Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-13 / 294. szám
Kinek jár több részesedés ? Ki kaphat jataiomszabadságot ? Vélemények, észrevételek az új kollektív szerződésről Mit ígér a jovo — 400 iss tervei alap fán Az Egri Dohánygyárban elkészült az ú;i koileKtív szerződés. a javaslatokat az üzemekben ismertették az emberekkel. Vajon a gyár „alkotmánya” hűen tükrözi a dolgozók várakozásét, jól szolgálja az új mechanizmus célkitűzéseit? Erre voltunk kíváncsiak, erről beszélgettünk a gyár különböző beosztású dolgozóival. A családanya Lepres Bernátné a szí-, varke.cy ár fásnál dolgozik. Két kislány anyja. — Ildi hat éves, most elsős. Györgyi még csak három éves. A férjem is itt dolgozik a dohánygyárban. Itt ismerkedtünk meg, a gyár javaslatára kaptunk lakást a Gólya utcában. — Tehát tősgyökeres dohánygyári csalad? — Igen, erre büszkék is vagyunk. — Mit tart a legfontosabbnak az új kollektív szerződésben? — Azt, hogy továbbra is gondoskodnak a családos dolgozókról. A bölcsőde és a napközi is reggel fél hatkor nyit és este tél hétig maradhatnak itt a gyerekek. Megmarad a felsótárkányi üdülő is. nyáron két hetet tölthetnek ott a kicsik. Nem is tudom mi lenne, ha nem maradna meg a napközi! A férjem délelőtt'is. de én három műszakban dolgozom. Kire hagynám, mi lenne a három éves Györgyikével egész délelőtt, amikor a férjem is és 's dolgozunk? Vagy hogyan magyaráznám meg a kicsinek, amikor éjszakai műszak után reggel hatkor megyek haza, hogy délelőtt maradion csendben, ne kérjen se enni se játékot, mert anyukának főzés előtt egy kicsit aludni kell. — Nemcsak én. a gyárban mirdm "verekes anva azt mondja, hogy nagvon kell a napközis óvoda. Jó, hogy biztonságban tudjuk a gyerekeket és aránylag olcsón, háromszori étkezést kapnak. A családosoknak nagy segítség. hogy a bölcsőde és a napközi fentarrásához a gyár továbbra is az eddigi mértékben hozzájárul. — Ha magán múlna, mit | változtatna? — Most vagy húsz asszony vette ki a több mint két éves szülei szabadságot. A bölcsőde nincs kihasználva, helyette napközit kellene szervezni. Ide járhatnának a két és fél évnél idősebb gyerekek. Ha nagyobb lenne a napközi, több család gondjain segíthetne a gyár. A lervosztáiyvezető Iványi Illés kettős megbízással vett részt az új kollektív szerződés előkészítésében. A tervosztály vezetőjeként arra ügyelt, hogy az új kollektív szerződés biztosítsa a megfelelő munkafeltételeket. az eddiginél jobb erkölcsi és anyaei ösztönzési rendszert dolgozzanak ki. A szakszervezeti bizottság azt a feladatot adta a tervosztály vezetőjének, hogy a sza- badság'dő beszámításánál, a részesedési alap felosztásánál a dolgozók jogait érdem szerint, igazságosan érvényesítsék. — Hogyan valósul meg mindez az új kollektív szerződésben? — Nagy könnyebbséget jelentett, hogy a Magyar Dohányipar idejében megküldte az ország minden dohánygyárának egységesen ajánlott kollektív szerződés-mintát. Ebben megállapítottak, hogy a dolgozók között felosztható forintokban az egyes gyáregységek 80 százalékban a béralar arányában, 20 szá- fca'ékhan oz iparág a nyere- ikégékez való bozzáiárulás <irányában részesülnek. — Bizonyára a dolgozók többsége egyetért azzal, hogy a régebbi dolgozók cs a kiváló eredményeket elérő szocialista brigádok többet kapjanak a részesedési alapból. A dohányiparban töltött 5, 10, 15 és 20 év után ugyanennyi szaza.ékkai többet kapnak az emberek. -A szocialista brigádtagok az egyébként járó összegen felül öt százalékot kapnak, a legjobb szocialista brigádot 2000. a legjobb szocialista üzemrészt 3000 forinttal jutalmazzuk. Viszont egy napi igazolatlan mulasztás 2U -százalékkal csökkenti a részesedést. aki nedíg öt napot mulaszt igazolatlanul, attól megvonják a részesedet. — Hogyan Javasolták a szabadság megállapítását? — A részesedési alap felosztásánál a dohányiparban tö'tött évek. a szabadság bp- *?7 á—O—pedt rr pv’ndep letöltött idő bf.s-ám t. Az ú.i fcol'ok+fv szerződés szerint a dohá-v’oarban letöltött 20 év után három nap, a három legjobb szocialis+a brigád vezetőiének szintén három nap juta'emszabadság jár. a Munka Törvénykönyvében megállapított mértéken felül. .Igazságosnak véltük, azért javasoltuk, hogy az idősebb dolgozóknak hosz- szabb legyen a felmondási idejük. A munkaviszonyban töltött tíz év után négy hét, 20 év után öt, harminc év után hat héttel növeltük a felmondási időt, Egy tialal lány Leibinger Rózsa két éve — közvetlenül az érettségi után — került a munkaügyi osztályra. Ö a gyár KlöZ-titká- ra. Vajon első hallásra mi ragadta meg legjobban az új kollektív szerződésből? — A 44 őhás munkahét. Július elsejétől minden második héten szabad szombatunk lesz. Minden fiatalnak több szabad ideje lösz. Ez a kulturális és a sport rendezvények újabb lehetőségét jelenti. A jövő évben én is többet tudok segíteni özvegy édesanyámnak. Zenét tanulok, de nyelvtanfolyamra is beiratkozhatom. Egyik kolleganőm férje Pesten tanul Ha vasárnap meglátogatta, délután indulhatott vissza. Jövőre az ilyen „távházasság” is könnyebb lesz, színházba. szórakozó he'vre mehetnek. Ha valami közbejön, nem kell csonkítani az éves szabadságot, két hetet üdüléssel. pihenéssel tölthetünk. \i fi/emorvos Dr. Ettre István több évtizedet töltött el üzemorvosként az ország dohánygyáraiban. Ezért kérdeztük meg. ho"v neki m’ tetsz'k és mit hiét-voi az új kollektív szerződésben. — Tárgyi'agesm állíthatom. hogy jó az F.gri Dohánygyár ecész.s-eügvi. szociális ellátása. Megnyugtató, hogy az .új ho'Vktfv szerződés is nagy súlyt helyez erre. De az idén és főleg jövőre újabb gépeket szerelnek. Nagy a zsúfoltság és a felfordulás, közben termelni kell. Ilyen körülmények között fokozódik az idegesség a kapkodás, növekszik a balesetveszély. Erre szeretném felhívni a figyelmet, fokozottabb mértékben vigyázni kell oz emberek testi épségére. Határozottabban utaljon erre az új kollektív szerződés, tegyék lehetővé, hogy akadályoztatás esetén se csorbuljon a kereset. — A beszélgetések, az elhangzott vélemények azt igazolják, hogy az Egri Dohánygyár dolgozói elégedettek az új kollekív szerződéssel, jó munkát végeztek, akik annak előkészítésében dolgoztak. Másrészt megfontolandók az elhangzott javaslatok és észrevételek. Mi lesz ezek sorsa? A gyáregység kollektív szerződés függelékét már aláírta a szakszervezeti titkár és a gyár igazgatója. De az új kollektív szerződést élő jogszabályoknak tekintik. Az „alkotmány” betűit' az é'cthez ie-’rttják. Ez jó, ez megnyugtató. Or. Fazekas László Az új gazdasági mechanizmus körülményei között, am kor valóságossá válik a szövetkezeti gazdaságok önállósága, ennek megfelelően nő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, s ezzel együtt felelőssége — óhatatlanul megnő a tervezés szerepe is. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések és üzemi tervek elkészítésékor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztaniok az átlőtt üzem sajátosságainak, természet; és közgazdasági adottságainak legjobban megfelelő változatot, Helyesen választani viszont csak akkor lehet. ha megalapozott elemzésekre, széles körű Információkra támaszkodnak a tervek készítői. Az Irányító szervek információs rendszerének már komoly hagyományai vannak. A termelőüzemek, a tsz-ek olyan jellegű tájékoztatásában. mint amilyet az új helyzet megkövetel, még szinte egyáltalán nincs tapasztalat, Pedig a tsz-tervezésnek elengedhetetlen feltétele, hegy a tervezők Időben tájékozódjanak a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetősége' ről, a beruházások alakulásáról és egyéb, a mező- gazdaságot érintő gazdaság- polit'kai döntésekről a partnerek elgondolásairól. A tsz-eknek azonban arra Is szükségük van, hogy egymás elgondolásait, fejlesztési, termelési elképzeléseit is megismerjék. A termelőszövetkezeti szövetségek sokat segíthetnek a termelési programok egyeztetésében, azonban ezt a feladatot sajátos helyzetüknél fogva csak viszonylagos szűk körben tudják elvégezni. A népgazdasági terveket, az általános országos méretű előirányzatokat közli a sajtó, a rádió. De fontos, hogy a tsz-ek tájékozódhassanak a szövetkezeti gazdaságok elgondolásairól és ennek birtokában határozzák meg saját gazdasági tevékenységüket. A mai információs lehetőségek mellett csak utólag, amikor a gazdasági döntések már visszavonhatatlanok. derül ki, hogy a szövetkezeti gazdaságok hogyan, milyen irányban fejlesztik gazdaságukat mit Kívánnak termelni. Ez is hozzájárul ahhoz az elég gyakran tapasztalt jelenséghez, hogy amíg bizonyos termékekből nem lehet kielégíteni az igényeket, más termékekből fölös készletek halmozódnak fel vagy mennek tönkre. Ezért olyan nagy jelentőségű a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdaságta- ni Kutató Intézete által készített tájékoztató amely a termelőszövetkezetek 1968. évi termelési és pénzügyi előirányzatairól nyújt tájékoztatást. A tájékoztatás néhány száz tsz elgondolásait összegezi, elemzi. A gazdaság irányítóinak nyújtott információ mellett a szövetkezetek vezetői számára lehetőséget teremt előzetes elgondolásaik pontosítására, adott esetben — ha például az derül ki hogy valamilyen mezőgazdasági termékből kevesebbet vagy az igényeknél többet kívánnak termelni — az előtervek módosítására. A tsz-ek beküldött válaszá ból kiderül, hogy a szövetkezetek vezetői miként reagáltak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott központi döntésekre; lemérhető, hogy mennyiben élnek az új lehetőségekkel, hogy milyen mélyre hatolt a gazdaságirányítás új rendszerének szelleme. A mezőgazdasági ár- és pénzügyi intézkedések, a változó közgazdasági feltételek már éreztetik hatásukat. A szarvasmarha-tenyésztés és sertéstenyésztés fejlesztésére hozott intézkedések eredményeképpen határozottan fellendült a termelői kedv. A tsz-ek többségében a vágósertés- és vágómarha-nevelés, valamint a tejtermelés növelését tervezik. Ezeknek az e’gondolásoknak a realitását támasztják alá a termelés műszak - és tekarmáuybázi- sának megteremtését szolgáló tervek. A tsz-ek beszerzési és beruházási szándékából világosan Kiderül hogv a gépesítés mellett első helyen a szarvasmarha-, a sertésistálló építése iránt jelentkezik a legnagyobb érdeklődés Bizo- n?-os fokú előrelépés várható a szántóföldi takarmánytermelés fejlesztésében is. A tsz-ek a szálas és lédús takarmányok jelentős növelése mellett az őszi árpa termelésére fektetnek nagy súlyt az előirányzatokban. A tanulmányozott termelőszövetkezetek többsége az állatállomány növelését irányozta elő. A szarvasmarha-, a tehén-, a sertés- a juh- és a baromfi- állomány volumenében és arányaiban is növekszik. Megfigyelhető, hogv a szarvasmarha-tenyésztés, a lótartás, a szálastakarmány- termelés a zab- és a burgonyatermelés rovására, esetenként az ipari növények kárára fokozódik. A tsz-ek jelentős része a következő évben határozottan növelni kívánja a mák-, a rizs-, az étkezési borsó- a silókukorica- és a búzatermelést. Ugyanakkor több fontos gazdasági és kereskedelmi növénynél: a kukoricánál, a zöldségféléknél, a napraforgónál a cukorrépánál, a burgonyánál a dohánynál — hanyatlik a tsz-ek vállalkozó kedve. Érdekes tapasztalat, hogy bár úiabb tsz-ek tervezek a zöldségtermelés bevezetését, ez nem ellensúlyozza a termelést csökkentő törekvéseket. A termelőszövetkezetek a részesedés és a szövetkezeti jövedelem növelésére számítanak. D. L. It ár fim heti nyerenégrénse/iedés Kcfejczték éics tervüket Kiemelkedő munkát végeztek ebben az évben a Heves megyei Bútoripari Vállalat dolgozói. Napokkal ezelőtt tefej-: lk év’s tervükét, s az év eleji vállalásaiknak is maradéktalanul eleget tettek. A szép eredmények mögött precíz, tervszerű, egyenletes munka áll. A ve Halat bútorai nemcsak a hazai vásárlók. Hiába dolgozott már lassan két évtizede Daróczi a vál.a- latnál — és vagy tíz esztendeje a gumijavítóban — még soha nem volt üdülni. Igaz, nem is kért soha beutalót. Mit. hogy nem kért! Hiába kínálták neki, még kérlelték is. — nem ment el soha. — Nem kell fizetnie semmit, kifizeti a szakszervezet... csak menjen el egyszer... — mondta az übé titkár. Daróczi a fejét rázta. — Még zsebpénzt is kap! —i mondta az igazgató. Daróczi ném ment. — Nagy szamár vagy te. Daróczi! — mondták a szaktársai. és legyintettek. — Nem tudja, mi a jó! — mondták a fiatalabbak. — Pedig micsoda csinibabák vannak ott! — kacsintottak a lelkesebbek. — Kiváltképpen a Balcsinál! Oda el kell magának menni! Tíz évvel mecrfiatalodik! Daróczi*nem ment. Se Szo- boszlóra. sem Mátraházára, se a „Balcsi"-hoz. Fiatalodni se akart, a csinibabák se érdekelték. Nem számította magát az öregek közé, az asszonnyal is megvolt. A nyarait, a szabadságait otthon töltötte: galambjai nyu- lai, szerszámai között. A galambok tudósa volt, nem egy kiállításon szerepeltek — nem is eredménytelenül — kis barátai. Egyszóval: Daróczi még nem volt üdülni soha. Igaz. egyre ritkábban ajánlgatták újabban a beutalót. — Úgyse megy...! Egyszer azonban, minden elérkezik a végéhez. A nyár is. érrpenséggn a fiot-Uág is a sikta is, a türelem is. Meg minden. etofiak * y x iLdísf»°t0r' És éppen, mert a kinálga- tás is elérkezett a végéhez, annál nagyobb volt a csodálkozás és a felhorkanás, amikor a nyár közepén, egy iú- niusvégi napon. Daróczi azzal állított be az übé titkárhoz. — miközben némi zavarral egy cigarettára igyekezett rágyújtani. — hogy valamit kérni szeretne. — Adhatnátok egy beutalót... egy üdülési beutalót... A titkár egy pillanatra szinte kővé vált. aztán bele pirult a nagy csoda látásába, hallásába, majd felugrott az asztal mellől és felkiáltott: — Most szól? Éppen most? Annid ajánlqatás után? Felkapott egy aktacsomot az asztalán és újra ledobta. — Minden beutalót kiosztottunk! Meg kellene magát verni mint egy taknyos kölyköt! Most Daróczi állt megkövültén. — Mikor akar elmenni? — Hát... nem olyan sürgős... Jó lesz később is... — Később, t’é'őhb! Mi az. hogy később? Mikor? — Hát... a télen is... A titkár leült a helyére. — De irigylem magát. Pista bácsi! Milyen tréfás ember' Miért nem ezzel kezdte? Hát akkor meg vagyunk mentve! Adok magának egy olyat, amivel meg lesz elégedve... Dehát most már mondja meg. hogy jutott eszébe ez az egész üdülés? Üljön már le! Daróczi csak most ült le. — Hát... tulajdonképpen nem is... vagy hogy is mondjam... szóval nem is én akarok elmenni... mert jó nekem otthon ha már befejeztem itt a gyárban a munkát... szóval szeretek én otthon lenni, tenni-venni... hiszen tudod... A titkár várta, hogy mi is lesz a vége Daróczi szaki azonban tovább kacs'taringó- zott. — Nincs annál különb szórakozás, mint odahaza elbabrálni a galambokkal nyálakkal, fúrni-faragni a verandán... — Hát akkor.. ? — Szóval... azt már mondtam. hogy nem én akarok menni. Így van. Nem *n akarok menni... vagyis pontosabban én nem akarok menni. de... — Mondja már. Pisla bátyáin! Így sose tudom meg .. — Ne Uire.macienkedJ. hiszen mondom! Hát szóvá1... szégyen ide. szégyen oda, az asszony rámparancsolt, hogy el akar menni i'alahová hogy ő is kipróbálja, milyen íz nz üdülés.,, annyit beszélnek róla... És ö még nem volt túl a megye határán... — Dehát az asszonu egyedül nem mehet. — ö azt akarta, hogy én is menjek, de... — iís maga nem akar menni? — Nem ni ! Eljártam ér. a háborúban sok vidéket, idehaza is. meg mámii is. eleget láttam... — Pedig különben az psz- szonynak nem tudunk a-lni... Magának is el ke'l mennie. A Balatonhoz vagy a T’átrá- ba... a hegyekbe! — Hát ihik > • egy fene. Ha adtok kettőiden ik hát elmegyek én is. Ha már mni/i-a erőszak a disznótor > edig tudod-e, hogy azt hitiem; te tudsz segítem rajic.m. — Hát nem segítettem Pista bátyám! >.i7n mi fogják érezni megvkat. hogy jövőre megint fogja kérni az üdülő jegyet. De nem biztos, hogy akkor kaphat-e — Na, látod! Azt hittem, hogy most se tulsz adni! Azzal segítettel volna nekem! Hunyorított, ami azt jelentette. hogy azért ne:n kell egészen komolyan venni amit mondott aztán határozott léptekkel indult kifelé. Amikor elment az ablak alatt, be- hnllatszott vidám fütyöré- szése. Antalfy István előtt, de a svájci, ausztriai, a nyugatnémet piacukon is ntegahtaK nety ültéi. oniumo- ra.Kdt egyre tóoo suUmdi országúén isméi ik, szeretni. Az év folyamán erogoaott, tai'taimase.ooa vtut, s eredni T-nvescOO ie;t u szocialista no nsavei.> :iy is a \„Uaiat- nál A ac go.ói. au epük ko- 4 l: KuiiUeK ei forintja aai a testvéri vietnami nép meg- segitesere s csatianoztaii a Nagy Októberi ózociansta forradalom oO. evioruuio.iá- nak tiszteieten. indított mun- kaverseuynez. Az ev etejen a vállalat vezetői külön pontrendszert uoigozait ki a munka verseny erteneitsere. néhány nap múlva a legjobb brigádokat is megismerhetjük. A múlt évben átszervezés miatt a vállalat nem fizetett nyerescgrészeseuést. Most a jó múmia alapján nárom heU nyeresegreszestdés „üti” majd valamennyi dolgozó markát. A Vdnaai íemioiiasa óta a legszuou ereumeiiyeaei mondhatják most magukénak a ao, gozoic. Haszolgáltak, megdolgoztak érte. A Irffttcs .. • A gyöngyösi SZTK rendelőint taet joidszmtjén egy fenymep hirdeti a falon, hogy a Váltó- és Kitérö- gyarió UV. véradói 1967. május 22-én mintegy 104-en 35 liter vért adtak. Valószínűleg a váltógyár dolgozói is adtak vért, ezért dicseret és megbecsülés illeti őket. Ám az előcsarnokban kifüggesztett csoportkép a visontai Thorez Külszíni Bányaüzem véradóit ábrázolja. Helyes lenne tehát, ha vagy a. szöveget, vagy á fényképet kicserélnék...! (Láczik)
