Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

j; Az ud­var, ahol éu lünk, ilyei „Volt a közép­korban is. ft kőburkolat ■ eredeti. : Ez a várud Tvar. Vasta, .főfalak négy ,-^ZÖgfc zárja ;A háttér a jgpátrai hegy- sor, mely ked­vesen, mér- . téktartóan -gubbaszt itt. legnagyobb inagassága is ;8Sak pár száz JJlétar, önné: jíekint alá a ,V Messzelátó hegy egyik nyúlványa, a $seréna. Las- SÚdan csordo­gál a furcsa nevű patak, as ördög vá­lyú. Vize va­laha két ágra szakadva foly­ta körül a magas fala­kat, elmocsarasítva a lapos rétséget, merre ember lo­vastól is aligha merészke­dett, ‘vA megásott várárok felett iierendahíd ível, pontosan azon a helyen, ahol a fel- ‘ yanóhidat mozgatták. Az ember szinte várja, hogy lö­vés csattan, s a falszoros mögül lovasok vágtatnak elő; kincset elorzó rablók, kalandor lovasok. Decemberi eső cseppjei csapkodják a ré­gi köveket. Szél zúg a gótstí- lű vártemplom tornya alól, mint mélytorkú, monoton ritmusú ősorgona. A temp­lom megmaradt tornyának tetején gólyafészek. Tréfá­san úgy mondják a kisná- naiak, a „vékony” torony la­klója hozza a kislányokat. Járjuk az esőmosta várat. A történelemben járunk. Kövek őrzik a volt időket, sárgult fóliánsok és annale- sek, amelyeket évszázadok dulásai, pusztításai megkí­méltek. Vén itt minden. A Csobánkák vára volt ez, ki­ket a birtokban sokan válto­gattak, gazdálkodás után élő főurak és rabló lovagok. NagyszerüHekvése •— ország­út mentén magasodik —, mint a krónika feljegyezte, egy Enzinger nevű rablólo­vagot arra serkenté, hogy foglalja el a várat. Legin­kább a Kompolthyakat em­legethetjük tulajdonosai kö­zül, az Országh famíliát és Losonczy Istvánt, aki annak idején a várat „albérletbe” adta Móré Lászlónak, s emez szerez aztán történelmi ne­vezetességet Nána várán ak. .Nyugtalan természetű, erő­szakos embernek "':t;k Mó­rét, ki rablásaival szerzett magának nagy vagyont, hír­hedtséget és sok-sok ellensé­get Nánán sem tudott békén maradni, gyakori Dortyázá- saival sok borsot tört a törö­kök orra a!á. Mikor Báli bu­dai basának Belgrádba menő embereit elfogta és kirabolta, betelt számára a pohár, s Kászon basával szövetkezve, együtt indultak Nánát meg- ostromolni, tekintélyes sereg élén. , Istvánfi Miklós, történet­író, ki az idő táján volt pár éves fiúcska, a vár és Móré vesztét későbben megírta: , „,., Midőn a törökök a várat faltörő ágyúikból egy­re lóvék, a romlott régi fal ellent nem állhatván, dülle- dezni kezdett, ■ Móré... a megadásról kezdett a török­kel alkudozni.” A törökök a-' alkura nem hallottak, s erő­vel is megvették a várat. „Móré arany- s ezüstpénzi hányt a törökök közé. ön­célból, hogy még ezek azrt kapkodják, ő menekül, de késő, ravaszságával mit sem nyerve, a törökök a *alakon át benyomultak, a kevés védőt ■megölték, s Mórét két fiá­val elfogván, Báli elébe ve­zették ... A vár nehogy a j latrok barlangjául szo'gál- \ jón, földig lerontetett. csa le rúmi"i mar-dván föl.” Aló- r.?t' p v‘ lantinár>>o­)vi hptMronv zár­1 Smím 1867. december 9., szombat mJ* *•« »*****»*« »j» »*»»** •** **♦ «*« •*« i NANA A Igény és lehetőség Beszélgetések a pályaválasztásról Kilátás az öregtoriuiyból. ták, s jóllehet, a szabadulás reménvében az izJámi hitre is áttértek, a rablóvezér a rabságban "tisztult el. Envik fiáról tudunk csak, aki ké­sőbb kapudzsi basa lett, Nána várát még többen birt' les esemény azon­ban nevéhez már nem kötő­dött, napjainkig valóban csak romjaiban maradt fenn. Próbálkoztak u—an ásatá­sokkal, 1941-ben, a községi leventék, de inkább ne tet­ték volna. Akkor kerüli elő a földből Kompolthy László 1428-ból való feliratos szép sírköve, ami el is tűnt. Há­ború után a várat kőbányá­nak tekintették, köveit el­hordták a parasztok, beépí­tették portáikba. Ki tudja, melyik ház fundamentumá­ba került az értékes sírkő is? 1962-ben fogtak hozzá a kisnánai vár feltárási mun­káihoz. öt éven át vallatták a régi donzsonokat, vártor- nyekat. s a föld mélyét. Nagy izgalomban élt a fa­lu várták, mikor kerül elő Móré kjnese. Istvánfi szerint a kincseket a török vitte magával 1543-ban, a vár veszésekor: „Kincse, drágasága — írta —. mely rablásból került, az ellenség prédájául esett, mit azonban Báli cs Kászon azoktól, kik azt elrejtek, nagy kínzások közt, magoknak r-- lek meg.” A régészásó azonban mén mirld'g talált a 'ö’dben a kincsből keveset: öhb I. Ferdinárd-kori ezüstpénzt, Zs:gmond-kori kis ezüstpén- zef~et. Mátvás-kor? arnnvfo- rintot és még játék zsetont is. És előkerültek a földből más értékes leletek: kony’iaeJé- nyek, ajtózárak, ép golyó­öntő-fogó, nyílhegyeik, kerá- I miatárgyak stb. Nagyméretű ovális kő, j egyik oldalán sík dombormű.: Kamaszfiút vagy talán nőt j ábrázol. Páratlan lelet, ha- j zai románkori, nyugati hatá- j sú épületszobrászatunk anya- i gába be sem illeszthető. Már korábban megvolt a szándék, hogy múzeumai rendeznek be a vár terüle­tűt ; ez most i Heves me­gyei Múzeumi S'er vezet véd­nök.'égé alatt meg is val'-s.il A múzeumnak a „vastag”- torony, az öregtorony ad he­lyet: a torony földszintjén a birtoklástörténeiCt mutatják be, s a torony három emele­tén a várépítés történetének, a vár mindennapi életének dokumentumait, valamint a temető-templom leleteit he­lyezik el. A feltárt palota- részben lesz a kőtár, s a vár pincéjében a község és a környék szőlő- és bor’-"'tú­rájának eszközei kapnak he­lyet. Csupa vonzó látványos­ság várja majd itt a látoga­tókat. Harang kon dúl r faluban. Dél van. A mélyöblű harang szava körüllengi a vártemp­lom régi tornyát, s mikor az utolsó kondulás <Ss ’ a szél zúg fel újra a szentély romfa’ai között, mint mélytorkú, monoton ritmusú ősorsona. Pataky Dezső Az iskolákból kikerülő fia­talok elhelyezkedési lehetősé­geiről, a pályaválasztás idő­szerű kérdéseiről beszélget­tünk dr. Jenovay Jenővel, az Országos Pályaválasztási Ta­nács titkárával, dr. Riták Bálnával, a Munkaügyi Mi­nisztérium pályaválasztási osztályának munkatársával és dr. Komári Endrével, a He­ves megyei Pályaválasztási Tanács titkárával. Alkalmazkodjon élet az is — A közeljövőben milyen szakmára lesz a legnagyobb szükség? — kérdeztük dr. Je­novay Jenőtől. — Az eddigiekhez képest az elkövetkező négy-öt esz­tendőben alapvető változás nem várható, esetleg csak a mezőgazdaságban. Növekszik a szakmunkásigény itt. külö­nösen az ipari jellegű munka- területeken. A legnagyobb „étvágyú” szakmák: növény- termesztő, állatteryésztő. Ez évente 14 ezer iskolából kike­rülő fiatal felvételét jelenti. Az iparban évi 10 ezer laka­tos, 4 ezer kőműves, 4 ezer villanyszerelő, 3 ezer eszter­gályos, 250Q műszerész beis- k lnzá-\.ra lenne szükség. Mindezek mellett az iparban 15 ezer betanított munkásra lenne igény, szintén évente. — Okoz-e gondot a későb­biekben a foglalkoztatás? — Az új gazdasági mecha­nizmusban is tervezik a fog­lalkoztatottság további növe­lését. Persze nem vágtató ütemben, hanem az ’fények figyelembevételével. A követ­kező négy esztendő alatt az általános és középiskolákból kikerülő fiatalok számával 20 százalékos létszámnövekedés várható. A felmérések szerint azonban már 1971-től, két év­tizedig, ugyanezzel a száza­lékkal kevesebb lesz. Nem a számok, hanem a hirtelen, lö­késszerű hullám jelenthet problémát a foglalkoztatott­ságban. Ma a valóságos mun­kaerő-szükséglet és az után­pótlás közötti aránnyal van baj. Vagy egy másik problé­ma: az iparban több mint 400 ezer olyan munkás dolgozik, aki még csak közelében sincs gépnek. A nehéz fizikai meg­terhelést jelentő munkahely nem népszerű a munkát kere­sők körében, itt az életnek kell aLkalmazkodnia, méghoz­zá sürgősen, mert nincs mun­kaerő-forrás. „Kartoték" nyolc, vagy tizenkét éven át A pályaválasztás pszicholó­giai kérdéseiről dr. Bitók Pálné beszélt. A téma hatal­mas és az alanyok szempont­jából mindig változó területet ölel át. — Mi a legfontosabb a fel­világosításban? — Elsősorban az, hogy idő­ben elkezdjék a gyerekeknél a pályára való felkészítést, ne az utolsó pillanatban. A fel­világosítás legyen őszinte, ne csak a „fényes” oldalt mutas­suk nekik, mert csalódást okozhatunk. Az is fontos, hogy egyes szakmákról a szakmáját elhivatottsággal, szeretettel művelő ember be­széljen. Az egyik üzemben munkadarabok edzéséről ér­deklődtem. „Nem nagy dolog — mondta az egyik munkás — beteszi az ember a kemen­cébe, aztán a technológiai utasítást a kezébe veszi, s megnézi, mikor kell kiven­ni...” Egy idősebb szakmun­kás ugyanerről a munkáról úgy beszélt, hogy szinte ma­gam is kedvet kaptam hozzá. Azzal érjük el a legjobb ha­tást, ha nemcsak a propaian- dada eszközeit használjuk fel, hanem az élmény erejével igyekszünk hatni a pályavá­lasztókra. Ezernégyszáz szakképzetlen lány . . . Heves megyei Pályaválasz­tási Tanács titkára, dr. Ko­mári Endre néhány „megyei” kérdésről beszélt. — 1967-ben 5200 fiatal vég­zett a megye általános isko­láiban, akiknek négyötöde to­vább tanult. A gimnáziumok­ba 1218 diákot vettek fel. Igen sok a lány, akik az álta­lános és középiskolákból ki­kerülve szakképesítés nélkül várják a munkalehetőségeket Számuk körülbelül ezernégy­száz. Elhelyezésük sok gon­dot jelent — Milyen lehetőségek van­nak? — Az olyan jellegű üzemek szaporításával lehet segíteni elsősorban, ahol munkát'ta- lálnak a lányok. Ilyeneket már többet ismerünk a me­gyében, mint a gyöngyösi diódagyár, vagy az egri ru­haipari ktsz. De a hatvani gombüzem is jelentős a női munkaerő foglalkoztatottsá­gában. Sokat jelent Egerben a VILATI, vagy Bélapátfalván és Pétervásárán az új köny- nyűipari üzem. — Milyen tervek foglalkoz­tatják a pályaválasztási taná­csot'a további munkában? — Állandó ielleeű pályavá­lasztási vándorkiállítást sze­retnénk i’endezni, amelv a különböző szakmákat alkal­mas formában szemléltetné. Arra is gondoltunk — ezzel a tervvel más megyében is fog­lalkoznak már —, hogy egy pályaalkalmasságot vizsgáló laboratóriumot rendezzünk be. Ezzel elsőisorban a sokol­dalú érdeklődésű fiataloknak nyújtanánk segítséget. Ezek még csak tervek. Nemsokára mf''’i“lenik az úi Hadvá- n” -k. amelv a pályaválasz­tási tanácsadásban nyújthat segítsége* a pedagógusoknak és a szülőknek is. (hátai) KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK RIPORTSOROZATA: 4. Puskák és rákéiák védekezés is csak úgy hatá­sos, ha korszerű a védelem haditechnikája. Vietnamban minden ember tudja: védel­mük erősítésében felbecsülhe­tetlen segítséget kapnak a Szovjetuniótól. Az egyik ame­rikai katonai jelentés szerint Hanoit és Haiphongot több mint 200 kilövőhelyről védik a rakéták. S a vietnamiak megtanultak bánni a korszerű fegyverekkel. A veszélytől felborzolt ide­gek érzékenyen reagálnak mindenre, de különösen a re­pülőgép zúgásra. Hányszor összerezzentem, amikor gé­pek hangját hallottam. Viet­nami bP’’-*cirr| m O Ttat­Puskások. Több mint két­millió milicista áll fegyver­ben. Idősek, fiatalok, asszo­nyok, lányok. Az első légitá­madás, amit Vietnamban át­éltem, úgy talált, hogy éppen reggelihez készültem a szálló­ban. Asztalomnál állt a ked­ves és csinos felszplgálőlány. Ekkor üvöltött fel a sziréna. Az óvóhelyre igyekeztem, ta­lán még egy perc sem telt el, az én felszolgáló ismerősöm már sisakkal a feien, kezében puskával elfoglalta őrhelyét. Várt, s me^'^^ntek p gépek: tüzelt. Karabélyból. S ezt teszik ezren, tízezren. Havonta ötvenezer tonna bomba, lövedék, rakéta hull Vietnam két országrészére. Az Észak elleni terror-bom­bázásokat úgy szervezték ma- az amerikaiak, ho*v a gépek a lpzvára*I?n-bb időkben té- mpdicnpk, Lec-’dbbis az " mez't-ifsiik szerint. — A frányák elleni hóké rúban — mer*11"' ez ifjúéi5­' ]qr) 07ftrl*Of'r'*'neéffóViOri P1Prr" szereke volt a puskának. F a népi háború még elevener él az emberekben. Az amerikaiak tudományé* mórl^,7orev>o1 a legkorszerűbb . technikát használják. Természetesen a — Ifjú milicuták tak: — A mieink gyakorla­toznak! A „mieink” azt jelen­ti: szovjet gyártmányú MÍG 21-es vadászgépek. Sok-sok súlyos órát okoztak már az ameri kajaknak. Van Dhat őrnagy így mesél ei egy ütközetet: — Én vezettem egységün­ket. Hatezer méterre lehet­tem a támadók vezérgépétől, amikor kiadtam a parancsot: össztűz a vezérre. Eltaláltuk, mert megbillent, de jött to­vább. Manőverezni kezdtünk. Gépemmel gyors fordulatot vettem, hogy oldalba kapjam. Nem került rá sor. Zuhanó manőverrel alám került, majd eltűnt. Nyolc ellenséges gép volt. Kettő nem tért visz- sza. Egyszer a hajnali órákban Van Tin főtiszt légvédelmi egységét látogattuk meg. Ezek a harcosok eddig hatvanhá­rom közvetlen légitámadást éltek át. Van egy raj, a kilen­ces. Heten vannak. Mindany- nyiukra jutott egv-egv meg­semmisített amerikai gép. A fegyver aranvat őr. De nem kisebb értékű az a segít­ség, amit élelemben, ruhane­műben, különböző felszerelé­sekben kapnak a Szovjetunió­tól és a többi szocialista or- szágtól. Ott voltam Hguyen Hue iskola ünnepségén, ami­kor átadták a tanulóknak a magyar édesanyák forintjai­ból vásárolt konzerv- és gyógyszerszállítmár.v*, gyap­jútakarókat, rádiókat. Talál­koztam azzal az ifjúsági ro­hambrigáddal, amely a ma­gyar fiatalok „Vietnami mű- szakijainak béréből eljutta­tott kerékpárokon szállítja as építőanyagot, fels-c—léseket. Király Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents