Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-25 / 279. szám
XVin. évfolyam, 279. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. november 25., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? AB A: m FTTXfK KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével 1967. november 23-án és 24-én kibővített ülést tartott. Az ülésen jelen voltak a Központi Bizottság tagjain kívül a Központi Ellenőrzési Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárad, a Minisztertanács tagjai és egyes főhatóságok vezetői, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak vezetői, a központi lapok főszerkesztői. Az ülés napirendjének első pontjaként Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatót külpolitikai, nemzetközi kérdésekről Második napirendi pontként Biszku Béla elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára számolt be időszerű belpolitikai kérdésekről. A harmadik napirendi pont előadója Nyers Rezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a soron következő gazdaságpolitikai feladatokról terjesztett elő jelentést. A Központi Bizottság az előterjesztett referátumokat megvitatta és a beterjesztett határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság meghallgatta a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a moszkvai jubileumi ünnepségeken Kádár János elvtárs vezetésével részt vett magyar párt- és kormány- küldöttség jelentését a Központi Bizottság elfogadta és helyesléssel vette tudomásul, hogy delegációnk to'mácsolta a magyar népnek a Szovjetunió iránti meleg, baráti érzelmeit és jókívánságait. A magyar párt- és kormány- küldöttség részvételével hozzájárult az Ünnep- Bégek internacionalista jellegének kidomborításához, a magyar—szovjet kapcsolatok ben- sőségességének nőve1 éséhez. A Központi Bizottság a párt- és kormány- küldöttséggel egyetértésben örömmel állapítja meg, hogy a Szovjetunió jubileumi ünnepségeit a nyugodt magabiztosság, a párt és a nép egysége, a jövőbe vetett rendíthetetlen hit jellemezte. A nemzetközi kommunista mozgalom részéről erőte’jesen és hangsúlyozottan jelentkezett az októberi forradalom szelleméhez való hűség, a Szovjetunió iránti ro- konszenv és szolidaritás. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet értékelve megárapította, hogy bár a Szovjetunió és más szocialista országok — köztük hazánk — jelentős erőfeszítéseket tesznek ä nemzetközi feszültség enyhítéséért, az amerikai imperialisták fokozzák a vietnami háború kiterjesztését, az izraeli kormánykörökkel együtt halogatják a közel-ke'eti válság rendezését és különböző más provokációkat szerveznek. Ezért továbbra is szükség van a szocialista országok, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a nemzeti függetlenségért és a békéért harcoló erők nagyfokú éberségére és szorosabb összefogására. A magyar nép csodálattal adózik a vietnami népnek, ame'y hatalmas győzelmeket ér el az amerikai imperializmussal szemben. A Központi Bizottság helyesléssel vette tudomásul az 1968. évre szóló, ez év októberében aláírt magyar—vietnami megállapodást, ame’y- nek megvalósításával a következő évben tovább növeljük a testvéri vietnami nép harcának támogatását. A Központi Bizottság üdvözli a moszkvai és budapesti tanácskozásokon részt vett hét szocialista országnak a közel-keleti konfliktus rendezése érekében kifejtett közös, egyeztetett erőfeszítéseit. A Központi Bizottság továbbra is támogatásáról és szó idaritásáról biztosítja az imperialista agresszió ellen harcoló arab erőket igazságos céljaik eléréséért folytatott küzdelmükben. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői a Központi Bizottság á'láspontjának megfelelően ebben az. esztendőben is, legutóbb a moszkvai ünnepségek alkalmával — két és több oldalú megbeszélések keretében — tovább folytatták a munkát a nemzetközi kommunista mozga'om egységének megerősítéséért. Pártunk megtisztelő, internacionalista kötelességének tekinti, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért folytatott erőfeszítésekből minden lehető módon kivegye részét a jövőben is. 2. A Központi Bizottság meghallgatta a belpolitika' kérdésekről szóló tájékoztatót és többet .űzött megállapította hogy a Nagy Október; Szocialista Forradalom 50. évfordulójának magyarországi ünnepségei a törté- , leimi esemény jelentőségének megfelelően I széles körűek, bensőségesek és sikeresek voltak. Az ünnepségeken száz- és százezrek vettek részt a lakosság minden rétegéből. Tömeges volt a dolgozók részvétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indult jubi'eumi munka- versenyben. Elsőnek kapcsolódott be a szocialista brigádmozgalomban részt vevő mintegy 80 ezer kollektíva, több mint 800 ezer taggal, valamint 2400 szocialista címért küzdő műhely és üzem, amelyekben majdnem 190 ezer ember dolgozik. A kollektívák száma a verseny folyamán jelentősen tovább nőtt. Nagy számban vettek részt a munkaversenyben a Kiváló újító-, Kiváló do1 gozó- és a Szakma ifjú mestere-címmel kitüntetett dolgozók. Igen nagy számban kapcsolódtak be a munkaversenybe a vállalatok, a kutató- és tervezőintézetek műszaki és adminisztratív dolgozói. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki a jubileumi versenyben részt vett dobozoknak, kollektíváknak és azt kéri, hogy ezt a szellemet, és lendületet őrizzék meg további munkájukban is, 0 A Központi Bizottság határozatot hozott a soron következő gazdaságpolitikai feladatokról. Megállapította, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának előkészületei lényegében befejeződtek a bevezetésre javasolt új irányítási és gazdálkodási rendszer megfelel azoknak az irányelveknek, amelyeket a KB 1966 májusi ülése elfogadott. Párttagságunk, népünk a reform mel’ett áll és támogatja megvalósítását. A Központi Bizottság helyeslőén tudomásul veszi, hogy a reformot 1968. január 1-én bevezetik. Az új mechanizmust az egész népgazdaságban egy időben kell bevezetni, számolva azzal, hogy gazdasági hatásai nem azonnal, hanem csak fokozatosan növekvő mértékben jelentkezhetnek. A reform te1 jes kibontakozását az 1968—70-es évekre helyes számításba venni. Arra kell törekedni, hogy ez idő alatt a reform kellő következetességgel érvényesüljön, és így mielőbb érjük el a kitűzött célokat. A következő években biztosítani kell a harmadik ötéves terv és a gazdasági mechanizmus reformjának egyidejű megvalósítását El kell érni, hogy a gazdasági növekedéssel együtt a népgazdasági arányok is javuljanak és a gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabb legyen. Szükséges, hogy az államapparátus e cél érdekében következetesen az új mechanizmusnak megfelelően dolgozzék és tovább javuljon az államigazgatás. A Központi Bizottság számít arra, hogy párttagságunk, dolgozó népünk segíti a reform bevezetését, a társadalmi és helyi érdekek összehangolt érvényesülését. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget az állami, gazdasági vezetőknek feladataik megoldásához és egyidejűleg biztosítsák a gazdasági és politikai törekvés összhangját. A szakszervezetek és a szövetkezetek fokozzák tagjaik között a rendszeres felvilágosító és nevelő munkát, segítsék a reíorm megértését, saját lehetőségeik, a társadalmi célok és érdekek felismerését. A vezetők a reform megvalósítása során minden fórumon képviseljék tagságuk érdekeit, vigyázva arra, hogy ne lépjék túl a realitások határait. A helyi érdeknek a népgazdasági érdek fölé helyezése végső fokon az egész társadalomnak árt és így a szűkebb kollektívának sem érdeke. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy á harmadik ötéves tervvel és a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban elkészült az 1968. évi népgazdasági terv. Helyesli a jövő évi társadalmi-gazdasági fejlődés ütemét és fő célkitűzéseit. Alkalmasnak ítéli a tervet arra. hogy a következő esztendő gazdasági programja legyen. Az 1968-as évben a legfontosabb gazdaság- politikai cél a tervezett gazdasági fejlődés megvalósítása és e közben a gazdaság zavartalan átállítása az új mechanizmus viszonyai közé, továbbá a reform minél teljesebb körű kibontakoztatása, szem előtt tartva a gazdasági fejlődés és az egyensúly követelményeit. Ezért a gazdasági irányításnak elsősorban arra kell törekednie, hogy mérsékelt ütemű és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, nyugodt és stabil fogyasztási piac alakuljon ki. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette irányelvként az 1968. évre vonatkozó fő terv mutatókat, melyek a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos, az ipari termelés 6—7 százalékos, a mezőgazdasági terme1 és 3—4 százalékos növekedését irányozzák elő, és a kereskedelem terén mintegy 7 százalékos növekvő áruforgalommal számolnak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a beruházások finanszírozására felhasználható források és a beruházási anyagi eszközök minél jobb összhangjának megteremtését és fenntartását. A vállalati döntési körbe kerülő beruházások arányának növelése mellett korlátozni kell a központi forrásból megvalósuló beruházások összegét. Központi forrásból. az állami költségvetésből esősorban a foyamatban levő beruházások folytatását kell biztosítani és csak kevés számú új nagy beruházás kezdhető el. A szocialista országokkal az árucsereforgalom hatékonyságának növelését kell elősegíteni.. A belső piac egyensúlyát szem előtt tartva erőteljesen ösztönözni kell a tőkés export értékének növelését. Az állami és a vállalati vezetés körében több és hatékonyabb kezdeményezés szükséges a tőkés külkereskedelmi egyenleg javítása, mindenekelőtt a jövedelmezőbb export érdekében. A Központi Bizottság elfogadta az 1968. évre tervezett életszínvonal emelkedésről és a fogyasztói árreformról szóló előterjesztést. Megállapítja, hogy a tervezett ár-, bér- és jövedelempolitikai intézkedések megfelelnek a korábbi párthatározatoknak és a népgazdaság adott lehetőségeinek. . Jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy as 1968-as népgazdasági tervben az életszínvonalra vonatkozó előirányzatok értelmében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3—4 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 1,5—2 százalékkal emelkedik és á lakosság fogyasztása 5—6 százalékkal nő. A gazdaságirányítás reformjával életbe lépő szabad árformák körében várható áremelkedések és a hatósági árak körében foganatosítandó árcsökkentések együttes hatására a lakosság által vásárolt fogyasztási cikkek és egves szolgáltatások árszínvonala 1—2 százalékkal emelkedhet olymódon, hogy a reáiiövedelem tervezett 3—4 százalékos emelkedése megvalósuljon. Az algovető szolgáltatások árait az árrendezés nem érinti. Az életszínvonal rendszeres emelése és a gazdaságirányítási rendszer sikeres bevezetésének érdekében jó áruellátásról kell gondoskodni. Ezzel is lehetővé kell tenni a jövedelmek célszerű felhasználását, a fizetőképes kereslet lehetőség szerinti kielégítését. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormányzati szervek az árszínvonal alakulásával folyamatos ellenőrzésen' túlmenően. előzzék meg az indokolatlan áremelkedéseket. s a szükséges pénzügyi eszközökkel és jogi szankciók igénybevételével sújtsák a társadalmi érdeket sértő cselekményeket. A Központi Bizottság ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja nagyhorderejű társadalmipolitikai feladat, a szocializmus megvalósításához vezető forradalmi ütünk egyik dóntS állomása. A reform a népgazdaság és a termelés fejlesztése útján tovább erősíti társadalmunk szocialista jellegét és célja a dolgozók életszínvonalának, életkörülményeinél; ée munkafeltételeinek rendszeres javítása. A politikai felvilágositó munka a termelési és a gazdasági feladatok megoldására irányítsa a közvélemény figyelmét. Meg kell magyarázni, hogy a népgazdasági terv biztosítja a lehetséges összhangot a termelés és a szükségletek között. Ennek megvalósítása azonban az új körülmények között is a munka mennyiségén és minőségén, a dolgozók szocialista öntudatán, felelős magatartásán múlik. Meg kell érteni, hogy a vállalat fejlesztését, a dolgozók jövedelmének növelését helyes és indokolt a termelőmunka eredményeihez kötni. A gazdaságirányítási reform életbeléptetésével a rendelkezésre álló eszközök helyes felhasználásával lehetőség nyílik a jó munka fokozottabb anyagi elismerésére, a szocialista elosztás elvének következetesebb alkalmazására. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a gazdasngirányíási reform bevezetésében, sikeres érvényesülésében, kibontakoztatásában, gazdasági feladataink eredményes végrehajtásában nagyfontosságú a dolgozók, a munkások, a parasztok, értelmiségiek, tudósok, a mérnökök és technikusok, az alkalmazottak, a gazdasági vezetők, a párt. állami és tömeg- 'zervezeti vezetők' aktív közreműködése, a ^ol-o-ók kezdeményezéseinek felkarolása, az '“■’“mi demokrácia továbbfejlesztése. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket a kommunistákat, hogy a társadalmi 'Tőkre támaszkodva, a dolgozók széles tömegeit mozgósítva folytassák tovább lendüiete- “n fripiőccézteiies munkájukat az időszerű bel- és küipoMtikal. valamint gazdaságpolitte kai feladatok eredményes megoldásáért» Az új vízügyi rendelet illést tartott a meg-yei tanács Pénteken délelőtt ülést tartott a megyei tanács. A napirendi pontok közül elsőnek az Egri Járási Tanács községi tanácsokat irányító tevékenységét tárgyalták meg, amelyről a beszámolót Hegyi János, az Egri Járási Tanács vb-elnöke terjesztette elő. Ezután megtárgyalták a megvei tanács új rendeletét, a közműves vízellátásról. A napirendet Tűzkő Alajos, a megyei tanács építési- közlekedési- és vízügyi osztályá. nak helyettes vezetője terjesztette elő. Megkérdeztük Tűzkő Alajost és Simon Lajost, az osztály megbízott vízügyi csoportvezetőjét: Melyek a leglényegesebb elemei az új rendeletnek? — Eddig csupán Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban szabályozták megfelelő rendeletek a közműves vízszolgáltatást. De ma már újabb és újabb vízművek épülnek a falvakban is és szükség van egységes rendeletre. Természetesen a megyei tanács rendeleté az országos rendeletek alapján készül. — A lakosság számára ebben az új rendeletben mi a legfontosabb? — A rendelet elsősorban a lakosság számára kedvező, hiszen kimondja, hogy az ivóvizet mindenekelőtt a lakosságnak kell elegendő mennyiségben biztosítani. Ezután jöhetnek csak az egyes kereskedelmi és ven déglátóipari egységek, majd azok az ipari üzemek, amelyek csak ivóvíz tisztaságú vízzel dolgozhatnak és végül azok a gyárak, amelyeknek ivóvíz nem szükséges, csupán ipari víz. így szeretnék elérni, hogy több ivóvíz jusson a lakosságnak, és hogy a nagyobb üzemek maguk gondoskodjanak ipari vízellátásukról akár ipari vízművek létesítése révén is. Ma már egyre nagyobb érték az ivóvíz, mert egyre több kell belőle. — A rendelet viszont azt is kimondja, hogy ezentúl csak akkor lehet bevezetni ivóví. zet, ha megfelelő lehetőség van arra is, hogy a szennyvizet megnyúgtató módon elvezethessék. — Mit jelent az új rendelet a tanácsi jogkör kiszélesítésében? — Az új rendelet alapján a területileg illetékes tanácsok rendelkezhetnek az ivóvíz fe lett. Ez a tanácsi jogkör ki- szélesítését jelenti. Ezután a tanácsülés további napirendi pontot tárgyalt, meg, és fogadott el — egy tájékoztató jelentést, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészítése érdeké ben tett tanácsi személyzeti munkáról és feladatokról. A beszámolót Bíró József, megyei tanács vb-elnöke tér jesztette elő, B. Gjr. 1
