Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-23 / 277. szám

Egységes értelmezés, egységes cselekvés Tervezők asztalán i tj lakótelep Gyöngyösön — OTP lakások Egerben — Midali ■ törpevízmű vek Milliókat éró libafarm Az egerszóláti dimbes-dom­bos parlagon, a zöld füvön vi­lágít a fehér libatenger. Az asszonyok fázósan topognak az állatok körül. — A satnya füvön milliók­kal gazdagítanak bennünket a libák — mondja Dér József elnök, és az asszonyok helyes­lőén bólintanak. Ma már csaknem kilencezer rajnai lúd fejlődik a Béke Tsz- ben és ez az állattenyésztési ág a közös gazdaság bevételé­nek 60 százalékát biztosítja. Az összbevétel 60 százaléka. Nagyon nagy szám. — A bizonyítás egyszerű — mondja az elnök — idén két­millió forint értékű libatojást adtunk át az egri bromükelte- tőnek. Több mint ötezer libát hizlalunk: karácsonykor pél­dául 350 mázsa hízólibát érté­kesítünk. Forintokat hoz a toll és a pehe'y is. Végeredményben millió forintokat. Lenkecs Béláné és a többiek hamar beletanultak a szakmá­ba. Ma már sz'nte ismeretlen a fertőzés, a libák pusztulása. Gépesítették a tömést, napon­ta háromszor két asszony 340 libát tud megtömmi. — Az elnök mindig azt mondja nekünk: értékes asszo­Míkor, melyik építkezés ter­vezéséhez foghatnak? Az elő­ző években február végén, sőt márciusban sem tudták a ter­vezőit. Pedig tárgyalás és vita volt éppen elég, de nem se­gített az sem. hogy a megyei tanács vb rangsorolta és jelöl­te ki a beruházásokat. Nem so­kat ért a helyes határozat, ha túlságosan komplikáltak és merevek voltak a szabályok. Ügy tűnik. 1967-ben „meg­tört a jég”, januárban éves feladatainak mintegy tő—80 százalékát ismerte a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda. Idejében megkötötték a szer­ződéseket és munkához is lát­tak. Időközben kilenc mérnök és tecnikus átment a MEZÖ- BER-hez és ráadásul soron kí­vül és nagyon gyorsan kellett elkészíteni a VILATI gyárépü­letének terveit. De a nehézsé­gekkel és a feladatokkal meg­birkóztak. jó ösztönzésnek bi­zonyult, hogy az emberek a többlettermeléshez igazodó ju­talmat kaptak. Csizmadia Oszkárt, a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda igazgatóját kerestük fel, hogy az 1968-as munkákról tájéko­zódjunk. Egyik legnagyobb feladat­nak a gyöngyösi Kálvária-rar- tt lakótelep ígérkezik. Több száz lakást kíván építtetni itt Holnaptól kezdve hízni fogok. Nem mint­ha eddig koplaltam volna, de igyekeztem mértékletes lenni a táplálkozásban, hogy megőrizzem alakom karcsúságát. Nem hab­zsoltam, nem dúskál­tam az ételekben, meg­tartóztattam magam a zsíros falatoktól, s bár­hogy ízlett az üzemi koszt, én a spenótból sosem kértem mélytá­nyérral, sőt a szabvány adagnak is visszahagy­tam felét sertéshizlalás céljára. De holnaptól más ember leszek. Enni fo­gok. Nemcsak reggelit, ebédet, vacsorát, ha­nem tízórait és uzson­nát is. Sőt, a reggeli és a tízórai között is be­dobok egykét sonkás szendvicset, majd a tíz­órai és ebéd közötti időben elmajszolok egy tábla csokoládét Az ebéd és az uzson­na között gyümölcs- zselét fogok szopogat­ni. hogy aztán uzsonna után a vacsoráig né­hány vajaszsemlével foglalkoztassam gyo­mor nedveimet. Ter­mészetesen az éjszakát, sem hagyom majd ki. Hajnali kettő és há- között úgyis fel szoktam ébredni né­hány percre szender- gésemből. Eddia ezt az időt arra fordítot­tam. hogy átgondoltam például Arisztotelész filozófiai rendszerét De holnaptól ez is megszűnik. Arisztote­lész helyett harapni fogok néhányat az este fekhelyem mellé ké­szített sültcsirkéből vagy hideg sertéssült­ből. Ja, de most már azt is elmondom, hogy mindezt miért. Talán azért adom hízásra a fejemet mert szimpa- tikusabbnak tartom a százhúszas mellbősé­get a szolid kilencvcn- nél? Nem, kérem, en­gem nem ilyen szub­jektív dolgok vezérel­tek a pucakeresztes melletti döntésemben. Azért vagyok kénytelen felhizlalni magamat, hogy végre igénybe ve- hessem konfekcióipa­runk remekeit. Mert mi most a hely­zet? Az, hogy meglá­tok a kirakatban egy színben, fazonban, ár­ban megfelelő ruhát.. Bemegyek a boltba és szólok, hogy nekem az kellene. Az eladó erre fejcsóválva végignéz daliás szálfa terme­temen alapos szemre­vételezés céljából be- nyúl a zakóm alá, ki­álló bordáimon kipön- Créti a „Nem várok hol- napig’’-ot, aztán meg­vakarja a fejét, de azért leakaszt egy öl­tönyt. a rúdról. s be­tessékel a próbafülké­be. A nadrág hosszával nem is lenne baj, sőt. határozottan jól állna, ha elől és hátul bele­gyömöszölnék egy pár­nát. Ez esetben a za­kóval sem lenne baj elől, csak az idegesít, hogy a válltömés vattá­ja horzsolja a könyö­kömet. Az eladótérbe így nem is merek ki­menni, mert megvan az a rossz szokásom, hegy vem szeretek közröhej tárgya lenni, így csak belülről kiabálok, hogy kérek egy kiseb­bet. No, ebben elől és hátul is passzentos a nadrág, ám a szár hosz- sza a vddlim közepén véget ér, a zakó alsó zsebe pedig mindjárt valahol a hónom alatt megkezdődik. — önnek feles mé­ret kellene — mondia az eladó, miután a lát­ványomtól való vissza­tartott nevetéstől sze­derjessé vált arca visz- szanyeri eredeti színét. — Hát adjon feleset — hörgőm én. — Ja kérem. ha. vol­na. Abból nagyon ke­veset gyárt az ivar — hallom a kioktatást, x mondanom sem 1cell. hogy vásárlás nélkül távozom. Szóval ezért kell fel­hizlalnom magamat, s csak ezt tudom taná­csolni hasonló cipőben járó sorstársaimnak is. Bár lehet, hogy mire magamra szedem azt a szükséges harminc- negyven kilót, addigra konfekcióiparunk a fe­les méretű ruhákat gyártja többségben. De az engem mái nem izgat. A túltáp- lálkozástól addig úgyis megüt a guta. Baloghy Zoltán Egy hirdetés margójára Figyelmet érdemlő hirde­tés jelent meg a hónap ele­jén egyik napilapunkban. A hirdetés szerint a szegedi Rádió, Televízió, Háztartási Gépjavító Szerviz líét napig, november 3-án, és 4-én „in­gyen” rádió és tv javításra vállalkozott. Amikor elolvastam a hir­detést elgondolkodtam és azokra a nem is rég múlt idültre gondoltam, amikor beteg televíziómat csak „tíz” napra vállalta a GELKA. Ma persze már más a hely­zet a mi megyénkben is. hi­szen ha az állami javító szol­gálat nem állna rendelkezés­re, ott a szövetkezet, a ma­gán kisiparosok, nem is szá­mítva az egcsz ügyesen dol­gozó tv-kontárokat. Nincs tehát tovább kiszol­gáltatottság, múltba tűnik a hosszú várakozási idő. Cl szelek fújnak a Tisza felől, hiszen a szövetkezeti szolgál­tatás — versenyben az álla­mi vállalattal — két napos ingyen „reklám” javításra vállalkozott... Egyelőre fehér holló még az efajta propaganda, de re­méljük nem sokára eljön az idő, amikor minden üzlet, minden szolgáltató vállalat udvariasan, előzékenyen ke­resi majd a kedves vásárlók, az ügyfelek feléjük forduló szíves érdeklődését. Mindenesetre a szegediek hirdetését kivágtam az új­ságból és csak úgy érdekes­ség képpen belsőzsebembe hordom. Kívánságra — ja­nuár 1 — előtt is — minden érdeklődőnek szívesen meg­mutatom ... — szí — Sokféle érdekes munkán dol­goznak az OLAJTLRV mér­nökei. Most készítik — eg.ve- bek között — a szegedi kő­olaj- és földgázme/ő lakásérv- tési és kommunális terveit. A tervek szerint a szegedi olaj­mező 1970-ben már egymillió tonna 'olajat, hatszázmillió köbméter fő dgázt termel. Az olajipar megjelenésével Sze­ged jelentősen gazdagodik Most az év végéig csaknem 300 millió forint értékű léte­sítmény terve készült el, s minegy 170 m'llió fo’-mt érték­ben útépítést és más előkészí­tő munkát végeznek el. Ha­marosan megkezdik egy 2500 aaanos euerem es konyha elü­tését, dolgoznak a szükséges műhelyek, raktárak, öltözők és fürdők tervem. Lakásépí­tésre mintegy 260 millió fo­rint beruházást irányozlak elő, ebből az összegből 1000 lakás készül el. A házak Sze­ged belterü elein épülnek, az első 38 lakást jövőre már át­adják. Terveznek egy 350 sze­mélyes munkásszál'ót is Nsmüsm 3 1967. november 23., csütörtök rak az év végi zárszámadás­kor sem: meglesz a 30 forintos munkanorma és talán a 20 százalékos nyereségrészesedés is. Néhány éve Kiskunfélegy­házáról asszonyok érkeztek Egerszólátra, hogy megtanít­sák az ittenieket a libanevelés csinjára-binjára. Idén már egerszóláti asszonyok indul­hattak Mezőtárkányba. Tisza- keszire, hogy átadlák „tudo­mányukat” az ottaniaknak. /. P­nyok maguk. Félmillió forintot ad ni unkánk minden évben a j közösnek. i — Nem szeretnénk mégsem, ha a termelőszövetkezetünk i egyoldalúvá válna — veszi át ! a szót újra az elnök — 32 hold ; fa'Lszta leánykánk szőlőjéből ; Jó bor lesz, az idén 90 holdba ól oltványokat telepítünk. Sze- ' relnénk 200 holdas gyümöl- I esőst is telepíteni: értékesebb ez. mint az erdő. Az egerszólátiak bíznak a li­bafarmban. és nem is csalód­Lcnkecs Bdláné és társai, Verebélyl Pálné, ifj. Bánáti Józsefné, hamar beletanultak az új „szakmába”. hogy nem hosszú távon gon­dolkodnak, döntenek, hanem a pillanatnyi, a napi érdek alapján. Vannak tapasztala­taink egyes termelőszövetke­zetek első éveiből, amikor a tagság nem gondolt a hol­napra és bizony évek kellet­tek, amíg utolérték magukat és szilárd gazdaságot terem­tettek. gtjk pártszervezeteknek, a kommunistáknak olyan hangulat, olyan légkör meg­teremtésén kell fáradozniok, hogy az új gazdasági rendszer minden előnyét minél előbb kiaknázhassuk, élvezhessük. Törekedjenek már ma arra, hogy az egységes értelmezés után egységes legyen cselek­vésük, most az előkészítés szakában éppúgy, mint a be­vezetést követően, hogy a to­vábbiakban sem legyen tor­zulás, és valóban a Központi Bizottság határozata szerint következetesen és eredménye­sen valósu'jon meg a mecha­nizmus reformja. (papp) A mechanizmus eredménye hatékony megvalósítása em­bereken, helyes emberi csele­kedeteken mű ik. S hozzáte­hetjük: új vezetői és emberi magatartást, új munkastílust, munkamódszereket igéuyel. Nagyon jelentős szerepük van ezek megteremtésében a párt- szervezeteknek, a kommunis­táknak, de a gazdasági életben tevékenykedő minden egyes embernek. Arra kell töreked­nie egységesen mindenkinek, tehetségével, munkájával egyaránt, hogy segítse az új magatartás kialakulását, se­gítse az átmeneti idő lerövi­dítését, hogy az új gazdasági rendszabályok minél előbb teljesen áthassák a gazdaságot. A kommunisták és a pártszer­vezetek feladata, hogy bizto­sítsák a párt gazdaságpoliti­kájának érvényesülését. Az adott gazdasági egységet több­féle hatás „veszély” is fenye­getheti. Előtérbe kerülhet. Pél­dául a túlzott helyi érdek, a nyerészkedés lehetősége, az, SSHI z elmúlt hónapok alatt a gazdasági reformról folytatott tanácskozások, be­szélgetések „emberközelbe” hozták ezt a fogalmat, ma már állandó beszédtéma. Joggal ál­líthatjuk, hogy a nemzetközi élet kérdései után a gazdasági reform mindent megelőz a közérdeklődésben. S minél több szó esett és esik róla, innál világosabbak mindenki “lőtt a párt céljai, annál in­kább szétoszlanak a kételyek innál nagyobb a bizalom a jövőben. Ez természetes is. Egyes embereknél azonban már szinte természetellenes derűlátás, optimizmus is ta- paszta'ható. Van akt úgy kép- celi, hogy 1968. január 1-én egyik pillanatról a másikra megoldódik minden gondunk és az új irányítási rend bő­ség kosarából máris hull a gondtalan jólét Az optimiz­musnak — de nem ilyen túl- cottón — megvan minden alapja. Az új irányítási rend­szer bevezetésének előfeltéte­lei kedvezők, jók. Az eddigi tapasztalatok és Intézkedések azt mutatják, hogy biztonság­gal elejét vehetjük mindenféle nagyobb zökkenőnek. A ter­vezési módszerek elmúlt évek­ben: fejlesztése, a beruházási és az árrendszerben vagy a nitelgazdálkodásban történt változtatások, a munkaerő- és bérgazdálkodásban bevezetett sgyszerűsítés és általában a rugalmasabb gazdálkodásra való törekvés mind-mind ezt gazolják. „Meg kell azonban nyíltan mondanunk — ol­vashatjuk Fock Jenő elvtárs A gazdasági mechanizmus re- lormjának útján című cikké­ben , hogy teljesen zökke­nőmentes átmenetre nem szá­míthatunk." mm ki valamennyire is to- meri a gazdasági és a rözgazdaságl kérdéseket, azok ilőtt ez teljesen világos. Vi- ágos, hiszen a reform egész gazdasági életünket egyszer- "e érinti, átalakítja azt, még- nozzá úgy, hogy ugyanekkor i termelés folyamatosságát ez- sel az átalakítással pál-huza­mosa n biztosítani kell. S bár i reformot tudományos ala­possággal do’goztuk ki és he­lyességét már eddig is számos sísérlet Igazolja, mégis egyes nelyeken bekövetkezhetnek »lőre nem látott gondok, ne­hézségek. A legfontosabb, hogy „odafigyeljenek” min- ienhol, hogy meggondoltan és megalapozottan szülessenek íz intézkedések, hogy ne érje­nek bennünket egy-egy üze­men vagy terme’őegységen be­lül nagy meglepetések, és ha tisebb gondok, nehézségek bukkannának fel, ismét csak meggondolt és megfelelő in­tézkedésekkel keressük a he­lyes, a hasznosabb megoldást. Gyöngyös Város Tanácsa, illet­ve az OTP. Ezért' rendkívül fontos az építkezések gazdasá­gi, műszaki előkészítése, majd a kivitelezési tervek következ­nek. Nagy felelősséget jelent a beépítési terv elkészítése. En­nek során választ kell adni arra a kérdésre, hogy milyen a talaj, a felszín alatt van-e pince- és talajvíz. A gazdasági és műszUd követelmények szem előtt tartáséval javasla­tot kell tenni az épületeik el­rendezésére. A Kálvária-part­ra hová, milyen és hány lakást tervezzenek? Hogyan oldják meg a lakótelep közlekedését és közművesítését? Második ütemben készül a beruházási programterv. Fel­sorolni is sok lenne, hogy mennyi gazdasági és műszaki intézkedés szükség s az épít­kezés megkezdésétől a kulcs­átadásig. Ha jóváhagyják a beruházá­si programtervet, akkor kö­vetkezik a kiviteli tervek ké­szítése. Legalább 10 specialis­ta tervező munkája, a külön­böző szakmák összefogására van szükség, hogy a feladatot a szerződésben rögzített határ­időre megoldják. De nem 10, hanem legalább 30 szakember dolgozik a Kálvária-parti la­kások tervein. Szerződést kötöttek már a Heves megyei Vízmű Vállalat üzemi épületének és irodáinak tervezésére, Füzesabonyban az Ifjúság útja körüli részt ren­dezik. községi utakat, illetve hidakat terveznek Nagrivisnyó- ra, Szánalomba. Abasárra. Több postaépületet terveznek a megyének, a tervezője asztalá­ra kerül a gyöngyöstar júni és a tamazsadányi törpe vízmű. Javában dolgoznak az egri Egészségház utcai OTP-társas- ház és a földszinti üzletek ter­vezésén. A gyöngyösinél nem sokkal kisebb feladatot jelent az egri Szovjethadsereg út, Kohárí és Arany János utcai lakásépítkezések előkészítése. És most folynak a tárgyalások, hogy a T szántúli Földgázszol­gáltató Vállalatnak Egerben, a Klapka utcában irodaházat, az Egri Gépjavító Állomásnak a Lenin út végén szerelőcsar­nokot tervezzenek. Új és rendkívül figyelemre méltó kezdeményezésnek szá­mít, hogy a tervező iroda kü­lön megbízás nélkül is keresi: hol. milyen és mennyi lakást lehet építeni. Javaslatokat dolgoznak ki, előzetesen tár­gyalnak a tanáccsal, az OTP- vel és más szervekkel, hogy elősegítsék közös céljaink meg­valósítását F. U Tervezik az olajvárost Ezer nagy étterem, szolgáltató liáz

Next

/
Thumbnails
Contents