Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-22 / 302. szám

TcenäesicoziBc esz országgyűlés

(Folytatás az 1 oldalról.)

döntő többségükben igen A több mint 2000 állami vállalat több mint 80 százaléka teljesen önálló, minden szervezeti alárendeltség nélkül, további 5 százaléka pedig egyesülési keretbe kapcsolódik. amely az érdemi önállóságot nem csökkenti, és csupán tizenkét százaléka tartozik valamely törzs alá. ahol viszont már a vállalatot illetően alig beszélhetünk vállalati önállóságról. Az állami vállalatok mellett mintegy 5000 szövetkezet, 80 000 magánkisiparos és kiskereskedő működik, jelentős továbbá a mezőgazdaságban a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe. Mindez mutatja hogy szervezeti oldalról lehetséges a verseny. A gazdasági feltételek oldaláról persze még sok tennivaló van a verseny élén. kí'ésére a sokszor mesterkélt monopolhelyzet megszüntetésére.

Gazdasági fejlődésünkhöz szilárd támaszt jelent számunkra a Szovjetunióval, a többi testvéri szocialista országgal való együttműködés, amit nemzeti vívmányként tartunk számon. Természeteden ez a gyümölcsöző kooperáció sem lehet mentes a fejlődés problémáitól, itt is képesnek kell lennünk a meglevő eredmények megtartásán túl új lehetőségek közös feltárására. Mi azt valljuk, hogy a nemzeti szuverenitás talaján állva keresnünk kell az új lehetőségeket a szocialista országok sokoldalú együttműködésének fejlesztésére, nem zárkózva el a közös vállalkozásoktól és a nemzeti piacok egymáshoz való közelítésétől. Keresnünk kell a fejlődő' országokhoz fűződő kapcsolatok bővítését a kölcsönös előnyök elve alapján. Fejlesztenünk kell a gazdasági kapcsolatokat a tőkés országokkal is. tisztességes üzleti alapokon, nem belenyugodva az országunkat sújtó diszkriminációkba, szüntelenül növelve verseny- képességünket.

Vályi elvtárs expozéjában ismertette, hogy a gazdasági reform milyen irányban változtatja az árpolitikát. Egyetértve mindazzal, amit mondott, szeretném hozzáfűzni, hogy ezek a változások nem a visszakozás hanem a továbbfejlődés szándékából következnek.

Csak o'yan fegyvert engedünk ki a kezünkből, amely már rozsdás.

A gazdasági élet mai lüktetése. ‘ a sok vertikumú gazdaság, a széles külföldi érintkezési felület, a fogyasztási igények változékonysága ma már a gazdasági élet egészében nem bírja el a hosszú időre befagyasztott árakat, s a jövőben még kevésbé bírja el. Ahol pedig az árak felfelé é lefelé is erősen mozgékonyak. vagy az áruválaszték gyakran cserélődik, ott nem érdemes állami apparátusok feladatává tenni az árak megállapítását, mert ezt olcsóbban és végső fokon jobban megoldja a piaci mechanizmus a kereslet és kínálat ütköztetésével

Most. amikor sok tekintetben változtatásra szánjuk el magunkat. hasznosítanunk kell azt a sokéves tapasztalatot, how az élelmiszerek az alapvető szolgáltatások árai központilag hatásosan rögzíthetők. Ugyanez a törekvés azonban az iparcikkek zöménél hajótörést szenved azon, hogy két-három év alatt szinte az eeész áruválaszték kicserélődik. Ezért feltétlenül helyes sokkal szűkebbre, az alapvető tömegfogyasztási cikkekre vonni a hatósági árak körét. E cikkeknél ugyanis az állam garantálni tudja hogy az adott árakon megfelelő árukínálat is legyen.

Ügyelni arra: hogy az strak alakulása ne hozza lehetetlen helyzetbe a magyar háziasszonyokat

Hangsúlyozni szeretném, hogy az árpolitika el nem különíthető ikerpárjának tekintjük a bérpolitikát. Az árak és a bérek jövő évi a'a- kulását pirtunk Központi Bizottságának legutóbbi ülésén behatóan elemeztük és az életszínvonal a’akulísa szempontjából külön mérlegeltük. Arra a követi eztetésre jutottunk. h gy a tervezett árintézkedések ésszerűek, az emberek többsége minden bizonnyal megérti annak indokoltság ' t. Lényeges és fontos, hogy az árak mozgása nem ró megkülönböztetett terhet a társadalom egyetlen jelentős rétegére sem, nem jár tehát az elért életszínvonalnak a rétegek közötti újraelosztásával. A bérek és kiesetek emelésére mindenütt lehetőség lesz. ahol értékesíthető árut termelnek vagy forgalmaznak, ahol a termelékenység nő. Az állami szolgálatban do'gozók keresete általában lépést tarthat 'a vállalati dolgozók keresetének alakulásával. Ezért pártunk abban a tudatban fogadta el az árintézkedésekre és a béralaku'ásra vonatkozó tervet, hogy azok a gazdasági fejlődésre se-ken- tően hatnak, a dolgozó tömegek részéről pedig elfogadhatóak lesznek.

Az árpolit'kámk lényegét jellemezve Nyers Rezső rámutatott:

Az árakban egyfelől utat engedünk gazdasági hatásolt kifejeződésének annak, hogy minél több termék ára igazodjon a költségekhez, s a nagyobb vagy k'sebb nyereséghányadon keresztül fejezze ki a fogyasztók értékítéletét. Másfelől fontos állami feladatnak tekintjük a k'- elégítő árstabilitás megteremtését.

Azt tartjuk, hogy ez egyszerűién rsnde’ettel nem érhető el, harem azzal, hogy az állami szervek a gazdaságpolitikai e-zközölikel helyesen élnek és érdemi hatást gyakorolnak az árak általános színvonalára.

Az új helyzetre való átállás megköveteli a gazdasági szervektől a jó piacismcr"tet és a felelős kalkulációt.

Kezdetben sok ember számára bizonyára furcsa lesz. hogy bizonyos árak ezután kötetlenebbül változnak, de hamarosan megszekhatjuk,

.

2 WimsSff

ir~7 december 22., péntek

nem fordul fel fenekestül a gazdasági élet, hiszen a mi viszonyaink között az infláció lehetősége — nem elméletileg, de gyakorlatilag — 1:1 van zárva. Az új árpolitika kapcsán azonban egy fontos követelményt mindig szem előtt kell tartani: mind az állami szerveknek, mind a pártnak küie'essége ügyelni arra. hogy az árak alakulása soha ne hozza lehetetlen helyzetbe a három-négy m'llió magyar háziasszonyt. Ahogy az á lamnak vagy a vállalatnak biztonság kell1 a gazdálkodáshoz, a háztart'ri számvetésnek is biztos alapokon kell nyugodnia. Hiszen a mai gyorsan változó világban is mindig egvik fő gazdasági tényező marad a háziasszony, mert fő tényező maga a család.

Pártunk eddig is, ezután Is a munkásosztály érdekeire építi gae.daságpolit!káját. és messzemenően figye’embe veszi a parasztság érdekeit. Amikor alapvetően új gazdálkodási mídszereket javasolunk, nagyrészt a munkásélet tapasztalataiból meríNemzetiink új

tünk, a haladó munkás- és

paraszt tömegek véleményé é támaszkodunk. Az ő véle- mónyük ped g az. hogy az államot — am ó‘n az szocla- l'sta állam — min leni.or elismerik és tisz’clethen tartják, tudják, hogy az állam boldogulása összefügg saját boldogulásukkal. Magukénak érzik az államot és sritat várnak tőle. De amikor üzemi, szövetkezeti vagy tanácsi problémákról van szó. a kétkezi dolgozók nem nyugszanak belő abba. ha fcg-mé azt'mondogatják né’, k hegy „ez ezért, az amazért államérdek”. Nem fogadják el az olyasfajla érvelést, hogy „mindent eldöntött már az állam te pecTg munkás és paraszt, csak üsd a va-at vagy száptsd a földet, a többit meg bízd az államra”. Fis igazuk van, ha nem fogadják el. A központi szerveknek el k l’ctt jwlrtiuk a felismerésig, hogy a munkás és a paraszt tö'-b helyi intézkedést akar és hclri fe’e- lőst is, olyat, akit helyileg ellenőrizhet. Ez a munkás- törekvés haladó s e’ve’nk'ból eredően támogatnunk kell.

lehcíó'sísí'ket teremt s;oj;tí jövőjének £oruiálá»tá!)aii

Ezért is szorgalmazzuk a tanácsok és vállalatok nagyobb. fokozódó önáll le ’ s t. Számolunk azzal, hogy a társadalmi érdek és az egy .ni érdek mellett markánsan jelentkezik majd a kollektív közösségi érdek, amely a gazdasági életben mint vállalati vagy szövetkezeti érdek fog megnyilvánulni. Nincs ólaink félni ettől, mert ez is közösségi összefogásra buzdítja a dolgozókat. Az öntudatos munkás bizonyára továbbra is törekszik majd az egyéni érvényesülésre, de annyira és úgy, ahogy a szocialista élet szabályai megengedik, erkölcsileg jóváhagyják.

Most a közösségi célok nagy része közelebb kerül a munkáshoz. a paraszthoz, s ez növeli a közösségi felelősségtudatot.

így gondolkodunk a szocializmus elvi . kérdéseiről. amikor javasoljuk és támogatjuk a gazdasági reform bevezetését. Az: várjuk, hogy a széles munkástömegek, a szövetkezeti tagok újult lendülettel végzik majd munkájukat; hogy új értelmet leap a szocial sta munkaverseny, hogy a magasabb követelményekhez igazodó tartalmat kap a ve etek és dolgozók egymáshoz való viszonya.

Az új gazdasági mechanizmus új feladatok elé állítja Ez értelmiséget, növeli az értelmiséggel szembeni társadalmi követelményeket, ugyanakkor kilátásba helyezi a nagyobb erkölcsi — é> arr.enny ben lehet —, anyagi elsnaerést. Azt tapasztaljuk, hogy

az értelmiség- körében döntően tért hódítottak a gazdasági refer in eszméi,

különösen a műszaki, gazdasági és tudományos területen. Viszont az úgynevezett humán ' értelmiség soraiban so.ían nem látják még világosan a tevékenységükkel szemben támasztott társadalmi igényeket. Fontos, hogy az uj-ert, a társadalmi haladás, rt vívott harcunk ebben az értékes rétegben is jobb megértésre, nagyobb támasz- ra tel üljön.

...A. kulturális tevékenység Jövőjével kapcsolatban — különös tekintettel az új gazdasági mechanizmusra

_ hely

enként még mindig találkozhatunk aggodalommal. Hallani olyanfajta aggodalmakról hogy vajon a kultúra nem komm reiaüzdló- dik-e az új gaz’asági f?’t;- telek közép t e? E re a-t tudom mondani, hogy a jőveSándor beszéde

Mátyás beszéde

Fodor Istvánná Heves megyei képviselő felszólalása

vagy el nem Ismert művészi érték, — végeredményben tehát azt az elvet követjük, hogy az állami kulturális leadások e'osztásakor a fő iránytű mindig a kultúrpolitika általános célja legyen.

Mindent összevetve, bizakodva tekinthetünk a jövő esztendő elé.

A párt nevében az 1968. évre szóló költségvetési javaslatot e’fog-'é-—.

További hozzászólások után Gáspár Sándor a SZOT főtitkára szólalt fel.

gazdasági vezetők, valamint a szakszervezetek kötelezett- sége t és jogait. A szakszervezetek élni fognak szé' körű jogaikkal, ha arra szükség lesz. A szakszervezetek több mint 3 millió doleozót tömörítenék. Ezt a hatalmas politikai és szervezeti erőt szocialista rendünk és a dolgozók érdekelnek védelmében vetik latba.

Nálunk a munkának, a becsületesen és jól dolgozó embernek társadalmi rangja van. Mnden vezető legwi tudatában annak, ho°y feladatát funkció'át a nép megbízásából lária el. a munkásosztályt. a dolgozó embereket szolgálta. Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, usvanak- kor tisztessÄge.cen. emberségesen bánjon a dolgozókkal

Tisztelt országgvűlés!

Mindannvian azt akariuk, hogy erősödjék gvara"od:ék munkáshatalmunk, tovább szilárdé jón szociaista hazámé politikai és gazdasági ereje és tovább nő:ön a dolgozó emberek jóléte. A rrag-ar szakszervezetek ehhez az or- szágéritő mu-káboz m nden támoga'ást megadnak. A kormáry által beterjesztett költségvetés: tervezettel mind a magam, rpind a magyar szakszervezeti moz-nlom nevében ewetértok és annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek.

Több képviselő szólt ezután a költségvetésről, majd Tímár Mátyás miniszterelnökhelyettes emelkedett szólásra.

vonalát átlagosan 1,8 százalékkal leszállítjuk.

Az árszmt csökkenés a for- ga.om (AJ szazait .iánál kb

5—10 százalékos. 18 százalékánál 10—20 százalékot meghaladó mértékben érvényesül.

Tímár Mátyás hangsúlyozta. hogy a viszonylag széles körű árváltozások mellett a kormány tartja magát az életszínvonal emelése terén a terv előirányzataihoz.

További hozz*.'’”! ások után Fodor Is‘vánr.4 Heves megyei kép vise’5 kapott szót.

delmezöség elve a kulturális

életben korlátozva és sajátosan érvényesül, azaz b zto- sítható, hogy ne keresztezze a jövedelmezőség követelménye a kulturális fejlődést. Pártunk kulturális politikája ném változik, a kulturális tevékenységet érintő új g~z- dasági szabályok célja, hogy az eddigi kultúrpolitikát az eddigi anyagi eszközökkel, az eddiginél hatásosabban érvényesítse. Az állam ezt azzal segíti, hogy szolid mecénása marad a művészi érGáspár

A magyar szakszervezetek a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetet jónak tartják, azzal egyetértenek. A költségvetés megfelelően szóig ilja 1368-as céljaink megvalósítását. Jövő évi céljaink nem térnek el a korábbiaktól. Még's különös gondot kell fordítanunk 1962-as tervünk teljesítésére.

Miéi t? Mint ismeretes 1968- ban további lépéseket kell tenni az ésszerűbb beruházások megvalósítására, a termelékenység emelésére a műszaki fejlesztésre, az üzemek exportképességének fokozására, a belső piac igényeinek jobb kielégítésére.

Az életszínvonal 1968-ban is tervszerűen tovább emelkedik. Az életszínvonal ös*ze- tevői közül különösen a foglalkoztatottság. a bé’ek és az árak alakulása érdekli a do'gőz ókat.

A teljes foglalkoztatottságot változatlanul biztosi ani tudjuk.

De valószínűnek látszik, hogy a munkahelyeket illetően kevesebb lesz a választási lehetőség. Nvugaton za't csapnak akörül, hogy néh 'ry ezer fiatal szakmunkásunk az NDX-ban vállalt munkát. Dbből olyan következtetést vonnak le. hogv munkaerő- elhclyez'si gondjaink vannak. Nem az első eset, hogy tévednek.

Képviselőtársaim tudják, hogy a fiataloknak és a Magvar Népköztársaságnak is hasznára lesz, ha egy-két évet az NDK-ban töltenek ifjúmunkásaink. A rég munTímár

A költségvetési javaslat, Vályi elv társ beszéde, részletesen tartalmazza gazdasági helyzetünk elemzését, 1968. évi elképzeléseinket.

Az lS67-es év eredményei jelentőnek. Nemzeti jövedelmünk E—6 százalékkal nőtt, az ipari termelés növekedési üteme 8,5 százalék, az építőiparé 10—11 százalék. A mezőgazdaságban ' az állattenyésztés értékében 2—3 százalékkal emelkedett, a növénytermelésé viszont körülbelül ugyanilyen mértékben csökkent, főleg a tervezettnél gyengébb kukoricatermés következtében. Külkereskedelmi mérlegünk szocialista viszonylatban kedvezően alakult, tőkés viszonylatban az import a tervezettnél nagyobb mértékben nő,t.

A továbbiakban hangsúlyozta:

Csökkentjük egyes, a vasműszaki és tartós fogyasztási cikkek, ruházati termékek, mosószerek árszínvonalát, és erdeijük a költségvetésből dotált búiorok és néhány nem alapvető szolgáltatás, vala- •mint a lapok árát. Ugyanakkor csökkentjük egyes élelmiszerek árszínvonalát is Az élelmiszerek belső árarányainak javítása, a teüe-mékek. vaj, sajt. beremfhús na- ?volb íc.-'”-s‘’trsa érdekében, tde tartoz k a cukorár csökkentére is.

Megváltozik egves építőanyagok ára is. A ráfordításoknak megfelelően emelkedik a tégla, csökken a ce- m~nt és a fa. nyílászáró .'■térközé1 ek ára Az árerre'é'ek és csökkentések ew családi hAz kö’vówirél körülbelül kiw'-i’-'lp'k „wmást.

A Jr!érrendszerben az évek során kialakult eltékű, de anyagi támogatásra szoruló műv sreteknek és a tömegkultúra fejlesztésének is. De persze a tömegek valóságos kultúrál s igényét >s ki kell elégíteni, s ebben a szocalista állam nem helyezkedhet arisztokratikus álláspontra. Nem kell tehát féltenünk a kultúrát a tömegex gazdaságosan is kielégíthető igényétől. Ugyanakkor mindig kellő tám~gat"st kell adnunk annak, amit úgy nevezhetünk, hegy a tömegek által még fel nem ismert,

kásnemzedékek közül sokan tarisznyával és vándorbottal mentek „valcolni” a saját költségükön, hogy szaktudásukat növeljek és lépést tartsanak a fejlődéssel. Mi ezt az állam költségén csináljuk és törekvésünk ezt még szélesíteni.

Gáspár Sándor ezután így folytatta: az átlagbér a terv előírásainak megfelelően 1968-ban általában mintegy 2,5—3 százalékkal növekszik, de az életbe lépő rendelkezések szerint az üzem jövedelmezőségétől függően nagyobb arányban is növekedhetnek a jövedelmek.

A szakszervezetek állandóan vizsgálják, elemz’k az áraknak az egves dolgozó rétegekre valamnt a társadalom egészére gyakorolt hatását

Figyelemmel fogjak kísérni, hogyan érintik az ármozgások a nagycsaládosokat, az alacsony keresetűeket, az egyedülálló nőket és a nyugdíjasokat,

és kedvezőtlen tapasztalatok esetén intézkedéseket igényelnek a szükséges változtatásokra.

Kedves elvtársak! Mint ismeretes, széles körűen megnőtt a szakszervezetek hatásköre. jogköre és ezt az országgyűlés az új Mun’-a Törvénykönyvében legutóbb törvénybe is foglalta. Most kötik a vállalatoknál a kollektív szerződéseket, amelyekben vállalati szinten js ösz- szefoglaiják a dolgozók és

térő foigalmiadó-kulcsok miatt sokszor hasonló cikkek árai is lényegesen és indokolatlanul különböznek. Ezért a forgaimladó-kulcsok egyszerűsívését,' nivellálását kellett végrehajtani. A ruházati cikkeknél a fogyasztói árak, nivellélásának hatására a forgalom kb 7 százalékot meghaladó áremel- k~dés következik be. Annak érdekében, hofv a szükséges mértékű áremelés ne érintse kedvezőtlenül a lakosságot, a ruházati tanmé’-ak 1968. január 1-1 induló arszínFodor Istvánná pedagógus, Heves megye 3. számú va- lasztőkcrüle.ónek országgyűlési képviselője egyebek között megemlítette, hogy különösen a tanácsok Költségvetési összegének emelkedése örvendetes. Szűkebb pátriája. Heves megye tanácsát például olyan új költs ,'gck is terhelik, mint a 190 millió forintos beruházással felépült 452 ágyas hatvani kórház fenntartása, vagy az egri 25 ágyas reumakórház, illetve a hevesi rendelőintézet működtetése. Ezenkívül a köve'kezö három év alatt bölcsődéik. szociális otthona'k befogadó kópe'sí'e is növekszik, s ezek fenn'artá-a is ..elv'sz” további 3—4 millió forintot

A köl'séTveiés arányait vizsgálva a k4nv!c"~lő felvetette, hogy a tanácsok kommunális előirányzatainak jövő évi 3,6 százalékos emelkedése nagyon szűk lehetős get biztosít az utak. hidak, épületek karbantartására.

Szólt arról Is, hogy a közismerten nagy id-gen- forgalmú Heves megyében jónéhány új szálloda, és vendéglő építésére lenne szükség,

s a meglevőkre is ráférne az alapos felújítás.

A költségvetési törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta.

Több hozz'‘«-ó'-ís elhangzása után az elnöklő dr. Be- rcsztóczky Miklós az ülést elnapolta. Az országgyűlés ma, pénteken reggel 10 órakor folytatja ez 1968. éri állami kö1 'fóove'-'sre vonatkozó törvényjavaslat megvitt» tását