Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

lelemények a reformról Mii szól az árváteáselÉez ? | íj üzent a gyöngyösi Izzóban ÖRÖK MEMENTO Fekete dátum: 1533. január ül). A német monopoltőke Pandora szelencéjéből előmászott a fasizmus, élen a történe* Különösképpen senkit sem kellett a válaszadásra, az őszinteségre invitálni. A ke­zek szinte egyszerre emel­kedtek szólásra. Érthető: mindenkit érdekel, s érint a téma. A válaszokból szép csokrot lehet összeállítani, igaz, hogy tarka lenne, de alapjában véve nagyon is kellemes illatú... BÚROM KÁROLY gépla­katos, kísérleti üzem: — Számomra nagyon meg­nyugtatóak az árváltozások. Helyesnek tartom, hogy az élelmiszer ára általában csök­kent, hiszen így a kisebb ke­resetű emberek is könnyeb­ben. hozzájutnak a jobbhoz. Ez pedig nagy dolog. SEPSE Y ZOLTÁN NÉ, gyár- táselőkészítő: — Kellemesen csalódtam. Különösen a tisztasági szerek árcsökkenésének örülök. Azt I viszont nem értem, hogy mi­ért emelték fel a centrifuga árát. A centrifuga szerintem nem luxuscikk. BIRICZ JÁNOSNÉ raktá­ros: — EUjeS'Ztették az embert, aztán, kisült, hogy jobb, minit volt. Kellemes csalódás. TORNAY EDE üzemvezető: — Az eddigi tapasztalata­ink alapján számomra az ár­változások kedvezően alakul­lak. Megértem, a luxuscikkek árának felemelését. Nem tar­toznak az alapvető szükségle­tekhez. A TIZES EDZŐMŰHELY DOLGOZÓI: — Az öröm mellett vala­mennyiünket bosszant, hogy a villamos energia és a gáz vidéken jóval drágább, mint a fővárosban. Vajon miért? Jó lenne ezen mielőbb vál­toztatni. Ez így nem igazsá­gos. Teljesen egyetértünk, és nagyon örülünk annak is, hogy az állam anyagilag se­gíti a magánlakás-építőket. . RADICS JÓZSEF betűöntő: — Remélem, az árváltozta­tás lehetőségével nem élnek majd vissza a kereskedelem vezetőd, dolgozói. PÁDÁR LÁSZLÓ esztergá­lyos: . — Mondhatom,. kellemesen csalódtam, hiszen azoknak a közszükségleti cikkeknek ment le az ára, amelyekre mindennap szükség van. Hogy van aminek emelkedett? Ez így természetes. Én úgy gon­dolom, hogy az egyik húzza a másikat. GYETVAI JÓZSEF lakatos, láncüzem: — Alapjában véve helyes­nek tartom-, de én, például a kenyér, a hús árát lejjebb szállítottam volna. A bor, a pálinka árát pedig feljebb. Mert az ital nélkül megvan az ember, de enni mindennap kell. És még egy dolog: ha lehe­tőséget kapnék, a luxuscikkek árát még feljebb emelném. PÉK ISTVÁN közgazdász: — Azt hiszem, hogy az ár­változásokon belül legfonto­sabb a lakosságot érintő fo­gyasztási cikkek és a szolgál­tatások árának megváltozása, így egyes áruiknál árcsökke­nés, illetve áremelkedés tör­tént. Az ilyen árváltozások hatását a keresetek alakulá­sával célszerű értékelni. A keresetek növelését ugyan megtervezték a vállalatok, de emelkedésének jelentős ré­sze csak az év második felé­ben jelentkezik majd. Né­hány dolgozóban esetleg ez azt a benyomást keltheti, hogy az új mechanizmus be­vezetése általában drágulást jelentett. Ezért a vállalati vezetőknek úgy kell a ter­melés gazdaságosságát bizto­sítani, hogy a kitűzött bérfej­lesztés, a keresetek emelke­dése reális és megvalósítható legyen. K. J. Az Izzó gyöngyösi gyár­egységében a vákuumtechni­kai gépek gyártásánál jelen­tős mennyiségű és különle­ges festési munkálatokat kell végezni. Az üzem, ahol eddig a festést végezték, már el­avult, korszerűtlenné vált, így szükség volt egy modern festőüzem létrehozására. Egymillió-négyszázezer fo­rintos költséggel az új festő­üzem már el is készült, és az első negyedévben bekap­csolják a termelésbe is. Több sör lesz ? Megépült a Söripari Válla­lat új lerakata Gyöngyösöm, ami most már korszerű kö­rülményeik között biztosítja a közkedvelt italnak, a sör­nek nemcsak a raktározását, hanem a palackozását is. Ezek után a lakosságot egy dolog érdekli: több lesz-e a sör ezentúl Gyöngyösön és a környékén? Ezt a 'kérdést tettük fel elő­ször Kenyeres Györgynek, a kirendeltség vezetőjének. — Több lesz — válaszolta megfontolás nélkül, nagyon határozottam. — Ehhez a biz­tosíték nemcsak az, hogy az új palackozó gépsor éránként kétezer palack megtöltését végzi ©1 a legkifogástalanabb körülményeik között, hanem az is, hogy a központtól me­netrendszerű pontossággal ér­kezik naponta a tartálykocsi, ha kell, ha szükséges, két al­kalommal is. '— Milyen készletet tudnak tárolni itt? — Háromszáz hektolitert tárolunk, kőbányai világos­ból. Minőségileg is sokat ja­vult az általunk palackozott sör, mert levegővel való érintkezés nélkül jut el a központi tárolóhcrdóikból a tartálykocsik közvetítésével a palackokba. A fahordák ki­kapcsolásával tehát nemcsak az önköltségünket csökken­tettük hanem a sör minősé­gét is fokoztuk. — Mi van a Kinizsi sörrel? — Azt továbbra is palac­kozva kapjuk mert nedvünk nincs olyan pasztöri- záló berendezésünk, ami en­nek a fajtának a palackozá­sához szükséges. Mindenre felkészülve, nagyobb meny- nyiségű pilzeni és lengyel sört is vásárolunk. — Mi lesz az üveggel? Ed­dig nem váltották vissza a lengyel sör palackjait. — A jövőben visszaváltjuk, mert éppen olyan palackok­ban kapjuk, amilyeneket mi | is használunk. ' — Mi az oka annak, hogy a kereskedelmi forgalomban időnként hiány van mégis a sörből? — A hiba nem bennünk van. Mi a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya által le­bontott keretet hiánytalanul kiszállítjuk. Ha soron kívül kémek tőlünk további meny- nyiséget az üzletek, arra sem mondunk nemet. Legtöbbször azontaan az utolsó percben szólnak nekünk, amikor már kifogyott a sörük. — Hogyan alalcul majd mindez a nyári csúcsfogyasz­tásban? — Rajtunk nem fog múlni. Ml készek vagyunk az igé­nyek kielégítésére. (Tudósítónktól): Bensőséges kis ünnepség keretében búcsúztatták a fü­zesabonyi MÁV Villamos Vo­nalfelügyelőségen Békési Jó­zsef villamos felsővezeték- szerelő csoportvezetőt nyuga- lombavonulása alkalmából. A szolgálati főnökség, vala­mint az egykori munkatár­sak nevében Rohrbacher Jó­zsef főelektrikus vett búcsút a vasút-villamosításban 25 évet eltöltött Békési József­től. akit szolgálati helyein mindig jó példáiként emleget­tek a dolgozók. Fekete Imre mérnök, a szolgálati hely fő­nöke jubileumi pénzjutalmat nyújtott át Békési Józsefnek. A dolgozók ajándékát — egy bim-bam órát — meghatód­va vette át a búcsúzó cso­portvezető... Békési József felsővezeték- szerelő szocialista brigádjá­Nagy szó: ne kételkedjünk benne. Az események majd bizonyítanak. Hogy milyen nagy tábora van a sörfogyasztásnak, jel­lemzésül idézzünk két. adatot. Kinizsi sörből havonta át’ag- ban százhúsz hektót, kőbá­nyaiból pedig 1800 hektót fo­gyasztanak el csak Gyöngyö­sön és a környékén. Azt mondja, a kirendeltség vezetője a sör tulajdonkép­pen szénsavas üdítő ital. Ez a hivatalos titulusa. Ezek után érthető, hogy néhány ember miért szereti magát oly nagymértékben felüdíte­ni. Erről viszont nem a kiren­deltség dolgozói tehetnek. (g. mól—) nak jó híre van a miskolci vasúiigazgatóság területén. Brigádja jelenleg a bronz piá­két tulajdonosa és hamaro­san az ezüst fokozatot is meg­kapják. A brigád nagyszerű eredményeiben döntő szere­pe volt Békési József cso­portvezetőnek. A búcsúzó szocialista bri­gádvezető tiszteletére szom­baton este vacsorát rendeztek a füzesabonyi Muskátli Ét­teremben. A fehér asztalnál Zurek György mérnök a MÁV Miskolci Igazgatóság kiküldötte igazgatósági elis­merő oklevéllel tüntette ki Békési Józsefet. A szocialista brigád tagjai megfogadták, hogy az egész­séges brigádszellemet, melyet Békési József volt csoportve­zetőjük „oltott’ beléjük, to­vábbra is ápolni fogják... (szigetváry) Búcsú a br lem legsötétebb figurájával: Hitlerrel. A józanság helyére a téboly ült, s előre megtervezett koncepció alapján megkez­dődött az „európai új rend” megvalósítása. Egész nemzetek kiirtása, aus radieren — ez volt a megtervezett koncepció. Ezért épültek koncentrációs táborok, gázkamrák és kremató­riumok, ezért kellett elpusztulnia millióknak. Előbb pokollá változtatták Németországot, s az itt kipróbált módszereket alkalmazták és fejlesztették tovább a leigazolt országokban, végig Európán. „Németország mindenekfölött” — e jelszó je­gyében gyilkoltak, öltek, s tereltek a világháború vágóhíd- jára, mákonyos ideológiával, népeket, nemzeteket. A fasisz­ta barbarizmus lángra gyújtotta Európát, ám a lángok el­pusztították a gyújtóiatokat is. A haladó emberiség össze­fogott a barnainges téboly ellen, s legfőbbképpen a Szov­jetunió népeinek hősies harca árán, saját barlangjában foj­tották meg a vérszomjas fene vadat. Harmincöt esztendeje történt. Nem felejtjük a dátumot, nem felejthetjük a következményeket, hiszen aligha él em­ber, kinek életébe bele ne tip őrt volna a fasizmus. Éppen a háború utáni nemzedék, a jövő féltése az, ami örök me- mentóra, emlékezésre kötelez. Mert a fasizmus nem tűnt el véglegesen a történelem süllyesztőjében, újra hallani a za­jos marsolásokat, régi lobogók, át sem festett jelszavak alatt. Mi azonban nemcsak tudjuk, hogy a fasizmus megál­lítható, teszünk is érte, hogy ne ismétlődhessen a kegyet­lenséget idéző fekete dátum. Van erőnk, s van tapasztala­tunk is, hogy a fasizmus ne is mételhesse meg önmagát. <P. D.) Negyven forinton felül — vita Ezekben a napokban és he­tekben megyénk közös gazda­ságaiban jelentős esemény- sorozatra kerül sor: most tartják a zárszámadó közgyű­léseket. A falu népének érdeklő­dése most afelé fordult, mi­lyen eredménnyel zárták az elmúlt gazdasági évet, meny­nyit hozott munkájuk a közös­ségnek és az egyénnek s mi­lyen elképzeléssel, tervvel vágnak majd neki az új év­nek. S mivel ilyen fontos témá­ról szól a szövetkezet elnö­kének beszámolója a szokott­nál is többen jelennek meg e közgyűléseken. Még az előző évek zárszámadási közgyűlé­seitől is népesebbek az idei­ek. Népesebbek és csendeseb­bek. Sokszor már a kelleté­nél is. Ugyanis az elnöki be­számolót követően vagy sen­ki nem kér szót, vagy csak néhányan mondják el véle­ményüket. javaslatukat, bírá­latukat. Mivel magyarázzák ezt a „csendet"? „Ha tele van a tagság zse­be, akkor hallgat." így ma­gyarázta az egyik elnök. Má­sik szövetkezeti vezető ekként vélekedet: „Minek annyit be­szélni? Beszél magáért a 45 forint, amelyet osztottunk”. Ez „a pénz beszél... tagság hallgat” elmélet már nem­csak a vezetők körében ter­jedt el. Amikor megkérdez­nincs ? tem a szövetkezet tagjait, mi az oka annak, hogy egyálta­lán nem, vagy csak egyen- ketten szólaltak fel, a követ­kező választ adták: „Ne fél­jen. szólunk mi, ha 50 forint alá megy az osztás... Ha meg 40 forint alá, akkor az elnö­köt is elzavarjuk?’. Valóban akadt egy-két köz­gyűlés. ahol a vezetőkkel volt baj és ez nagy vitát kavart. Ám az esetek többségében a kiegyensúh/özott, és a tava­lyinál nagyobb jövedelem olyan hamis hangulatot te­remtett, amelyben úgy vél­ték: ünneprontás lenne fel­szólalni. Pedig igen sok lehetőséget kínálnak ezek a zárszámadó közgyűlések arra, hogy a tag­ság javaslatai, ötletei alapján tökéletesíthessék gazdálkodá­sukat hogy gyomlálják az emberi hibákat, hogy bírál­ják a közös vagyon megkáro­sítóit, a hanyagokat, s dicsér­jék azokat, akik sokat tettek a közösség boldogulásáért. Sokféle indokkal magya­rázzák a viták, hozzászólások elmaradását. S nem veszik figyelembe azt az alapvető tényt: nincs olyan jól fizető, gazdag szövetkezet, ahol ne lenne egy éven át hiba. bot­lás. dicsérendő cselekedet, tökéletesítésre váró munka, amelyről szólni nem ünnep­rontás még zárszámndó köz­gyűlésen sem, K. E. SE Szteutori hűiig*1 A választásinak nevezett parlamenti szín­játékot megelőző este amyja és felesége egyesült erővel vigyázza, hogy a mulatni vágyó Hotrhy István ne jusson alkoholhoz. Másnap reggel sötókék repülöfőhadnagyi díszegyenruhájába öltöztetik, miközben a parlamentben gyülekeznek már az előkelő­ségek. A Rádió teljes apparátussal felvonul. Az iskolában nincs tanítás, a gyerekeket a díszterembe vezetik, ott, kötelesek rádión hallgatni a kormányzó úr őfőméltósága leg­idősebb fiának megdicsőülését. 1942. február 19-én, csütörtökön, ponto­san 11 órakor gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke nyitja meg az országgyűlés két házának ülését. Megállapítja, hogy a jelenléti ívek szerint az együttes ülésen 203 felsőházi tag és 280 országgyűlési képviselő van jelen, tehát az országgyűlés ülése hatá­rozatképes. Bejelenti, hogy az ülés egyedüli tárgya a konnányzóhelyettes. megválasztása. val nem élt. Ebben a pillanatban egy sztentori hang süvít át a termen, Vitéz Kölcsey István tor- kaszakaditából ordítja: — Éljen vitéz Horthy István! A közbekiáltás*- más közbekiáltások kö­vetik, majd éljenzés és taps. Széchenyi gróf megköszörüli a torkát: — Az országgyűlés tagjainak most el* hangzott megnyilatkozáséból úgy látom, hogy az országgyűlés akarata közfelkiáltás útján nyert kifejezést, mégpedig akként, hogy az országgyűlés nagy egyértelműséggel vitéz Horthy István urat kívánja kormányzó- helyettesinek megválasztani! Ezután — tiz percig sem tartott az első felvonás — az elnök az ülést felfüggeszti, hogy megszerezhessék Horthy Miklós meg­erősítését. Bárdossy miniszterelnök az RR 100-as rendszámú miniszterelnöki kocsir, száguld a Várba. Nagy fehér borítékot hoz vissza onnan — a legfelsőbb kéziratot, amelyben a megerősítés van: „A magyar országgyűlésnek kormányzói üdvözletem! Tisztelt Országgyűlés! Vitéz nagybányai Horthy István úrnak, az országgyűlés együttes ülésében kormány­zóhelyettessé megválasztását az 1942. évj II. törvénycikkben gyökerező jogomnál fogva megerősítem. Isten áldása kísérje az országgyűlés mun­kálkodását a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapest 1942 évi február hó 19. napján”. Amikor az újból megnyitott ülésen ezt © levelet felolvassák, a részükre fenntartott páholyban ott ül már Horthy Miklósaié és Horthy Istvánná. A fiatal főméltóságú asz- szony (hiszen már őt is megilleti ez a cím) két mankóval a hóna alatt lépdelt a páholy felé. Néhány nappal előbb ugyanis síbaleset érte. A „történelmi mankókat” később a ke­leti fronton harcoló honvédeknek ajándékoz­ta, annak a segélyakciónak a keretében, amelyet anyósa indított a harcoló csapatok 'ámogatása érdekében. Az újból elrendelt szünet alatt négytagú küldöttség, báró Perényi Zsigmond, Szabó •János felsőházi tagok, Ivády Béla és Csizma­dia András országgyűlési képviselők felkere­sik az újonnan megválasztott kormányzóhe- ’yettest, hogy felkérjék: méltóztassék meg- jleruni az ülésein. A kis Horthy már a parla­ment épületében várja őket. Közben pedig a kormányzó, a dinasztia tyja kiszáll a Kossuth téren az autójából. V kivonult díszzászlóalj parancsnokának jelentését fogadja, s a Himnusz hangjai mel­lett ellép a díszzászlóalj arcvonala előtt. A főkapun lép be az Országház épületébe, a díszruhába öltöztetett képviselőházi őrség szattyáncsizmás, skarlátpiros átállás, ala- bárdos sorfala között. Mindkét Horthy ott van a teremben, ami­kor az ezúttal elnöklő Tasriádi Nagy András, a képviselőház elnöke az ülést megnyitja. Miskolczy Hugó jegyző olvassa fel a kor­mányzóhelyettesi eskü szövegét: — Én, Magyarország megválasztott kor­mányzóhelyettese, esküszöm az élő istenre, hogy Magyarországhoz és Magyarország kor­mányzójához nű leszek, az ország törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtar­tom és másokkal is megtartatom, független­ségét és területét megvédem, kormámyzohe- lyettesi tisztemet az alkotmány érteimében az országgyűléssel és a kormányzóval egyet­értésben a felelős minisztérium által gya­korlom és mindent megteszek, amit az or­szág javára és dicsőségére igazságosan meg­tehetek. Isten engem úgy segéljen!” Az eskü elhangzása után az együttes ülés törvényt hoz a kormányzóhelyettes megvá­lasztásának és eskütételének törvénybeikta­tására. A törvény kihirdetési záradékait Horthy Miklós, Bárdossy felkérésére, ellátja aláírásával. Aztán kezet nyújt fiának — dol­goznak a fényképészek, a filmoperatőrök. „Felejthetetlen történelmi pillanat volt, amint az atya kezet nyújtott fiának és maga mellé ültette” — írja a kormánypárti Ma­gyarország. A kormányzónak az ülésteremben elhe­lyezett széke mellett ott áll már a kormány- zóhelyettes széke is. Horthy István leül. Onnan nézi, amint Bárdossy László minisz­terelnök ellenjegyzésével látja el a törvényt. A miniszterelnök vigyáz rá, hogy minden al­kotmányoson, a legkisebb hiba nélkül men­jen. Nem úgy, nönt a Szovjetunió elleni had­üzenetnél. (Folytatjuk) r P1NYÉR ISTVÁN : s a főméltóságú kormányzó úr ajánlási jogá­\

Next

/
Thumbnails
Contents