Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

MADAME CURIE MARIA SKLODOWSKA, a kétszeres Nobel-djjas fizikus és kémikus, lengyel földön szüle­tett 1867. november 7-én. Napjainkban az egész embe­riség ünnepli születésének centenáriumát. Nagyszerű élet­műve révén a nagy lengyelek panteonjában ragyog, akik Vvitelius és Kopernikus óta oly sok dicsőséget szereztek te­hetséges népüknek, nagy ér­tékekkel gyarapították az egye­temes kultúrát. Sklcdowska a cárizmus foj- tota tó köde elöl menekülve kejpült Párizs egyetemére. Ott táfsat lelt Pierre Curie fizi­kus és kémikus személyében. Az egy célra törő erős akarat, a nélkülözéseket megvető lé­lek egymásnak szánta őket, s megkétszerezte erőiket a szűkre szabott lehetőségek le­küzdésére. És az eredmény? Kiemelkedő tudományos mér­földkő az a tevékenység, ame­lyet a Curie házaspár együtt, majd a férj halála után a kon- zseniális hitves. Madame Cu­rie — egyedül folytatott. A tu­dományok terra incognitájának olyan területe vonzotta őket, amelyen halált hozó veszedel­mek lestek rájuk. Ök győzték, Kutatómunkájuk eredmé­nyéképpen — 1898-ban — fel­fedezték a rádiumot, ezt az ezustfehór, lágy fémet, amely a Földön csekély mennyiség­ben fordul elő. Az uránszurok- ércben bukkantak rá erre az alkáli földfémek csoportjába tartozó, sugárzó kémiai elem­re, Elnevezése is a latin ra­dius (fénysugár) szóból ered. BAJOS LENNE szám sze­rint meghatározni, hány em- otá életét mentette meg a rá­dium, mint a rákellenes terá­pia eszköze. Ma már köztudo­mású, hogy a gammasugárzás nagy áthatolóképességgel ren­delkezik. És mert ez a sugár­zás a gyorsan szaporodó sejte­ket roncsolja, kiválóan alkal­mas a rákos daganatok kezelé­sére. Gyógyvizeink hatásának lényegét, a radioaktivitást, e felfedezés óta ismerjük. Ennek áiapján tudjuk például, mi­lyen gyógyászati kincs Hajdú­szoboszló, Hévíz és Budapest gyógyforrásainak vize és iszapja. Legerősebb rádiumos fürdőnk a Rudas Juventus- foprása. Évente sok reumás beteg gyógyul meg e vizekben, "melyeknek nőgyógyászati ha­msa szintén ismeretes. >. jt. .». — Maria Curie Sklodowska. került tisztán rádiumot elő­állítania, és ezért 1911-ben ké­miai Nobel-díjat kapott. Pierre Curie 1906-ig, és Madame Cu­rie 1934-ig, olyan tudományos eredményeket értek el, ame­lyek értékét a jelenkor tudó­sai sokféle módon újra elisme­rik. Például, curiumnak ne­vezték el azt a transzuránok közé tartozó elemet, amelyet Seaborg és munkatársai 1944- ben fedeztek fel. És curie név­vel jelölik a radioaktív su­gárzás mértékegységét isi A Curie név egy nagyszerű há­zaspár sikereit jelenti, a kü­lön, Madame Curie személyé­ben a zseniális asszonyt, az alkotó embert, aki meghódí­totta a tudomány legmagasabb csúcsait és felfedezésével hoz­zájárult az emberiség egyik legfontosabb mai tudomány­ága, az atomkutatás alapjai­nak lerakásához? F. M. A következő műsorszámokra hívjuk jel olvasóink figyelmét A nagy kombinátot* SZOMBAT 20.30 Ilf és Petrov műveiből ké­szült tv-játék Osztap Bender és társai legemlékezetesebb, legmulatságosabb szélhámos­ságainak bemutatására szorít­kozik. A húszas évek szovjet társadalmában a síma modo­rú Benderhez dőlt a pénz, mert tudta: hol a hős forradal­már fiának jelmezében, hol a cár atyuska titkos küldöttje­ként kell föllépnie. Osztap Bendert Márkus László, Sura Balaganovot Csá­kányi László alakítja. Rende­ző: Bozó László. Apa HÉTFŐ 20.30 gon, úgyszólván csak elismerő kritikákat kapott. Szereplők: Gábor Miklós, Tolnay Klári, 'Bálint András, Sólyom Kati, Erdélyi Dani, Leszámolás KEDD 20.20 Uj köntösben i MAGYARORSZÁG Ezen a héten jelenik meg először új köntösében, jóval gazdagabb tartalmával a nép­szerű külpolitikai hetilapunk: a MAGYARORSZÁG. Úgyne­vezett ofszet-eljárással készül ezután: ez a nyomdatechnikai újítás sokkal szebbé teszi a lap külsejét és lehetővé tette terjedelmének növelését. 24 helyett 32 oldalon elemzi a világ eseményeit, — mostani számában olvashatunk példá­ul a közel-keleti válságban kialakult „külön válságról”, két teljes oldalon pedig a kí­nai káosz szereplőit mutatja be. a közkedvelt külföldi lap­szemlére most már 3 helyett 6 oldal jut a MAGYAROR- SZÁG-ban. Három új cikkso­rozat indult a megújhodott külsejű lapban: az egyik a NATO „regényét” írja, a má­sik — örök női téma! — a di­vat történetét dolgozza fel, a harmadik cikksorozat a budai Vár egykori bitorló-lakójá­nak, Horthynaik gyászos élet­útját vázolja fel számos, ed­dig ismeretlen részlet közlé­sével. A sport is helyet kap a nagyobb terjedelmű lapban: érdekes cikk szól egy ameri­kai elképzelt ökölvívóver- senyről, amelynek „részve­vői” minden idők legnagyobb profibokszolói, a verseny «színhelye” pedig korunk vív­mánya: az elektronikus agy. Olimpiai rejtvénypályázat és még több más elmasport-ötlgt egészíti M a MAGYAROR­SZÁG e heti számának sok­színű olvasnivalóját. A történet egy fiúról szól, aki romantikus emlékeket táplál apjáról, de Szabó Ist­ván — aki maga írta a forga­tókönyvet is — ennél többet mond el. Az ember kapcsola­tát vizsgálja saját múltjához. Az Apa megosztott nagydí­jat nyert az idei moszkvai filmfesztiválon, s hogy mél­tán, azt az is bizonyítja, hogy ahol csak bemutatták a vilá­Borisz Lavrenyov drámája az októberi forradalom idején játszódik. Ezúttal a televíziós műfaj követelményeinek meg­felelő változatban láthatják a nézők a drámát, ami arról a zűrzavaros helyzetről számol be, amely a forradalom elő­estéjén uralkodott Pétervárott és az emberekben. Főszereplők: Ajtay Andor, Öze Lajos, Dávid Kiss Ferenc és Drahota Andrea. Rendező: Szőnyi G. Sándor. .Ki ne gondolna oly- lípr az idő gyors múlá­sára? Ki ne tűnődnék néha el azon, hogy azok a karonülő gyer­mekek, akiknek csak nemrégiben csipkedtük meg az arcocskájukat, egy délben táskával a hónuk alatt mint má­sodikos gimnazisták jennek velünk szembe, t» aztán szinte minden átmenet nélkül azt halljuk róluk, hogy há­zasságot kötöttek, sőt, már az első gyerek ér­kezését várják. Hajh, hajh — mondogatjuk ilyenkor mélabúsan —, hogy múlik az idő... A szomszédék Piros­kája is milyen hirtelen lett nagy lány. Teg­napelőtt még kezicsó­kolommal köszönt ne­kem, ha a lépcsőnáz- ban találkoztunk, teg­nap már én köszöntem neki kezicsókolommal, akárcsak a kedves ma­mának, akivel együtt lakik mellettem az ötö- f%k emeleten* egyszo­bás lakásukban. Teg­napelőtt még óvodába járt, tegnap érettségi­zett, s ma már dolgo­zik. Hajh, hajh... Minden reggel Piros­ka járt az eszemben, minden áldott reggel, háromnegyed öttől kezdve egyfolytában egészen hét óráig. Mert az idő tájt min­den reggel háromne­gyed ötkor ébredtem. Hétig Piroskára gon­doltam, minden reggel áttekintettem gyermek­korát, sok-sok apró filmkockát idéztem fel az életéből, csak hogy az idő mennél gyorsab­ban teljék el hétig. Láttam őt magam előtt, amint babakocsi­ját tolja, amint osz­tálytársaival vihorász- va jönnek szembe ve­lem az utcán, vagy amint udvarlójával cső- kolózik a sötét kapu­aljban, kapuzárás előtt néhány perccel. De most már itt az ideje* hogy. elmond­jam: miért töltöttem ébren az időt reggel háromnegyed öttől hé­tig, s miért éppen az­zal töltöttem az időt, hogy Piroskára gondol­tam. Nos, a dolog egy­szerű. Háromnegyed ötkor azért ébredtem fel, mert csengett a vekker. Hétig azért el­mélkedtem, mert hét­kor kell kimásznom az ágyamból, ha fél ki­lencre a szerkesztőség­ben akarok lenni, ahol dolgozom. S Piroskára azért gondoltam min­den reggel, mert nem az én vekkerem keltett fél, hanem az övé. Az ő vekkere csengett minden reggel három­negyed ötkor a szom­szédban, üdén csilin­gelt a vekker a vé­kony falakon át, hogy a csudába me ébredtem volna fel! A magam­fajta érett korú férfi már nem alszik olyan mélyen reggel felé. Sajnáltam eleinte Pi­roskát, hogy olyan ko­rán kell neki ébrednie. Ki tudja, hová jár dol­gozni? Bizony, sajnál­tam ezt a szép, töré­keny kislányt Ö sem gondolta volna akkor, amikor még a babako­csit tolta, hogy egy­szer majd minden reg­gel háromnegyed ötkor kell ébrednie... No de —- fűztem hozzá ké­sőbb, rövid néhány nappal utóbb —, miért kell nekem olyan ko­rán ébrednem? Mégis­csak kényelmetlen do­log, hogy azért, mert ő messzire jár dolgozni, nekem hajnalban kell ébrednem, akármilyen iártjem is ny ugo­vóra, akármilyen éde­set álmondtam is ép­pen... De hát nem tehet­tem semmit, azon kí­vül, hogy igyekeztem minél korábban ágyba kerülni. Mit is tehet­tem volna? Nekem is egyszobás volt a laká­som, az övék is. Ne­kem sem volt kedvem elköltözni a vekker miatt, őket sem szólít­hattam fel arra, hogy szedjék a sátorfájukat. Tűrtem hát hosszú ide­ig, nyeltem a keserű­séget férfiasán. A leg­jobb kártyapartiból is felkeltem éjfél előtt. „Korán kell ébrednem — mondtam barátaim­nak ilyenkor —* há­romnegyed ötre van beállítva a vekker...55 Már vagy négy hete futottam vé­giig Piroska gyer­mekkorán gondolatban minden reggel, amikor egyszer az az érzésem támadt, hogy szerveze­tem a korai ébredést megsínyli. Piroskára ekkor már régen mér­sékelt rokonszenwel gondoltam, gyermekko­rát is untam. Belát­tam, hogy valamit ten­nem kell, ha nem aka­rok elpusztulni időnek előtte, nyomorultul. Szoktam volt a mamá­jával találkozni néha­napján a liftben, elha­tároztam, hogy a leg­közelebbi alkalommal szóvá teszem a vekker ügyét. Nem erélyesen, inkább kedvesen, ke­délyesen, de azért per­sze félreérthetetlenül. Végtére is szóból ért az ember. Meg aztán ők gém m sejthetik* hogy az az átkozott vekker engem is fel­ver. — Asszonyom — mondtam, amikor egy szombat délben a lift­ben csakügyan összefu­tottam a nyájas és halk szavú özveggyel —, most elárulok önnek egy titkot... Tudja-e ön és a kedves lánya, hogy engem minden áldott hajnalban pont háromnegyed ötkor felver a vekkerj ük csörgése? — Ezt komolyan mondja, szerkesztő úr? — álmélkodott zavart mosollyal az egyébként tiszteletre méltó hölgy, —• Csakugyan? — Esküszöm a szent Habakukra és az éb­resztőórák istenére — feleltem sziporkázó hu­morral, hogy lássa, nem kívánok nagy ügyet csinálni a dolog­ból. — Erről sejtelmünk sem volt, szerkesztő úr, elhiheti... — Efelől nincs kétségem, asszonyom... Remélem, nem veszi szemrehányásnak, hogy szóvá tettem... — Ó, a világért sem... a. világért se! Sőt! Hálásan köszö­nöm... Nagyon kérem, amikor felébred, dö­römböljön át a falon, mert az a lány velem együtt olyan mélyen alszik, hogy minden­nap elkésik a munka­helyéről— Hetekig dörömböl tem minden reggel, amíg régre sikerült Pi roskának egy másik állást találnom. Vabi László Egy jelenet a Ajtay Andor. Leszámolásból — Dávid Kiss Ferenc és Párbeszéd: — öregem, képzeld eb szerelmes vagyok. Nagyon szerelmes. — És kibe, kérlek? — Kibe... kibe? Még nem tudom, most ke­resem azt a nőt, akit szerethetek, akire rá­pazarolhatom szerelmem minden tüzét. Igen, mit csodálkozol. Én olyan ember vagyok, hogy nálam előbb jön az érzés, s csak azután az érzés tárgya. Nem az a lényeg, hogy nő le­gyen, mert az van, azt lehet találni, hanem, hogy a szerelem állapotába jusson az ember. És én most ilyen állapotban vagyok, öregem. Szerelmes vagyok, őrülten szerelmes... — De, ha jól emlékszem, te nős vagy, ugye? — Igen. Húsz éve. De nem értem, mit akarsz most ezzel? —- Hát, hogy talárt, a féleségedbe, ha le­hetne... Szóval, hogy őbelé is szerelmes le­hetnél éppen... — Azt mondod, hogy a feleségembe? Hm... Érdekes. Eszembe se jutott De kösz, hogy szólták tegri) Egy honvéd nyerte a „Miért tetszett?” pályázatot A Szaksziervezetek Országos Az első díjat — tíznapos, két- Tanácsa és az Európa Könyv- személyes társasutazást a kiadó ez év áprilisában pá­lyázatot hirdetett Miért tet­szett? címmel. A pályázók szovjet szépirodalmi művekről írták meg olvasói élményüket. Szovjetunióba — Kemény Ba­lázs honvéd nyerte. A díjakat csütörtökön délután a SZOT székházában adták át a nyer­teseknek. A REPÜLŐTÉREN — De ussäonum, én a mmatfM értettem 4 jűlsütyt";! Curie-ék felfedezése után ala­kult ki az elmélet, hogy a Föld belső melegét, s a forrás­vizek radioaktivitását a föld­kéreg radioaktív anyagainak bomlása hozza létre Ezzel kapcsolatos számítások szerint a Föld hőveszteségének csak­nem felét radioaktív hőterme­lés pótolja. Tudjuk azt is, hogy a kőzetek és ásványok „életkora” a radioktív bomlás alapján pontosan meghatároz­ható. A radioaktív izotópok pedig — amint ezt különféle talajtani és növénytani kutatá­sok bebizonyították — jelentő­sen hozzájárulnak a modem mezőgazdaság fejlesztéséhez. MINDEZT A CUME házas­pár nagy tudományos sikere tette lehetővé. Felfedezésük jelentőségét nyomban elismer­te a korabeli tudományos köz­vélemény. A Curie házaspárt ezért jutalmazták 1903-ban fi­zikai Nobel-díjjaL Férje halá­la után, folytatva annak kísér­leteit, Madame Curie-nek si-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents