Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

Kinek jár több részesedés ? Ki kaphat jataiomszabadságot ? Vélemények, észrevételek az új kollektív szerződésről Mit ígér a jovo — 400 iss tervei alap fán Az Egri Dohánygyárban el­készült az ú;i koileKtív szer­ződés. a javaslatokat az üzemekben ismertették az emberekkel. Vajon a gyár „alkotmánya” hűen tükrözi a dolgozók várakozásét, jól szolgálja az új mechanizmus célkitűzéseit? Erre voltunk kíváncsiak, erről beszélget­tünk a gyár különböző be­osztású dolgozóival. A családanya Lepres Bernátné a szí-, varke.cy ár fásnál dolgozik. Két kislány anyja. — Ildi hat éves, most el­sős. Györgyi még csak há­rom éves. A férjem is itt dol­gozik a dohánygyárban. Itt ismerkedtünk meg, a gyár javaslatára kaptunk lakást a Gólya utcában. — Tehát tősgyökeres do­hánygyári csalad? — Igen, erre büszkék is vagyunk. — Mit tart a legfontosabb­nak az új kollektív szerző­désben? — Azt, hogy továbbra is gondoskodnak a családos dol­gozókról. A bölcsőde és a napközi is reggel fél hatkor nyit és este tél hétig marad­hatnak itt a gyerekek. Meg­marad a felsótárkányi üdü­lő is. nyáron két hetet tölt­hetnek ott a kicsik. Nem is tudom mi lenne, ha nem maradna meg a napközi! A férjem délelőtt'is. de én há­rom műszakban dolgozom. Kire hagynám, mi lenne a három éves Györgyikével egész délelőtt, amikor a fér­jem is és 's dolgozunk? Vagy hogyan magyaráznám meg a kicsinek, amikor éj­szakai műszak után reggel hatkor megyek haza, hogy délelőtt maradion csendben, ne kérjen se enni se játékot, mert anyukának főzés előtt egy kicsit aludni kell. — Nemcsak én. a gyárban mirdm "verekes anva azt mondja, hogy nagvon kell a napközis óvoda. Jó, hogy biztonságban tudjuk a gye­rekeket és aránylag olcsón, háromszori étkezést kapnak. A családosoknak nagy segít­ség. hogy a bölcsőde és a napközi fentarrásához a gyár továbbra is az eddigi mértékben hozzájárul. — Ha magán múlna, mit | változtatna? — Most vagy húsz asszony vette ki a több mint két éves szülei szabadságot. A böl­csőde nincs kihasználva, he­lyette napközit kellene szer­vezni. Ide járhatnának a két és fél évnél idősebb gyere­kek. Ha nagyobb lenne a napközi, több család gond­jain segíthetne a gyár. A lervosztáiyvezető Iványi Illés kettős megbí­zással vett részt az új kol­lektív szerződés előkészíté­sében. A tervosztály vezető­jeként arra ügyelt, hogy az új kollektív szerződés bizto­sítsa a megfelelő munkafel­tételeket. az eddiginél jobb erkölcsi és anyaei ösztönzési rendszert dolgozzanak ki. A szakszervezeti bizottság azt a feladatot adta a tervosz­tály vezetőjének, hogy a sza- badság'dő beszámításánál, a részesedési alap felosztásá­nál a dolgozók jogait érdem szerint, igazságosan érvé­nyesítsék. — Hogyan valósul meg mindez az új kollektív szer­ződésben? — Nagy könnyebbséget je­lentett, hogy a Magyar Do­hányipar idejében megküldte az ország minden dohány­gyárának egységesen aján­lott kollektív szerződés-min­tát. Ebben megállapítottak, hogy a dolgozók között fel­osztható forintokban az egyes gyáregységek 80 százalékban a béralar arányában, 20 szá- fca'ékhan oz iparág a nyere- ikégékez való bozzáiárulás <irányában részesülnek. — Bizonyára a dolgozók többsége egyetért azzal, hogy a régebbi dolgozók cs a kiváló eredményeket elérő szocialista brigádok többet kapjanak a részesedési alap­ból. A dohányiparban töl­tött 5, 10, 15 és 20 év után ugyanennyi szaza.ékkai töb­bet kapnak az emberek. -A szocialista brigádtagok az egyébként járó összegen fe­lül öt százalékot kapnak, a legjobb szocialista brigádot 2000. a legjobb szocialista üzemrészt 3000 forinttal ju­talmazzuk. Viszont egy napi igazolatlan mulasztás 2U -szá­zalékkal csökkenti a részese­dést. aki nedíg öt napot mu­laszt igazolatlanul, attól megvonják a részesedet. — Hogyan Javasolták a szabadság megállapítását? — A részesedési alap fel­osztásánál a dohányiparban tö'tött évek. a szabadság bp- *?7 á—O—pedt rr pv’ndep letöltött idő bf.s-ám t. Az ú.i fcol'ok+fv szerződés szerint a dohá-v’oarban letöltött 20 év után három nap, a há­rom legjobb szocialis+a bri­gád vezetőiének szintén há­rom nap juta'emszabadság jár. a Munka Törvényköny­vében megállapított mértéken felül. .Igazságosnak véltük, azért javasoltuk, hogy az idősebb dolgozóknak hosz- szabb legyen a felmondási idejük. A munkaviszonyban töltött tíz év után négy hét, 20 év után öt, harminc év után hat héttel növeltük a felmondási időt, Egy tialal lány Leibinger Rózsa két éve — közvetlenül az érettségi után — került a munkaügyi osz­tályra. Ö a gyár KlöZ-titká- ra. Vajon első hallásra mi ragadta meg legjobban az új kollektív szerződésből? — A 44 őhás munkahét. Jú­lius elsejétől minden máso­dik héten szabad szomba­tunk lesz. Minden fiatalnak több szabad ideje lösz. Ez a kulturális és a sport rendez­vények újabb lehetőségét je­lenti. A jövő évben én is többet tudok segíteni özvegy édesanyámnak. Zenét tanu­lok, de nyelvtanfolyamra is beiratkozhatom. Egyik kolle­ganőm férje Pesten tanul Ha vasárnap meglátogatta, délután indulhatott vissza. Jövőre az ilyen „távházas­ság” is könnyebb lesz, szín­házba. szórakozó he'vre me­hetnek. Ha valami közbejön, nem kell csonkítani az éves szabadságot, két hetet üdü­léssel. pihenéssel tölthetünk. \i fi/emorvos Dr. Ettre István több év­tizedet töltött el üzemorvos­ként az ország dohánygyá­raiban. Ezért kérdeztük meg. ho"v neki m’ tetsz'k és mit hiét-voi az új kollektív szer­ződésben. — Tárgyi'agesm állítha­tom. hogy jó az F.gri Do­hánygyár ecész.s-eügvi. szo­ciális ellátása. Megnyugtató, hogy az .új ho'Vktfv szerző­dés is nagy súlyt helyez er­re. De az idén és főleg jövő­re újabb gépeket szerelnek. Nagy a zsúfoltság és a fel­fordulás, közben termelni kell. Ilyen körülmények kö­zött fokozódik az idegesség a kapkodás, növekszik a ba­lesetveszély. Erre szeretném felhívni a figyelmet, fokozot­tabb mértékben vigyázni kell oz emberek testi épségére. Határozottabban utaljon er­re az új kollektív szerződés, tegyék lehetővé, hogy aka­dályoztatás esetén se csor­buljon a kereset. — A beszélgetések, az el­hangzott vélemények azt iga­zolják, hogy az Egri Dohány­gyár dolgozói elégedettek az új kollekív szerződéssel, jó munkát végeztek, akik annak előkészítésében dolgoztak. Másrészt megfontolandók az elhangzott javaslatok és ész­revételek. Mi lesz ezek sor­sa? A gyáregység kollektív szerződés függelékét már aláírta a szakszervezeti tit­kár és a gyár igazgatója. De az új kollektív szerződést élő jogszabályoknak tekintik. Az „alkotmány” betűit' az é'cthez ie-’rttják. Ez jó, ez megnyugtató. Or. Fazekas László Az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között, am kor valóságossá válik a szövetkezeti gazdaságok ön­állósága, ennek megfelelően nő a gazdasági vezetés cse­lekvési lehetősége, s ezzel együtt felelőssége — óhatat­lanul megnő a tervezés sze­repe is. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések és üzemi tervek elkészítésékor a lehet­séges változatok sokaságából kell kiválasztaniok az átlőtt üzem sajátosságainak, termé­szet; és közgazdasági adottsá­gainak legjobban megfelelő változatot, Helyesen válasz­tani viszont csak akkor le­het. ha megalapozott elem­zésekre, széles körű Informá­ciókra támaszkodnak a ter­vek készítői. Az Irányító szervek infor­mációs rendszerének már komoly hagyományai vannak. A termelőüzemek, a tsz-ek olyan jellegű tájékoztatásá­ban. mint amilyet az új hely­zet megkövetel, még szinte egyáltalán nincs tapasztalat, Pedig a tsz-tervezésnek el­engedhetetlen feltétele, hegy a tervezők Időben tájékozód­janak a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehető­sége' ről, a beruházások ala­kulásáról és egyéb, a mező- gazdaságot érintő gazdaság- polit'kai döntésekről a part­nerek elgondolásairól. A tsz-eknek azonban arra Is szükségük van, hogy egy­más elgondolásait, fejlesztési, termelési elképzeléseit is megismerjék. A termelőszö­vetkezeti szövetségek sokat segíthetnek a termelési prog­ramok egyeztetésében, azon­ban ezt a feladatot sajátos helyzetüknél fogva csak vi­szonylagos szűk körben tud­ják elvégezni. A népgazda­sági terveket, az általános or­szágos méretű előirányzato­kat közli a sajtó, a rádió. De fontos, hogy a tsz-ek tájéko­zódhassanak a szövetkezeti gazdaságok elgondolásairól és ennek birtokában határozzák meg saját gazdasági tevé­kenységüket. A mai informá­ciós lehetőségek mellett csak utólag, amikor a gazdasági döntések már visszavonha­tatlanok. derül ki, hogy a szövetkezeti gazdaságok ho­gyan, milyen irányban fej­lesztik gazdaságukat mit Kí­vánnak termelni. Ez is hoz­zájárul ahhoz az elég gyak­ran tapasztalt jelenséghez, hogy amíg bizonyos termé­kekből nem lehet kielégíteni az igényeket, más termékek­ből fölös készletek halmozód­nak fel vagy mennek tönkre. Ezért olyan nagy jelentő­ségű a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdaságta- ni Kutató Intézete által ké­szített tájékoztató amely a termelőszövetkezetek 1968. évi termelési és pénzügyi előirányzatairól nyújt tájé­koztatást. A tájékoztatás né­hány száz tsz elgondolásait összegezi, elemzi. A gazda­ság irányítóinak nyújtott in­formáció mellett a szövetke­zetek vezetői számára lehe­tőséget teremt előzetes elgon­dolásaik pontosítására, adott esetben — ha például az de­rül ki hogy valamilyen me­zőgazdasági termékből keve­sebbet vagy az igényeknél többet kívánnak termelni — az előtervek módosítására. A tsz-ek beküldött válaszá ból kiderül, hogy a szövetkeze­tek vezetői miként reagáltak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott központi döntésekre; lemérhető, hogy mennyiben élnek az új lehetőségekkel, hogy milyen mélyre hatolt a gazdaságirányítás új rendsze­rének szelleme. A mezőgazdasági ár- és pénzügyi intézkedések, a vál­tozó közgazdasági feltételek már éreztetik hatásukat. A szarvasmarha-tenyésztés és sertéstenyésztés fejlesztésére hozott intézkedések eredmé­nyeképpen határozottan fel­lendült a termelői kedv. A tsz-ek többségében a vágóser­tés- és vágómarha-nevelés, valamint a tejtermelés nö­velését tervezik. Ezeknek az e’gondolásoknak a realitását támasztják alá a termelés műszak - és tekarmáuybázi- sának megteremtését szolgáló tervek. A tsz-ek beszerzési és beruházási szándékából vilá­gosan Kiderül hogv a gépe­sítés mellett első helyen a szarvasmarha-, a sertésistálló építése iránt jelentkezik a legnagyobb érdeklődés Bizo- n?-os fokú előrelépés várható a szántóföldi takarmányter­melés fejlesztésében is. A tsz-ek a szálas és lédús ta­karmányok jelentős növelése mellett az őszi árpa termelé­sére fektetnek nagy súlyt az előirányzatokban. A tanul­mányozott termelőszövetke­zetek többsége az állatállo­mány növelését irányozta elő. A szarvasmarha-, a tehén-, a sertés- a juh- és a baromfi- állomány volumenében és arányaiban is növekszik. Megfigyelhető, hogv a szarvasmarha-tenyésztés, a lótartás, a szálastakarmány- termelés a zab- és a burgo­nyatermelés rovására, ese­tenként az ipari növények kárára fokozódik. A tsz-ek jelentős része a következő évben határozot­tan növelni kívánja a mák-, a rizs-, az étkezési borsó- a silókukorica- és a búzaterme­lést. Ugyanakkor több fontos gazdasági és kereskedelmi növénynél: a kukoricánál, a zöldségféléknél, a naprafor­gónál a cukorrépánál, a bur­gonyánál a dohánynál — hanyatlik a tsz-ek vállalkozó kedve. Érdekes tapasztalat, hogy bár úiabb tsz-ek terve­zek a zöldségtermelés beveze­tését, ez nem ellensúlyozza a termelést csökkentő törek­véseket. A termelőszövetkezetek a részesedés és a szövetkezeti jövedelem növelésére szá­mítanak. D. L. It ár fim heti nyerenégrénse/iedés Kcfejczték éics tervüket Kiemelkedő munkát vé­geztek ebben az évben a He­ves megyei Bútoripari Válla­lat dolgozói. Napokkal ez­előtt tefej-: lk év’s tervükét, s az év eleji vállalásaiknak is maradéktalanul eleget tet­tek. A szép eredmények mögött precíz, tervszerű, egyenletes munka áll. A ve Halat búto­rai nemcsak a hazai vásárlók. Hiába dolgozott már lassan két évtizede Daróczi a vál.a- latnál — és vagy tíz eszten­deje a gumijavítóban — még soha nem volt üdülni. Igaz, nem is kért soha beutalót. Mit. hogy nem kért! Hiába kínálták neki, még kérlelték is. — nem ment el soha. — Nem kell fizetnie sem­mit, kifizeti a szakszervezet... csak menjen el egyszer... — mondta az übé titkár. Daróczi a fejét rázta. — Még zsebpénzt is kap! —i mondta az igazgató. Daróczi ném ment. — Nagy szamár vagy te. Daróczi! — mondták a szak­társai. és legyintettek. — Nem tudja, mi a jó! — mondták a fiatalabbak. — Pedig micsoda csiniba­bák vannak ott! — kacsin­tottak a lelkesebbek. — Ki­váltképpen a Balcsinál! Oda el kell magának menni! Tíz évvel mecrfiatalodik! Daróczi*nem ment. Se Szo- boszlóra. sem Mátraházára, se a „Balcsi"-hoz. Fiatalodni se akart, a csinibabák se ér­dekelték. Nem számította magát az öregek közé, az asszonnyal is megvolt. A nyarait, a szabadságait ott­hon töltötte: galambjai nyu- lai, szerszámai között. A ga­lambok tudósa volt, nem egy kiállításon szerepeltek — nem is eredménytelenül — kis barátai. Egyszóval: Daróczi még nem volt üdülni soha. Igaz. egyre ritkábban ajánlgatták újabban a beutalót. — Úgyse megy...! Egyszer azonban, minden elérkezik a végéhez. A nyár is. érrpenséggn a fiot-Uág is a sikta is, a türelem is. Meg minden. etofiak * y x iLdísf»°t0r' És éppen, mert a kinálga- tás is elérkezett a végéhez, annál nagyobb volt a csodál­kozás és a felhorkanás, ami­kor a nyár közepén, egy iú- niusvégi napon. Daróczi az­zal állított be az übé titkár­hoz. — miközben némi za­varral egy cigarettára igyeke­zett rágyújtani. — hogy va­lamit kérni szeretne. — Adhatnátok egy beuta­lót... egy üdülési beutalót... A titkár egy pillanatra szinte kővé vált. aztán bele pirult a nagy csoda látásába, hallásába, majd felugrott az asztal mellől és felkiáltott: — Most szól? Éppen most? Annid ajánlqatás után? Felkapott egy aktacsomot az asztalán és újra ledobta. — Minden beutalót kiosz­tottunk! Meg kellene magát verni mint egy taknyos kölyköt! Most Daróczi állt megkö­vültén. — Mikor akar elmenni? — Hát... nem olyan sür­gős... Jó lesz később is... — Később, t’é'őhb! Mi az. hogy később? Mikor? — Hát... a télen is... A titkár leült a helyére. — De irigylem magát. Pis­ta bácsi! Milyen tréfás ember' Miért nem ezzel kezdte? Hát akkor meg vagyunk mentve! Adok magának egy olyat, amivel meg lesz elégedve... Dehát most már mondja meg. hogy jutott eszébe ez az egész üdülés? Üljön már le! Daróczi csak most ült le. — Hát... tulajdonképpen nem is... vagy hogy is mond­jam... szóval nem is én aka­rok elmenni... mert jó nekem otthon ha már befejeztem itt a gyárban a munkát... szó­val szeretek én otthon lenni, tenni-venni... hiszen tudod... A titkár várta, hogy mi is lesz a vége Daróczi szaki azonban tovább kacs'taringó- zott. — Nincs annál különb szó­rakozás, mint odahaza elbab­rálni a galambokkal nyálak­kal, fúrni-faragni a veran­dán... — Hát akkor.. ? — Szóval... azt már mond­tam. hogy nem én akarok menni. Így van. Nem *n aka­rok menni... vagyis ponto­sabban én nem akarok men­ni. de... — Mondja már. Pisla bá­tyáin! Így sose tudom meg .. — Ne Uire.macienkedJ. hi­szen mondom! Hát szóvá1... szégyen ide. szégyen oda, az asszony rámparancsolt, hogy el akar menni i'alahová hogy ő is kipróbálja, milyen íz nz üdülés.,, annyit beszélnek róla... És ö még nem volt túl a megye határán... — Dehát az asszonu egye­dül nem mehet. — ö azt akarta, hogy én is menjek, de... — iís maga nem akar men­ni? — Nem ni ! Eljártam ér. a háborúban sok vidéket, ide­haza is. meg mámii is. eleget láttam... — Pedig különben az psz- szonynak nem tudunk a-lni... Magának is el ke'l mennie. A Balatonhoz vagy a T’átrá- ba... a hegyekbe! — Hát ihik > • egy fene. Ha adtok kettőiden ik hát elme­gyek én is. Ha már mni/i-a erőszak a disznótor > edig tudod-e, hogy azt hitiem; te tudsz segítem rajic.m. — Hát nem segítettem Pista bátyám! >.i7n mi fog­ják érezni megvkat. hogy jö­vőre megint fogja kérni az üdülő jegyet. De nem biztos, hogy akkor kaphat-e — Na, látod! Azt hittem, hogy most se tulsz adni! Az­zal segítettel volna nekem! Hunyorított, ami azt je­lentette. hogy azért ne:n kell egészen komolyan venni amit mondott aztán határozott léptekkel indult kifelé. Ami­kor elment az ablak alatt, be- hnllatszott vidám fütyöré- szése. Antalfy István előtt, de a svájci, ausztriai, a nyugatnémet piacukon is ntegahtaK nety ültéi. oniumo- ra.Kdt egyre tóoo suUmdi országúén isméi ik, szeretni. Az év folyamán erogoaott, tai'taimase.ooa vtut, s ered­ni T-nvescOO ie;t u szocialista no nsavei.> :iy is a \„Uaiat- nál A ac go.ói. au epük ko- 4 l: KuiiUeK ei forintja aai a testvéri vietnami nép meg- segitesere s csatianoztaii a Nagy Októberi ózociansta forradalom oO. evioruuio.iá- nak tiszteieten. indított mun- kaverseuynez. Az ev etejen a vállalat vezetői külön pont­rendszert uoigozait ki a mun­ka verseny erteneitsere. né­hány nap múlva a legjobb brigádokat is megismerhet­jük. A múlt évben átszervezés miatt a vállalat nem fizetett nyerescgrészeseuést. Most a jó múmia alapján nárom heU nyeresegreszestdés „üti” majd valamennyi dolgozó markát. A Vdnaai íemioiiasa óta a legszuou ereumeiiyeaei mond­hatják most magukénak a ao, gozoic. Haszolgáltak, megdolgoztak érte. A Irffttcs .. • A gyöngyösi SZTK rende­lőint taet joidszmtjén egy fenymep hirdeti a falon, hogy a Váltó- és Kitérö- gyarió UV. véradói 1967. május 22-én mintegy 104-en 35 liter vért adtak. Valószínűleg a váltógyár dolgozói is adtak vért, ezért dicseret és megbecsülés il­leti őket. Ám az előcsar­nokban kifüggesztett cso­portkép a visontai Thorez Külszíni Bányaüzem vér­adóit ábrázolja. Helyes lenne tehát, ha vagy a. szöveget, vagy á fényképet kicserélnék...! (Láczik)

Next

/
Thumbnails
Contents