Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-27 / 22. szám
fjtsm A KASZTILIAI SOLYOM Spanyol film ; A safnes. saéüesvászn.ú spanyol film kedves, de egyszerű kaland — sok verekedéstel. Maga a história a spar nyal aranyszázadok egyikébe viszi el a nézőt, amikor még ezámolatianul ömlött az arany az Ibériai félszigetre á világ minden tájáról, a férfiak selyemből szőtt tanka kabátokat hordtak, csipkés zsebkendővel gesztikuláltak, * lányok, asszonyok meg kénytelenek voltak arra várai, hogy a lovagok megvédjék őket a különböző rendű és rangú útonállóktóL A történet áttetszőén tiszta és nemes indítékaitól, az igazság győzelmétől ez a fűm még nem érne el különösebb hatást, mert a küzdelem fordulatait a hasonló kalandos- romantikus históriákból jól ismerjük: csörög a kard, ör- dörngős ügyességgel és szerencsével küzdenek a rokon- szenvünkbe belopakodó hősök és veszélyeik ellenére tudjuk, hogy győzni fórnak 'bátorsággal, karddal, csókkal és — igazsággal. Ennek a filmnek az a nagyon jelentős előnye van, hogy — ahol csak tehet! — a szépséget pazarló kézzel szórja a néző elé. Toledó. látképe maga is olyan ezen a színes filmen, mint egy felködlő, testetlenül is festői panoráma; tornyai hatalmasaik mint az egykori spanyol birodalom, palotád látványosak folyosóikkal, zárt udvaraikkal, játékos oszlopaikkal, nagystílűén berendezett termeikkel. Az utcák, terek romantikára csábítanak. A zene édes melódiái a fülledt mediterrán szerelmet idézik dalok akkordjaival. A selymek, szoknyák és égyéb módik egy elmúlt gazdagságról tesznek tanúbizonyságot számét gyönyörköd te tőén. S mennyi asszonyt szépség és báj vonul el előttünk e kedves, néhol vérrel permetezett történelemben! Az életöröm harsogó túl- áradása a kocsmai jelentekben, mintha kísérőzenéje lenne mindannak, amit a film el akar mondani. S talán legerősebb pontja ennek a színekben gazdag oel'ulo:d-al- kotásnak az a néhány párbeszéd, amelyben csaknem, távirati stílusé jellemzéssel a film írója, Joe Lasey mindent elmond hőseiről. A filmet Jose M. Elorrieta rendezte. Munkája nem mérhető honfitársa, Bardem mélyre tekintő, drámai erényeivel, de amit a történet tanulságként kínál, a szabad- ságszeretetet, zsarnokság gyűlöletét és a lovag-'asság dicséretét — maradéktalanul hangsúlyozza. A mi higgadtabb vérmérsékletünk szerint túl sokat verekszenek ebben a filmben, de a rendező — úgy látszik — ezzel fűszerezte mondái valóját. Federico Contreras zenéje észrevétlenül sző hangulatot a képek mögé: pattogó ritmusai többször feledtetik a tömegvívás és verekedés egyhangúságát. Jellemszínészek egész sara nyújt jó alakítást a filmben. Ez a látványos, a spanyol építészet remekeit is bemutató film újból kíváncsivá teszi a hazai közönséget a spanyol filmgyártás újabb alkotásaira. (farkas) A jövőt tanítjuk, védjük bennük! GONDOLATOK EGY VIZSGALATHOZ N. GIMNÁZIUMI TANAKT felkereste egyik másodikos diákjának édesanyja. Szünetben jött az osztályfőnökhöz, kérte, néhány napig legyenek tekintettel kislánya idegállapotára. Éjjel sem aludt rendesen a leány, csak sírdogált, bajok vannak a családban. Becsengettek, a tanárnak órára kellet volna mennie, de még mindig beszélgettek. „Legfeljebb nem kapok helyettesítési díjat” — gondolta, mert nem tudta otthagyni az édesanyát Kitárult előtte egy érzékeny gyermek bonyolult lelkivilága. Az apa inni kezdett Állandóan a veszekedések, a szidalmak, a verés. A tizenhat éves kislány zokogva kérleli édesanyját: „Anyu, ne engedj verni! Hagyjuk itt!” — Mit tegyek? — térdelte kezét az anya. Eltelt egy óra felügyelet nélkül maradt egy osztály. Harminc gyerek helyett a pedagógus csak arra az egyre ügyelt, akire a nagyobb veszély leselkedett Annak a gyermeknek sorsán gondolkozott, aki talán már nem is olyan gyermek, mimdmt ért, mindent á bérez. S ha keveset is, tanácsaival segíteni tudott rajta. N. tanárt az igazgató a helyettesítés elmulasztása miatt szóbeli figyelmeztetésben, részesítette, s a hasonló eseteket elkerülendő kioktatta: családi ügyekbe ne avatkozzon a pedagógus, addig nem terjed a hatásköre... Az idézett eset korábban történt, s jóllehet azóta a szemléletmód gyökeresen változott, az ügy több vonat- kazásban napjainkra is jellemző. Annyiban feltétlenül — s ezt a legutóbbi népi ellenőrzési vizsgálat is kritikusan summázta, — hogy sokan úgy vélik: a gyermek- és ifjúságvédelem nem több, mint beavatkozó, orvosló, gyógyító intézkedést tenni az egészséges fejlődés biztosítására. Rossz orvos az aki csupán az elhatalmasodott betegséget igyekszik gyógyítani, de azzal keveset törődik, hogy a kórt megelőzze. A gyermek- és ifjúságvév4ktk tudják, mit ér a játék . . . Szerkesztőségünk levelet Icapott az egri egészségügyi gyermekotthonból. Kérik, hogy tolmácsoljak köszö- netünket az egri úttörőknek, akik elküldték játékaikat ajándékba az otthon kis lakóinak; e játékok legalább másfél szobát töltöttek be!... Kik laknak ebben az otthonban? Beteg, nagyon beteg gyerekek. A rideg statisztika ezt mondja: ötven mozgásfogyatékos és kétszáz szellemi fogyatékos gyerek. Ok élnek itt Qon- dos felügyelet alatt Akárhogy is, a gyerek — gyerek, szeret játszani, s a játék igen fontos eszköz a nevelésben. Itt is fontos, az egészségügyi gyermekotthonban, ahová „hivatalos úton” igen kevés játékszer került. A megyei úttörőelnökség. a Vöröskereszt és a KISZ-szervezetek közös akciójaként öszeszedték az apró emberkék játékaikat, s elküldték a kis betegeknek. Volt, aki ajándékához levelet is mellékelt, melyben közölte: legkedvesebb játékát küldte el. és jó szívvel küldte. Ebben senki sem kételkedik, hiszen ők. az ajándékozók tudják a legjobban. mit is ér a játék. Igen sokan vannak az ajándékozók, s nehéz lenne külön-külön megköszönni kedvességüket. Az otthon kérésének —, hogy tolmácsoljuk valamennyi pajtásnak köszönetét a sok szép játékért — lapunk örömmel tesz eleget! k. g. P. HOWARD: / REJTŐ J ENÓ/ 27. Másnap tovább indultak, és Galamb már a sorban menetelt. Troppauer őszinte bánatára négy párral hátrább. Valamennyien frissen. \ idá- man indultak útnak. de most már a Szahara közepén túl. olyan vidéken jártak, ahol három-nésv nap távolságra nem akadt oázis, és a katonák kimerültén, elcsigázottan rótták a port. Este a sivatagban táboroztak. La touret őrmester mór várta őket az állandóan elől járó őrjárattal. A vén katonán alig látszott a megerőltető szolgálat. Ha lefogyott valamit, ez csak a bánkódás miatt volt. Mint egy csomó rongy. Úgv hullott le a század a forró sivár porra. Latouret kitermelte a posztokat, és beosztotta a másnapi őrjáratát. Váratlanul megpillantotta Galambot, amint letette bar- dáját. — Közlegény! — Igenis, őrmester úri — Magának parancsba adták. hogy a szekéren utazzék. Hogy kerül a menetbe? — Saját kérelmemre a hadnagy úr megengedte, hogy átad iám a helyemet komolyabb invalidusok számára. — Azt hiszem, maga .. rövidesen elég komoly invalidus lesz ... Reggel sorakozó előtt fél órával jelentkezik nálam előőrsbe. Rompez! Galamb elégedetten dörzsölte a kezét, amikor odébb ment. A jó öreg dühös latouret maid gondoskodik róla. hogv ..hivatása teljesítése közben” elhunyjon.. Ezután kisétált a dombok köté. hogv hátha meglátja valahol a kísérletet. Tetszett neki ez a hazajáró úrin5 Le- ült. és e'ővette a száiharmo- nikáiát. h<x?y csalogassa De hiába ... Ügv látszik, elriasztotta a megboldogultat... , — Csodálatos este van, bajtársi... — szólalt meg mellette Troppauer. A költő alacsony, vastag al^kia végig szürke a port ÓV Tárt karral kiáltotta: — Ó. Szahara, te Irirálvnőie a pusztáknak, áido+t a nor. «"«Ilyel a nagy költő* üdvözölöd ... — Dicső gondolataid vannak — helyeselt« Galamb — Csak így tovább ... Nincs valami olvasnivaléd? NanoV őt« ee-eotlen rímedet sem élveztem. — Volt néhány szén sorom ... de mo«t búcsúzom v Volnm? y-nr>f m» bennem !h«v vprs. Egy gondolat,.. Szervusz! És elkacsázott... Napóleoni fürtjeit rendezgetve tépe- lődött újabb rímeken. Rövidesen eltűnt a sötétben .. t Galamb viszont a halott ember problémáján tűnődött, hogy végleg lerázza a lekiis- meretéről. Egyszerűen becsomagol mindent, és elhelyezi a katonai raktárban. Halála esetén felbontják, és ott lesz a cím. hogv a pénzt és az értéktárgyakat Monsieur Henry Grison örököseinek juttassák el. Henry Grison utolsó címe; Avenue Magenta !). szám volt Ezen a nyomon elindulhatnak ... Bufnm! Lövés... Nyomban felugrott és körülnézett ... A táborban máris felharsant a riadó. Rohant a szakaszához. A hadnagy hallekötőben siet ki a sátorból. és a gramofon to- — . vább szól jr odabenn. Mi- ‘ éri van a légióban minden hadnagynak táskagramofonja? — villant át Galamb agyán egy másodpercre. — Merről jött a lövés? ... — érdeklődik a íiadnagy. Senki nem tudia megmondani. Őrjárat indul maidén irányban ... Tíz perc múlva visszatérnek. Szent Isten! Troppauert hozzák . ■.. Szegény költő ... Galamb alig tudja türtőztetni magát a sorban. szeretne odarohanni... — Beszélj! — szólt rá a hadnagy. — Mi volt? Troppauer felült. A seB nem súlyos, a karját fúrta át egy golyó. — Nem tudom, hogy ki lőtt — és honnan — mondta a vastag ember. — Sétáltam álmodozva. ugyanis költő vagyok ... Troppauer Hűméi-, a lírikus... — Ember! — kiáltott ró a hadnagy. — Jelentést mondj! mondj! — Kérem, kérem - intette higgadtságra Troppauer, miközben az orvos tisztogatta sebét — Egyszer csak. amint sétálok, egy durranás, a karomat átfúrja egy golyó és elvágódom. Ugyanis ha menekülök, akkor a lesipuskás még egyszer lőtt volna. így azonban azt hitte, hogy megölt — Fú vassom újra sorako- zót — mondta a hadnagy az altisztnek. Felharsant a kürt — A fegyvert letenni! — vezényelt a hadnagy. Mindenki letette a fegyverét A tiszt és az altiszt sorra járt puskától puskáig. Aki a lövést leadta, annak nem lehetett ideje kitisztítani a puskáját Egyenként vizsgálták a závárzatot, a csövet.«. — Ez volt az — kiáltott végül az őrmester az egyik puskánál Galamb fegyverét tartotta n kezében ... — Közlegény! Galamb kilépett — Hol voltál amikor- a lövés történt? — Sétáltam. D* a fegyver nem volt nálam. — Ki látott? — Troppauer közlegény, öt perccel a lövés előtt beszélgettünk. — Veszekedtek? — Sőt. A költő a legjobb j'í'rátom. — Utánam, indulj! delmi tevékenység megyei tapasztalatait összegezne arról adhatunk számot, hogy a megelőzés az egészséges fejlődés a feltételeinek biztosítása mindinkább előtérbe kerül. Míg korábban gyengítette a gyermekvédelem hatékonyságát az egymástól eltérő módszerek alkalmazása. a különböző intézkedéseit ma már nem egymás ellenében hatnak. A rendőrség az utóbbi három év során több száz esetben „razziázott” a különböző szórakozóhelyeken; ahol tapasztalták, hogy a fiatalkorúakat szeszes itallal kiszolgálják. ott a megfelelő büntetés sem maradt el. A KISZ megyei bizottsága megvizsgálta az albérletben lakó középiskolások életkörülményeit, érdekvédelmi szerveik sürgették a szükséges intézkedések megtételét A szak- szervezetek folyamatosan ellenőrzik az ipari üzemeket: hogyan törődnek a rendezetlen családi körülmények között élő fiatalokkal, milyen munkafeltételeket biztosítanak számukra. Még nem általános de már nem is ritka jelenség, hogy a felelőtlen, gondatlan szülőket társadalmi bíróság elé állítják, ahol munkatársaik olvassák fejükre a holnap felnőttéi ellen elkövetet vétkeiket és szabnak ki büntetést. Újszerű, hasznos kezdeményezés, hogy több esetben, az osztályfőnöki órákon rendőr foglal helyet a középiskolai tantermek katedráin* s a fiatalkori bűnözésről tart előadást. A visszatartó hatás máris lemérhető: az utóbbi időben a „galeris” bűncselekmények száma erősen csökkent! Szereplők, vadhajtások.: Nem egy esetben alacsony képesítésű emberekre bízzák a gyermek- és ifjúságvédelem ügyét. E fontos posztokon kevés az olyan, aki kellő pedagógiai és pszichológiai felkészültséggel vagy érzékkel rendelkeznek. Így nyilvánvaló, hogy a nevelési szempontok érvényesülése csak esetleges. Pedagógiai megoldások helyett a korszerű szocialista neveléstudománnyal össze nem egyeztethető módszerekhez folyamodnak. Konkrét példát is említ a tépi ellenőri vizsgálat: egyik gyermekvédelmi intézményben a verés a leghatásosabb „nevelési” eszköz! Az Iskolákban maguk a pedagógusok is rakják önmaguk a tüzet, pedagógiai bürokratizmussal töltve el idejük jő részét. Mennvi még a szükségtelen gyűlésecske, hány tonna papírt irkáinak össze különböző füzetekbe, amivel a nevelést vélik szolgálni, a amellyel éppen a neveűéstől veszik el az időt Az eredmények, fogyatékosságok mellett nem haladhatunk el közömbösen. Amit elmulasztunk. mind-mind láncszemei a nevelés selejt- jének. Megengedhető-e selejt a nevelésben—oktatásban? AZ A NEMZEDÉK, amely tőlünk tanul, a holnap felnőttéinek nemzedéke. Az a korosztály, amely most lépi át az általános iskolák küszöbét. 2000-ben, a harmadik évezred hajnalán, 46 évea lesz. A mai óvodások, az idei első osztályosok között ott vannak a 2000-ik év filozófusai és államférfiai, tanárai és költői, mérnökei és orvif» sai! Látni kell mindig ezt • távlatort PataJQ' Pnmf
