Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-14 / 269. szám

Egyedül

(Mottó: Nem minden egyedüllét magány)

A kieső] elöltek közül csak Eger nem tudott győzni

Salgótarjáni BTC—Egri Dóssá 2:2 (1:0)

Eger, 8000 néző. V. Soós Gábor.

SBTC: Szőke — Kmetty. Ferencz. Vertig, — Toldi, Répás. — Kriskó, Szalai, Németh. Básti. Jeck. Edző: Mészáros József.

Eger: Papp — Kárpáti, Kiss, WinMer, — Tátrai, Berán — Fa- liszek. Varga, Zilahi, Kovács, Rajna, Edző: Szentmarjay Tibor.

A két tábOT hangorkánjával kezdődött a létfontosságú küzdelem. Az első negyedórában sokait idegeskedtek a játékosok, de aztán fokozatosan javult a színvonal és pompás iramú, hallatlanul izgal-« más küzdelem alakult M. A 11. percben Kovács gyenge lövése elakadt a gólvonalon álló Ferencz- ben, majd a 20. percben váratlanul a vendégek szereztek gólt:

Egy gyors ellentámdás végén Básti a bal oldalon tört előre, egy csel után középre ívelte a labdát és a teljesen üresen hagyott Németh biztosan fejelt a kapu közepébe. 1:0.

Ezután Németh-bombát tett ártalmatlanná Papp, majd a veszélyesen kitörő Szálai elől Winkler szögletre mentett. A 24. percben óriási helyzetet hagyott ki a vendégcsapat: Németh jó cseleikkel tisztára játszotta magát Kis mellett, d« hajszállal a jobb sarok mellé lőtt.

Áz egriek időnként szintié kapujukhoz szegezték ellenfelüket, s lila-fehér csatárok azonban nem bírtak a jól tömörülő tarján! védelemmel. Egy ízben Kártyát! futott föl az oldalvonal mellett. d< beadását a kivetődő Szőke elcsítn* a belsők elől. A 43. percben Básti a jobb oldalról ívelte be a labdái © az ismét fedezetlenül haigyot-1 Németh fejese hajszállal került! el a j obb sarkot.

Szünet után

heves Eózsa-rohaimokkal folyta tő dott a küzdelem. * az 52. per ebet sikerült az egyenlítés:

Varga labdájával Zilahi tört bt a 16-oson belülre, a védők ugyai megakasztották a csatárt, de i labda közben Faliszek elé pattan és a szélső egy félfordulattal a ba sarokba lőtt. 1:1.

Nem sokat váratott magára i második gól sem: a 62. percbei Zilahi remek cselekkel vitte fel í labdát, aztán mértani pontosság gal ívelt a salgótarjáni kapu elé éi a védők közül kirobbanó Kováéi pompás fejessel küldte a hálóba ; lablát. 2:1 Eger javára!

Ezután szikrázóvá vált a küzde lem. a Dózsa egy darabig beszór!' tóttá ellenfelét, s úgy látszott, biz tosan nyer. A 73. perc azonbai döntő fordulatot hozott:

Varga könnyelműen eladott láb dájávai gyors bal oldali akció bon takozott ki. Jeck keresztlabdája i felugró Winkler és Szalai fölött, i lesgyanús helyzetben levő Kriskó hoz jutott, a szélső rögtön lőtt é a labda a jobb oldali kapufa élé ről az ellenkező sarokba pattant 2:2.

Az egriek elkeseredetten har

coliak tovább a győztes gólért, a; új erőre kapott tarjániak azonbai I minden igyekezetüket meghiúsí tották. sőt. nekik akadt egy nag? helyzetük : a 87. percben Jecl 16 méterről leadott lövése a ba kapufán csattant.

Két jó játszó. remekül küzdi csapat óriási harcát hozta a talál kozó, amely az utolsó másodperce kig bővelkedett izgalmas jelene tekben. A vendégek — amint e: várható volt — megerősítették vé^\\\\\\\\\\\VCV\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^

Balettjelenet a salgótarjáni kapu előtt. Balról: Berán, Faliszek#

Répás, Szőke, Varga, Kovács.

seont minden esetben veszélyt jelentettek Papp kapujára: az SBTC akár három góllal is vezethetett volna a félidőben. Szünet után változott a helyzet. A kitűnő erőben levő Dózsa fokozta az iramot — a vendégeken viszont egyre inkább a fáradtság jelei mutatkoztak. 2:l-es egri vezetésnél mindenki biztosra vette a további egri gólokat — a lila-fehérek azonban nem élteik a lehetőséggel, érthetetlenül lefékeztek, s ahelyett, hogy — box-nyelven szólva — .kiütötték volna megroggyant ellenfelüket'’, elkezdtek kényelmesen játszadoz- íi. És ahogy a futball íratlan tör- /ényei szerint ez lenni szokott — í ..kilazítás” megbosseúlta magát. Sgy könnyelműen eladott labdá- /ai indult a tarjániak ellentáma- iása és — 3:1 helyett 2:2-re alakult íz eredmény. Elúszott tehát az a Dont, ami a bentmaradást jelen i- ictte volna Eger számára, s a csapat sorsa megpecsételtnek látszik.

Miért szégyelljem, hiszen férfi vagyok, hogy szeretem, ha szeretnek, szeretem, ha tetszem, szeretem, ha férfiasán bús vagy búsan férfias pillantásomat, kellő mérték- tartással ugyan de elegendő mértékben viszonozzák. A szikár, büszke tölgynek is jólesik a könnyű eső, megunja ő is, hogy állandóan a viharral dacoljon, az óceán hatalmas habjai is szeretnek elcsitulni egy lágy friss öbölke partjain és így tovább — magyaráztam magamnak,

1 MimmőMi

1867. november 14., kedd

amikor a kis hölgy, húszon

innen, de tizenhaton már túl, apró kis kuncogó mosoly- lyal villantotta vissza rám a szemét.

Kihúztam magam, s férfiasán, határozottan, de nem tolakodóan, lágy mosolyt bocsátottam az arcomra, olyat, amelyből láthatja, hogy nem aszfaltbetyárral van dolga, de férfivel a javából, aki megszokta ugyan, de megunni nem unta meg a nők természetes hódolatát iránta. Incselkedően félrenézett egy pillanatra.

Ahá! Értem. Ez a kis hölgy. íme már női pályafutásának elején is, ösztönösen is tudja, hogyan kell tűzbe hozni a férfit: adni, de mindig csak egy keveset. Egy

kevés pillantást, egy kevés mosolyt. Ahá! Csak hogy^ kedvesem, én is mestere vagyok ám az ilyen dolgoknak. A férfi ilyenkor ostromol, nem hátrál, hanem mint Botond Bizánc kapujánál, oly büszkén és daliásán, elszántan és következetesen indít harcot, hogy boldogság legyen a kapuk le- és beengedése.

A szememet kissé összehúztam, ettől olyan tüzes lesz a pillantásom, arcomra egy kis melankólia, homlokomra egy kis ránc, mint az érett férfi bölcsességének jele, és... Igen, a hölgyecske arcán ismét felderül a mosoly, mint a felhők mögül a didergő rétre hulló napsugár.

Kétségtelen, sikerem van!

Kétségtelen, hogy nekem ne legyen sikerem. Az én sikereim kétségtelenek. És az is kétségtelen, hogy eddigi kétségeim egy új, a hölgyecské- re villantott férfimosoly hátán úgy illantak tova, mint harci kürt jelei. Most már itt az ideje, hogy az ismerkedés újabb lépcsőfokára helyezkedjem, aztán még feljebb és még feljebb, mert az a csodálatos, hogy van olyan helyzet, amikor lejjebb jutni csak a feljebb lehet.

Ekkor lépett oda hirtelen hozzám a hölgy. Egy pillanat alatt elöntött a forró- ság, megremegett a lábam és szinte igézetten suttogtam:

— Nem, nem bírt nekem

ellenállni. Legyőzte szemérmét. s ö jött ide hozzám...

Közel hajolt hozzám, hogy megláthattam ibolya színű szemét, a kis anyajegyet a szem csücskében, és hallottam, amint szinte a fülembe suttogja felajánlkozását, hogy ne hallja más csak én és az égnek madarai. Ámen.

— Bácsi kérem, ha megengedi — suttogta és egy kis zsebkendőt varázsolt elő valahonnan, hegyes kis nyelvével megnedvesítette és határozott mozdulattal csiszolni kezdte orrom hegyét. — Ne tessék haragudni de festékes vagy tintás volt nagyon, és nem akartam„ hogy a bácsit kinevessék — mondta, és mint valami pillangó, visszalibbent a helyére.

— Köszönöm, kedves — motyogtam és azon kezdtem tűnődni, hogy lám, milyen rendesek a mai fiatalok, hogy nem olyanok, mint amilyeneknek a mai öregek tartják s hogy meg kellene már nézetnem a vérnyomásom, a reumám és a diétám, s hogy mindeme nyavalya ellenére azért még milyen fiatalosan tartom magam—

(egri)

(Molnár I. felvétele.)

Faliszek a szokott harcos felfogásban küzdötte végig a 90 percet.

Soós játékvezető tárgyilagosan; jól bíráskodott. A mérkőzés lefújása után Básti és Berán megsértették Radó partjelzőt. amiért mindkettőjüket kiáüítottnak vették.

A bajnokság állása:

1. Ferencváros 28 24 4 — 82:19 52 28 17 7 4 82:33 41 28 13 10 5 63:36 36 28 14 6 8 62:3-1 34 28 10 7 11 46:48 27 28 8 10 10 35:35 26 28 28 28 28 28 28

2. U. Dózsa

3. Győr

4. Vasas

5. Diósgyőr

6. Tatabánya

7. Bp. Honvéd

8. Csepel

9. Szeged .

10. Pécsi Dózsa

11. Dunaújváros

12. MTK

13. Szombath.

14. Salgótarján

15. Komló

10. Egri Dózsa

8 9 11 45:49 25

6 13 9 32:42 25

9 7 12 33:61 25

8 12 30:38 24

6 13 32:49 24

9 12 37:44 23

5 14 39:56 23

6 14 36:58 22

6 14 33:60 22

7 15 34:59 19

Gyengén játszott a tartalékcsapat

SBTC—EGRI DÓZSA 3 a (13)

Eger, NB I-es tartalék-mérkőzés, 4000 néző. V: Bódis.

SBTC: Török - Kakukk, Geese, Jávori — Baranyai, László — Szőlős! (Kökény) Zöldi, Krajcsi, Taliga, István, (Bánkúti).

EGER: Kovács — Mészáros, Szabó, (Czeglédi). Bóbita — Alaxai, Hanus — Frommer, Sárközi, Szkle- nár, Tóth, Csizmadia. Edző: Kovács László.

Az egri csapat már 2d)-ra vezetett, utána azonban fokozatosad átengedte a kezdeményezést ellenfelének, amely nemcsak kiegyenlített, de teljesen megérdemelten a győzelmet is megszerezte. G: Krajcsi, Bánkúti, Zöldi, illetve Csizmadia, Prommer.

1. FTC—Újpesti Dózsa x S:J

2. Honvéd—Vasas l 2:1

3. Szombathely—Csepel 1 1:0

4. Dunaújváros—Tatabánya 1 2:0

5. Komlő-Győr 1 3:2

6. Egei^-SBTC X 2:2

7. Szeged—Pécs 1 2:1

8. MTK-DVTK 1 2:0

9. Pécsi Bányász—BVSC 2 1:2

10. Bp. Spart.—Székest l 2:1

11. Várpalota—Bp. Előre 1 2:0

12. Cagliari—Juventus 1 2:0

13. Brescia—Inter. 1 2:0

+1

14. Rudabánya—m. kér. 9 8.2

A labdarúgó NB II. eredményei

Keleti cs.: MGM. Debr.-Szóinoki jáni KSE—EVTK 2:2, III., ker.-RuMÁV 1:1, Pénzügyőr—SZMTE 1:0, Budai Spartacus—Kiskunfélegyháza 2:1, KISTEXT—Mezőkovácsháza 1:0, Jászberény—SZVSE 3:0, Goldberger— KTE 1:1, Békéscsaba-Martfű 2:0, Ccgléd-Gyula 2:2. A bajnokságban az SZMTE áll az első helyen 44 ponttal és már befutott az NB I. B-be. Középcsoport: BEAC— Sárisáp 1:0, Vasas Izzó—Kistérenye 2:0 Nagybátony-Borsodi Bányász 3:2, ÉTI—Székerfehérvár 3:1, Esz- forgóm-Ormosbánya 1:1; Salgóiardabánya 2:0, Kazincbarcika—Almás* fiizítő 3:2. A bajnokságban 42 ponttal Nagybátcmy áll az élen. Nyugati csoport: Veszprém—Pécsi Ércbányász 1:0, MÁV DAC-Pápa 2:1, Máza-Szászvár-Győri Dózsa 1:0, Szombathelyi Cipőgyár—Dombóvár 2:1. ZTE—Kaposvári Kinizs/ 1:0, Pécsi VSK-Sopron 3:2, Z. Dd zsa—Nagykanizsa 2:1, Fűzfo-Tán* csics SE 2:1. A bajnokságban a Győri Dózsa 40 ponttal áll az élei és már bejutott az NB I. B-be.

deflmüket. Toldi és Répás a hátvédek vonalában helyezkedett el, s a nagy munkabírású, gyors Básti és Szalaá töltötték be a középpályás szerepkört. Elől többnyire csak a két szélső és Németh tartózkodott. Ennek megfelelően a Dózsa kezdeményezett többet, az első negyvenöt percben azonban képtelen volt felnyitni a bányászok reteszét, körülményesek, lassúak, erőtlenek voltak az egri támadások és lövés is adig ment kapura, a tarjáni ellenakciók viVégeredményben a döntetlen igazságos. Az egriek többet támadtak. a vendégeknek viszont több helyzetük akadt.

A Dózsa védelmében Winlüer nyújtotta a legjobb teljesítményt, a többieknek akadtak kihagyásaik. A két fedezet játéka ezúttal nem csillogott úgy, mint legutóbb. A támadósor és talán az egész mezőny legjobbjának a fáradhatatlanul küzdő Zilahi bizonyult, de Kovácstól is szép dolgokat láttunk^ góljáért külön dicséretet érdemel.

— Sokat De ezek csak olyan felszínes, jópofáskodó, kedélycskedó ismeretségek.

— Mi kellene?

— Pontosan nem tudom. Talán egy fiatal értelmiségi klub.

— És azt hogyan, képzelnéd el?

— Egy barátságosan berendezett helyiség, ahová mindenki eljárna, aki szeret értelmes dolgokról társalogni és kellemes környezetben ismerősök, esetleg már barátokká is vált ismerősök között kicserélnék a gondolatokat.

— Hogyan töltesz el egy hét végét?

— Vasárnap késön kelek, Megvásárolom a lapolzat és beülök olvasni valahova, ahol egyszerre reggelizhetek és ebédelhetek. Délután néhányszor végigrohanok az utcán, aztán megint bemegyek olvasni valahová. Este ugyancsak valahol megvacsorázom. Az biztos, hogy közben mindig összefutok ismerősökkel, ilyenkor jó- pofáskodunk, nevetgélünk, történeteket mesélünk.

— Szóval, ilyenkor unatkozol?

— Dehogy. Sőt. Nem is érzem magam rosszul. Nincs semmiféle elidegenedési elméletem. Csupán egy miatt aggódom: szakmai fejlődésem

miatt. A többi emellett semmiség.

— Tehát semmi bajod nincs, csak valamilyen hiányérzeted van.

— Határozottan.

— És az mi?

— Nem is tudom pontosan megfogalmazni. Ügy érzem, kiestem a körforgásból. A szakmai körforgásból. És ha ezen elgondolkozom, akkor rosszul érzem magam. Persze lehet, hogy az a baj, hogy mindent egyedül akarok megoldani.

Berkovits György

özpont Egerben

ográfiát készítenek ológusok

lóc táj monográfiáját, amely első lesz a magyar tudományos irodalomban. A kutatás központja Egerben lesz, ahol kiépítik a kutatás szervezeti anyagi részét és a kutatás tudományos programja szerint • irányítják a munkákat.

A palóc néprajzi csoport a következő évtizedben végzendő munkája a tudományos értéken túl jelentős népművelési eredményhez is vezet majd, mert hozzájárul a romantika nélküli, helyes nemzeti önismeret kialakításához is.

szűk környezetében elismerést arat. És ez nem is megy nehezen. De mi van akkor, ha az ember elkerül innen olyan helyre, ahol egészen más a környezet? A régi elismerésekből nem lehet megélni. Az illető környezet elismerését ezért mindig egy egyetemesebb értékbe kell beágyazni. Például mi lenne velem, ha elkerülnék innen mondjuk a fővárosba? Szakfolyóiratokban olyan dolgokról olvasok, hogy néha félek, kiestem a vérkeringésből. A „nagy fejek” haladnak, mi meg állunk és sütkérezünk az öt évvel ezelőtt megszerzett presztízsben.

— Nem kell okvetlenül sütkérezni?

— Könnyű ezt mondani, de nehéz olyan társat találni, akivel együtt lehetne valamit csinálni, valami mást, a többi évtizedes megszokástól különbözőt. Nekem már volt bajom akkor ha elmondtam elképzeléseimet, és akkor ha ezt meg is akartam valósítani. Több évtizedes értékrendeket nem lehet csak úgy egyszerűen felborítani.

— És az életritmus?

0

— Tulajdonképpen én még mindig idegen vagyok Egerben öt év után is.

— Barátaid nincsenek?

— Ki legyen a barátom?

— Kollegáid?

>— Családosok. Hazamennek munka után.

— Bizonyára nem mindenki.

— Közvetlen kollégáim közül mindenki. Másokat meg vagy nem ismerek jól, vagy ők nem ismernek engem. Vagy különbözik a vérmérsékletünk. Esetleg én lennék ilyen egye- düllévő? — s ezt mintha önmagától kérdezte volna.

— Rengeteg járókelőnek köszönsz az utcán. Elég sok embert ismersz te itt.

Palóckutatási k

Rendszeres tájmon a muze

Heves megyei muzeológusok

kezdeményezésére az elmúlt napokban egyetemi oktatók, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi, nyelvtudományi és történettudományi intézetének munkatársai és több megye muzeológusai megvitatták és kidolgozták a palócok kutatásának tervezetét.

A kutatás az eddigi tudományos publikációk értékelésével, összegyűjtésével kezdődik amelyet még sokoldalú helyszíni gyűjtéssel kiegészítenek és a hosszan tartó munka I eredményeként elkészítik a pa— Imádom a csúcsforgalmat. Egerben fél öttől hatig a Széchenyi utcán láthat. Aztán nyolc óra körül is. Akkor van egy kisebb, második hullám. Nekem a zaj, a mozgás, a forgatag vagy a fények, a kirakatok, egyszóval mindenfajta nyüzsgő utca, tér, város a lételemem. De hát Egerben ilyen benyomásokat keveset szerezhet az ember. Viszont ez a rövid csúcsforgalom a fűutcán egy kis darab Körutat ad nekem.

Valóban tegnap is láttam, ahogy a járdáról hol le, hol fellépve kerülgette a csúcsforgalmi tömeget. Nagyon gyorsan lépkedett a Vörös Csillag Mozi felől. Néhány perc múlva ugyanígy visszafelé.

Csaknem mindig egyedül látom.

0

Szinte naponta hasonló időben késő este megjelenik az egyik eszpresszóban és ha éppen én is egyedül vagyok, leül hozzám. Csak akkor marad huzamosabb ideig, ha van olvasnivalója, vagy ha meglát nálam valamilyen könyvet ’agy folyóiratot. Elkéri, átlapozza, ha valami érdekli, azonnal elolvassa, esetleg kölcsönkéri. így kérte el a Nálunk vidéken című Mocsár Gábor-fé- le szociográfiát is. Elolvasta.

— Valóban így élnek vidéken? — kérdeztem.

— Szerintem igen.

— Azt hiszem, te is született vidéki vagy?

— Igen, csak nem egri. Viszont hiába éltem csupán öt étiig Pesten, amíg egyetemre jártam, és hiába éltem 28 évemből 23-at vidéken, nekem mégis Pest az igazi életterem.

— Miért?

— Az életforma és az életritmus miatt. Ott mindenki olyan életformát élhet, amilyet választ magának. Az életritmus meg mindig csúcsforgalmi, felfokozott. Az alkatomhoz ez illik. Nekem tulajdonképpen nem Budapest hiányzik, hanem minden olyan város, ahol úgy lehet élni, ahogy Pesten.

— S vajon milyen az az életforma?

B

— Felsőfokú intézményben tanítok, kevés az óraszámom. Egy héten 12 órám van. Rengeteg a szabad időm. Előadásokat is tartok a KISZ-ben és továbbképzem magam. Van rá időm. Szakkönyveket és folyóiratokat olvasok De...

Közbevágok: — Most- mindegy, hogy mi a foglalkozásod. De ha továbbképezheted magad itt Ls, akkor mi az a de?

— De a környezet befolyásoló szerepe rendkívül nagy. Danyha itt az iram. Az ember könnyen megelégszik azzal, ha

A GONDOLKODÓ