Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-02 / 285. szám
ÜNNEPNAPOK ti magyar film Ha rajiam múlna • » • Beállítanék még egy hűtőpultot .üléstér egy autót a cimbalom GŰLACSAPAT A SZOBRÁSZNÁL — Azonnal kezdemf űj cUet köztelénél (Wochenpresse karikatúrája) javaslata reális, figyelembe veszi a vásárlók és a vállalat érdekeit is. A megvalósítás részletkérdései pedig — gondoljuk — csak megoldódnak... (g. molnár) zetőségének is szívügye, hogy foglalkozzék a javaslattal. Az említett berendezések« a raktárunkból tudjuk szállítani. Csak a hely...!? Ezek szerint az üzletvezető Egyetlen kérdésre szeretnénk választ kapni: vajon a dolgozók széjjelnéznek-e a munkahelyükön, törődnek-e azzal, hogyan lehetne az eredményeinken még javítani? Ha van ötletük, azonnal megkérdezzük az illetékes vezetőt: megvalósítható-e a javaslat? Tanbolt Gyöngyösön, Élelmiszer-kereskedelmi tanulók munkahelye, amit Szabó lm-; re irányít. A környék sok száz j családja vásárol ebben az üz- j letben. naponta ezren fordul- j nak meg benne és távoznak : elégedetten vagy bosszúsan. ! — Ha rajtam múlna, mit j tennék a forgalom növelése ; céljából? — ismétli a kérdést, az üzlet, vezetője. — Beállítanék még egv hűtőpultot az üz- ! letbe, hogy cukrászati árut és’ egyéb édességet tudjak kínál- j ni. Igaz, két vendéglátó egy- i ség is van a közelünkben, de! aki csak krémest akar vásá-1 rolni mondjuk, nem biztos,! hogy akár a büfébe, akár az i étterembe bemegy ezért. Aztán még egy hűtőszekrényt is beszerelnék, mert így megoldanám a húsáru, a tej és a tejtermékek tárolását, ezekből az árukból enyhíteni tudnám a hiányt. Így a forgalmunk is növekedne havonta legalább negyvenezer forinttal. Mi a véleménye Csépány Ferencnek, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának? — Pénzügyi nehézség nem áll a megvalósítás útjában, de nehezen tudom elképzelni, hová tudná az üzlet vezetője a hűtőpultot és a hűtőszekrényt beállítani. A vállalat veitána egyre nagyobb rangot ;apott, s ezt világhírű zene- col tőinknek köszönheti: a Bánk )ánban Erkel, a Háry Jánosban Kodály, a Farsangi lako- ialomban Poldini juttatott 'ontos szólomokat a cimbalom- íak. A cimbalom 1890-ben lett .tantárgy” a Nemzeti Zenedében, 1897-ben a Zeneakadé- nián, 1945 óta pedig tanszéke ran a Zeneművészeti Főisko- án. Tökéletes rezonancia Magyarországon ma kizárólag a Budapesti Hangszerkészítő és Javító Kisipari Szövetkezetben készítenek cimbalmot. Itt gyártják a Bohák- rendszerű cimbalmot is. A Bohák-család tagjai voltak azok, akik Schunda után módosították, tökéletesítették a hangszert. — A régi rendszérű cimbalmoknál — mondja Bohák Lajos, aki maga is hosszú ideig gyártotta a cimbalmot a szövetkezetben — a hangfogókat a beléjük öntött ólomnehezék rányomta a húrokra. Apám már 1914-ben olyan módosítást hajtott végre, amely ezt a nyomást szabályozhatóvá tette. Elődeim megváltoztatták a hangoló és akasztó szögek eddigi rendszerét és ezzel ellensúlyozták a húrok 193 rr á- zsányi húzását, amely a tőkét gyakran megrepesztette (tőkére épül a cimbalom) és ami a legfontosabb: családom tagjai tökéletesítették a cimbalom rezonanciáját. Importanyagból Nem könnyű feladat 0 cimbalom gyártása, amelynek farésze kizárólag lucfenyőből vagy diófából készülhet. De nem akármilyenből! A faanyagnak először 4—5 éven át a szabadban, majd 2—3 évig zárt helyen kell száradnia* amíg eléri a csupán 14 százaléknyi nedvességtartalmat. Az utóbbi években a cimbalomkészítéshez szükséges fát megpróbálták zárt helyiségben, meleg levegővel kiszárítani; de ezek a kísérle-' tezések ez ideig még nem jártak kellő eredménnyel. A cimbalom faanyagának jő része és 123—133 húrja teljes egészében importanyag: tehát a „legmagyarabb hangszer” nyersanyagát nem Magyarországon produkálják. Becstől Bandungig A háború utáni években a cimbalmok minősége leromlott, és ennek következtében a külföldi érdeklődés erősen megcsappant. A szövetkezetben most kevesebb cimbalmot gyártanak, de olyanokat, arne- ’yek megfelelnek régi hírnevének, s ma már Becstől Tokióig, Bukaresttől Bandungig nemcsak zenekarok, hanem magánosok is érdeklődnek a magyar cimbalom iránt. A cimbalmot különben a iíonsumex vállalat exportálja egy Bohák-féle cimbalom dollárértéke egy kisebb aui» árával vetekedik. Ják Sáridat s v Egy új élet kezdeténél — házasságkötésnél fel lehet tenni ezt a kérdést: mi az élet hajtóereje? — Az állandó küzdelem — adta meg a választ Viktor. — És most miért küzdenek majd? Viktor: — Az első, hogy esküvő után mindent megbeszéljünk szépen, nyugodtan. Nem mintha már nem esett volna szó elkövetkezendő közös életünkről eddig is. Meszsta: — Jó erős, békés családi életet szeretnék teremteni — mondta és most apjával, az altábornaggyal össze- csókolózik. Leülnek az asztalokhoz, kezdődik az esküvői vacsora. n •SÍ — Mi a jellemző a szovjet fiatalokra? — teszem fel itt is a kérdést és hogy valóban mi, arról talán minden szónál többet elmond ez a fiatal pár, akit ilyen ünnepi pillanatban sem idegenkedtek a válaszoktól, sőt fegyelmezetten, gondolataikat rendszerezve, »szegezve. kedvesen, barátságosan feléltek. Meszsta: — A tudás iránti rlthatatlan vágy. Viktor: — Célunk érdekében az állhatatos, de nem értelmeken makacsság. Berkovits Clvörsrv (Következik: Az utak ván- | dóra) A cimbalmot úgy ismerik az >g&z világon, mint „t&gyö- ;éres” magyar hangszert, pe- ílg fül ójáo! ••kép .v-n arab ere- ietű. Az arab ,V;anum” volt íz hse, akárcsak az angol dul- ámernek, az olasz psalteriő- •ak, a német huc-kbrettnek. !>e amíg ezek a hangszerek dível áhalában múzeumi tár- fákká váltak, addig a magyar cimbalom élő hangszer naradt. Tantárgy lett a főiskolán Népszerűségét jelentősen elősegítette az is, hogy cjm- aalom készítő mestereink kiküszöbölték a hangszer hibáit. Az egyik régi magyar mester — Schunda József — hangtompító pedállal megszüntette a cimbalom húrjainak .egymásba zúgását”. Ezzel, mint annak idején Liszt Ferenc megállapította: „az ősi hangszert kiragadta pongyolaságából és megadta neki sza- lonhangversenyi és zenekari képességét”. A magyar nép kedvelt hangszere a XIX. század végén és a célja. hogy ábrázolja: a munkásmozgalmi apától az apolitikus értelmiségi fiúkon át szinte egyenes út vezet a legkisebb gyerekhez, a felelőtlenséghez. a léha élethez — a bűnözéshez. Azonban Kardos Ferenc a hérom értelmiségi fiú alakjaihoz már régen kész, unalomig ismert, szokvány figurákat alkotott. És Kardos Ferenc, a rendező. saját írói hibáit nem tudja kiküszöbölni, amikor forgató- könyvét a vászonra viszi. A fiatal írónak ez a második játékfilmje (az első a Gyermekbetegségek volt) és bái- tiszteletreméltó gonddal, és erőfeszítéssel mély tartalmú, gondolati filmet alkotott — a film nem tudta elérni céljának nagyságát. Sajnos az apa múltba tekintésének szép írói- elképzelései nem érvényesültek a rendező kezében: üresen csengő, ismert mondát "kik á váltak, ahelyett, hogy képekben fejezte volna ki őket. Túl sok a statikus állókép, túl sok a céltalan monológ és párbeszéd és közben a kamera áll. Sára Sándor operatőr mindent elkövetett — és néhány valóban festői és bravúros megoldása is dicséri —, de előző munkáihoz nem tudott hasonlót alkotni. A főszereplők, Görbe János és Koncz Gábor kitűnő alakítást nyújtanak. Kovács Kati meglepetés: pontosan megfelelt szerepének. —berkovits— I munkásmozgalmi harcos fia? Talán azért, mert mindent megkapott? Talán azért, mert minden készen állt rendelkezésére? Talán azért, mert a ma „hétköznapjai” nem alkalmasak arra, hogy „ünnepnapokká” váljanak? Kardos Ferenc, az író, rendkívül nehéz, valóban élő, a ma fiatal nemzedékének gondolkodó. jó szándékú, önmarcan- , goló képviselőjeként megnyugtatóan még nem megoldott, rendkívül nehéz és bonyolult kérdésekhez nyúl. , Azonban igazi és teljes választ nem tudott adni. Mint , író. súlyos gondolatokkal csa- . tázik, alapvetően igazi gondo- , latokkal, de nem képes meg- : felelően magával ragadó cse- . lekménybe ágyazni. Ezekhez a . nagyszabású gondolatokhoz . valóban drámai összeütköző- , sek kellenek, de ehhez a film ■ írói alapanyaga nem szolgál- ; hatott elegendő bázist. Ezen még ront az is, hogy ■ mivel az író teljessé kivonta ■ tenni a családi összeütközést, a családi tablót, a három értel■ miségi fiú talán még elgondol- : koztatóbb és súlyosabb konf- - liktusát csupán felvillantja, ; illusztrálja. A mérnök, az or- ; vos. a tanár elegáns értelmi- ! ségiek, s bár a népi demokra- i tikus rendszer tette lehetővé, i hogy tanuljanak, kijelentik, ' hogy nem politizálnak, mert ■ pem ez a munkájuk. Az író 5 azért mutatta be ezt a máso- ! dik nemzedéket, mert az volt cAz Ünnepnapok ma játszódik, de a címe a múltat idézi, a íforradalmi napokra utal* és mintegy kegyeletet gyakorolva a haladó hagyományok fölött. ezeket az éveket nevezi ünnepnapoknak. De a film hétköznapokon történik, a jelen pillanatiban, óráiban és Kardos Ferenc, a film írója és rendezője szinte hangsúlyozottan kiemeli a csendes, hivatalkodás nélküli hétköznapokat. Azt vizsgálja, hogy ezek a , hétköznapok” hogyan lehetnek folytatói az „ünnepnapoknak”. Misi, az öreg vasmunkás legfiatalabb, negyedik fia, egy bravúrosan megoldott motor- verseny szédületes száguldásában balestet szenved és kórházba kerül. A fiú veszélyes sérülése' egyszeriben még sokkal súlyosabb sebeket hoz felszínre: három nemzedék összeütközését. ,,Ti mindig megjelentek. mint a holló, amikor baj van” — mondja az öreg munkás három idősebb fiának — a mérnöknek, az orvosnak. a tanárnak — akik kocsival, elegáns feleségeikkel, rakoncátlan gyerekeikkel egyszeriben „betörnek” apjuk munkáskömyezetébe. De nemcsak ők tűnnek fel. hanem két nyomozó is, annak a galerinek az ügyében, amelynek Misi is tagja. Az at>át és értelmiségi Fiait megdöbbenti és elkeseríti a vizsgálat. S elkezdődik egy másik nyomozás, egy marcangoló önvizsgálat: hogyan és Mért jutott ide Misi. az öreg anyja pedig moszkvai születésű. Meszsta még nem végzett, de átjön a kijevi főiskolára az esküvő után. Egyelőre a szülőknél laknak majd, de reménykednek, hogy hamarosan lakást kapnak. S ahogy a Dnyepr bal partján épülni látom az új városrészt, nem kételkedem, hogy vágyuk hamarosan teljesül. — Mi a legfőbb kívánságuk? Meszsta: — Hogy Viktor aspiranturára menjen. Viktor: — Hogy Meszsta befejezze a főiskolát. — Mi volt eddig a legnehezebb? Viktor: — Az első két év a főiskolán, mert akkor nemcsak tanultam, hanem dolgoztam is. Meszsta: — A legelső főiskolai vizsgák. Most egy kicsit elszakítanak bennünket egymástól, mert koccintani kell és körbehordják a tálcán az előételeket. Egyszerre két vaku is villan. Viktor nyugodt, megfontolt. Meszsta inkább izgatobtabb. só éves volt. Ezzel az ismeretséggel három évre előre — szinte akaratlanul — megszabta magának állandó utazási útvonalát. Rendszeres utasa lett a kijev—csernigovi vasútvonalnak. Ugyanis Meszsta ott tanított alsó tagozatban zenét és éneket, rögtön érettségi után, mivel nem vették fel főiskolára. Két év múlva aztán a csernigovi tanárképző főiskola angol szakos hallgatója lett. — Do you speak English? — O, a little bit, de inkább most hadd beszéljek oroszul, így esküvő előtt ki tud idegen nyelven nyilatkozni — felelte Meszsta. Viktor közben elvégezte a főiskolát, ma már—ilyen fiatalon, hiszen 26 éves — főmérnök az ukrán minisztertanács egyik technikai osztályán. B Egyre több és több vendég érkezik. Bemutatnak Mezssta apjának, aki altábornagy és ka zab származású. Meszsta Történetült rendkívül egyszerű. Q Iglikova Meszsta Galjevna négy évvel ezelőtt az érettségi bálján is hasonlóan karcsú és érdekes arcú lány volt. Egyszer csak hozzálépett egyik osztálytársa: — Bemutatom a bátyámat. . És elmentek táncolni. Persze Meszstát — ezt a furcsanevű leányt — rög lön leleérték, bár nem volt szépségki- rálynő-választás, hallgatólagosan ő uralta a báltermet De a fiatalember makacs volt. számtalanszor és számtalanszor visszakérte, s végül győzött, ő kísérhette haza a kislányt. Mondtam már. hogy a történet rendkívül szokványos. Poljakov Viktor Jevgenyije- vics, a fiatalember, akkor már Kijevben politechnikai főiskolára járt, vegyész szakra, utolPezsgők, konyakok, borok, 'torták és hidegtálak. Az asztal olyan, mint egy színes reklámfotó. amely az ételelmek és italoknak szeretne hírverést Csinálni. K Kijev legújabb és legnaßrobb éttermének egyik különtermében esküvői vacsoráim készülődnek. Szállingóznak a családtagok, ismerősök és barátok. Belép a menyasszony —- alakja olyan, mintha francia manöken lenne — Közép- •magas, valószíniitlenül karcsú Őterekú, fekete hajú. szemei ferde vúsásuak. Fehér mini- csipke -uhában van. A vőlegény fekete ruhában, fehér jpsokornvakker. dobén — bar- másszőke hajú fiatalember. •■/ ß^nii n .......■ mi amrrssmsrnmmammmmmmmmm 4 Né nwsáa | 1967. december 2., szombat
