Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

Megszólalnak az Aurora ágyai Telextudósítás Leningrádból A Leninhez fűződő helyeket szórók világítják meg Vera legalább 270 emléktábla jelöli Muhina szobrászművésznő al- meg a városban. De minden kotását, a Forradalom Lángja leningrádi — emléktábla nél- szobrot. Az öt méter magas ta­ktil is — elvezet azokra a he- lapzatra állított szoboralak a lyekre, ahol 1917-ben a tör- petrográdi oldalon a Forra- ténelmi események játszódtak: dalom téret díszíti. A Finn pá- a Viborgi-partra, a Putyilov- lyaudvarnál a Lenin teret négy gyárba, a Finn pályaudvarra, hatalmas vetítővászon veszi kö- a fcseszinszkij-villához, a Tau- rül, amelyekre az októberi tor­nai Palotához, a Szmolnijhoz, radalom fontosabb eseményei- a Péter-Pál erődhöz, az Auró- ről szóló dokumentumfilmeket vetítenek. A Moszkvai pályaudvarnál, a Felkelés terén, tizenhat íré­re. cirkálóhoz, a Téli Palotához ük a többi történelmi emlék­hez, amely az orosz forradal­mat jelképezi. Az 50. évforduló megünnep­lésére a Nyevszkij sugárúton és más útvonalakon több száz épület újrafestett homlokzata világos, élénk színekben pom­pázik, mintha csak a természet mulasztását pótolná, amely nem nagyon kényezteti el a városit napsütésseL Az ünnepekre egy új metró­vonalat helyeztek üzembe. Megnyílt a négyezer szemé­lyes Október Filmszínház és Hangversenyterem, kitárta ka­puit a Jubileumi Sportcsarnok, művészt összeállítások adnak 50 000 új lakást adtak át. A képet a háború utáni gazda­vendégeket az újonnan épült kulturális és tudományos ezerötszáz személyes, húszeme- sikerekről. A kazanyi székes- letes Szovjetszkaja Szálló vár- egyház terén fémobeliszk eme- ja. li csúcsát 25 méter magasra, Leningrád minden évben ün- — körülötte űrhajók makett- nepi díszben fogadta a fórra- je^ tér magas fémkom pozíció: az orosz proletariátusnak a tőke feletti győzelmét jelképezi. A tértől a Fontanka felé halad­va az októberi napok, a pol­gárháború és az első ötéves tervek eseményeit szemlélhet­jük. Ezt követik a második világháborús emlékek: harc a fasizmussal, a 900 napos blokád emlékek A Brcdszkij utcában és a Régi Városházánál fotók és Győzött a forradalom! Egykorú magyar újságok a Nagy Október eseményeiről dalom évfordulóját. A mosta' ni jubileumi évforduló előtt a város legöregebb falainál; a Péter-Pál érődnél 50 fáklyaláng jelzi a szovjet állam fél évszá­zadát. Fényszórók tüzében ra- eseményei gyog a Miklós-hídnái horgony­zó Auróra cirkáló. Vörös fény­Az ünnep napján 21 óra 45 perckor — pontosan úgy, mint 50 évvel ezelőtt — a Péter-Pál erődből adott jelre eldördül az Auróra sortüze. Ezzel kezdő­dik, majd ezt követik az ünnep Vagyim Krucsina, az APN tudósítója Ötven évvel ezelőtt, ezekben az őszi napokban érkezett a hír: felkelt az orosz nép és le­rázta láncait. Az egykorú ma­gyar újságok néhány repro­dukciója ezekről az esemé­nyekről tanúskodik. Elsőként Az Est november 9-én keltezett száma jelentet­te, rotterdami tudósítója út­ján: „Pétervárott kitört a for­radalom”. A jelentés arról szól, hogy „a bolsevikiek for­radalmi bizottságának paran­csára egy felfegyverzett ten­gerészeti osztag megszállott több középületet”, köztük act állami bank és a tengerészeti palota épületét. A tudósítás még hozzáteszi: rendzavarás­ról eddig nem érkezett hír.;. Cri/.'/to- é Hunyniuk A Nagy Október hatása szókészletünk és fogalomkincsünk fejlődésében A jubileumi alkalom arra is késztet bennünket, hogy ün­nepi megemlékezésül — ha rö­viden és vázlatosan is — fel­tegyük a kérdést: Van-e ös­szefüggés nyelvünk szókészle­tének fejlődése, s a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ál­tal téremtett gazdasági, poli­tikai és társadalmi fejlődés között? A válasz egyértelmű: van! Nemcsak abban, hogy a ma­gyar nyelvbe több orosz, illetőleg orosz közvetítésű jövevényszó került (kolhoz, kulák, szput- nyik, kombájn, esztrád, par­tizán, agronómus stb.), hanem elsősorban abban, hogy sok szónak jogalmi tartalma válto­zott meg a széles néptömegek nyelvhasználatában is. Űj je­lentéstartalmat. s új érzelmi velejárót nyerték pl. a parti­zán, a szovjet, a kollektivizá­lás hangsorok. Igen sok olyan szókapcsolat és összetétel vál- lalt új nyelvi szerepet, ame­lyet a Nagy Október hatása­ként kell üdvözölnünk szó­készletünkben. A gazdag pél­datárból csak néhány, való­ban jellemző és fogalomkin­csünk gazdagodásét is elősegí­tő nyelvi formát mutatunk itt be: társadalmi munka, társa- d'1’másított termelés, munka­verseny, közérdekű bejelentés, népbolt, népgazdaság, népfront, névköztársaság, népművész, népművelő. kiváló tanár, érde­mes művész, stb. Arra is rá kell itt mutat­nunk, hogy az új szocialista gazdasági és társadalmi viszo­nyok közötti fejlődésünk folya­' MémsUi 1357. november 5.; vasárnap mán több olyan tükörszóval gazdagodott nyelvünk szókész­lete, amelyben saját fejlődé­sünk is tükröződik. A megfele­lő orosz szó pontos fordítása ugyan az ötéves terv szókap­csolatunk, de ez a nyelvi for­ma azt is példázza, hogy ép­pen azért volt rá szükségünk, mert az élet, a fejlődés köve­telte meg használatát. Ebben az új szókapcsolatban szerep­lő két magyar szó nem csak új ■fogalmi jelentéstartalmú vál­tozáson ment át, hanem új po­litikai értelmet is nyert az addig csak alkalmi szerkeze­tekben használt két szavunk. Hogy milyen nagymértékű vál­tozáson, fejlődésen ment át né­hány magyar szó, illetőleg szó- kapcsolat, bizonyítja a nyelvi­leg nagyon merész, de jelen­téstartalmában nagyon kifeje­ző békeharc új szókapcsola­tunk is. Ez az új nyelvi képlet a ré­gi békeértekezlet, békekötés, békekövet, békepipa, békeidő szóösszetételek sorában nem­csak szókészleti, tehát nyelvi gazdagodást jelent, hanem ar­ról is vall, hogy a nyelvi tény mögötti valóság maga hozta létre a legmegfelelőbb nyelvi kifejező eszközt. S valóban, akik ezt a szóösszetételt meg­alkották, nagyon komolyan vették a háború megakadályo­zására, a béke megvédésére szervezett céltudatos politikai és társadalmi tevékenységet is Ilyen valóságháttérrel ez az új szóösszetétel nyelvünkben nem lehet szokatlan azok számára, akik nemcsak a szót vállalják, hanem a mögötte meghúzódó értelmet is. A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának hét kötete a leg újabb gyarapodásokat is szá­mon tartja. A Nagy Október hatását is tükröző szavak azonban nemcsak egyik legér­tékesebb szótárunkban kaptak helyet: napról napra telítődik velük a mindennapi nyelvhasz­nálat is, mert az a valóság, ami e szavak teste mögött él, ma már meg is követeli, hogy éljünk ezekkel a szavakkal, s óvjuk fogalmi tisztaságukat is. így használunk mindannak a ténynek, eszmének, amelyeket ezek az új nyelvi formák meg­testesítenék, anyagi nyelvi bu­rokba öltöztetnek. Dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa Ä Pesti Hírlap ugyanaz nap első oldalán ír az események­ről: „Győzött és békét köve­tel a maximaiista forrada­lom". Az alcímek az ideigle­nes kormány tagjainak letar­tóztatásáról, Keren szki elme­neküléséről adnak hírt. továb­bá arról, hogy Lenin bejelen­tette: az új kormányhalafcrti fegyverszünetet javasol. Köz­li a munkástanács program­ját: békét, kenyeret, ESüoss- tást, nép jogokat A cikk szerint ismerteti a munkásta­nács felhívását a harctéren lé­vő hadseregek összes katonai bizottságaihoz, a katonahü»- döttek valamennyi tanáec.f... hoz. A Népszava 1917. november 11-i száma már a* orosz for­radalmi kormány békeajánla­tát és a magyarországi szo­ciáldemokrata párt kiáltvá­nyát közli, amelyben leszöge­zi, hogy „az orosz forradalmi demokrácia békeprogramját a maga programjának ismeri el, amelynek haladéktalan meg­valósítását minden erejével, szervezettségével, lelkességével szolgálni kívánja”. Egyetlen képet közölt az ak­kori magyar sajtó a pétervári harcokról. Az angol kép a há­ború miatt nagy kerülővel és nagy kéréssel érkezett és nem az októberi, hanem a júliusi harcokról készült, amikor az ideiglenes kormány csapatai tüzeltek a tüntetőkre, a Nyevszkij proszpekten. A Vasárnapi Újság felvétele az 1917. november 25-i város­ligeti béketüntetésről számol bg, amelyen több mint száz­ezer budapesti dolgozó tett hi­tet a Nagy Október Szocialista Forradalom eszméi mellett. G. I. Nem tetszik nekem ez a családtervezés. Is­merem már, hogy megy az ilyesmi. A Családtervezési Főhivatal megfogalmazza a terveket perspektivikusan, átfogóan és ösz- szehangoltan, számos 70—80 éves tudós elmé­letileg kidolgozza az optimális lehetőségeket. Ezek után megállapítják a keretszámokat, majd azt lebontják a Családtervezési Alhiva- talokra, ahol már közelebb az élethez alapon, a kapott szempontok alapján elkészitik a mű­veleti terveket. Ezt megvitatják termelési ér­tekezleten, koordinálják a problémákat, fel­vetnek néhány most már gyakorlati kérdést, megszabják a határidőket és a gyakorlati módszereket és aztán... Aztán, mint ahogy az lenni szokott, a meló megint a kis szürke ürgéké! A másodállás a fejeseké! L—Ót Eszmények, ideálok, ifjúság C elháborodott vitapartnerünk akadt a nyáron. Egy * deresedő hajú, sokat próbált, gyermekeit már szárnyukra bocsátott ember. Vonattal utaztunk Vámos- györktől Budapestig. A fülkében csak ketten tartózkod­tunk, kint a folyosón pedig fiatalok zajongtak, bömböl- tették a táskarádiót. Megtudta, hogy pedagógus vagyok, s egyre csak mondta, mondogatta a magáét, s vádolta a mai fiatalokat, huligánizmussal és érdektelenséggel, cél- nélküliséggel és kificamított beszédmóddal: erkölcsi érté­kek és eszmények hiányával, s mintha ebben egész jele­nünk, társadalmi és gazdasági rendszerünk is hibás lenne. Sokban igazat adhatunk kartársunknak, de hogy fia­talságunk eszmények igénylése és életcélok nélkül él, vagy hogy társadalmunk nem állít magas erkölcsi értéke­ket és ideálokat eléje, azt már nem hagyhattuk szó nél­kül. Nos, hadd folytassuk itt az akkor megkezdett gondo­latsort. Egyetlen fiatal sem született huligánnak, nyeglének és cinikusnak, hanem azzá vált a helytelen, legtöbbször kettős nevelés következtében. Az ilyen kivételek előtt valóban nincsenek társadalmi értékek, még kevésbé ide­álok, pedig az ifjúkornak általában egyik legfpbb jellem­zője az ideálkeresés, az életeszmények kialakítására tö­rekvés. A mai ifjúságnak is reális szükséglete ez, hiszen a személyiség kibontakoztatásához ideálokba sűrített kép­zetekre, eszményekre van szüksége; eszményekre és ide­álokra, amelyek a világító torony szerepét töltik be éle­tünkben. A kisgyermekek elsősorban a környezetüktől, példákon keresztül tanulnak jót és rosszat is. Az iskoláskorban a környezeti hatás eredményeként válhatnak példaképpé, szülők, testvérek, ismerősök és barátok; a másik nem képviselői vagy éppen a pedagógusok; az olvasmányok hatására költők, írók és művészek, legtöbbször talán a regényhősök; a televízó hatására táncdalénekesek, színé­szek, sportolók, kutatók, esetleg világjárók. Vonzzák őket a nagy tettek, a hírnév, a siker. így alakul ki hajlamaik­nak és érdeklődésünknek megfelelően elsődleges esz­mény- és értékviláguk. Mindez spontán módon, irányítat­lanul végbemehet, de segíthetjük és tervszerűbbé is te­hetjük azt. Mi lehet mármost az iskola és a szülői ház feladata, az eszmény- és ideálkeresés elősegítésében? Megismertet­ni és elfogadtatni ifjúságunkkal a szocializmus eszméjét; a szocialista erkölcs követelményeit, az igaz hazafiságot, a munkaszeretetet; olyan ideálokat állítani eléje, ame­lyek társadalmi feladataink vállalására és végrehajtásá­ra mozgósítanak. A szülők becsületes, képmutatástól mentes életmód­ja, lelkesítő példája, munkasikere az egyik leghatásosabb nevelési eszköz. Nem nélkülözhetjük ugyanakkor a gyer­mekeinkkel való közvetlen beszélgetéseket sem, a min­dennapi élet eszményi mozzanatairól, a hősi cselekede­tekről, a kortárs-példaképekről. A példa, a szemléletes kép magában nem elegendő^ Fiatalságunkat meg is kell győzni. Ehhez új és lelkesítő eszményekre és példákra van szükség, de arra is, hogy a régi eszményeket és ideálokat mi magunk is felcseréljük az újakkal. Hogyan tudna ugyanis érvelni és meggyőzni az, aid nem hisz az új eszmékben és nem lelkesül hősi példáján?! Napjainkban, amikor minden idők legnagyobb forra­dalmának ötvenedik évfordulóját ünnepeljük, amely az utópia talajáról a valóság talajára juttatta a kommuniz­must, október fényében akaratlanul is Lenin emberi ar­culatára gondolunk; életére, alkotásaira, egyáltalán a vi­lágtörténelem 50 évére, amely 1917 óta elválaszthatatlan a nevétől. A XX. század — érezhetően Lenin százada, mert mint H. G. Wels írja: „Erjesztő hatása jóval halála után is tart, és talán erősebben, mint valaha”. Szocialista embereszményünk legteljesebben Leninben öltött testet aki elítélte a puhaságot és a fecsegést; a rendszertelensé­get és az alakoskodást, a gorombaságot és a nagyképűsé­gét; alti az emberektől elvhűséget és az akadályok elhá­rításában kitartást és erős akaratot követel. Lenint, az embert az egyszerűség és igazságosság, az igényesség és a lelkiismeretesség jellemezte. Rendkívüli módon szeret­te az embereket, de tudott kérlelhetetlen is lenni. Szere­tett álmodozni, de az ő álmai mindig a valóságban gyö-f kereztek. Ilyen álma volt a tömegek történelemformál^ erejére építve, az ezernyi akadályokon át is győzedelj meskedő szocialista forradalom, amely a szovjethatalon> mai együtt a kommunizmus, az új, emberi világ megala­pozója lett De mennyi példáit említhetnénk még a magyar tör­ténelemből is! Dózsa, Rákóczi, Petőfi, Kossuth, vagy ép­pen Ady Endre nevét, — nem is szólva József Attiláról, akinek versed a népéért, osztályáért élő költőt, az ember­formálót mutatják, aki ma már világirodalmi rangra emelkedett a nemzeti nyomort feltáró, szabadságot, füg­getlenséget sürgető költészetével, s akinek ezek voltak búcsúszavad hozzánk: „Énbennem öleli meg hősét — az újnak készülő világ.” Igen, mert őt is hősnek tekintjük, mint ahogy az ellenforradalmi korszak számtalan már­tírját: Sallai Imrét, Fürst Sándort, Hámán Katót, Ságvá' ri Endrét, Radnóti Miklóst és a többieket. A barikádharcok kora véget ért, s a romantikus tet­teket most a hétköznapibb, de nem kisebb jelentőségű építés váltotta fel: az alkotás, a munkavégzés; a helyál­lás, hőseinek kell következniük. Ez a követelménye a társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszának, de ezt kívánja a korszerűség is. El kell érnünk, hogy ifjúságunknak ne csak a gyors sikereket hozó tettek és foglalkozások ala­kítsák eszményeit, hanem lássanak hősiességet a minden­napi szívós és kitartó, belső meggyőződés által vezérelt alkotótevékenységben is. Az eszmények, ideálok, erősítik az ifjúság erejét, le! kesedését és tettvágyát; utat mutatnak, céllal és tar! lommal töltik meg az életét. Ehhez azonban, kedves sr - lók, az is szükséges, hogy az ifjúságunknak kiadott „El< re!” jelszót még inkább az „Utánam !”-ra cserélhess', fel, azaz hogy követésre érdemesekké váljunk. Dr. Fülöp Lajos ___________________ gimnáziumi igazgató I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents