Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
Divat a romantikus vonal Beszélgetés egy divattervezővel — Szeret divatosan öltözni? — Azt hiszem, igen. — Mi a divat? — Általában az, amit legutoljára tervezünk. Divattervezővel beszélgetek. Kitűnő partner — a válaszadásban. Elegáns mondatai varrnak. Szavai illenek elegáns öltözékéhez: fekete, derékban teljesen karcsú állógalléros nagykabát (azt hiszem. ez az utolsó kifejezés a gallérral egyáltalán nem szakszerű) öltönye világos- szürke, fényes anyagból, zakója hosszú, háromgombos, derékban szintén karcsú, cipője fekete, félmagas szárú, cugós, diszzsebkendője feleste alapon apró piroá pontokkal, inge fehér, nyakkendője fekete horgolt. Szőke szakaija van — őt magáit láttuk a tv-ben is már. Neve: Dobay Miklós. Munkahelye: OKISZ Tervező Laboratórium. Divatirányító ? — Miért laboratórium? — Azt hiszem, ezt még az Km tudja, aki elnevezte. — Maga irányítja mondjuk « férfidivatot? — Hát erre egyértelműen item lehet válaszolni. Igen is. meg nem is. — Nézzük először az .igent”. — Tervezőtársaimmal megtervezzük a modelleket, azután elkészíttetjük a mintadarabokat és bemutatjuk az ipar és a kereskedelem szakemberei előtt. Ami tetszi k nekik, abból kollekciót készítünk és átadjuk a terveket. Aztán a kereskedelem rendel az ipartól igénye és ízlése szerint. Itt kialakul, hogy mit képes az ipar gyártani és mit akar átvenni a kereskedelem. A végeredmény: 3°, ha az eredeti terv csíráiban megmarad. — Akkor ebben már a „nem” is benne van. Nagyjából. Dobay Miklós főleg férfidivatot tervez, de sok női m<>- dellt is alkotott, már. Aztán formaruhákat — olimpiait, meg néhány szállodait, mint a Sport, a Budapest és a Margitszigeti Nagyszálló alkalmazottainak egyenruháit. Romantika meg egy háromgombos zakó. — Mi most a divat? — A romantika. A nőknél még mindig a rövid és a karcsú forrnák. De ezt így egy- értelműén nem lehet mondani. Nagyon széles skálán mozog. A férfiaknál egyszerűbb: hosszú, karcsúsított zakó, középen egy nagy sliccel. — Van magyar divat? — Nincs. A divatot nem mi magyarok irányítjuk, nem is irányítottuk soha. De nincs ugyanígy német, sőt amerikai divat sem. Ebből a szempontból leszűkül a világ. Van francia, angol, olasz divat. — Mi melyiket követjük? — Tisztán egyiket sem. Ebből is, abból is. A női divat inkább a franciákat, a férfi inkább az olaszokat és az angolokat utánozza, néhány kisebb változtatással hasonlóan, mint a németeknél. — Lehetne sajátos magyar divat? — Én erről már letettem. Azelőtt sokat harcoltam, vertem az asztalt, de hát... Mi kicsik vagyunk ehhez. A divat elsősorban megszokás és reklám kérdése. Megszoktuk a francia és az ajngol divat- irányítást, reklámban, meg anyagiakban, meg nem versenyezhetünk a világhírű divatcégekkel. Elegancia A divattervező több mint tíz éve dolgozik az OKISZ- nál. Rajzol — tervei megjelennek a divatlapokban, hetilapokban. Most azt mondja, hogy sok a dolga, kezdődik a tavaszi-nyári divatbemutató- sorozat. Rengeteg a próba. Különben építőipari technikumot végzett, aztán díszlettervező volt színházban, de már közben is zakókat és szoknyákat rajzolt. — Saját magának tervez ruhát? — Nem mindig. — Tud szabni? — Tudok. — Igaz, hogy „ruha teszi az embert?’? — Az nem. De az igen, hogy az egyéniséget jól tükrözi: ki mit hord, hogyan és mikor. — Ki az elegáns ember? — Nem feltétlenül az, aki a legtöbbet költ öltözködésre. Van. aki bármiben is legyen, mindig elegáns hatást kelt és van ennek pont az ellenkezője is. Nézze azt a nőt. A legdrágább holmikban van, mégsem mondhatnám, hogy elegáns — mutat egy nőre. ★ Beszélgetésünk napján mutatta be az OKISZ Labor újabb modelljeit az egri színházban. A színpadon bemutatott ruhák közül néhányat Dobay Miklós tervezett. — berkovits — Egei a pedagógia jelentős központja Megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság megyei szervezete A napokban megbeszélést tartották a megye oktatás- és nevelésügyének vezetői. Ezt a tanácskozást tekinthetjük úgy is. hogy megalakult az előkészítő bizottság, amelynek az a feladata, hogy létrehozza a Magyar Pedagógiai Társaság megyei csoportját. Ezzel kapcsolatban fordultunk néhány kérdéssel Szalay Istvánhoz, a megyei tanács vb-elnökhelyette- séhez. pedagógiai erőforrásokká^ rendelkezik, emellett pedig tanárképző főiskolájára is támaszkodhat, kezdettől fogva számításba jött, mint egyik jelentős vidéki központ. — Azt hisszük, hogy ez a — Mikor alakul meg a Magyar Pedagógiai Társaság megyei csoportja? — Március végén. Az előkészítő bizottság feladata az volt. hogy előterjessze a Magyar Pedagógiai Társaság nie. gyei csoportja megalakulásának tervét, és javaslatokat terjesszen fel a társaság országos elnökségének. — Milyen céllal jött létre a megyei csoport? — A társaság a pedagógia elméleti és gyakorlati művelőinek magas szintű önkéntes egyesülése. 1967-ben azzal a célkitűzéssel alakult meg, hogy előbbre vigye a szocialista nevelés ügyét, segítse a neveléstudomány fejlődését társadalmi úton, közkinccsé tegye a pedagógia tudományának eredményeit, növelje az iskola és a társadalom nevelő tevékenységének tudatosságát és hatékonyságát. — Kiket hív tagjai sorába a társaság? — A társaság tömöríteni kívánja a nevelés és társtudományainak kiemelkedő művelőit, a pedagógia olyan oktatóit, akik tudományos munkát is végeznek. De hívja azokat a gyakorló pedagógusokat is, akik az oktatás és nevelés gyakorlatát elméletileg megalapozottabban tovább fejlesztik. De tagjai sorába hívja azokat a más területeken dolgozó szakembereket is. akik jelentős szerepet töltenek be a pedagógiai közvélemény formálásában. — Melyek lesznek a társaság működési területei? — Hazai és nemzetközi, ülések. konferenciák, felolvasó tanácskozások, ankétok és kiállítások rendezése, megoldásra váró pedagógiai problémák felvetése, gondozása, a pedagógusok kísérletező és újító munkájának segítése, az eredmények széles körű propagálása, szakfolyóiratok és könyvek kiadásának elősegítése, az állami és társadalmi szervek pedagógiai munkájának támogatása, pályázatok hirdetése, emlékérmek és díjak alapítása szerepelnek a programban. — Hogyan valósíthatók meg ezek a célok? — Egyfelől speciális feladatokkal foglalkozó szakosztályok megalakításával, másfelől védéki centrumok létrehozásával. így vetődött fel annak az igénye, hogy ahol a személyi és tárgyi feltételek adottak, ott megalakuljanak a Magyar Pedagógiai Társaság vidéki csoportjai is. Eger. és Heves megye, amely országos viszonylatban is jelentős társaság Eger szellemi életének újabb pezsdülését eredményezheti ... — Valóban, hiszen városunk és megyénk egy nagy jelentőségű új társadalmi szervezettel gazdagodik, amely jó feltételeket teremt az alkotó erők aktivizálására, új anyagi és szellemi erőforrások feltárására. Mindez együtt nemcsak helyi, kulturális életünk gazdagodását hozhatja magával. Iranern egyetemes nemzeti értékeinket is gyarapítja maid. Ezért üdvözöljük a kezdeményezést örömmel — fejezte be Szalay István. Tévedés — Kern a fiam menyasszonya, hanem a lányom új fiúja. (A Wochenpresse karikatúrája VWIMVWVVV Vl/WV<lrt<WWWW v«VWVW>. — Ditxitosan öltöznek nálunk az emberek? __ Annyiban, hogy 90 százalékban a nőkön van egy buklékosztüm. a férfiakon Wa«va r — csehszlovák idegen torral mi kapcsolat Kedden a Csehszlovák Kultúra rendezésében, a Rózsa Ferenc utcai csehszlovák klubban Gzstav Sladek docens, a Szlovák Nemzeti Tanács idegenforgalmi nemzeti bizottsága titkárságának tag- | ja, budapesti tartózkodása | alkalmából sajtótájékoztatót tartott a csehszlovák—magyar idegenforgalmi kapcsolatokról. Elmondotta, hogy Csehszlovákiát a múlt évben ösz- szesen 4 466 000 külföldi látogatta meg, közülük 3 millió 627 ezer vendég a szocialista államokból érkezett. Az előző évhez képest csaknem egymillióval nőtt a látogatók száma. Magyarországról 1967-ben összesen 1 350 000 turista érkezett Csehszlovákiába. Csehszlovákiában is nagy az érdeklődés a magyarországi utazások iránt, majden minden harmadik k - földre utazó csehszlovák állampolgár Magyarországot kereste fel. (MTI) P-MOMfAR Ű5 : / REJTŐ J mii/ P Htiy- (K 30. Már csak négyen mentek. Az őrmester, Galamb, Kölyök (ennek Galamb vitte a puskáját, Nadov, a turkesz- táni óriás, aki naponta két szót sem beszélt, és Minkusz, az osztrák orvos. A második hét órából négyet tettek meg. És Galamb harmonikázott. Azután abbahagyta. La- touret visszafordult, hogy végre lássa kiszédülni a sorból, de csak azt láthatta, hogy Harri ncourt előkotor a tarisznyából egy darab hideg juhhúst, ami még melegen se volt valami gusztusos táplálék, és jóizűet harap belőle. Még ilyet. A sivatagot járt vén őrmester már kissé kóválygott. Ez meg vigyorog, eszik, muzsikál, két puskát hord és úgy néz ki, mint akit hizókúrára fogtak itt... Nadov, a turkesztúni óriás, mint valami oszlop zuhant ki a sorból, nagy döngéssel. Minkusz lehajolt fölé, hogy meghallgassa a szívét, de közben egy szén bukfenccel ő is elterült mellette. — Közlegény! Ez a Kölyöknek szólt, ő még aránylag áll a lábán, csak az ajka remeg kékül- ten és hunyódik a pillája. — Sátrat ver a betegek fölé és bevárja a csapatot. Vegye át a puskáját... őrjárat! Vigyázz!... Az őrjárat ez esetben egyedül Galamb, feszesen megindul az őrmester után. Néhány lépés múlva bátortalanul cincogtat, majd amikor látja, hogy Latouret nem szól, szépen, hangosan harmonikázik. Bealkonyodott, a kékes égen bágyadt fényű, korai csillagok gyúlnak ki a sivatag felett, és a kéttagú őrjárat megy: elöl az őrmester, három szál hiúzbajuszá- val, mögötte Galamb, íeltü- zött szuronnyal, szájharmonikázva. — Közlegény! — Igenis, őrmester úr! — Mikor szokta meg a trópust? — A napokban, őrmester úr! — Mit hazudik? Maga nem most jár először a sivatagban ! — Alázatosan jelentem, én még sohasem hazudtam. Nem finom szokás. Mentek. Itt is, ott is hiénák kerülgették őket nagy távolságról, hol előttük, hol mögöttük futva. Némelyik vészesen felüvöltclt, hisztérikus, rekedt, asszo- nyi kacagásra emlékeztető hangon... Távol gyenge fény tűnt fel. Az ott már Murzuk oázis. Szpáhik, szahariánok, szenegáli lövészek állomásoznak benne. Ezek porty áznak időként a Szaharában, hogy sakkban tartsák a tuarege- ket, berbereket, riffeuet Murzuktól délre a nagy sémi következik. De Murzukban villanyvilágítás van, rádióállomás, kórház és keramitos utak. Szpáhik sorfala között vonul be az orani század, katonabanda szól és szájtátók bámulják a fáradt sereget. Az átvonuló tartalékszázadok számára külön laktaSZIGETI vesmutA KEPHEtiÉHVA VÁLTOZATA nya van Murzukban. Ide irányítják az újonnan érkezőket. A porlepte, kimerült század ruházatát és felszerelését pótoljáK, orvosi vizsgálat következik és három nap teljes szabadság... A partizánokat szpáhik záriák körül, és az oázis távoli részébe viszik, ahol karókat vernek le és tüskés drótot tekernek rájuk. A szabadon hagyott kijáratok elé pedig szaharián őrséget állítanak. Elkülönítik a szabad- csapatot. Ezek nem valami érzékenyek, nyugodtan szívják a kendert és sütik a keszrát a drótsövény mögött, A bejáró előtt egy vézna, ősz szakállú, burnuszos arab. traehomás, bedagadt, vörös szemekkel, felállítja parázstűzhelyét és kávét főz néhány centimes-ért. A légionisták csodálkozva tapasztalják, hogy úgy bánnak velük, mint kedves rokonnal vagy nagybeteggel Még a szpáhik is, akik kü lönben olyan magasan hordják az orrukat, dohány: ajándékoznak nekik és süte ményt, megvendégelik őke: a partizánok táboránál mű ködő traehomás arab kitűn kávéjából és mindenki anj nyi vörös bort ihat, amenj- nyit csak akar. — Nem tetszik nekem e a nagy gyengédség — mond ta Pilotte a hallgatag Na dovnak. — Miért? — kérdezte 8 óriás mély, nagybőgő-színezetű hangján. — Ügy látszik, sajnálna* bennünket. Egy kövér néger őrmeste. a szudánl vadászoktól barát ságosan a vállukra veregetett. — Hová, fiúk? Gyertek. igyatok a pénzemért pálinkát vagy kávét... — Mondja — mondta Pilotte, mikor a traehomás arab Matuzsálem kitette eléjük a kávét —, maga hol varbeosztva? — A gazdasági hivatal B. osztályába. Mi látunk el benneteket fehérneművel.,. Meg daróccal a raboknak. (Folytatjuk)
