Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

Váriak a fiatalokat j Helyet kérnek az „ÉLETBEN”... A fiúknak könnyű, a lányoknak nagyon nehéz A napokban kapták meg megyénk általános és közép­iskolái. az úttörő, a, KISZ- szervezelék. a társadalmi és römegszervezeték vezetői a Heves megyei Pályaválasztá­si Tanács „Várjuk a fiatalo­kat” címmel kiadott tájékozz, ta tóját. A pályaválasztási ta­nács és a megyei tanács mun­kaügy; osztálya a gazdaság- politikai elveket, a tervszerű munkaerő-gazdálkodás igé­nyeit, lehetőségeit figyelem­be véve. rendkívül gondos, részletes, sokoldalú vizsgála­tok alapján állította össze a tájékoztatót, amellyel segít­séget kíván adni a pályavá­lasztás előtt álló fiataloknak. Annál is inkább szükség van az „eligazításra”, a segítség- adásra. mert ahogyan dr. Ko­mán Endre, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetői e. a pályaválasztási tanács titkára elmondta, nemcsak a szülők, de még a végzős tanulók sem ismerik kellőképpen a to­vábbtanulás lehetőségeit... Sajnos, sok példával tud­nám ezt a megállapítást bi­zonyítaná. Nagyon sok olyan szakma, pálya van, amelyet egyáltalán nem ismernek a tanulók. Ez pedig azt jelenti, hogy tájékozatlanságukkal el- rr.ellőzik, kikerülik a lehető­ségeket. és csak néhány köz­ismert. az úgynevezett diva­tos szakmák, pályák után ér­deklődnek ... — A pályaválasztási tanács hogyan tud, illetve hogyan ad segítséget a pályaválasztó fiataloknak? — Felmérjük a népgazda­ság igényeit, megismertetjük a fiatalokkal a lehetőségeket, és igyekszünk úgy irányítani a pályaválasztást, hogy min­den fiatal olyan szakmát, pá­lyát válasszon, amely leköti érdeklődését, amely „össze­vág” ügyességével, tehetségé­vel, képességével. A fiúk válogathatnak — Az általános és középis­kolák pályáit hány végzős ta­nuló Jiagy ja el ebben az év­ben? — Az általános iskolákban 5800-an végeznek. — körül­belül ugyanannyi fiú mint lány — 700-zal többen, mint tavaly. Az általános gimná­ziumokban — a többi közép­A CSEPELI VAS- és Fém­művek vasasaihoz is eljutott az egri Szerencsi Kálmán vasmunkáinak híre és ami­kor egyik csoportjuk kirán­dult a történelmi városba, addig kérdezősködtek, amíg a Diófakút utca 6. szám alatt rá nem találtak. Megcsodálták a felsarkan- tyúzott tyúktojást, a fali­lámpákat, a vascsillárt, a dí­szes gyertyatartókat. azután előadták kérésüket: „Mun­ka közben szeretnék látni, ahogy kalapácsütései nyo­mán kinyílik a vasvirág ...” Nem szívesen állt kötélnek, amit csinált addig, csupán saját szórakoztatására tette- Zavarban volt, hogy ő. a ma­ga tanulta kovácsmesterségét olyanoknak mutassa, akik tonnás légsúlytóikkal meg­adják a frissen csapolt vas első formáját... Azok nem tágítottak, csak álltak az üllő körül és várták, hogy megszólaljon a kalapács. Munkához látott. Kiemelt egyet a gondosan összeválo­* ürnmsm fi*. január 21., vasárnap fokú iskola nem érdekes, mert tanulói szakmával végeznek — 1170-en érettségiznek. 400 fiú és 730 lány. — Az eddigi tapasztalatok alapján az 5800 általános is­kolás közül hányán kerülhet­nek középfokú iskolákba? — Maximálisan 2100-an — Az 1170 általános gimná­ziumot végzett közül egyete­mekre, főiskolákra, felsőfokú intézményekbe? — 280-an. — Ezek szerint 3700 általá­nos iskolás és 890 általános gimnáziumot végzett tanuló vagy szakmát tanul, vagy pe­dig munkát vállal... — A kereskedelem, a mező- gazdaság. a különböző üze­mek. vállalatok 3100 szak­munkástanulót várnak ebben az évben, közöttük 360 érett­ségizett fiatalt. Mi lesz a lányokkal? — Mely szakmák várják „tárt karokkal” a jelentkező­ket? — A fiúk válogathatnak: 540 lakatos, 4Ö1 forgácsoló, 303 kőműves, 190 villanysze­relő. 120 motorszerelő és 103 faipari tanulóra lesz szültség. — S mely szakmáknál lesz szükség a „verbulásához? ? — Sajnos, a kőműves, az ács szakmáikra minden évben kevesen jelentkeznek, de nem akad kéményseprő és pékta­nuló sem. A sütőipari szak­munkásképzést megnehezíti, hogy megyénkben nincs ilyen jellegű oktatás, eddig a két sütőipari vállalatnak nagyon nagy szüksége lenne fiatal szakemberekre. — Mi lesz a lámákkal: a 3100 szakmunkástanulóból csak 246 lehet lány. A többi­vel mi lesz? — Nagyon nagy probléma, évről évre visszatér, s liatvá- nyozódik. A megyében nincs kimondottan nőket foglalkoz­tató nagyobb üzem, vállalat, így az általános iskoláidtól, ez általános gimnáziumokból kikerült lányok nagy része szakma nélkül próbál elhe­lyezkedni. Az utóbbi időben valamivel javult a helyzet: a hatvani járásban. Verpeléten. Füzesabonyban. Egercsehi­gatott ócskavasai közül és feltüzelte, majd annyi idő alatt, amíg egy Fecske szívá­sa tartott, kiszabott, kifor­mázott egy bográcsot. Azok meg nézték mozdu­latát és a végén martinászok, hegesztők csodálatát vívta ki. akik előtt könnyed formákat, „lelket” adott a vasnak. Ez a találkozás emlékezetes ma­rad számára. A minap franciák jártak nála egy egész autóbusszal és szinte kifosztották. Nem maradt semmi kész munká­ja a parányi műhelyben, el­könyörögték a kovácsolt gyertyatartókat, még a csil­lárt is leszerelték a szobájá­ból. Los Angelesből érkezett egy amerikai és íróasztali lámpát, megpatkolt tojást vett tőle nagy pénzen- Pióker Ignác, a Kossut-díjas eszter­gályos kérésére szőlőindákat, leveleket kalapált szabad délutánjain és azzal • font körbe egy borosüveget. Mi­nister hely cites szólította fel, ben kisebb üzemek, totsz-ék alakultak, amelyekben jó­részt képesítés nélküli lányok dolgoznak Ami viszont lé­nyeges javulást jelenthetne: tovább kellene növelni a kö­zépiskolák számát, az általá­nos gimnáziumok rovására, hiszen a szakközépiskola az érettségi bizonyítvány mellé szakmát is ad. Mindenesetre valamit tenni kell... Propaganda és köicsönlantermek — Említette, hogy nagyon sok jól „fizető”, a vállalatok, az üzemek részéről szinte ál­landóan keresett szakmákat nem ismernek a pályaválasz­tók. De vajon csak a fiatalok számlájára írható ez? — Egyáltalán. Ésszerű len­ne például egy állandó kiál­lítást rendezni Egerben, amely bemutatná a különbö­ző szakmákat, a szakmunKás- tanulók életét, munkáit. Na­gyon soicat tenne a cél érde­kében, ha az iskolák a tanul­mányi kirándulásokon üze­meket is látogatnának. Mert mindenképpen az lenne az egészséges, ha a fiatalok már jó előre ismernék a szakmá­kat. a választási lehet őse­geket. — Nem ellenpropagandá­nak szánjuk, de az igazság­hoz nagyon hozzátartozik: az egri szakmunkásképző inté­zetekben nem valami modem, korszerű körülmények között sajátítják el a szakmákat a ta­nulók .., — Valóban így van és en­nék ellenére mégsem meg­nyugtatóan halad az új in­tézet építése. Pedig jelenleg is 18 kői csöntan terem ben fo­lyik a tanulók oktatása. Ha az új intézet az 1968—á59-es tanév megnyitására nem ké­szül el, úgy újabb nyolc köl- csöntanteremre lesz szükség. D ehol. s honnan? ★ Pályaválasztás. Sohasem volt könnyű, ma sem az. hi­szen egy életre szól. Az „ügyeskedés” mellett azon­ban nem szabad megfeledkez­ni a reális lehetőségekről, az igényekről. Mert csak annak hivatásnak van s lesz értéke, amelyre a társadalom is igényt tart... Koós József hogy készítsen valamit a mezőgazdasági kiállításra és az 1970-ben Budapesten megrendezésre kerülő nem­zetközi vadászparádéra. KILENC ÉVE mint az Eg­ri Tanárképző Főiskola víz­vezetékszerelője kapott meg­bízást dr. Némedi Lajos igaz­gatótól: „Szerencsi bácsi, csi­náljon már valami komo­lyabb hamutartókat a folyo­sóra. mert ami van, nem tart sokáig.” Csinált ő ková­csolt hamutartókat, amelye­ken minden tekintet meg­akadt Dancz Pál, az egri pincegazdaság igazgatója fi­gyelt fel a „vasvirágjaira”, ő volt az első rendelő és bí­rálataival segítette indulá­sát. Azóta legalább ötezer ki- sebb-nagyobb kovácsolt re­mekmű került ki a kezei kö­zül. 1959-ben Simon Károly és Gál István népművészek­kel együtt az ő munkáit is bemutatták az egrieknek. Két éve újabb kiállításon sze­repelt kovácsoltvas remekei, ÜLLŐN NVÍLOTT VASVIRÁG Hová tűnt Kertész mami a gyöngyösi piáéról f — Kertész mami vajon mi­ért nem pakolt ki? — ezt kérdezték múlt év szeptem­ber 29-án kora reggel, a gyöngyösi piacon kofák, elá­rusítók és azok a háziasszo­nyok is, akik már megszok­ták, hogy hosszú évek óta a 72 éves, kedves Bözsi nénitől vásárolják a gyümölcsöt, zöldségfélét. Pedig minden reggel kipakolta áruit, szinte ő nyitotta a gyöngyösi pia­cot... Egyenlet két ismeretlennel Néhány nap múlva — ok­tóber 3-án — bejelentették a rendőrségnek özv. Kertész Lajosné eltűnését. A megyei és a gyöngyösi rendőrség nyomozóinak nem kis gon­dot okozott e két ismeretle­nes egyenlet, megoldása. El­tűnt, vagy bűncselekmény áldozata lett a jól ismert gyöngyösi piaci árus? Ha el­tűnt vajon hová? Ha bűn­cselekmény történt, ki te­hette? Kiderült, hogy özv. Ker- tészmé nem távozott külföld­re, nem költözött el Gyön­gyösről, de kiderültek ennél még furcsább dolgok is: Ker­tész néninek —, aki magá­nyosan és szegényesen, albér­lőként lakott a Harangozó u. ^ „'SZi“n alatt egy borhazsze- rű épületben — sok pénze volt. Évek hosszú során át megspórolt forintjait taka­rékban őrizte és milyen külö­nös: pontosan eltűnése előtti napon vett ki hatvanezer fo­rintot. zás áruló gyűrű Ahogyan teltek a napok a rendőrség egyre jobban meg­bizonyosodott abban, hogy bűncselekmény történt. Regi igazság, hogy bármilyen agyafúrt módon készíti elő tettét a gyilkos, mindig el­követ valamilyen hibát és nyomot hagy maga után. Most is ez történt. Az első ilyen áruló nyom egy ötvö­zött, széles .arany karikagyű­rű volt. A piaci árusok kö­zül többen is látták ezt a gyűrűt Kertész mami ujján és jól tudták azt is, hogy ezer forintos kölcsönre kapta letétként. De kié a gyűrű? A rendőrség széles körű és több irányú nyomozásba kezdett. Megállapították, hogy özv. Kertészné szep­tember 28-án délelőtt és dél­után is együtt volt a piacon jó ismerősével, Besze Imré- névéi és amikor bepakolta áruit, vele is távozott. Az is kiderült, hogy Kertészné el­tűnése után Besze Imréné feltűnően költekezni kezdett és váratlanul rendezni kezd­te adósságait. így lett a nyo­mozók szemében első számú most készül a harmadikra. Vaskos könyvben őrzi a lá­togatók bejegyzéseit. Egy másikban arról vezet kimu­tatást, az ország melyik vi­dékére, milyen világrészbe vándoroltak vasrózsái és gyertyatartói­ötvennyolc éves. Élete szép emlékeinek, vágyainak ad formát parányi kovács­műhelyében. Sok próbálko­zás, gyakorlat alapján sike­rült kiismernie a rideg anyag titkait: „A lengyel vas jó hamar felveszi a meleget és úgy lehet formálni, mint a vajat.” Tudja, a vassal nem lehet hosszadalmasan babrál­ni, gyorsan lehűl és élette­lenné válik. Sokszori melegí­tés után megacélosodik, tö­rik. Egy melegítést igyek­szik átnyújtani, az előre el­képzelt domborításoknak, mintázásoknak egy melegí­téssel formát adni. A MEGYEI TANÁCS nagy méretű csillárokat kér tőié, osztrák rendelésre fali lám­pákat kovácsol. Ha teljesítet­te ezeket a kéréseket, a maga akarata szerint, szívből akar formázni. Olyan vasvirágo­kat. amelyek csak 6 üllőjén nyflnak.*« — Milyen büntetést kapok? gyanúsított Besze Imréné, régebbi nevén Filó Jánosné. Ki ő? | Foglalkozása t börtönlakó Foglalkozása építőipari se­gédmunkás — így van be­jegyezve a szeméi yi :gazol- ványába, de a valóságban: börtönlakó. ötvenhárom esztendős. Ed­dig tizenhatszar ítélték el. Húsz évet töltött börtönben lopásért, csalásért, s ehhez hasonló bűncselekményeikért. Végig szélhámoskodta már a fél országot. Kazincbarci­káról érkezett Gyöngyösre 1963-ban. Itt férjhez is ment Besze Imréhez és tovább szél hámoskodott... Az emberek sajnos, na­gyon hiszékenyek. Erre épí­tett. Eil hitték neki, hogy ti­zenhárom évig'bírósági ülnök volt — igaz, ült, de az alag­sorban! —, azt is, hogy a Hortobágyon kastélya és mé­nese van. sót még azt is el­hitték, hogy övé a hatvani kórház, meg a gyöngyösi 80-as lakótelep felvonulási épülete, és meg is vásárolták tőle, 8—10 ezer forintokért. Igaz, írást is mutatott, per­sze hamisat. Vett egy játék­nyomdát, kiszedte belőle az építőipari vállalat fejbélyeg­zőjét és azzal tette „hivata­lossá” a papírokat. Az embe­rek pedig fizettek. Mintegy ötvenezer forintot szedett így össze. A csalások természetesen sorra kiderültek és a hiszé­keny emberek visszakövetel­ték a pénzüket, ö pedig min­dig az újabb és újabb áldo­zatoktól beszedett ezresekből fizette vissza. így aztán nem csoda, hogy rendszeresen pénzzavarral küszkbdött, sok­felé tartozott. Nagyon kellett neki a pénz, mégpedig nagy összeg, olyan, amit nem kell visszafizetnie... így jutott el özv. Kertész Lajosnéhoz... Tudta, hogy pénze van. Jó barátságot kö­tött vele, behízelegte magát, s minden áron rá akarta be­szélni, hogy költözzön hoz­zájuk lakni. Kertészné gya­nútlan és jóhiszemű volt, köl­csön adott neki ezer forintot. Beszéné pedig kérés nélkül fölajánlotta letétként arany karikagyűrűjét. Rendszere­sen meghívta vacsorára is ki­szemelt áldozatát. Még sme- rőseinek is elmondta, hogy szeptember 27-én este szil- vásgombócot főzött Kertész­tiének. A szálvásgombócnaik nagy ára volt. Vacsora közben rá­beszélte az öregasszonyt, hogy vegye ki a takarékból 60 ezer forintját­A gyilkos érdeklődik A gyilkosnak még elte­relő mozdulatokra is volt. ideje, hogy ezzel megtévesz- sze a nyomozást. Azt ter­jesztette. hogy Kerteszné Csehszlovákiába Utazott a lá­nyához. Még a rendőrségre i* bejárogatott és érdeklődött: megkerült-e már Kertén mami? A piacon már sut­togtak az emberek, az áru­sok pedig rákiabáltak: hova tette a mamit? A házikutatás sok mindent tisztázott. Előkerült Beszéék lakásából az aranygyűrű, a fáskamrából pedig egy fej­sze. amelyen felfedezhetők voltak a vémyómok. Talált a rendőrség két levelet is. Az egyiket az áldozat írta lá­nyához és beszámol benne arról, hogy kivette a hatvan­ezer forintot és hamarosan indul Csehszlovákiába. A le­velet nyilvánvalóan a gyilkos lakásán írta az áldozat. A másik levelet elferdített be­tűkkel — áldozata nevében — önmagának írta a gyilkos. Ebben arra kéri, hogy a gyű­rűt tegye el, holmiját pedig vigye haza és a levélről ne szóljon senkinek. Mind a két levelet egy borítékban, októ­ber 5-én adta Gyöngyösön postára Besze Imréné. A házkutatás eredménye és a laboratóriuma vizsgálatok alapján — amelyek megál­lapították, hogy o baltán és a lakásban talált vémyomok emberi eredetűek — a rend­őrség őrizetbe vette Besze Imrémét. A gyilkos kezdetben min­dent tagadott. Tettes van, de hol az áldozat? A nyomozás ezután szeles körben és különböző techni­kai módszerek segítségével kutatta, hová rejtette a gyil­kos áldozatát? A Beszéék lakásában ta­lált nyomok arra mutattak, hogy ott követték el a gyű kosságot. s így kézenfekvő volt a következtetés, ott kell lenni a holttestnek is. A nyo­mozók felfigyeltek néhány gyanús körülményére: szep­tember 28-án s a következő napokban is nagy mennyisé­gű földet szállítottak Beszéék kertjébe, feltöltötték a gyü­mölcsfák közti részeket, rna)d bevetették lucernával. A megtévesztés nem sike­rült. December 12-én délelőtt a harmadik árok ásásánál megakadt a lapát és előke­rült egy zsákba varrt ember­nagyságú csomag, benne az áldozat holtteste. A hozzátar­tozók felismerték özv- Ker­tész Lajosnét, a boncolás megállapította a gyilkosságot. az áldozat koponyáján talál­ható sérülések pedig bizo­nyítják a véres balta szere­pét. A gyilkos meglepődik Amikor az izgalmas nyo­mozás során ki tudja hányad­szor ismét a nyomozók elé vezetik Beszenét és előtárják az újabb bizonyítékokat — a kertben megtalált áldozat holttestéről készült fénykép­felvételeiket — zavarba jön. meglepődik, feladja az eddig tálalt meséket, de mindjárt újabbakat talál ki. Bűntársa­kat keres, igyekszik megosz­tani a felelősséget. Aztán el­ismeri, hogy ő csalta ’akásá­ra az öregasszon-yt. hogy ő beszélte rá, hogy vegye ki a bankból megtakarított pén­zét és azt is; előre eltervezte a hatvanezer forint megszer­zését­Majd érdeklődik, vajon mi­lyen büntetést kaphat ezért? A rendőrség nyomozói túl­vannak, a nehezén. Kiderült, az egy hónapos titok: mi tör­tént Gyöngyösön a Mérges­patak mentén, a Béke tér 2. szám alatt; hogyan gyilkolta meg Beszéné szeptember 28-án este. férje távollétében 72 éves áldozatát és hogyan ásta el éjnek idején a kert fái alá. Hatvanezer forintért markux.

Next

/
Thumbnails
Contents