Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-23 / 303. szám
XVUL évfolyam, 303. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. december 23., szombat JCar/iesőnifi lapszámunk taxiabnábúl mm Összkomfortos boldogság ★ Pierre Garnier megszerette Egert ★ Az isten tenyere szélén ★ Az előretolt helyőrség ★ cfatyyalka vallani * Eltűnt Miksa császár ★ Pasaréti hadművelet ★ Mécsem lett király ★ Az orvos válaszol ★ A villámcsatár ★ Családi kör ★ Irodalom, JYUiß-' izdt ★ SPORT ★ Szemünk fénye, a gyermek ★ Ünnepi rudió- és tvievisié* műsor L____________) Az országgyűlés elfogadta az 1968. évi költségvetést A parlament a költségvetés vitájával befejezte tanácskozását Pénteken délelőtt az 1988. évi költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés . ’ 1 Részt vett az ülésen Losonca Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. Apró Antal. Biszku Béla, Gáspár Sándor. Kállai Gyula. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a magyarországi diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az elnöklő Vass Istvánná a költségvetés tervezetének pénteki vitájában elsőiként Párdi Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének adta meg a szót Pár«15 Imre beszéde A pénzügyminiszter elvtárs expozéjában hangsúlyozta, hogy az 1968. évre kidolgozott állami költségvetés összhangban van a népgazdaság jövő évi tervével. A népgazdság 1968. évi terve megfelel a harmadik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának, számol az az elmúlt évek fejlődésének tapasztalataival és az 1968. január elsején életbe lépő új irányítási rendszer követelményeivel. A terv kialakítását sokoldalú munka előzte meg. A harmadik ötéves tervünk végrehajtásának eddigi eredményei megalapozzák, jövőbeni feladataink pedig indokolják a gazdasági mechanizmus reformját. Az elmúlt két év egyik fontos jellemzője, hogy az ötéves tervben számítotthoz képest meggyorsult a nemzeti jövedelem és ezáltal a fogyasztás és a felhalmozás növekedése. Ez kifejezésre jut abban, hogy az ötéves tervben számolt évi 4.4 százalékos átlagos növekedés helyett a nemzeti jövedelem — két év átlagát tekintve — évente csaknem 7 százalékkal, a fogyasztás '— hasonló módon számolva — 3,3 százalék helyett évente körülbelül 6 százalékkal, a felhalmozás pedig 5 5 százalék helyett körülbelül 13—14 százalékkal emelkedett. A gvorsabb ütem azonban nemcsak előnyökkel jár. Minthogy a növekedés nem mindenben volt arányos, néhány ponton — mindenekelőtt az alapanyagel'átás és a feldogozó inar szükségletei között, és néhány, a lakosság ellátásában fontos termék tekintetében — ellentmondások. feszültségek jelentkeztek. Ez hozzájárult ahhoz, how külkereskedelmi mérlegünk egyenlege a kitűzött követelményt nem érte el. Az 1968. évi terv. számolva ezekkel a tapasztalatokkal, a gazdasági növekedés mértékére az 1966—1967-es ütemhez kénest mérsékelt előirányzatot iavasol. Szükséges aláhúzni, hogy a gazdasási feilődés tervezett üteme megegyezik, sőt n-^rrnles mes- haladia a harmadik ötéves tervben az 1968-ps évre előirányzott ütemet. Ennek me" felelően az 1968. évi terv a nemzeti jövedelem csaknem 6 százalékos és a fogyasztásnak is ezt megközelítő mértékű növekvését irá- ayozza elő. A felhalmozás növekedésének ütemét a terv erőteljesen mérsékli. Az előirányzat azonban így is valamelyest meghaladja az ötéves tervben számított mértéket. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével. 1968-tól megváltozik a nép- gazdasági tervezés rendje. A korábbi időszakhoz képest a gazdaság tervszerű, központi ix'ányításának lényegét megtartva, változás történik a gazdaságirányítás módszerében. A tervszerű irányítás a Az elmondottaknak megfelelően a népgazdaság 1968. évi. terve, a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban, a tervezés új rendje szerint készült. A jövő évi terv már nem tartalmaz a minisztériumok és a vállalatok számára részletes eröíráso- kat. A terv kidolgozásával egyidejűleg alakították ki azokat a gazdasági szabályozó eszközöket, amelyek hivatottak a népgazdaság tervszerű fejlődését, a gazdaságpolitigazdaság vezetésének továbbra is alapkövetelménye marad, érvényesülése azonban hatékonyabbá válik és ezáltal elősegíti, hogy a szocializmus teljes felépítésére irányuló gazdaságpolitikai feladatainkat gyorsabban valósíthassuk meg. A népgazdasági tervek fő tartalma a jövőben a fejlesztés fő irányainak a népgazdaság fő arányainak meghatározása lesz. így a tervszerűség a korábbinál magasabb szinten érvényesülhet. kai elhatározások, döntések megvalósítását biztosítani. A gazdasági szabályozók jelentős része a gazdaságpolitika tartósabb — hosszabb távra érvényes — céljait szolgálja, ezért azok meghatározásához a harmadik ötéves terv előttünk álló időszakának feladatai szolgáltak alapul. Ennek megfelelően alakult ki az új ár-, jövedelemszabályozási, adózási, hitel-, külkereskedelmi, beruházási, termékforgalmazási rendszer és az ezekkel kapcsolatos rendszer elveivel összhangban a terv közvetlenül ható operatív szabályozó eszközöket is előirányoz. Ide tartoznak a hitelpolitikai irányelvek, az állami döntési körben megvalósuló beruházásokkal kapcsolatos előírtások, egyes termékforgalmat szabályozó intézkedések, az állami tartalékok előirányzatai,valamint a közép- és felsőiskolák első évfolyamára felvehető hallgatók számára vonatkozó előírások. Ezek az Intézkedések az ötéves terv alapján kialakított tartós szabályozókkal együtt fejtik ki hatásukat és biztosítják a terv megvalósítását. A népgazdasági és a vállalati tervezés kapcsolata mindenekelőtt abban jelentkezik, hogy a népgazdasági terv céljait és egyensúlyt köAz éves tervlebontási rendszer megszűnése tehát nem jelenti a népgazdasági és a vállalati tervek közötti kapcsolatok megszűnését tartalmi vonatkozásban; a központi célok megvalósításának és a vállalatokhoz való eljuttatásának módszerei változnak meg. A vállalati tervezésben bekövetkező változások fő vonása, hogy e tervezés a jövőben elsősorban magát a vállalati vezetést szolgálja. Népgazdaságunk 1968. évre előirányzott fejlődésének egyik fontos feltétele a gazdaság, különösen pedig a belső p ác kielégítő egyensúlyának biztosítása. A források és a szükségletek összehangolását — az éves tervekben — a két fö piacon, a fogyasztási és a beruházási piacon j^eotkező fizetőképes s:»resvetelményeit kifejező központi szabályok terhelik és behatárolják a vállalatok tevékenységét. alapvetően befolyásolják a vállalatok önálló tervező munkáját. Emel« lett a . népgazdasági terv orientálja is a vállalati tervezést. Az Országos Tervhivatal már ez évben is az 1968. évi népgazdasági tervről szóló kormányhatározatok alapján önálló hivatalos tájékoztató dokumentumot készített és ad ki, amely részletes tájékoztatást' nyújt a vállalat! vezetésnek és általában a gazdasági területen dolgozó szerveknek és intézményeknek a népgazdaság jövő évi várható fejlődéséről és a kormánv által elhatározott intézkedésekről let központi tervszerű szabályozása biztosítja. Attól, hogy e szabályozás milyen módon valósul meg, nem kía mértékben függ a számunkra ugyancsak elsőrendű' jelentőségű külső piaci, vágyig a külkereskedelmi forgalomban érvényre jutó egyensúly is. Az elmúlt két év gazdasági fejlődésének már vázlatosan jelzett tapasztalatai alapján az a következtetés adódik, hogy a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biz o- sítása a fogyasztás és különösen a felhalmozás növekedési ütemének mérséklését és differenciálását kívánja meg. Ezúton lehet elérni, hogy az összes belföldön jelentkező fizetőképes kereslet valamivel lassúbb ütemben növekedjék, mint a termelő- kapacitások kellő kihasználásával elérhető kínálat, és ugyanakkor az export növekedése is a szükséges mértékű legyen. E meggondolásoknak fontos szerepe van abban, hogy amíg a lakosság fogyasztási előirányzatai 1968-ban csaknem 6 százalékkal meghaladják az 1967. évi színvonalat, addig a népgazdasági beruházások előirányzott összege azonos az ez évi várhatóval. A népgazdasági beruházások előbbiek szerinti — új áron számított 57—58 milliárd forintban való — megállapítását azonban nemcsak az ismertetett egyensúlyi meggondolások indokolják. Ezt kívánják azok a tapasztalatod is. amelyek arra mulatnak. hogy az elmúlt években nem tudtunk kielégítő mértékben érvényt szerezni beruházási politikánk elveinek. Ez a helyzet amellett, hogy zavarja az egyensúlyt, azzal is jár, hogy lassú a beruházások megvalósítása,* (Folytatás a 3. oldalául konkrét szabályozók. Az új gazdaságirányítási Az országgyűlés első padsorába» , __-.i — (Homár Endre felvétele) Ga zdaságpolitikánk hosszabb távra szál 58 milliárd forint a fövő «Hi beruházásokra
