Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-29 / 282. szám

pontjában azonban a gazdasá­gi szakemberek zöme úgy vé­lekedik. hogy a francia elnök alaposan átgondolta taktikáját. s jól tudja, hogy partnerei nem fogják kockára tenni a közös piaci tagságból származó gaz. dasági előnyöket, s óvakodni fognak minden olyan lépéstől amely a Közös Kiac felrobban­tásához vezethetne. Az elnök nyilván az Ilyen tervekre cél­zott. amikor sajótértekezletén k! jelentette: ha bárki is meg­kísérelné, hogy kikényszerítse Anglia felvételét, mielőtt még ennek feltételei megérnének, ez óhatatlanul a Közös Piac fel- robbantását idézné elő. Dobsa János lü» A Reuter úgy tudja, hogy Görögország belement a török követelések teljesítésébe s viszonzásul csak azt kéri. iiogy Törökország nyolatkozr.t- ban vállaljon kötelezettséget a fegyveres erőszak elkerülésére. Mikor lesz az arab csúcstalálkozó ? KAIRÓ (MTI): Az Egyesült Arab Köztár­saság állandó ENSZ-képvisető- je útján hivatalosan közölte U Thant főtitkárral, hogv Kész együttműködni Gunnar Jarring svéd diplomatával, a főt tkár- közel-keleti képviselőiével Jarring jelenleg a világszer­vezet székhelyén folytat ta­nácskozásokat, rrfelőtt meg­kezdené közel-keleti körútját. A tunéziai tájékoztatásügyi miniszter közölte a MENA egyiptomi hírügynökség tuniszi tudósítójával, hogy kormánya támogatja az arab csúcsérte­kezlet megtartásának gondo­latát és azon részt kíván ven­ni függetlenül annak színhe­lyétől. A tunéziai kormány ugyanakkor célszerűnek tarta­ná az értekezletnek december 9 helyett valamilyen későbbi időpontban történő megtartá­sát. Legújabban Szudán. Kuwait és Jemen közölte az Arab Liga titkárságával, hogy részt vesz a csúcsértekezleten. Az Arab Liga 14 tagállama közül eddig nyolc jelentette be részvételi szándékát. Líb'a, Szaúd-Ará- bia és Libanon még nem vá­laszolt a meghívásra. Szíria és Algéria változatlanul ellenzi a csúcsértekezlet összehívását. Magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyiijíási szerződés ratiflkdclos okmányainak kicserélése Bizonyára önök Is emlékez­nek még Kosztya Govorkovra, a washingtoni szovjet nagykö­vetség szerény beosztottjára — Ilf és Petrov „Tonya” című elbeszéléséből, — akitől egy amerikai orvos 200 dollárt kért egy egyszerű mandulaműté­tért. Amikor pedig megszületett a gyermek, annyiba került Go- vorkovéknak, hogy Kosztya dühösen mormogta az orra alatt: „Nem, a professzor csak gyógyítsa Morgant. fis szüljön csak gyermekeket. Is Mrs. Mor­gan. Látom, ezt a „szórako­zást” nem a proletariátusnak találták ki. Ilyen köiülmények között mi nem tudunk szül­ni...” Jómagam nem rendelkezem Govorkov-féle tapasztalatok­kal, egyetlen hozzát" riozcm- nak sem kellett kivenni a mandu’ait, nem is szólva a gyermekszülésről — kapitalis­ta országban. Ahogy mondani szokás — ezt megúsztuk egye­lőre. íróasztalomon azonban elszomorító ajándék és szigorú figyelmeztetésként őrzök egy számlát, családom (két felnőtt és két gyermek) fogainak vizs­gálatáról. Hangsúlyozom, nem fogászati kezelésről, csak el­lenőrzésről volt szó. A számla alján a következő szám: 175 azaz Százhetvenöt amerikai dollár. Mindez azonban semmi ah­hoz képest, ami barátommal. Jeffrey Blis-sel, a londoni Daily Mail tudósítójával tör­tént. A közelmúltban apa lett. Amikor tudomást szereztem az örömteli eseményről, gratulál­tam neki. Válaszul szomorú históriát mesélt el. A baba születése ugyanis teljesen felborította a Blis csa- 'ád költségvetését. Az újszülött természetesen kórházban látta meg a napvilágot. A benyúj­tott számla legkisebb tétele az újszülött fénykéné — (Blis szerint ez inkább azokra a Felvételre keresünk füzesabonyi munkahelyünkre főgépészi beosztásba, lehetőleg gépésztechnikusi végzettséggel és lega’ább öt­éves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozót Fizelés megegyezés szerint. Jelentkezés: sz.mélyesen Észak-ma­gyarországi Vízügyi igazgatóság III. sz. Főépitésveze'ősé- gén, Füzesabony. Madách u., vagy az igazgatóság gépé­szeti osztályán. Miskolc. Szemere u. 2. sz. ■M A ciprusi válság leguiabb lejleményeiről szóló jelenté- ( sekből egyrészt az olvasható ^ ti, hogy a feszültség enyhülő­jén van, viszont vannak olv-n áírek is. amelyek éppen ennek 1 az ellenkezőjére engednek kö- i vetkeztetni. f Ankarában a hajnali órák­ban ért véget a török korrhánv • több mint 12 órai tanácskozá- -a Ezt követően »vv kn-má-v szóvivő kijelentette, hogy meg- v’zsgálták a görögök legutóbbi indítványait. „A török kor­mány néze+e semmit sem vál­tozott — mondotta — most rendkívül kritikus a helyzet.” Baljós szava-'t látszik alátá­masztani az AP amerikai hír- ügynökségnek az a jelentési1, amely szerint Mersin török k'kötőből ismeretlen irányban eltávozott két romboló és két 'engeralattjáró. Korábban már négy romboló hagyta el a ki­kötőt. A hadihajók útnak in­dulása nyomán ismét olyan rémhírek keringenek, hogy C'prus szigetén a török invá­zió hamarosan megkezdődik. Más jelentések viszont arról szólnak, hogy a török és a görög álláspont közeledett egy­máshoz. Cyrus Vance, Johnson amerikai elnök különmegbí- zottja. hétfőn este és kedden hajnalban tárgyalt Caglayangil török külügyminiszterrel, majd repülőgépre ült, hogy vissza­utazzék Athénbe. Caglayangil hétfőn este — a kormányülést otthagyva — ta­lálkozott Szmimov szovjet nagykövettel is. és több mint háromnegyed óra hosszat ár- gyalt vele. A megbeszélés után Szmimov újságírókkal közölte: a tanácskozáson hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány a ciprusi kérdés bé­kés megoldásának híve. A Szovjetunió azt vallja, hogy a szigetről ki kell vonni minden I illegális fegyveres egységet és biztosítani kell a ciprusi török közösség biztonságát. Rendkívül kritikus a helyzet Ciprusén Az ENSZ- közgyűlés NEW YORK (MTI): Az ENSZ-közgyúíés folytatta a Kínai Népköztársaság ENSZ- beli törvényes jogainak hely­reállításáról a vitát. Kuba, az Egyesült Arab Köztársaság. Zambia. Szíria, Mali Képviselői hangoztatták, hogy Kínai Nép- köztársaságnak el kell fogad­nia az őt megillető helyet a vi­lágszervezetben. Hollandia, Ni­caragua és Paraguay képvise­lői a Csang-Kajsek-ista rezsirr mellett foglaltak állást. A közgyűlés első (politika: és biztonsági kérdésekkel fog­lalkozó) bizottsága az atom­fegyver alkalmazásának meg­tiltásáról kötendő nemzetköz megállapodás kérdéséről tár­gyalt A megállapodásra vo­natkozó tervezetet a Szovjetu­nió terjesztette a közgyűlés elé. telegyezményeket írtunk alá Argentínában, Chilében és Uruguayban. Brazíliával már a múlt évben létesítettünk gazdasági megállapodást, így ott ennek megvalósítását és kiterjesztését szorgalmaztuk. — Delegációnk minden or­szágban magas szintű fogad­tatásban részesült. Élveztük azt a megbecsü­lést, amely hazánkat a vi­lágnézeti különbségek el­lenére is övezi az általunk meglátogatott dél-amerikai országokban. — A közeljövő tennivalója, hogy a kormányszinten létre­hozott megállapodásokat az érintett ipari üzemek, külke­reskedelmi vállalatok és kul­turális intézmények céltudato­san és felelősségteljesen rea­lizálják és valóra váltsák. Kedden délután hazaérkezett t a Dél-Ameri kában járt kor- i mányküldöttség vezetője, 1 Szurdi István belkereskedelmi s miniszter, a küldöttség tagjai I közül pedig Tömpe István, a < Magyar Rádió és Televízió el- 1 nöke és Szalai Béla külkeres­kedelmi miniszterhelyettes. f A kormánydelegáció többi 1 tagja — Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes veze­tésével — jószolgálati küldött­ségként folytatja latin-ameri­kai látogatásait. A repülőtéren Szúrd! István belkereskedelmi miniszter a következőkben foglalta össze a küldöttség tárgyalásainak eredményét: — Amint ismeretes, Argen­tína, Chile, Uruguay és Bra­zília kormányainak meghívá­sára a Magyar Náp>'jztársa- ság kormánya delegációnkat küldte ki ezeknek az orszá­goknak a meglátogatására és ott tárgyalások folytatására. Felhatalmazást kaptunk kormányszintű egyezmé­nyek megkötésére, megállapodások létesítésére, kezdeményezésére és előkészí­tésére. — Ügy vélem, delegációnk sikerrel teljesítette megbízatá­sát. Ezekből a dél-amerikai országokból iparunk részére fontos nyersanyagokat, lakos­ságunknak pedig fogyasztási cikkeket vásároltunk. Ugyan­akkor a kölcsönös előnyök elve alapján bővíteni kívánjuk ezekbe az országokba irányuló ex­portunkat, általában ipar­cikkekből, így gépekből, műszerekből, vasúti beren­dezésekből. — Mindezek előmozdítására | jelentős kereskedelmi és hi­hogy az Egyesült Államok a jelenlegi nemzetközi valuta- rendszer segítségével tulajdon­képpen Nyugat-Európába ex­portálja dollárinflációját, s így olcsón tudja felvásárolni a nyugat-európai vállalatok rész­vényeit. Ennek — hangsú­lyozta — véget kell vetni, s a jelenlegi, dollárra alapozott nemzetközi pénzrendszer he­lyett ki kell alakítani egy olyan egészséges nemzetközi pénzrendszert, amely az arany­alapon nyugszik. Nagy feltűnést keltettek az elnöknek azok a szavai is. melyekkel a vietnami háború és a közel-keleti válság szoros összefüggésére mutatott rá. De Gaulle élesen megbélyegezte Izraelt s kijelentette. hogy kormánya most már elhatárol­ja magát a jelenlegi izraeli ve­zetőktől. bár korábban szoros együttműködése volt Párizs és Tel Aviv között. A Közös Piac brüsszeli köz­váltotta közös piaci belépőjét De Gaulle „ötfelvonásos drá­mának” nevezte az angol csat­lakozásra irányuló fáradozáso­kat s kifejezésre juttatta, hogy szerinte az utolsó felvonás még korántsem ért véget. Ang­liának előbb teljesen rendbe kell hoznia jelenlegi zilált gazdasági helyzetét és alapve­tően meg kell változtatni egész gazdasági struktúráját, mert fizetési mérlegének kró­nikus betegsége alkalmatlanná teszi a közös piaci tagságra A francia elnök — mint be­avatott körökben a sajtóérte­kezlet után rámutattak — első­sorban azt követeli Angliától, — s erre célzott a „struktúra alapvető módosításával” —, hogy őszintén törekedjék gaz­daságilag is „európaivá válni”, vagyis tegyen szavahihető erő­feszítéseket arra, hogy gazda­ságilag függetlenebbé váljon az amerikai gyámkodástól. A kö­zös piacnak ugyanis De Gaulle Charles De Gaulle elnök az Elysée-palotaban megtartott sajtóértekezletén. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Hazaérkezett a Dél-Amerikában járt kormányküldöttség Ssurdi István nyilatkozata elképzelése szerint valamiféle „harmadik erővé” kellene vál- n'a, s ki kellene szorítania — vagy legalább is erősen vissza kellene szorítania — az ame­rikai befolyást Nyugat-Euró- pából. Szoros logikai összefüggés­ben van ezzel az alapvető el­képzeléssel az is, amit az „Európába importált dollárin­flációról” mondott, vagy's arról, Nyugat-Európa fővárosaiban feszült érdeklődéssel várták De Gaulle elnök hétfői sajtó- értekezletét, különösen Lon­donban, ahol azt hangoztatták, hogy az angol font leértékelé­sével elhárult a fő akadály Anglia közös piaci tagsága elől. Nos. a francia elnök hideg zuhanyt zúdított azokra az an­gol reményekre, hogy London a font leértékelésével már meg­Sajtóértekeslet az Elysee palotában De Gaulle és az „ötfelvonásos dráma” újszülöttet. Persze ez sem ment egyszerűen. „Kifizette a számlát?” — kérdezte ridegen az ápolónő, és ki nem adta volna kezéből a babát. „Igen, természetesen” — feleltem és újra kinyújtottam a kezem a pólyásért. Az ápolónő azonban hajthatatlan volt. Kezében a gyermekkel, lejött velünk a pénztárhoz, s csak akkor adta ide a „kis túszt”, mikor maga is meggyőződött, hogy igazat mondtam. Ez a legifjabb Blis története. A kórház természetesen min­denféle csecsebecsével megá- jándékozta az újszülöttet. Az „ajándék” szó mel'ett a szám­lán ez áll: 9 dollár. ..Ha jól emlékszem, semmiféle ajándé­kot nem kértünk!” — próbált ellenkezni Blis. ..De az aié-idé- kok már önöknél vannak” — válaszolták neki ridegen. — Néhány nappal ezelőtt kaptuk meg a városi köz’vaz- gatástól a kicsi születéri anya­könyvi kivonatát, — fejezte be a történetet Blis. — A boríték­ban ott volt az eayik bank le­vele is: ..Kedves szülők! Itt az ideje, ho*w gyűiteni kezdenek gyermekük isko’ázti'tá'rira; Bankunk re-a-u '<fjkre áll.” H. Borovik ■ az APN New Ynric-i különtu- dósítója renykepekre hasonlít, amiket az Egyesült Államokban a pos­tahivatalokban függesztenek ki, amikor a legújabb vonat­rablás tetteseit keresik) — 3 dollár 50 cent darabja (plusz 5 százalék adó). A szülés előtti vérvizsgálatért 20 dollárt szá­mítottak. A csecsemő vércso­portjának meghatározásáért a papa 11 dollárt fizetett. Az ér­zéstelenítésért is fizetni kell, bár Jeffrey esküszik rá, hogv szó sem volt érzéstelenítésről (15 dollár). Egy aszpririnért. amit egyik éjszaka a felesége kért, — három dollár 50 centet számítottak fel. „Még szeren­cse. hogv a feleségemnek nem volt szüksége vérátömlesztésre, mert a New York-i kórházak­ban 35 dollár egv fél l'ter vér” — tette hozzá Jeffrey. A szülőszoba használata 40 dollár. És végül a kórteremben az ágy... 414 dollár, vagvís na­ponta körülbelül 70 dollár. Ez­zel azonban még nincs vége. Hátra van a szülész — ez kü­lön ügy, itt a megszabott tak­sa 500, azaz ötszáz dollár. Bli- sék kiadása összesen 1300 dol­lár volt a baba születésekor. A történetnek azonban még nincs vége. — A megadott napon be­mentem a kórházba, hogv ha­zavigyem a feleségemet és az Mennyiért lehet a világra jönni az USA-ban ? nak előestéjén kötött szerző­dés, amelyet a proletár inter­nacionalizmus életteli esz­méi hatnak át, újabb mér­földkő a szovjet—magyar testvéri kapcsolatok törté­netében. Az elmúlt két évtized során a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság mérhetetlenül megerősítette és sokoldalúan gyarapította kapcsolatait. Befejezésül . hangsúlyozta: feladatunk és kötelességünk minden erővel fáradozni azon. hogy a szerződés elvei és cél­jai valóra váPanak. A ratifikációs okmányok ki­cserélésénél jelen volt a szov­jet külügyminisztérium szá­mos vezető munkatársa vala­mint a moszkvai magyar nagykövetség több beosztottja. Szipka József nagykövet es í Leonyid Iljicsov külügymi- c niszter-helyettes beszédet mondott. Szipka József hangsúlyozta: e rendkívül fontos szerző­dés a barátság szellemé­ben ogy újabb történelmi időszakra ad vezérfonalat országaink együttműködése számára az élet minden terü­letén. A szovjet—magyar barátsá­got méltatva, a nagykövet rá­mutatott: ez a barátság fegy verünk a szocializmus felépí­téséért, a nemzeti felvirágo- zásért, a nemzetközi béke biz­tosításáért folytatott közös harcunkban. Leonyid Iljicsov külügymi- níszter-he!vet*es kiemelte: a Nagy Októberi Szocia’ista Forradalom 50. évfoirdulójá­Kedden Moszkvában Szipka József, a Magyar Népköztársa­ság szovjetunióbeii rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vete és Leonyid Iljicsov, a Szovjetunió külügyminiszter­helyettese kicserélte a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés rati­fikációs okmányait. Az 1967. szeptember 7-én Budapesten aláírt szerződés a ratifikációs okmánvok kicserélése napján életbelépett. Az ünnepélyes alkalomból 7 ymiisim 1967. november 29., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents