Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
I Hat közös gazdaság — egy úton A Gyöngyös környéki termelőszövetkezeti társulásról „KarwmboV’ előtt (Foto: Kiss Béla) Érdemes egy kicsit visszapillantani a szűcsi Bajza József Termelőszövetkezet történetére. A közös gazdaság 1960- ban alakult s az első év végén 38 forintot fizetett tagjainak egy munkaegységre. A kezdet biztató volt, a folytatás már kevésbé. Egyre inkább csökkent a munkaegység értéke s az elmúlt két évben alig haladta meg a 26—27 forintot. A tagok közül többen máshol kerestek boldogulást, az emberek elkedvetlenedtek. A külszíni lejtés következtében hatszáz hold szántóval is kevesebb maradt a közösnek s az elmúlt évek során pontosan 11 mezőgazdász vált meg a szövetkezettől. A baj nem jár egyedül — és Szűcsiben valóban csak sokasodtak a gondok. Az idén javult a gazdaság helyzete. A gépesítés, a részes művelés, a költségmegtalcarí- tások eredménnyel jártak s a bűvös 38 forintot az idén újra kifizeti munkaegységenként a szövetkezet. hold. Nagyobb beruházást egyedül képtelenek vagyunk megvalósítani. 1500 hold kis terület, gondjai annál nagyobbak. Különösen azért, mert a kis terület gátat szab a képzeletnek. Egymagában egy kis termelő- szövetkezet — nem tud sok mindenre haladni. Egymagában. De ha mások is mellé állnak — a helyzet gyökeresen megváltozik. — Ez az év már eredményesebb lesz — mondja Berta István, a közös gazdaság elnöke. A közgazdasági tényezőkön azonban nem tudunk változtatni. Vasútállomásunk nincs, a legközelebbi 15 kilométerre van. Nehézkes a szállítás és sokba is kerül. Sajnos szántó- területeink is gyengék. Földünk is kevés, mindössze 1500 — Hat termelőszövetkezet van benne az értékesítési társulásban — mondja Berta István. — Gyöngyöspata, Tarján, Oroszi, Sólymos, Halász és a mi közös gazdaságunk. — Kinek jutott eszébe a társulás? — Elég gyakran találkoztunk egymással, szövetkezeti vezetők s mindenki elmondta búját-baját. Hasonló adottságokkal rendelkezünk s mindannyian rá vagyunk szorulva másik segítségére. Így vetődött fel a társulás gondolata. Különösen a pataiak szorgalmazták,'de az is igaz, hogy senki sem zárkózott el előle. az elképzeléseket. A szövetkezetek közös takarmánykeverőt, ládagyárat, borpalackozót szeretnének majd létesíteni. Ezenkívül a szűcsi termelőszövetkezet látja el a többieket napos- baromfival, a keltetéshez a tojást viszont a pataiak biztosítják. Szakosítani szeretnék a gépjavításokat is, az egyik tsz a lánctalpasokat, a másix az univerzális gépeket javítaná. S hogy a társulás valóban szakszerűen, előnyösen tevékenykedjék. függetlenített ügyintézőt akarnak alkalmazni, aki összehangolja az elképzeléseket, elintézi az engedélyt és sorba látogatja a tagszövetkezeteket. Koszorúzás a szülőháznál Hámán Katóra emlékeztek az úttörők Nyolcvanhárom évvel ezelőtt született Hámán Kató, az illegális KMP egyik kiemelkedő harcosa. Kompolti szülőházánál szombaton ünnepséget tartottak az úttörők. Tóth András, a kompolti úttörőcsa- pa vezetője emlékezett meg Hámán Kató munkásságáról. Az ünnepségen részt vettek az egri Hámán Kató Űttörőház képviselői is — Bárdi István- né igazgatónő és Miklós Zsuzsa, Papp Péter, Minárovics Pál kiváló szakköri tagok — akik koszorút helyeztek el névadójuk szülőházának falán. Szombaton délután az Egri Üttörőházban emlékünnepély volt, ahol a pajtások irodalmi műsort adtak. Részt vett az ünnepségen Kovács János, a KISZ egri városi bizottságának titkára is, aki Blaskó János Hámán Katóról készült rézkarcát adta át az úttörőknek. Az ünnepség után megnyitották a szakkörök kiállítását. A rádiós, ezermester, fotós, báb és repülőmodellezők munkáit december 9-ig mutatják be az érdeklődőknek. Addig tart az ünnepi szakköri hét rendezvénysorozata is, amelynek során minden foglalkozásra meghívják szüleiket és tanáraikat; A tervek, az elképzelések aztán kikristályosodtak s az ötletekhez mindenki tett hozzá valamit. Így született meg a társulás, így indult el hat termelőszövetkezet a közös úton. Az első lépés az volt, hogy 7—800 vagon árut leszerződtek a Hungarofructtal. Exportminőségű árukat adnak át s természetesen ennek megfelelő áron. — Tavaly a földművesszövetkezettel szerződtünk — mondja az elnök — s megmondom őszintén, nem jártunk jól. Idejöttek a kamionok a szőlőért s az fmsz-nek alig volt más dolga, mint a pecsétet rányomni a papírokra. S ezért kilónként mintegy nyolcvan fillérhez jutottak. Szeretnénk, ha ez a haszon jövőre a közös gazdaságé lenne s ezért szerződtünk a Hungarofructtal. A társulás nagy előnye, hogy a termelőszövetkezetek segítik egymást. Ha szállító járműre van szükség azzal, ha munkavagy erőgép hiányzik, akkor pedig ezekkel így a jövőben kevesebb gépet kell vásárolniuk s a meglévők jobban ki lesznek használva. De sorolhatnánk még tovább — Egyedül képtelenek lennénk egy nagyobb beruházásra, s ha meg is tudnánk valósítani, nem biztos, hogy ki is tudnánk használni — sokszor hallani ilyen véleményt egy- egy kisebb' szövetkezet vezetőitől. A társulásnál azonban más a helyzet. Több termelőszövetkezet már képes nagyobb dolgokat is megva! ósí tani. Képes, mert a beruházási költségek megoszlanak, az előnyök viszont mindenkit egyaránt érintenek. összehangolni a terveket és közösen megvalósítani ezt a célt tűzték ki a megalakult értékesítési társulás közös gazdaságai. Nincs ok kételkedni abban, hogy ez így is lesz. S itt lehet talán visszatérni a szűcsi termelőszövetkezet gondjaira, bajaira, amelyeket éveken át nem tudtak megoldani. Nem tudtak, mert sokszor nem elég csak a jóindulat, anyagi erők is kellenek az előrelépéshez. A szűcsi közös gazdaság vezetői egyetlen évben sem néztek még olyan optimistán a jövő elé, mint éppen most. Sikerült a saját maguk erejéből is megszilárdítani a gazdálkodást, a társulás pedig új utakat, új lehetőségeket nyitott i meg előttük. Szépek a tervek, biztatóak, s talán példát mutatnak másoknak is. Valószínű, hogy példát mutatnak s ez helyes is. Nehogy sok vezető néhány év múlva így foglalja össze véleményét: — ...ha mi is akkor kezdtük volna. Kaposi Levente... Újsághír: 1967. november 24-én Gyöngyösön leleplezték Dukesz Artur internacienar lista mártír emléktábláját. A hadbíróság elnöke alig titkolt gyűlölettel nézett az előtte álló sápadt arcú férfire. — Neve? Személyi adatai? — Dukesz Artur hadapród vagyok. Alsó- és középfokú iskoláimat Gyöngyösön végeztem, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytattam. ★ A Huszár utcai földszintes ház csendesen húzódott meg a gyöngyösi laktanya szomszédságában. Nyitott ablakain behallatszott a kiképző altisztek kiabálása, ahogy szidták az ügyetlen újoncokat, mért gyámoltalanul ülték meg a lovat. Az érettségire készülő Dukesz Artúr naponta többször is találkozott a fényes, arany- sújtásos egyenruhában feszítő tisztekkel, akik kardjukat behajlított karjukra akasztva, valami furcsa gőggel mentek az utcán. Pedig ők is éppen olyan emberek, mint azok a parasztlegények, akik közhuszárként ették a császár fekete kenyerét, gondolta. Mégis, micsoda ellentét ember és ember között! Ember? A tiszt urak vajon embernek tekintik a közhuszárt is? Gyöngyösről ezekkel az emlékekkel távozott a fővárosba, ahol csakhamar megtalálta eszme-társait a Galilei-kör keretében. Micsoda pezsgő viták folytak itt az uralkodó As ítélet: halál ) 1967, december 3., vasárnap osztályok vagy az úgynevezett nemzetfenntartó elemek értékelésének tárgyköréből! ★ — Milyen szerepe vodt önnek, Dukesz Artur, a fogolytábor lázadásában? — kérdezte a hadbíróság elnöke. ★ A Krasznojarszk melletti Vojennij Gorodek fogolytáborban már hosszú idő óta dolgozott a bolsevik pártcsoport. Szervezését Dukesz Artúr kezdte el. Az ő javaslatára határoztak úgy az elvtársak, hogy mindenekelőtt a felvilágosító munkát kell minél szélesebb körben folytatni. Az elégedetlenség, ami a tábor több ezer lakóját forrongásban tartja, még nem minden. Tudatos forradalmárokká kell nevelni a lázadó lelkeket Meg kell velük értetni, hogy csak szervezetlen, egységbe tömörülve tudnak sorsukon változtatni. Az agitátoriskola legnépszerűbb előadója Dukesz Artur volt. ★ — Részt vett ön, Dukesz Artur, a fegyveres felkelésben? ★ Másfél év múlt el a petrog- rádi forradalom óta. Szibériát a fehér csapatok tartották a markukban — Elvársak, a mi pártcsoportunknak kötelessége fegyverrel segíteni a bolsevikok forradalmát — mondta határozottan a taggyűlésen Dukesz Artur. — Nincs fegyverünk? De van, csak el kell ragadnunk ellenségeink kezéből. A raktárból an^yi fegyvert szerezhetünk, amennyi elegendő a tábor felszabadításához. Akik egyetértenek a javaslattal, nyújtsák fel a kezüket. A tábor őrzésével megbízott 31. szibériai ezred katonái között sok barátra találtak. Az 6 segítségükkel 1919 július 30-án előbb a fegyverraktárt vették birtokukba, majd a tábort is felszabadították a hadifoglyok. — Beismeri ön, Dukesz Artúr, hogy a lázadás célja a vörös csapatok támogatása volt? Hogy egyesülni akartak a vörösökkel? ★ A krasznojarszki városparancsnokság a hadifoglyok lázadásának hírére azonnal mozgósította a helyőrséget Ágyúkkal vonultak a tábor ellen. Délután 4 órakor a esek légió behatolt a tábor területére. A sebesülteket azonnal agyonlőtték. Még a kórházból is kihurcolták azokat, akik az ellenállás sarán sebet kaptak, és ott az épület tövéiben végeztek velük. Aztán megindult a hajsza a felkelés szervezői ellen. Zalka Máténak az utolsó pillanatban sikerült a tajgába menekülnie. ahol találkozott a partizánokkal. A legénységi táborban a légionisták elfogtak egy orosz katonát, aki a közös hadsereg köpenyét vette magára. így akart elrejtőzni. A barakk lakói közül senki sem jelentkezett, hogy ő adta volna oda a köpenyét as orosz felkelőknek. Bosszúból hármat közülük azonnal főbe lőttek. ★ — Kihirdetem a hadbíróság ítéletét Dukesz Artur hadapródat a bolsevik propaganda terjesztéséért, a bolsevik párthoz való tartozás miatt és mint volt vörösgárdistát, golyó általi halálra ítéljük. Az ítélet azonnal végrehajtandó. ★ 1919. augusztus 1. Este hét óra. Váratlanul felharsant a hadifogoly-táborban a takarodó. Amikor a barakkok környéke elcsendesedett, egy szakasz légionista kilenc hadifoglyot kísért a deszkapalánk mellé. Közöttük lépkedett Dukesz Artur is. Hátra kötött kézzel állították a palánk elé. — Üdvözöllek benneteket elvtársak! Éljen a forradalom! A felcsattanó sortűz fojtotta belé a szót. ★ Az Omszkban megjelenő, magyar nyelvű Vörös Űjság írta egy évvel később, 1920. augusztus 1-i számában: ,.A tisztjeik által becsapott és félrevezetett cseh katonák golyói legértékesebb elvtársainkat avatták a proletárforradalom vértanúivá. A kivégzettek között volt a szervezet vezetője: Dukesz Artur elvtárs, a vakmerőségig elszánt, kristálytiszta becsületességű forradalmár, akinek rendkívüli tudása, rendíthetetlen forradalmi szilárdsága, minden opportunizmussal szemben álló harcos egyénisége még a legfeketébb ellenforradalmá- roknak is tekintélyt parancsolt”. G. Molnár Ferenc A televízió és a nevelés A televízió nagyszerű eszköze a szabad idő hasznos kitöltésének, a kulturált szórakozásnak, az ismeretszerzésnek, a gyors tájékozódásnak, az igények, az érdeklődés növelésének, az értelmi erők fejlesztésének. Kulturális forradalmunkban is rendkívül nagy szerep jut a televíziónak, hiszen a több mint egymilliós előfizetői táborból alkalmanként több millió néző van és ez a tény óriásira növeli a televízió felelősségét. Sajnos, a tv hatása igen különféle, és ez sok problémát vet fel a nevelés szempontjából. Az igen jelentős pozitív hatás mellett azonban számolnunk kell károsan ható műsorszámokkal is. Több európai országban külön intézetek foglalkoznak a televízió hatásának vizsgálatával. Egy neves szovjet pedagógus szerint a televízió olyan „tömlő”, amelyet többféle tartalommal lehet megtölteni. Mint technikai eszköz, önmagában se nem jó, se nem rossz; legfeljebb az általa közvetített műsort lehet dicsérni vagy elmarasztalni. Jellemző, hogy amidőn egyfelől az UNESCO műholdak beállításával segíti a televízió hatókörének ki- szélesítését az analfabétizmus világméretű felszámolására. ugyanakkor szülők és pedagógusok egyre erőteljesebben tiltakoznak az ellen, hogy gyilkosokat, gyilkosságokat és erőszakoskodásokat mutasson be szinte állandóan a televízió. A televízió műsorában a szexus és a krimi is rendkívül népszerűvé vált. Hazai vonatkozásban elmondhatjuk: amilyen nagy segítséget jelent nekünk, szülőknek és nevelőknek az Iskolatelevízió a gyermek jellemének, egész személyiségének alakítására, különösen az esti mesék, az ifjúsági műsorok. különböző vetélkedők, fesztiválok, ország- és világjáró filmek révén, olyan káros hatásuk van a hálószobatitkokat feltáró, vagy az idegeket marcangoló különböző műsoroknak. Saját műsorpolitiíkánkban sem vagyunk eléggé meggondoltak. Jól tudjuk, hogy nem használnak a rendkívül izgalmas. történetek — hisz legutóbb is „rémes” éjszakájuk volt miattuk — mégis nézzük, sőt úgy nézzük, mint semmi mást. Amíg a tv-hiradó vagy az Ismeretterjesztő műsorok alatt nyugodtan vaésorázgatunk, beszélgetünk, még azt sem bánjuk, ha a gyermek közben kérdéseket tesz fel. Egészen más a helyzet, ha a tévében valami krimi megy. Még az. utcák is elnéptelenednek, a lakásban pedig csendnek kell lennie. A szülőket nem nyugtalanítja, ha a gyerekek velük együtt nézik a darabot, még ha „korhatáros” is. Figyelemre méltó, hogy óvodások között is hallottunk már „Belphegor néniről”. Általános iskolások a Belphegor hatására ijesztgetik a kisiskolásokat, játszanak valódi rablást. A legutóbb bemutatott „Menekülés kiút nélkül” című nyugatnémet knmi- fi}m főhőséről úgy beszélnek a tíz ev körüli gyereke mint nagyon kedves, szimpatikus emberről sót sajnáljak is a börtönből szökött bűnözőt, s fájlaljak, hogy nem szökhetett át a határon, és így elérte végzete. Az ingerlékeny, már a felkeléskor is fáradt gyerme láttán sok esetben a televíziót vagy az iskolát marasztalják el a szülők, holott pedig őket kellene elmarasztalni, akiknek kötelességük lenne a gyermek ^ televíziós műsorának helyes megválasztása és a tv-nezes irányítása. Nem szabadna megtörténnie, hogy a gyermek a tv- ben látott rémes történet miatt kiabáljon éjszaka sepv ség után és remegő ajakkal keresse a „menedeket edes- anyja mellett, félve a gyilkostól, akit például a legutóbbi „Kék fény” című műsorban látott. A televízió a szexuális nevelés vonatkozásában is sok esetben kettős hatást fejt ki. Egy-egy műsorában tu- dományos alapossággal és pedagógiai megfontoltsággá beszél a nemi kérdésről, más esetekben viszont olyan filmeket, tv-játékokat közvetít, amelyek erotikus izgalmakat és vágyakat ébresztenek, lebegtetik a fátylat a halószoba titkairól. Tudjuk, hogy nehéz az ilyen darabok hatása ellen védekezni, hiszen nem tudhatjuk előre, milyen lesz a vetített fűm tartalma. Számolnunk mégis kel* ilyen adásokkal is. Ha együtt nézés közben vesszük észre hogy nem gyermekünknek való a műsor, bármilyen nehezünkre essék is, és a gyermek részéről bármilyen ellenállással találkozunk is, mégis le kell mondanunk a további nézésről. , Ne engedjük, hogy a gyermek teljes szabad idejét a televízió-nézéssel töltse el! A heti programból válasz- szűk ki a gyermek számára legalkalmasabbnak vélt műsorokat. figyelembe véve a gyermek életkorát és érdeklődését." Ne engedjük, hogy a evermek késő estig nézze a televíziót, még abban az esetben sem, ha a műsor különösebb veszélyt nem jelent számára. A gyermeknek sokat kell pihennie és időben lefeküdnie. Hozzátartozik ez egészséges életritmusának kialakulásához. Ragaszkodjunk ahhoz is, hogy a gyermek időt nverjen napirendjében egyéb hasznos szórakozásokra is. Törekedni kell arra, hogy minden olvan műsor, amely a gyermekre pozitív hatást gyakorolhat, tehát például gazdagítja ismeretkörét; növeli kulturális érdeklődését. gvönvörködtet és szórakoztat, érzelmileg kielégít és megnyugtat, vonzóvá tesz emberi érintkezési formákat és erkölcsi elveket, kellő fogadtatásra talájjon. A műsort követően beszélgessünk el a szerzett élményekről és tapasztalatokról. A televízióval óriási „kincs” állt az ember szolgálatába, csak rajtunk múlik, hogyan élünk a „kincs” adta lehetőségekkel. Nem szabad engedni, hogy a technikának ez a csodálatos produktuma az ember „urává” legyen. Nekünk kell őt szolgálatunkba állítani úgy, hogy nevelésünknek is hasznos segítőtársává váljék. Dr. Nagy Andor főiskolai adjnktus
