfalván hozzákezdtek, horv házilag készíttessék el a tengelyt. Kellő szilárdságú anyag hiányában a tengely tartósságában nem sokat bíznak A hiány, majd a kétszeres beszerzés, a telefonálgatás és az utazás növeli a költségeket. Nem csoda, hogy Bélapátfalván kényes kérdés lett a tengely-ügy. Az Üzem, az országos vállalat és a kiskereskedelem kapcsolatát kell szilárdítani, a helves megoldást az ÚJ mechanizmus szellemében kell keresni. F. L a fiataloké. A hetvenéve* Bóta Feri bácsi ugyanúgy kíváncsi mindenre, mint társai — Horváth János, Bőt* Dezső, Molnár Istvánná vagy Szilvási Andrásné. A szakkör vezetője Dr. Király Ferenc, a szőlészeti kutatóintézet munkatársa. — A téli hónapokban • gazdák megismerkednek M elméleti tudnivalókkal, pontosabban kifejezve kiegészítik tudásukat — mondja. Szó esik az előadásokon a fái oltványok készítéséről, a vegyszere* gyomirtásról, a borvidék legfontosabb szőlőfajtáiról. a nagyüzemi telepítések műveléséről s természetesen a legfontosabb és a legnagyobb érdeklődésre számot tartó témáról — a metszésről la A nyáron, tavasszal és ősszel pedig a gyakorlatban ta kipróbáljuk a művelési módokat, módszereket A teremben Ismét elalszik a vilany. megjelenik a következő diakép. Felhangzik Dr Király Ferenc kísérőszövege s mindenki érdeklődéssel figyeli az előadást. — Honnan vannak a dia- sorozatok? — A művelődési ház készítette — mondia Cseh István s még újabbakat is fognak készíteni. Ennek ts nagy szerepe van abban, hogy rendkívüli az érdeklődési Először féltünk a közömbösségtől, most pedig van úgy, hoev százan-százhúszan is eljönnek egv este (kapóst) kapják Horthyt. Nagy éljenek és kurjongatások között diadalmenetben kivonulnál? vele a Széchenyi térre. Az ünneplésnek a francia katonai rendőrség néhány altisztje vet véget; kardjukkal hadonászva utasítják Prónayékat, hogy hagyják abba vezérük dicsőítését. Horthy gyorsan leugrik a tisztek válláról, s kijelenti: — Eresszetek, fiúk, mert lefognak ezek a buta franciák mindnyájunkat és akkor bedöglünk... ‘ A bátor fővezér — mint egy rajtakapott csúzlizó gyerek — gyorsan eltűnik a bokrok között, meglóg a francia katonai rendőrök elől. Nekik ugyanis szigorú parancsuk van, semmiféle tüntetést nem tűrhetnek Szeged utcáin, amelyre a francia városparancsnokság nem adott előzetes engedélyt ■ így ért véget a MOVE, a „Magyar Országos Véderő Egyesület” első Horthy melletti tüntetése. Ezt aztán negyed századig követték az újabbak. A MOVE — Gömbös Gyula volt a fő szervezője — mindent elkövetett, hogy Horthyból királyt, vagy legalábbis nádort csináljon. Hiszen rövidesen k alakul az elképzelés: Horthy úgy akar dinasztiát alapítani, mint egykor Hunyadi János, aki az ország nádora, fiát azonban már királlyá választják. Amikor az antantpolitikusok manővereként gróf Károlyi Gyulának át kell adnia a helyét P Ábra hám Dezsőnek, Horthyból hadseregparancsnok lesz. Ebből az alkalomból az újdonsült fővezér a Mars téri laktanyában egybegyűlt tisztekhez rövid beszédet intéz, s már ügyes párhuzamot von Hunyadi János és önmaga között: — Szegedi női kezek hímezték bele szívük melegét ebbe a zászlóba. Büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy ezt a lobogót a magyar nemzeti eszme szolgálatában álló hadseregnek szánták. A régi legendás vitézeknek: egy Hunyad nak, egy Rákóczinak kellene feltűnni, hogy felrázzák lespedéséből n magyar hazát. Ilyen veszélyben a haza még nem volt soha. Ha nem fogunk fegyvert, elveszünk örökre... A zászlós zen telósl beszédet egyébként Horthy meglepő szóképpel zárja: — Vegyétek most e lobogót, e drága kincset és jelszavatok legyen: „Ezen vagy ezzel!” Az alténgernagy, úgy látszik, csak a flotta fegyverzetét Ismeri, a szárazföldi csapatokét nem. összetéveszti a spártaiak pajzsát a szegedi honhölgvek hímezte kelmével... A zászlószentelési ünnepségre felsorakozik az egész „nemzeti hadsereg” Mindössze két gyalogzászlóalj, egv tüzérüteg, egv lovas század, egy utász század és egy karhata'ml csendőrszázad tiszteleg a főparancsnok előtt« A toborzásra tett újabb és újabb erőfeszítések meddők maradnak. Mindössze néhány tucat tanyasi kulák jelentkezik a felhívásra. Ez az a hadsereg, amelyben jóval több a tiszt, mint a közlegény... Arra azonban elegendő ennek a gyüle- vész hordának ereje, hogy miután az intervenciós csapatok túlereje leveri a hősiesen harcoló Tanácsköztársaságot, a Dunántúlra vonulva terrorral kezdje megalapozni az új rendet, Horthy uralmát. Amikor az első század, Prónavék. útnak indulnak Szegedről a Dunántúlra, Horthy ezzel az utasítással indítja őket útnak: „Útközben mindenütt verjétek agyon, akasszátok fel a kommunista vezetőket!” Maga a hadsereg főparancsnoka még egyelőre ott ül Szegeden a Kass Szálló különtermében. a P Abrahám Dezső-kormúny ülésén, s hallgatja a különböző híreket izgatottan tárgyaló minisztereket: Budapesten Peidl a miniszterelnök, aztán Friedrich István megkeresi alcsuti kastélyában Habsburg József főherceget, akit 1918 október végén IV. Károly „homo regius”-nak, királyi megbízottnak nevezett ki. Friedrich felszólítja Józsefet, hogy álljon az ország éléré, József főherceg pedig hálából kinevezi Friedrichet miniszterelnökké. A P. Ab- rahám-kormány hiába ágál a franciáknál, hogy az övék az egyedüli törvényes minisztertanács, nem sikerül az antant támogatását megnyernie „joga ” gyakorlásához. (Folytatjuk)
