Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

Uj mechanizmus — egy évvel korábban

0

A Nehézipari Minisztérium az idén 190 ezer tonnával csökkentette a Mátraalji Szénbányák termelését. A darabos lignit 12 80 forint, a TÜZÉP-nél, de a bányának legalább 22—24 forintba kerül mázsája. A különbözetet fizette az állam, vagyis fizettük mindnyájan. Tavasszal és nyáron már nem is tudták eladni a drága és alacsony kalóriáid lignitet, ezért állították le Petőfibánya után a rózsái és a gyöngyösi bányát is.

Az új mechanizmus azt jelenti, hogy azt termeljünk és annyit, amennyire szükség van és olyan áron amely a vevőnek is megfelel. De ennél is fontosabb követelmény, hogy az emberekről gondolkodjanak. Az áthelyezéseket, a tanfolyamok szervezését és a segélyek kifizetését késedelem nélkül meg- . kezdték (erről már részletesen írtunk lapuikban:, de az új feltételek között hogyan boldogulnak as üzemek, lesz-e munkájuk és b’ztos keresetük az emterekrek?

húszmillió forintot

— A vállalatnak 20 millió forint eredménycsökkenést jelentett az, hogy az idén a tervezettnél 19) ezer tonna szénnel kevesebbet kell termelni. Az embireknek, a gépeknek és a berendezéseknek munkát kdlett szerezni. Nem akármi! jent, hanem olyan munkákat vállaltunk, amely a szakmunkásaknak megfelel, olyat, amire gépeink vannak, olyat, »mire nemcsak megrendelés van, hanem amivel seresni s lehet. Egy év alatt 10 milióról 20 millió forint értékre növeljük a csatomakotráít. A gépüzem egyrs nagyobb ..mennyiségben gyártja * villamos vezetékek vasiszlo- pait, a szállító szolgáltató és anyagellátó izem hétvégi víkendházakat készít, i lakosságnak is fuvarozza i szenei; jelentős mennyiségi fe- myőfűrészárut gyárt és exportál. Mindkét üzenben újabb kezdeményezések történnek. Az idén már iátoltuk a 20 millió forintos <redményromlást, a széntermelés

nehézségei ellenére nyereséges lesz a vállalat és idejében felkészült az 19S8-as évre — mondta Orosz Rezső, a Mátraalji Szénbányák főkönyvelője.

Hazai igényekre és exportra

— Mtt tesz a gépüzem vezetősége az 1908-as év előkészítéséért?

Cömörí István üzemvezető az új oszlopgyártó üzem tanulmánytervét teríti az asztalra. Az idei háromezer tonna vasszerkezeti oszlop helyett 1903-bsn hatezer tonnát akarnak gyártani, aztán folyamatosan mintegy tízezer tonnára növelik a termelést. A Magyar Villamos Művek eddig vagy hét helyén gyártatta a villamos vezetékek vasszerkezetű oszlopait. A megrendelőnek is, de mag inkább a petőfibá- nyaiktjak érdekük, hogy nagyüzemi módón, egy helyen gyártsák az oszlopokat. Az idén 130—140 munkás dolgozott az oszlopgyártáson, jövőre 250—260 emberre lesz szükség.

— Azt akarjuk, hogy az

oszlopokat ne kelljen 3—i évenként festeni. Ez nagyon sokba kerül és a festés idejére az áramot is ki kell kapcsolni. T ű zihorgany zás t

akarunk megvalósítani, akkor a felállított oszlopok

20—25 évig ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Tűzihorganyzású oszlopokat exportálni is tudunk, így szinte korlátlan lehetőség nyílik üzemünk előtt. A nagyszabású célkitűzések egyetlen feltétele az, hogy korszerű daruzható nagy csarnokot építhessünk — mondta Gö- möri István üzemvezető.

— Meddig jutottak ennek meg val ős í tás ában ?

—- A Mátraalji Szénbányák saját tervezőirodája elkészítette a tanulmánytervet, saját építőrészlegünk készen áll. hogy megkezdje a csarnok építését, a beruházáshoz szükséges pénzt és anyagokat a Mátraalji Szénbányák vezetősége előteremti. A darukat akár a jövő hónapban is szállíthatjuk. Bizonyítottuk, hogy a gépüzem képes

vasszerkezetű oszlopokat gyártani, a termelés gazdaságos, az emberek jól kereshetnek, 1953-ra annyit megrendelésünk van, hogy többet már aligha vállalhatunk. Ebben a hónapban megtörténik a végleges döntés, hogy jövőre és az ezt követő években milyen mennyiségű oszlopokat gyárt üzerpünk.

Vikendházak és almatárolók

Lényegesen csökkent a

széntermelés, hogyan, mivel foglalkoztassák a szállító-szolgáltató és anyagellátó üzemet? Sok-sok fejtörés, vita és még több tárgyalás előzte meg a döntést.

Nagy István üzemvezető és Kiss Elemér főkönyvelő az idei év eredményeinek ösz- szefoglalójaként elmondta, hogy az átszervezések és a kényszerhelyzet ellenére is’ nyereséges az üzem. Mintegy 4—5 millió forint értékű bér'uvarozást vállaltak a TüZÉP-től és a lakosságtól, házhoz viszik a szenet. Az idén több ezer köbméter fenyőfő rászá’rut dolgoztak fel hasal megrendelésre és exportra, de sorolni lehetne az eredményes vállalkozásokat. amelyekkel segítettek magukon. Az idei 23 millió forintos bevételüket 1963-ban 42 millió forintra növelik és a jövő évi termelésüket már teljes mértékben leszerződték. Ezen felül üzleti tárgyalások kezdődtek 200 millió- forint értékben almatárolók építésére.

Az idén kényszerhelyzet és nagy nehézségek előtt álltak a Mátraalji Szénbánya* üzemei. Nem estek kétségbe, kutatták a jövőt. Az üzemek vezetői, valamint az igazgatóság helyesen elemezte az adott helyzetet és konstruktív javaslatokat tettek az 1968. év megalapozására. Minden jel arra mutat, hogy sikerült biztosítani az újratermelési folyamatosságát, megfelelő munkát és megélhetést adtak az embereknek. Petőfi- bányán felkészültek az

1968-as évre, egy évvel korábban kezdték az új mechanizmust.

Dr. Fazekas László

A

. világhírű beteg

Louis Washkansky fokvárosi fűszeres, akinek keblében 13 napja új szív dobog, pén teken már vendégeket fogadott kórházi szobájában és kijelentette: „Százszázalékosan jól van”, s nagyon szerencsés fickó vagyok. — mondotta a beteg, aki már csaknem túl van a kéthetes kritikus időszakon.

Pénteken látogatást tett a világhírű betegnél felesége is, akit torokfájása miatt négy napon át nem engedtek be férjéhez. Az asszony elmondotta. boly az operáció előtt férje már két-három szó kiejtése után levegő után kapkodott, most viszont nyugodtan. erőteljesen beszélt.

(MTI)

A minap végiggondoltam az életemet és — nc- vetögörcsöt kaptam.

Gyerekkoromban mindig arról álmodoztam, hogy nagy ember leszek. Szerénytelenség nélkül elmondhatom, megvalósult az álmom: 183 centi vagyok.

Izgó—mozgó ember vagyok, nem véletlenül: tele vagyok tervekkel, energiával és csalánkiütéssel.

Mindig izgatott: mi a házasság titka? S úgy jártam, mint a tudós, aki a tenger _ ikait kutatta és belefulladt a habokba.

Nem szeretem a barátaimat, hozzájuk mindig kedvesnek kell lennem. Ellenségeim, azok mások, azokat utálhatom is.

Színész szerettem volna lenni; ember lettem. Azt hiszem, hogy a dolog egyre megy.

Valamelyik nap jót nevettem magamon. Aztán gyorsan a tükörhöz rohantam: istenem, hát öregszem?

Az üzlet tárgya a lakás

— Adok húszezret egy kétszobás, összkomfortos lakásért.

Valahogy így szokott kezdődni az a sajátos üzlet, ahü lakásügyben folyik. Ebben csupán az az érdekes, hogy nem a háztulajdonos szerepel óladéként, hanem a bérlő. A tulajdonjog az államé.

Gyöngyösön a közvélemény reagál jobban a lakáskéP- tíésre, mert az utóbbi években már két esetben is kirobbant a botrány. Arról beszéltek a városban, hogy a lakásnak szabott ára van. Aki igényjogosult, de a kiutalást nem akarja az időre bízni, soron kívül is kézhez kaphatja a kiutaló határozatot csak bizonyos összeget le kell fizetnie.

Nem a régi ügyeket akarjuk elővenni, azokban igazságügyi szerveink már meghozták a döntést.

Vannak talán űiabbak Is?

Az ügyészség törvényességi vizsgálata nyomán induljunk eL

st táB’üadaloniért

és öisniáig'iikért

A fiatalok örök ülaj- donsága, hogy érzékenyen, gyorsan reagálnak a körülöttük zajló esemély.kre.

Szívesen vitatkoznak a társadalom, de saját éeíük gondjairól. eredményéről s a megoldásra váró problémákról. V élményük sok esetben talál nem eléggé kiforrott, néha túlzó. Sokszor nem találják még gondolataik kifejtéséhez a legmegfelelőbb szavakét. Néha elragadja ő.’cet a hév — de mindenkor igyekeztek őszinték, segítőkészek hasznos emberek lenni.

él fiatalok szívesen vallatnak önmagukról, életükről, munkájukról — hiszen mridanny.uk számára ez a legerae cesebb s a leg,óbb vitára serkentő téma.

Az elmúlt hetekben a falvakban sok esetben késő estig égtek a villanyok a művelődési Házak, KISZ-kluLok helyiségeiben. Fiatalok ültek az asztalok körül — termelőszövetkezeti fiatalok. Higgadt szavakkal, okos érvekkel vitatkoztak, formálták meg véleményüket önmagukról s a termelőszövetkezetekben elfoglalt helyükről. Vallottak eredményeikről, munkájukról gondjaikról.

Vajon mit tartalmaztak ezek a beszélgetések?

Nehéz lenne minden véleményt csokorba kötni, de érdemes kiemelni a lényegeseket s azokat, amelyek sok termelőszövetkezeti fiatalra vonatkoznak.

A legtöbb vélemény azt fejezte ki, hogy a a To7í szeretnek a termelőszövetkezetekben dobozni, érzii. bikájuk értelmét s valóban magukénak vallják a mezőgazdasági munkát. Zömében a keresetükkel is elégedettek, bár természetesen akadnak vitás kérdések a bérezéssel kapcsolatban is. Ez azonban nem általánosítható — a legtöbb fiatal érzi, hogy munkája után megkapja a megfelelő fizetést.

Több baj van az erkölcsi megbecsüléssel. A viták alkalmával jó néhány szövetkezeti fiatal elmondotta, hogy a vezetők sok ecetben nem' eléggé törődnek velük. Nem kérik ki a véleményüket — még a fiatalokat érintő kérdésekben sem —. keveset vannak a fiatalok között, nem ismerik eléggé gondjaikat, problémáikat. Néha a hangnemmel is baj van, néhány szövetke-eti vezető magas lóról intézi szavait a fiatalokhoz. Esek aztán gátét vetnek az ősz’nte vélem*ny-nyilvánltásnak s nem hatnak oda, hogy a fiatalok második otthonként emlegessék a term e'őszövetk esetet.

Sokszor elhann-ott az is. hogy a közös gazdaságokban m.~7 m’nd*a hsáv”Oz”ck a szociális ku''"ráVs 'é'e'íi- mények Különösen az állattenyi*ztés}y'n dolgozó fiatalok fa-nr-k^tak. honii amin g f^enAc modern korszerű is'áVöhan vannak elh-lyezve. edd!g nek‘k nincs mosdójuk„ öltözőjük, pihenőhelyíségük. Pedig sok falusi

fiatalt csábít ipari munkahelyre az a tény, hogy munka után lefürödhet, átöltözhet s tiszta ruhában mehet haza. Az állattenyésztés még azért is rb-sztó sok fiatal számára, hogy nincs se vasárnap. se ünnepnap. S melyik fia*rl re vágyna tálba menni vagy beülni > az eszpresszóba, KISZ-klubba, szórakozni a többié1''^"’ együtt, ha nem is minden vasárnap, de két-, vagy 7 hetenként.

A fiatal mezőgazdászok, telin, „sok azt panaszolták, hogy költséges albérlet vár rájuk és a vezetők nem mindig fordítanak elég figyelmet gondjaik megoldására. Néha pedig egy-egy jó szó. bíztatás is sokat érne.

A viták, tanácskozások során gyakran emlegették, ezt is, hogy sok közcégben nem tudnak hol szórakozni, művelődnie, beszélgetni a fiatalok. Több klubhelyiség kellene. ahol jól el lehetne tölteni az esteket.

A iegmegragadóbb azonban talán az volt, hogy a szövetkezeti fiatalok mennyire szívükön viselik az utánpótlás kérdését. Szeretnék, ha minél több fiatal menne a mezőgazdaságba dolgozni Felsorolták a gátló tényezőket is. Elmondták, hogy Verpeléten például ipari jellegű politechnikát tanulnak a gyerekek az általános iskolában. így nem ismerhetik meg igazán a mezőgazdaságot. F.lmondot'ák. hogy milyen károsan hat a szülők helyte- l?n szemlélete a pályaválasztásnál. A mezőgazdaságban dolgozó — s jól dolgozó — szülő arra igyekszik rábírni a gyerekét, hogy mindennek menjen, csak ne téesz tagnak. , okszor a falusi pedagógusok sem igyekeznek meggyőzni a gyerekeket a mezőgazdasági munka szépségéről. Egyik fiatal űzi is szóvá'ette, hogy jó néhány községi vezető sem jár elől jó példával — gyermekét a városba küldi tanúim, valamilyen ipari szakmára.

örü'üvk. hogy van fórumunk, lehetőségünk nyí’ik elmondani mindazt, ami minket érdekel — fogalmazta meg sok fiatal a tanácskozásokon, vi'ákon. S hozzátették: nem azért, m-rt végre' kipanaszkodhatják magukat, hanem azért, hagy mindenki megismerje életüket, munkájukat s természetesen a gondiailcat is. Szeretnék,' ha erre a későbbiekben is mód nyílna: többet találkozni egymással, de a községi, szövetkezeti vezetőkkel is.

Őszinte, nyílt légkör — ez jellemezte az elmúlt hetekben a fiatalok parlamentjeit. Nyíltan elmondták gondjaikat. bajaikat — abb"n a reményben hogy szavaik nem maradnak hutás nélkül, loaz, néha bátortalanok néha túlzóak i'c’tric vá’e’-adése'k —. de a ré'eménvek őszinte- sénében, ifiszándékáhnn nem lehet kételkedni. Fiatalok vallotta, könmagukról — önmaguknak s a társadalom. vk. Azért, hogy életük még szebb, még emberibb lehessen.

Kaposi Leveote

tanácsi rendeltetésű házingatlanban egy kétszobás lakrészt olyan személy részére utalt ki, aki a város területén egy saját házingatlannal, továbbá egy külön házhellyel rendelkezik és egy másik házingatlanát pedig a kiutalás előtt 110 000 forint készpénzért értékesítette.” /

A jelentésnek ez a része még utal arra, hogy az ügyészi törvényességi felügyelet nem terjed ki annak vizsgálatára, hogy a mérlegelés a többféle lehetőség közül milyen eredményt hoz, az egyenlő jogú felek közül k't jelöl ki bérlőül a lakásügyi hatóság.

„A lakásügyi hatóság a személyi tulajdonban álló,

sat kapunk vissza, mint ebben az esetben is.

— Hosszú idő óta folyó ügyről van itt szó — mondja kérdésünkre Püspöki Győző lakásügyi előadó. — A házat a szóban forgó személy megvette. Az ott lakó más'k személy ezt a vételt megtámadta, mondván, neki lett volna elsőbbsége. Az új tulajdonos beköltözött. A bíróság később úgy határozott, hogy a ház tanácsi rendelkezésű, erre az új tulajdonos kérte, hogy utaljuk ki a részére a lakást, vagy adjunk helyette másikat. Az újabb bírói döntés viszont azt állapította meg, hogy a ház mégsem tanácsi rendelkezésű.

Ugyanebben az ügyben dr. Thiry Adorján, az g'zgatási osztály vezetője is elmondta véleményét. ö is arra hivatkozott hogy a bíróság döntése alapján járt el a Szak- igazgatási szerv.

Még annyit az ügyészi jelentésből, amit nagyon fontosnak tartunk az összkép kialakítása miatt, hogy ez a következőképpen összegezi a lakásügyi hivatal tevékenységét:

A korábbi korrupciós cselekmények feltárása „azt a kötelezettséget rótta az új lakásügyi előadóra, hogy intézkedése t a törvényesség legszigorúbb megtartásával tegye meg. Ezen fokozott követelménynek a lakásügyi előadó az esetek legnagyobb részében eleget is tett.”

A jelentés sem beszél tudatos törvénysértésről, tehát a példák feltárásával segítséget kívánt nyújtani a jövőbeni intézkedések megtámad- hatatlanságához.

„Az édesanyjával együtt lakó P. A. bejelentette, hogy kétszobás állami lakását el kívánja c erélni G. I. egyszobás állami lakásával. A lakásügyi előadó... megkereste a XII. kerületi tanácsot, ar.'.ak közlése végett, hogy P. A. felesége Budapesten rendelkezik-e lakással. A vá laszt azonban nem várta meg hanem a csereszerződést jóváhagyta.”

A jelentés ebben az esetben a lakás eladását állapítja meg.

A nagy vonalakban Ismertetett két eset kétségtelenül példázza azt az „ügyeskedést”. am; lakás'ké-désekben folyik. A szóban forgó ház eladásánál az elővételi jog mellőzése állapítható meg. m'nden különösebb jogi ismeretek nélkül is. A lakáscserénél sem gondolhatunk a.rra, hogy a jószívűség indította a fővárosba távozott P. A.-t kétszobás lakásának fela'ánlására. Minős'gi csere történt, ez igaz. és az is, hogy az új' íőbérlő jogosultsága alapján elfoglalhatta a nagyobb lakást.

Az ú: do-sült háztulajdonos most ott áll a tanácsnál sorban, meri a bírói döntés alapján meg kellett semmisíteni rétzére az elfoglalt lakás kiutalását.

—■ Arra a jelentés már nem tér k:, hogy P. A. a XJI kerületi tanácshoz küldött megkeresést követő napokban személyesen holott el egy hivatalos igazolást, amely közli, hogy P, A. bu- dapesten lakó felesége nem rendelkezik főbérleti lakással.

Miután Püspöki Győző megmagyarázta a hozott határozat Indítékát, az igazatási osztály vezetőjétől is kértünk indoklást.

— A XII. kerületi tanácstól érkezett irat csak azt tucTa'ja, hogy P. A. társb'r- lőként lakik a szüle'nél a fővárosban. Ezért hagytuk jóvá a cselét bár nem szívese” tettük, mert nekünk sem mindegy, hogy a kétszobás lakás helyett csak egysaobáGyöngyösön még nemrég ;'s ezer jogos lakosig'nvlőí tartottak nyilván. Számuk az utóbbi években valamely :si csökkent, de,nagyon sok család él m'g mindig kényszerű körülmények között. Miatta: is szükség van arra. h”gv a kiutalásokat, cseréket és h-zvrieleket a legalanombb körültek'ntéssel hrgv'a jóvá a szak’gazgatás: szerv.

Ennek a cé'nak rrerie’e- lően bővítettek a lakásüavi h'vatal létszámát egv előadóval, aki a terhek érv részét átvette a korábbi egyetlen személytől.

Annyi b’ztos épnen a belső feszültség m'att, a közvélemény na"von érz'tanven reazál "^minden la'-ris'ri'Te. És bri minden lakásigér'ylő- nek a saját helyzete a leg- főióbb, minden faggatásnak és ví',a-'-nd”c-'-ir e''iét kell venni a lehető lez-’ano- sabb f-’msrí-'o'r'''ri, környezettanulmányokkal.

G lyiotpsP Ferenc

1967. december 17., vasárnap