Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-17 / 245. szám

Közzétették az SZKP Központi Bizottságának ünnepi jelszavait MOSZKVA (TASZSZ): Moszkvában közzétették az 1917-es forradalom jubileu­mának 57 ünnepi jelszavát. — Kljén a Vagy Októberi Szocialista Forradalom dicső 50. évfordulója! — hangzik az SZKP Központi Bizottságának első jelszava. A jelszavak a továbbiakban dicsőítik októbert, amely új korszakot nyitott a világtörténelemben, — a világ általános forradalmi megújhodásának korszakát. A kapitalizmusból a szocializmusba való áttérés korszakát. Méltatják azt az októ­bert, amely óriási szociális javakat adott a dolgozóknak. Az SZKP Központi Bizottsága élteti a marxizmus—leni- nizmust — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszmei zászlaját, a világ dolgozóinak útmutató csillagát, a nemzeti és az osztályelnyomás elleni harcban, a szocializmus és a kom­munizmus győzelméért vívott küzdelemben. Amerikai nehézbombázök ! Kozmosz ÍOO kilométci* mélységben behatoltak a ADK légiterébe Nagyszabású tüntetés Londonban az amerikai agresszió ellen Országos gyász Kubában Guevaráért Fidel Castro megerősítette a hős forradalmár halálhírét SAJGÓN (MTI): B—52-es amerikai nehéz- bombázók száz kilométer mély­ségben behatoltak a Vietnami Demokratikus Köztársaság te­rülete fölé és bombatámadást intéztek a Mu Gia hágó ellen — jelentette be hétfőn Saigon­ban az amerikai szóvivő. 1966. decembere óta először hatoltak be a nyolc hajtóműves nehéz­bombázók ilyen mélyen a VDK területére. A támadásokat ko­rábban azért állították le, mert légelhárító rakétákat észleltek Észak-Vietnam déli részében. Mint az AFP jelenti, az ame­rikai felderítés adatai szerint az észak-vietnami fővárosból kivezető összes hidakat helyre­állították már — beleértve a Doumer hidat is, amelyet au­gusztus elején bombáztak le az amerikaiak A VNA hírügynökség jelen­tése szerint Nam Ha tai-to­JfA.VA.NNA (MTI); ülést tsjrtott és hértí<5től Icczdió- rnánybíiTi, oiktó’oer 10-én anieri­Fidel Castro kubai minisz- dóén háromnapos országos ^ai gépek zuhogó esőben, vá- ferelnök rádió- és televíziós gyászt rendelt ei. Egy hónapig j ratlanul jelentek meg egy kö- baszédében megerősítette Er- országszerte féiárbócra eresz- nesto Che Guevara halálának tik a zászlókat, jövő szerdán hírét. A kubai vezető bejelen- pedig (magyar idő szerint csü- tette „sajnos hitéit kell adni törtökön reggel 3 órakor) gyű- annak a szomorú ténynek, lést tartanak Guevara emléké- hogy Guevara Bolíviában re. meghalt...” Közölte, hogy kezdetben ké­telkedtek a bolíviai kormány állításában, mert a halálhírről szóló első távirati jelentések nem szóltak a Guevara testén található különféle sebhelyek­ről. Két nappal később viszont a kubai kormány olyan távira­tok és fényképek birtokába ju­tott, amelyek kizárják a téve­dést. Guevaránál, a bolíviaiak feljegyzéseket is találtak és a kézírásból világosan látható, hogy e feljegyzéseket a meg­gyilkolt forradalmár írta. „Mindezeknek ismeretében sajnos bele kell nyugodni a té­nyékbe” — mondotta B'idei Castro. A továbbiakban a kubai kormányfő méltatta Guevara egyéniségét, önzetlenségét és önfeláldozó készségét, s meg­állapította, hogy halálával a forradalmi mozgalom értékes harcosát veszítette el. A kubai kormány vasárnap zépdskola fölött. A barbár tá­madás következtében 31 diák és egy tanár életét vesztette. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint az amerikai 7. flotta újonnan kinevezett Átadták az Atlanti Tanács új brüsszeli székházát BRÜSSZEL (MTI): Van den Boeynamts belga miniszterelnök hétfőn délelőtt hivatalosan is átadta Manilo Bro&ío, NATO-íőtitkámak az Atlanti Tanács új brüsszeli épületét, s ezzel az utolsó NATO-szerv is eltávozott Franciaországból. A három- emeletes, ideiglenes NATO- székház 10 millió dollárba ke­rült. Franciaország, mint ismere­tes, távozásra szólította fel a NATO katonai parancsnokait, a másik 14 NATO-ország pe­dig úgy döntött, hogy kitelepí­ti Franciaországból a politikai központot, az Atlanti Tanácsot is. A hétfői ünnepségen Brosio, NATO-főtitkár, utalva az 1969- es határidőre, amikor minden tagállam bejelentheti kilépési szándékát, kijelentette: „Noha az emberek az államok és a szövetségek mind halandók, az Atlanti Szövetségnek nincs ki­tűzött élettartama, így tehát nincs szó arról, hogy 1969-ben elhal”. Van den Boeynamts belga miniszterelnök beszédében in­kább a szövetség felülvizsgá­latának szükségességét emelte ki.” Mindeddig sajnálatos mó­don a hangsúlyt, a szövetségi katonai oldalára kellett he­lyezni” — mondotta. parancsnoka, John J. Hyland altengemagy hétfőn sajtóérte­kezleten jelentette ki, hogy a Pentagon listáján szereplő ösz- szes észak-vietnami célponto­kat szabad bombázási terület­té kellene nyilvánítani — ak­kor „minden időben találnánk valami jó kis célpontot”. Az altengemagy szerint Haiphong kikötőjének e: aknasí tasa köny- nyebb lenne, mint a kikötő bombázása. Az 55. éves altengemagy a jövő hónapban veszi át a 7. flotta parancsnokságát. DETROIT: George Romney, michigami kormányzó, a köztársasági párt eddig még benevezetten elnök­jelöltje, vasárnap rádió- és te­levíziós nyilatkozatban rámu­tatott, hogy a Johnson-kor- mány feltehetően a VDK köz­vetlen megtámadására készül. Az amerikai kormány — folytatta Romney — nem mondja ei az igazságot Viet­namról. „A jövő elnökválasz­tási hadjáratban kulcskérdés lesz a kormány szavahihetősé­ge”. Romney a háborús eszkalá­ció folytatása helyett javasolta, hogy Vietnamot és általában a délkelet-ázsiai országokat valamilyen nemzetközi szerv felügyelete alatt semlegesítsék. STOCKHOLM: Stockholmban ünnepélyesen megnyitották a „vietnami he­tet”. A megnyitó ünnepségen Edward Rown amerikai író mondott beszédet, majd Sto- kely Carmichael, amerikai né­ger vezető üdvözletét olvasták fel. Az Angol Kommunista Ifjú­sági Szövetség vasárnap nagy­szabású tüntetést rendezett London utcáin az amerikaiam vietnami agressziója ellen. A tüntetők elvonultak az ameri­kai nagykövetség előtt és át­adták a David Bruce nagykö­vetnek címzett tiltakozó leve­let A nagykövetség előtt koszo­rút helyeztek el a három év­vel ezelőtt Saigonban kivégzett Nguken Van Troi, ifjú szabad­ságharcos emlékére, majd a Downing Street 10., a minisz­terelnöki rezidencia elé vonul­tak, ahol átadták a körülbelül hetvenezer ember aláírását tartalmazó levelet Wilson mi­niszterelnök számára. E levél­ben követelik, hogy Wilson kormánya határolja el magát a vietnami háborútól. ★ A jobboldali Daily Teleg- raphban hétfőn levél jelent meg, amelyben egy november­re tervezett vitaest szervezői felteszik a kérdést: miért van az, hogy csaknem lehetetlen egy nyilvánós vitára olyan elő­adót fogni, aki támogatná az amerikaiak vietnami poli­tikáját? MOSZKVA (TASZSZ): Hétfőn a Szovjetunióiban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz 182. jelzésű mester­séges holdat, hogy műszerei segítségével folytassák az 1982, március 16-án bejelentett űr­kutatási program megvalósítá­sát. A szputnyik keringési ideje 89,9 perc. Pályájának a Föld felszínétől számított legna­gyobb távolsága (apogeum) 355 kilométer, legkisebb távolsága (perigeum) 210 kilométer, haj­lásszöge 65 fok. 1 A szputnyikon elhelyeztek egy rádióadó berendezést, amely a 19,995 mhz frekven­cián dolgozik. A szputnyik tudományos műszerei kifogástalanul uaű- ködnek. Események _ tamkhmr A\\\\\\VV\\\\\\\v\\\\\\\\\\V\\\\VNAW,\ MOSZKVA: A szovjet fővárosban hivata­los közlemény jelent meg ar­ról, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Borisz Ponomar- jov, a Központi Bizottság tit­kára tárgyalásokat folytatott a Dán Kommunista Párt kül­döttségével, amely Jespersen- nek, a párt elnökének vezeté­sével október 5 és 13 között látogatást tett a Szovjetunió­ban. VARSÓ: A Lengyel Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között Varsóban aláirták az új árucsere-forgal­mi megállapodást, amelynek értelmében a két ország jövő évi árucsere-forgalmának érté­ke eléri az egy millió rubel értéket. BERLIN: A nyugatnémet Bundestag tervezett nyugat-berlini „munkahetével” kapcsolatban Abraszimov a Szovjetunió NDK-beli nagykövete tiltako­zott az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág bonni nagyköveténél a tervezett provokáció ellen. KARACSI: Pekingből repülőgépen hiva­talos látogatásra Pakisztáinba érkezett a Meghmet Shehu, miniszterelnök vezette alban kormányküldöttség. Shehu megbeszélést folytatott Ajub Khan elnökkel. LONDON: Pretoriában, a Dél-afnkaj Köztársaság fővárosában szep­tember 1-én bíróság elé állítot­tak 37 délnyugat-afrikai haza­fit. Az ügyben most fejlemény következett be: három nappal ezelőtt a börtönkórházban meghalt az egyik vádlott. Ephraim Kamati Kaporé. A kórházigazgatóság közlése sze­rint, halála „természetes okok­ból” következett be. A déi- afrikai hatóságok közölték azt is, hogy Kaporo a börtönben „beismerte”, hogy Délnyugat- Áfrikában katonai szerv ezre­dest folytatott és fegyvereket rejtegetett. Minden ok megvan annak a feltételezésére, hogy a délnyugat-afrikai hazafi halá­la — a hatósági közléssel el­lentétben — nem természetes okokból következett be, hanem azt azok a borzalmas kínzások okozták, amelyekkel a dél-afri­kai börtönökben vallomást akarnak kicsikarni a szeren­csétlen vádlottakból. Amikor Oroszországban kitört a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, a hatalmas birodalom fogolytáboraiban több mint kétmillió hadifogoly sínylődött. A több száz fogolytábor „lakói” közül minden negyedik magyar volt A legnépesebb „fogoly-nemzetiség” nagyon éber szemek­kel figyelte az oroszországi változásokat, — hiszen egy-két hónappal ezelőtt még Oroszországban is a magyarországié­hoz hasonló viszonyokat tapasztalt, — s „most” ezek alatt mozdult meg a föld. Lenin már egy évvel a háború előtt felhívta a figyelmet arra, hogy milyen nagy a hasonlóság a két ország között, ,.a reakciós földbirtokosok mindenható­sága tekintetében, akik óriási kiterjedésű földbirtokaikat átmentettek a középkorból”. II muzsikok példája A hasonlóságot gyorsan észlelték a magyar hadifoglyok, és a cári önkényre ugyanúgy válaszoltak, mint az orosz el­nyomottak: marxista köröket, pártsejteket szerveztek, — már jóval a forradalom előtt. Részt vettek a munkások sztrájkjaiban: emlékezetes marad a taganrogi sztrájk, s a szovjet-hatalom első hónapjaiban már magyarul is kiadták a békedekrétumot és a Kommunista Kiáltványt. A szer­vezkedések után ezrével, tízezrével álltak fegyverbe ismét a magyar hadifoglyok, hogy megvédjék a szovjethatalmat. Ezekről a szervezkedésekről tudósítanak a magyar in­ternacionalisták újságai. A forradalom után, a polgárhábo­rú első éveiben tizenkét magyar nyelvű lap jelent meg a Szovjet-Oroszországban. Ezek hívták fel a figyelmet a föld- foglaló muzsik példájára. Az egyik újságcikk így ír a fo­goly magyarokról: „Az orosz forradalmat a^mi véreink közül legtisztábban a magyar paraszt érti meg'." Ö föl tudja fogni egész mélységében és forradalmi nagyságában azt a lépést, amit az orosz paraszt tesz, amikór földet oszt. Az évszázadok óta tartó földért való veres küzdelemnek csendőrszuronyok alá szorított harcosa, a magyar paraszt ökölbe szorított kézzel, kitágult, véres szemekkel nézi a földmérő muzsikokat és haza gondol, haza gondol...” Nemzetközi Szocialista, Népszava és az — Izvesztyija 1917 decemberében ismerkedett meg Leninnel Kun Béla. A magyar forradalmár akkor már írt a Pravdában, a Die Fackelben és a Der Völkerfridében. Rövidesen már magyar nyelvű lapba is írhatott, mert a Külügyi Népbiz­tosság támogatásával megjelent a Nemzetközi Szocialista, amely ismertette a szovjet kormány béketerveit is. A lapot ugyan a monarchia hasonló katonái számára adták ki. de olvasták a hadifoglyok is, akik lelkesen fogadták a béke­dekrétum hírét. Az Izvesztyija így ír ezekről a napokról: „A magyarok azzal, hogy szolidárisnak nyilvánítják ma­gukat a forradalmi Oroszország békeprogramjával, óriási szolgálatot tesznek az általános, demokratikus és igazságos béke megkötése ügyének.” Decemberben írta a moszkvai katonai körzet internacionalista szociáldemokrata hadifog­lyainak bizottsága: „Mély hálánkról biztosítjuk a Nép­Magyar internacionalisták Szovjet- Oroszországban Magyar sajtó a polgárháborúban biztosok Tanácsát, süniért a demokratikus békekötésre szólította fel a hadviselő feleket.” 1918-ban már megjelentek Oroszországban a legfon­tosabb magyar lapok. A Nemzetközi Szocialista mellett a volt omszki hadifoglyok kiadták a Forradalom című új­ságot, amelyet Ligeti Károly szerkesztett. Szamarában je­lent meg az Ébredés, a penzai kormányzóság székhelyén, Penzában, Világszabadság, onnan sok ezer kilométernyire, a Bajkál-tó partján. Irkutszkban ugyancsak Világszabad­ság, Tomszkban pedig — némi hazai nosztalgiával — Nép­szava címmel adtak ki förradalmi lapot. Jertek, testvéreink .. 1918 telén támadást indítottak a németek: megindultak Fetrográd felé. A Népbiztosok Tanácsa mozgósította a for­radalmi proletariátust, — a Nemzetközi Szocialista pedig a magyar hadifoglyokat. Február huszonharmadiki számá­ban ezt írta: „Be mindenki a forradalmi magyar hadse­regbe. Forradalmi magyar csapatok állítsák meg útjukban a rablók siserehadát. Jertek, testvéreink, a mi Vörös Hadseregünkbe, megmenteni az orosz forradalmat, meg­kezdeni fegyverrel a kézben a magyar munkások, parasz­tok felszabadítását.” A magyar internacionalisták már a Vörös Hadsereg első harcaiból kivették részüket. A Petrográd védelmében bevetett magyar csapatok Narvánál estek át a tűzkereszt­ségen. A győzelem után egy hónappal —- 1918. március 24-én — megalakult az első magyar kommunista szervezet az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar cso­portja. Néhány héttel később hetenként kétszer — 15—20 ezer példányban — megjelent a Szocialista Forradalom. A polgárháború idején a magyar lapok is a háborúról írtak. A Szibériai Külföldi Munkások Kommunista (Szo­ciáldemokrata) Pártja, amely a közép- és kelet-szibériai munkások kongresszusán alakult, magyar és német nyel­vű lapot adott ki. A magyarok „Világforradalom”-ja azt hirdette, hogy minden munkásnak, parasztnak az a köte­lessége, hogy támogassa az orosz proletariátust.... szükség esetén fegyverrel is...” — írta a szerkesztőségi cikk. n penzai jóslat A bolsevik párt jól szemezett és összehangolt külföldi csoportjai központi federációt hoztak létre — Kun Béla volt az elnök — és elhatározták, hogy 1918 májusában hat újságot adnak ki különböző nemzetiségű internacionalisták számára. A magyar nyelvű újságot százezer példányban jelentették meg. A lapok beszámoltak — a harctéri eseményeken kívül — a „mozgalmi életről”, a frontvonal mögötti lakosság munkájáról, hétköznapjairól, ünnepeiről. A penzai Világ- szabadság így tudósít a városban 1918. május elsején le­zajlott tüntetésről: ..Aki részt vett a penzai külföldi pro­letárok demonstrációjában, aki látta a kipirult, lelkes ar­cokat, aki látta ennek a tömegnek elszánt, forradalmi lel­kesedését, annak a lelkében ennek a napnak örök emléke marad. És annak a lelkében az a szent meggyőződés él, hogy 1919. május 1-én a budai királyi palota ormán a mi győzelmes vörös lobogónk fogja hirdetni a'III. Inter­nationale győzelmét.” 1918-ban egyre sűrűbben hallatszottak ilyen hangok a katonák között: „Cselekedjünk mi is oroszul.”. Az újságok népszerűsítették az ilyen jelszavakat, s azok terjesztették el ezt a felhívást is: „Mindenki a magyar forradalmi frontra!” fl Vörös Újság Igaza lett a penzai Világszabadságnak: 1919. május elsején már Budán és Pesten is vörös zászló alatt vonul­tak fel a munkások. Ekkor már a Magyar Tanácsköztársa­ság védelmére szerveztek vörös csapatokat és szükség volt mindén fegyverfogható kézre: Azokra is, akik a távoli Oroszország'fogolytáboraiban voltak még, azokra is, akik a Vörös Hadsereg vagy a Vörös Gárda soraiban harcoltak. Kun Béla mozgósítási parancsot küldött Saovjet-Orosz- országba, s ez a — magyar lapokban is megjelent — pa­rancs fegyverbe szólította a szovjet területen élő 18 és 45 év közti magyar állampolgárokat. Ezekben a hónapokban a legtöbb forradalmi magyar lap már nem Oroszországban jelent meg, hanem Magyar- országon. Itthon kellett mozgósítani, itthon volt a legna­gyobb szükség a lelkesítő, forradalmi szellemű sajtóra. Budapesten nyomtatták a Vörös Újságot is, ahol a kom­munisták legfontosabb kezdeményezéseit publikálták. De rövidesen a Vörös Újság is internacionalista lap lett: 1919 őszén, a Tanácsköztársaság bukása után, már Moszkvában adták ki — hetilapként. Ez volt a lapja a „Magyarországi Forradalmi Bizottságnak” —, amely a Tanácsköztársaság emigráns kormányánk tekintette magát. Az internacionalisták újságjai, amelyek akkor lelkesí­tették, tájékoztatták a lövészárkok és arcvonalak poklából fogolytáborba került, majd a szovjethatalom védelmére ismét hadrakelt katonákat — most, az ötvenedik évforduló előtt megélénkült kutatások során kerülnek elő a levéltá­rak, az archívumok, a magán- és közgyűjtemények mé­lyéről. Krajczár 1 mre í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents