Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-24 / 278. szám

Miért van másfél év óta iskolaszünet? Egy pedagógus tapasztalatai Kínában a „kulturális forradalomban”. Aki ennek eleget tesz. az kapjon diplomát. L» \ „hármas út csődje ' .- Másfél éve szünetel az okta­tás a Kínai Népköztársaságtan. 1866 június 2-a óta, a „kul- ßurälis forradalom” egyik ne­vezetes dátuma óta, amikor is & belső hatalmi harc külső jenőszakos formát öltött, nem tartottak órákat a kínai álta- íanps, közép- és felsőfokú tan- Jtóézmény ekben. Juhász Ferenc, az Eötvös Líóránd Tudomány Egyetem púveléstüdornányi intézetének adjunktusa 1965 nyarán mint hivatalos pedagógiai szakértő f ("szagunk és a Kínai Nép- Öztársaság közötti kulturális egyezmény alapján két évig iPékingben dolgozott. Egy fő­iskolán pedagógiát adott elő, .p&nélétet és gyakorlatot egy­aránt vezetett. Ez év nyarán tért haza azzal a csaknem Jftégyezer külföldi pedagógus- együtt. akik arra lettek pina hivatottak, hogy tudá­sukat, tapasztalatukat átadják és modernizálják Kína oktatá­sát. De nem volt rájuk szük­ség. hiszen a diákok — mint .& 'hírekből is jól tudjuk — a »kulturális forradalommal’ ’ Vannak elfoglalva. Juhász Ferenc beszámolt feemélyes élményeiről a TIT égri pedagógus klubjában, lóajd utána válaszolt kérdé- «teinkre. ISindeuható: a módszer , — Milyen volt a kínai okta­tás-nevelés a „kulturális forra­dalom” kitörése előtt? ■ — Európai értelemben el­maradott volt. Nem volt ki­alakult, egységes elveken ala­puló módszer. A külföld ered­ményeit igyekeztek hasznosíta­ni, de kritikátlanul mindent átvettek és eléggé nagy össze­visszaság uralkodott. Megle­pően sok modern eszköz állt rendelkezésükre, de ezeket nem tudták megfelelően használni. Azt gondolták, hogy a mód­szer mindenható ebben vakon bíztak. De az oktatást nem is lehet addig megfelelő színvo­nalra emelni, amíg hat—hét év is szükséges ahhoz, hogy a tanulók a bonyolult kínai írás­jelrendszert tökéletesen elsajá­títsák. — Mi volt a speciális fel­adata és hogyan tudta ezt Végrehajtani? — A már előzőleg öt évig magyarul tanult néhány kínai főjskolás pedagógiai képzése, a legmodernebb elvek szerint. Diákjaim rendkívül szorgalma­sak voltak, megfeszített erővel tanultak. Nagyon igénytelenül éltek. Nem táplálkoztak meg­felelő módon, így hamar ki­fáradtak és ezért tanulási ha­tásfokuk nem lehetett magas. Az első évben hét hónapot ta­níthattam. azért csak ennyit, mert időnként tanítványaim­nak fizikai munkára kellett menni. Ataufgardiziniis *— Mi a titka annak, hogy a deákokból szervezték meg a Jvörös gárdát”, és ezzel a ve­zetőszerepet kapták a „kultu­rális forradalomban?” ■ :— Kínában történelmi ha­gyományai vannak a diákság forradalmasításának. Éppen ezért kin Piao először a pe- Ifjngi egyetemen hirdette meg a „kulturális forradalmat”. A fiatalságot mindig könnyen meg lehetett téveszteni bizo­nyos teljesen újnak ható és haladónak tetsző radikális jel­szavakkal. Szerintem a „kul­turális forradalom” egy nagy­mérvű kínai avantgardizmus, amely csak a diákokra támasz­kodhat. Lin Piao ezért szervez­te meg belőlük a „vörös gár­dát” — általános, közép- és főiskolás fiatalokból, amely önmaga létesített hatalmi szer­veket. Pék ingben néha egy- SSérie hárommillió „vörösgár- cBs.ta” !s tartózkodik. — Mi a viszony a diákok és i munkások parasztok között? A lehető legrosszabb. A diákok önmasuk akarnak meg -------------------­Új rendtartás a dolgozók iskoláiban A dolgozók gimnáziumának többsége korábban a nappali tagozatok mellett működött: az utóbbi időben azonban nö­vekedett a dolgozók önálló gimnáziumainak száma. Ez is szükségessé tette, hogy a je­lenleg érvényes, s a kis lét­számú tagozatokra vonatkozó rendtartást újjal cseréljék fel. A dokumentum tervezete már elkészült és — a Művelő­désügyi Minisztériumban ka­pott tájékoztatás szerint — 1968 elején országos jelleggel szakmai körökben vitára bo­csátják. Az új rendtartás a tervek szerint — az 1969— 70-es oktatási évben lép élet­be. Elkészült a tervezete a dol­gozók általános iskolái új rendtartásának is. (MTI) Szombaton este SZOMBAT 20.30 d s,Nyitott-szemű” pizsama: — Én nem tudok qludni ebben a pizsamában! (A Paris Match karikatúrája) Négy kisfilmet mutat be a televízió a népszerű műsor­ban és valamennyi a Kikap­csolódás leghatásosabb eszkö­zét a humort alkalmazza a né­ző szórakoztatására. Gene Kelly alakítja a főszerepet a Szindbád a tengerész című filmben. Riportfilm követke­zik a világírú művészről, Jo­sephine Bakerről. Magyarul beszélő francia játékfilm az Utazás Gourmandiában — Burgundia, amelynek főszere­pét Suzanne Leigh, Marcel Da- lio játssza. A sorozat hősnője vőlegénye kedvéért beutazza IFranciaprszágot, hogy megta­nuljon „franciául” főzni, érdekes történet kerekedik ki ebből. A Jó estét emlékeim, Line Renaud sanzonjának cí­mére készült show, amelynek összekötő szövegét írta és köz­reműködik Bodrogi Gyula. Játsszunk bábszínházát! VASÄRNAP 11 Ezzel az adással kezdődik Egerben 200-an 17 ezer új előfizet© Tárja a telefont dig 16 ezer 886 igénylő várja a telefon bekapcsolását. (Eger­ben 200-an várják.) Miskolcon már ebben az évben 400, Kecs­keméten 350, Tatabányán 400, Székesfehérváron 264, Lenti­ben 240, Aszófőn 30 és Sely­pen 25 állomást befogadó köz­pontot szereltek fel és bővítet­ték a dunaújvárosi, badacso­nyi, zalaszentgróti, kazincbar­cikai, pécs-uránvárosi. kiskőrö­si, balassagyarmati és a kis- kunma.isai központokat is. Azokban a községekben, ahol a telefonszolgálat nem működ’k egész nap, elsősorban a segélykérés problémáját kell megoldani, azt kell biztosí­tani, hogy veszély esetén is meglegyen az összeköttetés a külvilággal. . Itt a postai zár­óra után egy-egy folyamato­san dolgozó üzem vagy közű­iét telefonját állandóan be­kapcsolva tartják. A posta a jövő esztendőben biztosítja a legkisebb helyiség segélykérés telefonszolgáltatá­sát ,is, legtöbb esetben úgy, hogy a postahivatal előtt az utcán távbeszélőállomást, sze­rel fel, s azt a posta zárása után átkapcsolja valamelyik éjjel-nappal működő távbeszé­lőközponthoz. Ezeken a men­tők, a rendőrség, a tűzoltóság hívását lehet végezni, vala­mint a hívott fél költségére kért úgynevezett R-beszélgetés-t lehet kezdeményezni. Még eb­ben az évben felszerelik eze­ket a fontos készü’ékeket. és az év végéig 160 ilyen telefon működik az ország különböző részein. Az eddig üzembe he­lyezett készülékeken havon­ként átlagban csak 5—10 se­gélyt kérő beszélgetés történt. Jelenleg a postahivatallal nem rende’kező községekben és külterületi helyeken 577 községi és 146 tanyai telefon müköd'k. Ma még 460 olyan külterületi lakott hely is van, amely nem rendelkezik tele­fonál’omással, és ezek bekap­csolása a nagy távolságok miatt rendkívül költséges: hiszen egy-egy állomás létesítése több tízezer forintba kerül. Ezért a Posta azzal a tervvel foglal­kozik, hogy a köz vP ágításba bekapcsolt erős áramú oszlo- nokra távbeszélő áramkört lé­tesít — kellő biztonsági be­rendezések alkalmazásával. Zsolnai László a Gyermek bábosok Országos Fesztiválja, amelynek során Heves megyei úttörők produk­cióit is műsorra tűzi a televí­zió. Az adás vezetője: Szőllősy Irén bábművész, aki a gyer­mekek bemutatói közben meg­mutatja a kesztyűs bábmozga­tás technikáját és bravúrjait. Kancsol'ult... CSÜTÖRTÖK. 18.55 Helyszíni közvetítés a Köz­ponti Statisztikai Hivatalból. A hivatal gépi berendezései- Tíz vei, — amelyek a legmoder­nebbek az országban — a né­zők számára külön, érdekes feladatokat oldanak meg az adás időszakában. Vajon a nézők közül kik tudnak megközelítően is pon­tos választ adni például arra, hogy mire költünk többet or­szágos átlagban: ruházkodás­ra-e, vagy alkoholra? A vá­laszt az adásban halljuk. A haliéi földeken IL A nagy pazarlás HmmsőM ,1067. november 21., péntek veszíteni ezt a hatalmas takar­mánymennyiséget s teljes gé­pesítéssel termelni a kukori­cát... silónak? — kérdeztem az LPG szakemberét. — Nálunk sem ment köny- nyen — bizonygatta a nemet mezőgazdász. De bennünket a szükség is kényszerítelt. Sok tejet akartunk termelni, ehhez sok takarmány kellett. Az első időben nálunk is a legrosz­szabb talajba tették a silónak- való kukoricát, hogy bizonyít­sák: nem lehet így semmire menni. Aztán, mikor mindent megadtunk a Hikoricának, az első évben még akkor is azt mondták: sze­rencse ez csak a jó időnek kö­szönhető. Most már azt szól­nák meg, aki nem vágja le és nem síi ózza ’e időben a ter­mest. Különben szívesen adunk bizonyítékot, tapasztalatot Fritz Tóit a görtzigi Kari Marx szövetke­zet elnöke elégedetten méri a silónak szánt kukorica magasságai. magyar kollé­gáinkak csak írjanak a cí­műnkre: LPG „Kari Marx” 4371. Görzig Kreis DDR. Köthen Talán jó len­ne élni ézzél a szíves tál. ajánlat­(Folytatjuk) Kovács Endre Kopaszok előnyben... Az angol bűnüldözés az utóbbi években a nyomozások során a helyszínen hagyott hajszál analízisével igyekszik fényt deríteni a tettes kilété­re. Kimutatták ugyanis, hogy a szigetország különböző vidé­keiről származó hajszálának összetétele nem azonos. A nyo­mozás során már az is tám­pont, ha meg tudják állapítani, hogy a tettes az ország mely vidékéről származik. Angol rendőrorvosi laboratóriumok a hajszálvizsgálatok során a haj csekély mennyiségben je­lenlévő elemeit (klór, öröm, jód, réz, higany, króm, cink stb.) mérik. A hajszálat neut­ron besugárzásnak vetik alá. végül a fenti elemek mennyi­ségét gamma-spektrométerrel mérik. Az eljárás ma még koránt­sem olyan biztos, mint pl. a jólbevált ujjlenyomat rend­szer. Az elemek eloszlása egyéb­ként nemek szerint is s válto­zik. A hajszálanalizis segítsé- vei 90 %-os biztonsággal meg lehet állapítani, hogy a haj­szál tulajdonosa nő vagy fér­fi. Néhány jelenség okát azon­ban még ma sem látják t- az­tán az angol rendőrorvoíok, például, hogy mi az oka an­nak, hogy az angol szigetor­szág északi részén élő emberek hajszálának a mangán tartal­ma naoyobb mint a déli lako­soké. Egyébként ez a ténye­ző is támpontot ad a rendőr­ségnek a tettes származási he­lyére. A hajszálvizsgálatnak a bűn­tett elkövetése után néhány napon belül meg kell történ­nie. A módszer — a. jelek sze­rint ha nem is önálló, de kisegítő nyomozási vizsgálat lehet a jövőben, feltéve, nem kopasz a bűnöző. Vidéken ez év október 1-én 126 ezer 724 távbeszélő-állo­más volt üzemben. Megyeszékhelyeken, na­gyobb városokban, járási szék­helyeken és üdülőtelepeken 95 ezer távbeszélőállomást mű­ködtetnek. A kisebb kézi kap­csolású helyek áromásainak száma 31 ezer 695. A vidéki telefonállomások 75 százaléká­ról éjjel-nappal lehet beszél- ni. A városokban egész nap mű­ködnek a telefonok, a közsé­gekben munkanapokon 8 és 10 óra között, és egyes helyeken, ahol ez szükséges, 7-től 21 óráig. Városainkban — nem szá­mítva Budapestet — még min­— Nem történnek kísérletek az oktatás megindítására? — De igen. Nemrégiben Csu En-laj és Csiáng Csing, Mao felesége felhívást intézett a diákokhoz, hogy térjenek vissza az iskolába. De ennek nem volt foganatja. Persze, a tanárokat is elmozdították ál­lásukból. nagy részük fizikai műhkán van. Például abban az intézetben, ahol tanítottam, az egyik volt professzor most portás, és 12 professzor fizikai munkás, összeültünk egyszer az újonnan kinevezett prcíesz- szorokkal, a régiekkel és a ka­tonaság képviselőivel — ez az úgynevezett „hármas út” elve —, hogy újból megszervezzük az oktatást, de az ellentétek olyan nagyok voltak, hogy csődbe jutott minden. Egyelő­re nincs kialakult elképzelé­sük és nincsenek olyan okta­tásügyi vezetőik, akik képe­sek lennének ebben a hely­zetben a tanítást megindítani, Berkovits Cvörsiy oldani most mindent és egy szót sem szólnak a munkások­ról és a parasztokról. Olyan el­vakult avantgárd’zm üst ültet­tek beléjük, hogy szerintük ők fogják véghez vinni a világ­forradalmat és ez a „forrada­lom” ezer, tízezer, sőt százezer évig is tarthat. Egy állandó forradalom bűvöletében élnek \ tőlaotársy : Mao művei — Melyek a diák „vörösgár- disták” fő elvei? — Elsősorban az. hogy káoszt, egy hatalmas rendet­lenséget kell teremteni és eb­ben a zűrzavarban kell kiala­kítani a jövőt. Elpusztítani a múltat, megsemm’síteni a je­lent, és ezek romjain megala­pítani a teljesen újat. a jövőt. — Megalapozott tudás nél­kül, hiszen jelen pillanatban nem tanulnak (?) — A tanulást, a diploma megszerzését teljesen naivan képzelik el. Jelenlegi elvűik, hogy úgy kell forradalmasíta­ni az oktatást, hogv a főtan­tárgy az osztályharc legyen. Ehhez 95 százalékban Mao Ce-tung műveit kell tanulmá­nyozni, öt százalékban pedig részt kell venni gyakorlatban — És miként sikerült meg­győzni az embereket itt Né­metországban, hogy vétek él­jen végigmenni a gépnek a föl­dön), aztán igen sok munka­erőt és verejtéket takarítanak meg ezzal, hogy egyáltalán nem kell kapálni, mert vegyszeres gyomirtást alkalmaznak. A szerves és műtrágyával két méternél is magasabbra tudják megnöveszteni a kukoricaszá­rat s két-három csövet is felne­velnek egy tövön. Elképzelhe­tő, hogy ez az óriási mennyisé­gű értékes takarmány mennyi­vel növelte az állattenyésztés hozamát. — Teheneink felénél elértük a 4500 literes átlagot, de van olyan jószág is, amely 9000 li­tert ad évente, — idézik a „tej- ]apok”adatait. Miközben hal­lom a bizonyító erejű számo­kat s látom kint a méregzöld, dús kukoricát a silózógépek sorát, és a tábla szélén a fó­liába csomagolt silótömegeket, eszembe jut egyik elnökünk keserű kifakadása. „Én egyszer próbáltam meg 30 holdon besilózni csövestől a kukoricát. Mikor megtudták az emberek, megfenyegettek, hogy agyonütnek, ha ezt a drága, szép kukoricát összevá­gatom. És kimentek éjszaka letörni, nehogy „kárba vesz- szen” a termés.” Amikor hazajöttem, láttam, hogy Kisfüzestől kezdve le a hevesd járásig miként rohad a határban az értékes takar­mány, vagy milyen szaporán lobbannak fel azok a tüzek, amelyeken a kukoricaszárat égetik, miután az idei sovány termést leszedték róla. arra gondoltam mennyi bizonyítás kell még e nagy pazarlás meg­akadályozására. Amikor a hallei földeket jártam feltűnt, hogy a kuko­rica jórészét már betakarítot­ták, holott elutazásom előtt ná­lunk még teljes egészében ott sorvadoztak, sárgultak, szárad­tak kint a határban. — Amikor maguknál jártam nekem is szemet szúrt, hogy a kukoricát késő őszig kinthagy­ják a földeken és igen minimá­lis takarmányt hoznak ki belő­le. — Ezzel kezdte válaszát az egyik mezőgazdasági szakem­ber, mikor kérdeztem tőle: mi­ért ez a nagy sietség a kukori­ca betakarításánál? Majd így folytatta: — Azt hittem maguknál any- nyi a takarmány, hogy megen­gedhetik maguknak ezt a nagy pazarlást. — Mire gondol? — Mint látja, nálunk nem hagyjuk megérni a kukoricát. Silónak vágjuk le, amikor még tejesek a kukorica szemei. így négy-ötszáz mázsa igen értékes takarmányt kapunk hektáron­ként. És maguk? — Most elég gyengén mutat­kozott a kukorica. Nálunk 14 mázsát adott holdanként. — És mennyi munkával? El­vetik, kétszer-háromszor meg­kapálják. letörik, fosztják, morzsolják, szállítják, tárol- iák. Micsoda munkát fektetnek bele és micsoda pénzt. Holdan­ként 14 mázsa takarmányért. Miközben több száz mázsát el­vesztenek. Hévvel magvarázta az agro- nómus az ő módszerük előnyét. Géppel elvetik a kukoricát — (erre is külön ötletes megoldá­suk van a sorok kiolaküásánál hogy minél kevesebbszer kell-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents