Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

Uj mechanizmus — egy évvel korábban 0 A Nehézipari Minisztérium az idén 190 ezer tonnával csökkentette a Mátraalji Szénbányák termelését. A darabos lignit 12 80 forint, a TÜZÉP-nél, de a bányának legalább 22—24 forintba ke­rül mázsája. A különbözetet fizette az állam, vagyis fizet­tük mindnyájan. Tavasszal és nyáron már nem is tudták eladni a drága és alacsony kalóriáid lignitet, ezért állí­tották le Petőfibánya után a rózsái és a gyöngyösi bá­nyát is. Az új mechanizmus azt je­lenti, hogy azt termeljünk és annyit, amennyire szükség van és olyan áron amely a vevőnek is megfelel. De en­nél is fontosabb követel­mény, hogy az emberekről gondolkodjanak. Az áthelye­zéseket, a tanfolyamok szer­vezését és a segélyek kifize­tését késedelem nélkül meg- . kezdték (erről már részlete­sen írtunk lapuikban:, de az új feltételek között hogyan boldogulnak as üzemek, lesz-e munkájuk és b’ztos keresetük az emterekrek? húszmillió forintot — A vállalatnak 20 millió forint eredménycsökkenést jelentett az, hogy az idén a tervezettnél 19) ezer tonna szénnel kevesebbet kell ter­melni. Az embireknek, a gé­peknek és a berendezések­nek munkát kdlett szerezni. Nem akármi! jent, hanem olyan munkákat vállaltunk, amely a szakmunkásaknak megfelel, olyat, amire gé­peink vannak, olyat, »mire nemcsak megrendelés van, hanem amivel seresni s le­het. Egy év alatt 10 milióról 20 millió forint értékre nö­veljük a csatomakotráít. A gépüzem egyrs nagyobb ..mennyiségben gyártja * vil­lamos vezetékek vasiszlo- pait, a szállító szolgáltató és anyagellátó izem hétvégi víkendházakat készít, i la­kosságnak is fuvarozza i sze­nei; jelentős mennyiségi fe- myőfűrészárut gyárt és ex­portál. Mindkét üzenben újabb kezdeményezések tör­ténnek. Az idén már iátol­tuk a 20 millió forintos <red­ményromlást, a széntermelés nehézségei ellenére nyeresé­ges lesz a vállalat és idejében felkészült az 19S8-as évre — mondta Orosz Rezső, a Mát­raalji Szénbányák főköny­velője. Hazai igényekre és exportra — Mtt tesz a gépüzem ve­zetősége az 1908-as év elő­készítéséért? Cömörí István üzemvezető az új oszlopgyártó üzem ta­nulmánytervét teríti az asz­talra. Az idei háromezer tonna vasszerkezeti oszlop helyett 1903-bsn hatezer tonnát akarnak gyártani, aztán folyamatosan mintegy tízezer tonnára növelik a termelést. A Magyar Villa­mos Művek eddig vagy hét helyén gyártatta a villamos vezetékek vasszerkezetű osz­lopait. A megrendelőnek is, de mag inkább a petőfibá- nyaiktjak érdekük, hogy nagyüzemi módón, egy he­lyen gyártsák az oszlopokat. Az idén 130—140 munkás dolgozott az oszlopgyártáson, jövőre 250—260 emberre lesz szükség. — Azt akarjuk, hogy az oszlopokat ne kelljen 3—i évenként festeni. Ez nagyon sokba kerül és a festés ide­jére az áramot is ki kell kapcsolni. T ű zihorgany zás t akarunk megvalósítani, ak­kor a felállított oszlopok 20—25 évig ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Tűzihorganyzású oszlopokat exportálni is tudunk, így szinte korlátlan lehetőség nyílik üzemünk előtt. A nagy­szabású célkitűzések egyet­len feltétele az, hogy korsze­rű daruzható nagy csarnokot építhessünk — mondta Gö- möri István üzemvezető. — Meddig jutottak ennek meg val ős í tás ában ? —- A Mátraalji Szénbányák saját tervezőirodája elkészí­tette a tanulmánytervet, sa­ját építőrészlegünk készen áll. hogy megkezdje a csar­nok építését, a beruházáshoz szükséges pénzt és anyago­kat a Mátraalji Szénbányák vezetősége előteremti. A da­rukat akár a jövő hónapban is szállíthatjuk. Bizonyítot­tuk, hogy a gépüzem képes vasszerkezetű oszlopokat gyártani, a termelés gazda­ságos, az emberek jól keres­hetnek, 1953-ra annyit meg­rendelésünk van, hogy többet már aligha vállalhatunk. Eb­ben a hónapban megtörténik a végleges döntés, hogy jö­vőre és az ezt követő évek­ben milyen mennyiségű osz­lopokat gyárt üzerpünk. Vikendházak és almatárolók Lényegesen csökkent a széntermelés, hogyan, mi­vel foglalkoztassák a szál­lító-szolgáltató és anyagellá­tó üzemet? Sok-sok fejtörés, vita és még több tárgyalás előzte meg a döntést. Nagy István üzemvezető és Kiss Elemér főkönyvelő az idei év eredményeinek ösz- szefoglalójaként elmondta, hogy az átszervezések és a kényszerhelyzet ellenére is’ nyereséges az üzem. Mintegy 4—5 millió forint értékű bér'uvarozást vállaltak a TüZÉP-től és a lakosságtól, házhoz viszik a szenet. Az idén több ezer köbméter fe­nyőfő rászá’rut dolgoztak fel hasal megrendelésre és ex­portra, de sorolni lehetne az eredményes vállalkozá­sokat. amelyekkel segítettek magukon. Az idei 23 millió forintos bevételüket 1963-ban 42 millió forintra növelik és a jövő évi termelésüket már teljes mértékben leszerződ­ték. Ezen felül üzleti tárgya­lások kezdődtek 200 millió- forint értékben almatárolók építésére. Az idén kényszerhelyzet és nagy nehézségek előtt áll­tak a Mátraalji Szénbánya* üzemei. Nem estek kétségbe, kutatták a jövőt. Az üzemek vezetői, valamint az igazga­tóság helyesen elemezte az adott helyzetet és konstruktív javaslatokat tettek az 1968. év megalapozására. Minden jel arra mutat, hogy sikerült biztosítani az újratermelési folyamatosságát, megfelelő munkát és megélhetést ad­tak az embereknek. Petőfi- bányán felkészültek az 1968-as évre, egy évvel ko­rábban kezdték az új me­chanizmust. Dr. Fazekas László A . világhírű beteg Louis Washkansky fokvá­rosi fűszeres, akinek keblében 13 napja új szív dobog, pén teken már vendégeket foga­dott kórházi szobájában és kijelentette: „Százszázaléko­san jól van”, s nagyon sze­rencsés fickó vagyok. — mondotta a beteg, aki már csaknem túl van a kéthetes kritikus időszakon. Pénteken látogatást tett a világhírű betegnél felesége is, akit torokfájása miatt négy napon át nem engedtek be férjéhez. Az asszony el­mondotta. boly az operáció előtt férje már két-három szó kiejtése után levegő után kapkodott, most viszont nyu­godtan. erőteljesen beszélt. (MTI) A minap végiggondoltam az életemet és — nc- vetögörcsöt kaptam. Gyerekkoromban mindig arról álmodoztam, hogy nagy ember leszek. Szerénytelenség nélkül elmondhatom, megvalósult az álmom: 183 centi vagyok. Izgó—mozgó ember vagyok, nem véletlenül: tele vagyok tervekkel, energiával és csalánkiütéssel. Mindig izgatott: mi a házasság titka? S úgy jártam, mint a tudós, aki a tenger _ ikait kutatta és belefulladt a habokba. Nem szeretem a barátaimat, hozzájuk mindig kedvesnek kell lennem. Ellenségeim, azok mások, azokat utálhatom is. Színész szerettem volna lenni; ember lettem. Azt hiszem, hogy a dolog egyre megy. Valamelyik nap jót nevettem magamon. Aztán gyorsan a tükörhöz rohantam: istenem, hát öreg­szem? Az üzlet tárgya a lakás — Adok húszezret egy két­szobás, összkomfortos laká­sért. Valahogy így szokott kez­dődni az a sajátos üzlet, ahü lakásügyben folyik. Ebben csupán az az érdekes, hogy nem a háztulajdonos szere­pel óladéként, hanem a bérlő. A tulajdonjog az államé. Gyöngyösön a közvélemény reagál jobban a lakáskéP- tíésre, mert az utóbbi évek­ben már két esetben is ki­robbant a botrány. Arról be­széltek a városban, hogy a lakásnak szabott ára van. Aki igényjogosult, de a ki­utalást nem akarja az időre bízni, soron kívül is kézhez kaphatja a kiutaló határo­zatot csak bizonyos összeget le kell fizetnie. Nem a régi ügyeket akar­juk elővenni, azokban igaz­ságügyi szerveink már meg­hozták a döntést. Vannak talán űiabbak Is? Az ügyészség törvényességi vizsgálata nyomán indul­junk eL st táB’üadaloniért és öisniáig'iikért A fiatalok örök ülaj- donsága, hogy érzékenyen, gyorsan reagálnak a körü­löttük zajló esemély.kre. Szívesen vitatkoznak a tár­sadalom, de saját éeíük gondjairól. eredményéről s a megoldásra vá­ró problémákról. V élmé­nyük sok esetben talál nem eléggé kiforrott, néha túlzó. Sokszor nem találják még gondolataik kifejtéséhez a legmegfelelőbb szavakét. Néha elragadja ő.’cet a hév — de mindenkor igyekeztek őszinték, segítőkészek hasznos emberek lenni. él fiatalok szívesen vallatnak önmagukról, életük­ről, munkájukról — hiszen mridanny.uk számára ez a legerae cesebb s a leg,óbb vitára serkentő téma. Az elmúlt hetekben a falvakban sok esetben késő es­tig égtek a villanyok a művelődési Házak, KISZ-kluLok helyiségeiben. Fiatalok ültek az asztalok körül — terme­lőszövetkezeti fiatalok. Higgadt szavakkal, okos érvek­kel vitatkoztak, formálták meg véleményüket önmaguk­ról s a termelőszövetkezetekben elfoglalt helyükről. Val­lottak eredményeikről, munkájukról gondjaikról. Vajon mit tartalmaztak ezek a beszélgetések? Nehéz lenne minden véleményt csokorba kötni, de érdemes kiemelni a lényegeseket s azokat, amelyek sok termelőszövetkezeti fiatalra vonatkoznak. A legtöbb vélemény azt fejezte ki, hogy a a To7í szeretnek a termelőszövetkezetekben dobozni, érzii. bi­kájuk értelmét s valóban magukénak vallják a mezőgaz­dasági munkát. Zömében a keresetükkel is elégedettek, bár természetesen akadnak vitás kérdések a bérezéssel kapcsolatban is. Ez azonban nem általánosítható — a leg­több fiatal érzi, hogy munkája után megkapja a megfe­lelő fizetést. Több baj van az erkölcsi megbecsüléssel. A viták alkalmával jó néhány szövetkezeti fiatal elmondotta, hogy a vezetők sok ecetben nem' eléggé törődnek velük. Nem kérik ki a véleményüket — még a fiatalokat érintő kérdésekben sem —. keveset vannak a fiatalok között, nem ismerik eléggé gondjaikat, problémáikat. Néha a hangnemmel is baj van, néhány szövetke-eti vezető ma­gas lóról intézi szavait a fiatalokhoz. Esek aztán gátét vetnek az ősz’nte vélem*ny-nyilvánltásnak s nem hatnak oda, hogy a fiatalok második otthonként emlegessék a term e'őszövetk esetet. Sokszor elhann-ott az is. hogy a közös gazdaságok­ban m.~7 m’nd*a hsáv”Oz”ck a szociális ku''"ráVs 'é'e'íi- mények Különösen az állattenyi*ztés}y'n dolgozó fiata­lok fa-nr-k^tak. honii amin g f^enAc modern kor­szerű is'áVöhan vannak elh-lyezve. edd!g nek‘k nincs mosdójuk„ öltözőjük, pihenőhelyíségük. Pedig sok falusi fiatalt csábít ipari munka­helyre az a tény, hogy munka után lefürödhet, átöltözhet s tiszta ruhában mehet haza. Az állatte­nyésztés még azért is rb-sztó sok fiatal számára, hogy nincs se vasárnap. se ün­nepnap. S melyik fia*rl re vágyna tálba menni vagy beülni > az eszpresszóba, KISZ-klubba, szórakozni a többié1''^"’ együtt, ha nem is minden vasárnap, de két-, vagy 7 hetenként. A fiatal mezőgazdászok, telin, „sok azt panaszolták, hogy költséges albérlet vár rájuk és a vezetők nem min­dig fordítanak elég figyelmet gondjaik megoldására. Né­ha pedig egy-egy jó szó. bíztatás is sokat érne. A viták, tanácskozások során gyakran emlegették, ezt is, hogy sok közcégben nem tudnak hol szórakozni, művelődnie, beszélgetni a fiatalok. Több klubhelyiség kel­lene. ahol jól el lehetne tölteni az esteket. A iegmegragadóbb azonban talán az volt, hogy a szövetkezeti fiatalok mennyire szívükön viselik az után­pótlás kérdését. Szeretnék, ha minél több fiatal menne a mezőgazdaságba dolgozni Felsorolták a gátló tényező­ket is. Elmondták, hogy Verpeléten például ipari jellegű politechnikát tanulnak a gyerekek az általános iskolá­ban. így nem ismerhetik meg igazán a mezőgazdaságot. F.lmondot'ák. hogy milyen károsan hat a szülők helyte- l?n szemlélete a pályaválasztásnál. A mezőgazdaságban dolgozó — s jól dolgozó — szülő arra igyekszik rábírni a gyerekét, hogy mindennek menjen, csak ne téesz tagnak. , okszor a falusi pedagógusok sem igyekeznek meggyőzni a gyerekeket a mezőgazdasági munka szépségéről. Egyik fiatal űzi is szóvá'ette, hogy jó néhány községi vezető sem jár elől jó példával — gyermekét a városba küldi tanúim, valamilyen ipari szakmára. örü'üvk. hogy van fórumunk, lehetőségünk nyí’ik el­mondani mindazt, ami minket érdekel — fogalmazta meg sok fiatal a tanácskozásokon, vi'ákon. S hozzátették: nem azért, m-rt végre' kipanaszkodhatják magukat, hanem azért, hagy mindenki megismerje életüket, munkájukat s természetesen a gondiailcat is. Szeretnék,' ha erre a ké­sőbbiekben is mód nyílna: többet találkozni egymással, de a községi, szövetkezeti vezetőkkel is. Őszinte, nyílt légkör — ez jellemezte az elmúlt he­tekben a fiatalok parlamentjeit. Nyíltan elmondták gond­jaikat. bajaikat — abb"n a reményben hogy szavaik nem maradnak hutás nélkül, loaz, néha bátortalanok néha túlzóak i'c’tric vá’e’-adése'k —. de a ré'eménvek őszinte- sénében, ifiszándékáhnn nem lehet kételkedni. Fiatalok vallotta, könmagukról — önmaguknak s a társadalom. vk. Azért, hogy életük még szebb, még emberibb lehes­sen. Kaposi Leveote tanácsi rendeltetésű házin­gatlanban egy kétszobás lak­részt olyan személy részére utalt ki, aki a város terüle­tén egy saját házingatlannal, továbbá egy külön házhellyel rendelkezik és egy másik házingatlanát pedig a kiuta­lás előtt 110 000 forint kész­pénzért értékesítette.” / A jelentésnek ez a része még utal arra, hogy az ügyé­szi törvényességi felügyelet nem terjed ki annak vizsgá­latára, hogy a mérlegelés a többféle lehetőség közül mi­lyen eredményt hoz, az egyenlő jogú felek közül k't jelöl ki bérlőül a lakásügyi hatóság. „A lakásügyi hatóság a személyi tulajdonban álló, sat kapunk vissza, mint eb­ben az esetben is. — Hosszú idő óta folyó ügyről van itt szó — mondja kérdésünkre Püspöki Győző lakásügyi előadó. — A házat a szóban forgó személy meg­vette. Az ott lakó más'k sze­mély ezt a vételt megtámad­ta, mondván, neki lett volna elsőbbsége. Az új tulajdonos beköltözött. A bíróság ké­sőbb úgy határozott, hogy a ház tanácsi rendelkezésű, er­re az új tulajdonos kérte, hogy utaljuk ki a részére a lakást, vagy adjunk helyet­te másikat. Az újabb bírói döntés viszont azt állapítot­ta meg, hogy a ház mégsem tanácsi rendelkezésű. Ugyanebben az ügyben dr. Thiry Adorján, az g'zgatási osztály vezetője is elmondta véleményét. ö is arra hivat­kozott hogy a bíróság dön­tése alapján járt el a Szak- igazgatási szerv. Még annyit az ügyészi je­lentésből, amit nagyon fon­tosnak tartunk az összkép ki­alakítása miatt, hogy ez a következőképpen összegezi a lakásügyi hivatal tevékeny­ségét: A korábbi korrupciós cse­lekmények feltárása „azt a kötelezettséget rótta az új la­kásügyi előadóra, hogy intéz­kedése t a törvényesség leg­szigorúbb megtartásával te­gye meg. Ezen fokozott kö­vetelménynek a lakásügyi előadó az esetek legnagyobb részében eleget is tett.” A jelentés sem beszél tu­datos törvénysértésről, tehát a példák feltárásával segítsé­get kívánt nyújtani a jövő­beni intézkedések megtámad- hatatlanságához. „Az édesanyjával együtt lakó P. A. bejelentette, hogy kétszobás állami lakását el kívánja c erélni G. I. egy­szobás állami lakásával. A lakásügyi előadó... megkeres­te a XII. kerületi tanácsot, ar.'.ak közlése végett, hogy P. A. felesége Budapesten rendelkezik-e lakással. A vá laszt azonban nem várta meg hanem a csereszerződést jó­váhagyta.” A jelentés ebben az eset­ben a lakás eladását állapít­ja meg. A nagy vonalakban Ismer­tetett két eset kétségtelenül példázza azt az „ügyeske­dést”. am; lakás'ké-désekben folyik. A szóban forgó ház eladásánál az elővételi jog mellőzése állapítható meg. m'nden különösebb jogi is­meretek nélkül is. A lakás­cserénél sem gondolhatunk a.rra, hogy a jószívűség in­dította a fővárosba távozott P. A.-t kétszobás lakásának fela'ánlására. Minős'gi cse­re történt, ez igaz. és az is, hogy az új' íőbérlő jogosult­sága alapján elfoglalhatta a nagyobb lakást. Az ú: do-sült háztulajdonos most ott áll a tanácsnál sor­ban, meri a bírói döntés alapján meg kellett semmi­síteni rétzére az elfoglalt la­kás kiutalását. —■ Arra a jelentés már nem tér k:, hogy P. A. a XJI kerületi tanácshoz kül­dött megkeresést követő na­pokban személyesen holott el egy hivatalos igazolást, amely közli, hogy P, A. bu- dapesten lakó felesége nem rendelkezik főbérleti lakás­sal. Miután Püspöki Győző megmagyarázta a hozott ha­tározat Indítékát, az igazatási osztály vezetőjétől is kértünk indoklást. — A XII. kerületi tanács­tól érkezett irat csak azt tucTa'ja, hogy P. A. társb'r- lőként lakik a szüle'nél a fő­városban. Ezért hagytuk jó­vá a cselét bár nem szívese” tettük, mert nekünk sem mindegy, hogy a kétszobás lakás helyett csak egysaobá­Gyöngyösön még nemrég ;'s ezer jogos lakosig'nvlőí tartottak nyilván. Számuk az utóbbi években valamely :si csökkent, de,nagyon sok csa­lád él m'g mindig kényszerű körülmények között. Miatta: is szükség van arra. h”gv a kiutalásokat, cseréket és h-zvrieleket a legalanombb körültek'ntéssel hrgv'a jóvá a szak’gazgatás: szerv. Ennek a cé'nak rrerie’e- lően bővítettek a lakásüavi h'vatal létszámát egv elő­adóval, aki a terhek érv ré­szét átvette a korábbi egyet­len személytől. Annyi b’ztos épnen a bel­ső feszültség m'att, a köz­vélemény na"von érz'tanven reazál "^minden la'-ris'ri'Te. És bri minden lakásigér'ylő- nek a saját helyzete a leg- főióbb, minden faggatás­nak és ví',a-'-nd”c-'-ir e''iét kell venni a lehető lez-’ano- sabb f-’msrí-'o'r'''ri, környe­zettanulmányokkal. G lyiotpsP Ferenc 1967. december 17., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents