Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

A gyár „alkotmánya” Az országgyűlés már tör­vénybe iktatta és 1968. január elsejével életbe lép az új Mun­ka Törvénykönyve, amely új, szabadabb feltételeket teremt a vállalat és a dolgozók között. Az új törvény a vállalatok és a dolgozók kapcsolatának csak elveit rögzíti, mert több ezer üzem több millió munkásának kötelességeit és jogait nem le­het minden tekintetben köz­pontilag szabályozni. Viszont szükség van arra, hogy a vál­lalatvezetés és a dolgozók jo­gait és kötelességeit részlete­sen meghatározzak. Ezt a célt szolgálja a kollektív szerződés. Vagyis az új Munka Törvény- könyve csak az általános ren­delkezéseket rögzíti, a kollek­tív szerződésben pedig tág le­hetőség nyűik arra, hogy a törvényt a gyár jellegének megfelelően saját körülménye­inkhez igazítsuk. Mit tartalmaz a kollektív szerződés? Kik és hogyan ké­szítik elő, mire számíthatnak a vezetők és a dolgozók? Gyöngyösorosziban és Hatvan­ban kértünk választ ezekre a kérdésekre. Orosziban késnek, Hatvanban dolgoznak A Mátrai Bánva, és Előké­szítő Műnél a szakszervezeti titkárt és a főkönyvelőt nem találtuk otthon. Az üzemgaz­dasági osztály vezetője és a munkaügyi vezető arra hivat­kozott, hogy közponjuk, az Országos Érc- és Ásványbá­nyászati Vállalat nekik sem­miféle rendelkezést nem adott, még elképzeléseit sem közölte, hogy mikor és hogyan kössék meg a kollektív szerződést. Igaz, a nyár elején a jogta­nácsos észrevételeket tett a készülő új Munka Törvény­könyvéhez és ebből nagyjából kiderül, hogy a dolgozók jogai­nak védelmére, másrészt a munka zavartalan menetének biztosítására mit kellene be­venni a kollektív szerződésbe. G yön gy ösor őszi ban érzik az üzemek „alkotmányának" hiá­nyát, tudják, hogy nem lesz könnyű dolog az ércbányákra, a dúsítókra és a bentonitbá- rtyára egyaránt alkalmas sza­bályzat elkészítése, mégsem fogtak hozzá a munkához. A Hatvani Konzervgyár megkapta a Mezőgazdaság és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatóját a vállalati kol­lektív szerződésről. A vállalat szakszervezeti és gazdasági vezetői tanácskoztak a Kon­zervipari Tröszttel és kölcsö­nösen megállapodtak a válla­lati önállóság és az iparági összhang főbb kérdéseiben. Az iparágban nyolc, a Hatvani Konzervgyárban Hantos Jó­zsef főkönyvelő irányítása mellett egy bizottság dolgozik a kollektív szerződés előkészí­tésén. Tehát felosztották a munkát, hogy minél alaposab­ban és minél hamarább elvé- ^€2!7élC. Milyen kérdésekkel foglal­kozik a hatvani bizottság? Galambot Attiláné, a szakszer­vezeti bizottság titkára és Bata József né, a tervosztály vezetője mindazt részletesen felsorolta, de itt csak a leg­fontosabbakat említjük. Étkeztetés vagy több nyereségrészesedés ? A Gazdasági Bizottság hatá­rozata a vállalatra bízza, hogy fenntartja-e az üzemi konyhát, fizet-e a dolgozóknak étkezési hozzájárulást, vagy megtaka­rítja ezeket a költségeket é* ezzel növeli a nyereségrészese­dést Ml lenne Jobb? Erről kü­lönböző az emberek vélemé­nye, de a többség nevében és a többség javára dönteni kell mégpedig a kollektív szerző­désben. A főkönyvelő ltí szám flotta, hogy az üzemi konyha évente félmillió forintba kerül. Ha Jövőre a vállalat nem járulna hozzá a költségekhez, akkor 100 forinttal növelni lehetne a nyereségrészesedést, ez ha­vonta 10 forintot se tesz ki. Az üzemi konyhát mindenki igénybe veheti, ebben nyilvá­nul meg az egyenlőség. Vajon havonta csak 10 forintot ér, hogy helyben és olcsón meleg ételt kap mindenki? De mi­lyen sok embernek és mekko­ra gondot okozna, ha nem len­ne üzemi konyha! Ezért a ké­szülő kollektív szerződésben javasolják, hogy maradjon meg az üzemi konyha és a vállalati térítés aránya is le­gyen hasonló az ideihez. Csökkent a munkaképességűek és a nők védelme A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a vállalat kö­teles újból alkalmazni és meg­felelő munkakörben foglalkoz­tatni az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében megrokkant dolgozót, ha munkaképességét vissza­nyeri. Jelentősen bővülnek a dolgozó nők és az anyák jo­gai. Bata Józsefné nemcsak a tervosztályt vezeti, hanem nő­felelős is a gyárban, bizonyára jól képviseli a nők érdekeit a bizottságban. Szezonban 1800, most 1300—1400 ember dolgo­zik • Hatvani Konzervgyár­ban és ezek 80 százaléka nő. Csak a helyi igények és lehe­tőségek ismeretének birtoká­ban dönthetnek abban a kér­désben, hogy melyek azok a munkakörök, ahol nők és a terhes mamák is dolgozhat­nak. Bata Józsefné el is mond­ta, hogy legutóbb is joggal pa-| naszkodtak a terhes mamák a| főzeléküzem pincehelyiségére. Igaz, könnyű munkát kaptak, de sötét és gőzös volt a mun­kahely. Az üzemorvos segítsé­gével az emeletien -találtak he­lyet. Minden igényt a kollek­tív szerződésben sem lehet kielégíteni, de szívvel és hoz­záértéssel, kölcsönös segítség­gel keresni kesll a legjobb megoldást A vállalat csak meghatáro­zott indoklással és csak a szakszervezet hozzájárulásával mondhat fel a dolgozóknak. Milyen munkakörben mennyi a felmondási idő és ebből hány napot kell átlagkeresettel kifi­zetni? Hány napot kell enge­délyezni a dolgozónak, hogy új munkahelyet keressen? Mindezt és még számos alap­vető kérdést a kollektív szer­ződésben kell szabályozni. Fe­lelősségteljes, fontos munkát végeznek, akik a gyár „alkot­mányát” sző végezik. Dr. Fazekas László Kibővítették a napközi otthont Pétervásárán Pétervásárán a napokban adták át azt a rádióval, tele­vízióval és újságokkal felsze­relt klubhelyiséget, ahol a község huszonegy szociális gondozott és magára maradt idős lakója Bátka Lászlóné gondoskodása mellett eltölthe- ti napjait. A községi tanács legalább ilyen féltéssel veszi körül az iskolás gyerekeket is, akik kö­zül többen a szülők elfoglalt­sága miatt napköziben talál­nak lehetőséget a tanulásra és játékra. Számuk különösen az utóbbi években megnőtt és a napközi otthon kicsinek bizo­nyult. A gyerekeknek nem tudtak ebédlőt kiszorítani az amúgy is zsúfolt helyiségekből. A tanács már tavaly hozzálá­tott a bővítéshez, amikor het­venezer forintos költséggel újabb helyiségekkel gyarapí­totta a gyerekek második ott­honát­Az új tanév már a kibőví­tett napköziben várta a 32 al­sós és 43 felső tagozatos gye­reket A jelkép és ax eredmény méltó ax ifjú kommunistákhox A vörös selyemzászló a Komszomol ajándéka. Díszbe öl­tözött fiatalok állnak tisztelet-őrséget mellette. Négy napon keresztül hirdeti a zászló az Egyesült Izzó gyöngyösi nagy­csarnokában, hogy a vállalat KISZ-esei tettek a legtöbbet a megyében a jubileumi rendezvények, akciók keretében. Megérdemelték, hogy a megyei KlSZ-bizottság elsőként nekik adja át megőrzésre a Komszomol vörös zászlaját. Október és november, a forradalmi hónapok idején üzemről üzemre, intézményről intézményre jár majd a se­lyemzászló. Es ahol néhány napon át tartózkodik, az ottani fiatalok büszkék lehetnek. Nemcsak a kitüntetésre, hanem azokra a tettekre, erőfeszítésekre, amelyeknek következtében méltókká váltak a vándorzászló őrzésére. önmagában a kezdeményezés is dicséretes, országos pél­dát adott ezzel a Hevés megyei KlSZ-bizottság. A kitüntetés jelképe, a Komszomol-zm iló pedig híven ve­títi mindenki elé a mozgalom célját és legfontosabb vonását: méltóvá lenni a nagy október eszméihez felemelkedni a nagy október szelleméhez. A követendő példa a KISZ-eseink szá­mára a lenini Komszomol. A vörös zászló péntek óta ott áll az Egyesült Izzó nagy­csarnokának előterében. Óránként váltják előtte egymást a fiatalok. Személyes kitüntetés az őrségbe való kivezénylés is. Akik ezt a megbízatást kiérdemelték, maguk is példát mu­tatnak társaiknak, a munkában és a mozgalmi életben egy­aránt. A nagycsarnokot betölti a gépek, a munka zaja. A züm­mögő gépek, a termelő munkára mozduló munkáskezek a vörös zászló társaságában szorgoskodnak a holnapi, még szebb eredményekért. Ahogy arra a Nagy Októberi. Szocialista Forradalom már egy fél évszázada serkent minden öntudatos dolgozót. (gmf) Vetni nem hell csak aratni ? Biztosítási csafás a* I jlőrincfalvi Május 1 Termeloszovetliezcfbeo A bírósági akták, a jegyző­könyveik. a tanúvallomások szinte el sem fémek már a dossziékban. Iratok őrzik az újlőrincfalvi biztosítási csalás dokumentumait, őrzik annak az ügynek a tanulságait, amelynek mottójaként ezt le­hetne feljegyezni: vetni nem kell, csak aratni. Hogyan is kezdődött? Az újlőrincfalvi Május I. Termelőszövetkezet földjeit majdnem minden évben fenye­geti az árvíz. S nemcsak fe­nyegeti, hanem komoly káro­kat is okoz. így történt ez az 1965-ös esztendőben is. A ki­áradt víztömek elöntötte a földeket, el puszította a vetés egy részét. A termelőszövetkezet azon­ban biztosította földjeit az árvíz ellen, s a közös gazda­ság vezetői az Állama Biztosító kárbecslőjével egyetemben megállapították, hogy a víz mintegy négyszázhúsz hold ku­koricavetést tett tönkre. A kár értéke 1 119 780 forint volt, amelynek felét a szerződés ér­telmében. az állami Biztosító­nak kellett megtérítenie. Ez hamarosan meg is történt. Az ügy ezzel le is zárult, s a vé­gén a közös gazdaság a bizto­sítási összegből öt forinttal emelhette minden munkaegy­ség értékét. A következő évben azonban egy különös levelet kapott az Állami Biztosító. A levélben azt közölték, hogy a szövetke­zet vezetői téves információt adtak az árvíz idején. A víz­zel elöntött részen nem négy­százhúsz, hanem csak kétszáz­huszonöt hold volt a kukori­cával bevetett terület. Revizori írták alá, mert a revizor fi­gyelmeztette őket, hogy ellen­kező esetben, a bírósághoz for­dul. Ök pedig el akarták ke­rülni a felesleges herce-hurcát, A nyomozás során és a bí­róság előtt a későbbiekben aztán hitelt érdemlően bebi­zonyosodott, hogy a 420 hold közös kukorica helyett való­jában csak 225 hold volt el­vetve. A termelés alapja a munka Az ügy érdekessége, hogy a vezetők arra is hivatkoztak, hogy a jogtalanul felvett ösz- szegből semmi sem tapadt az ő kezükhöz, viszont a tagság jövedelme növekedett, hiszen öt forinttal emelkedett egy munkaegység értéke. Háztáji r ▼ V V ▼ ▼ T ▼'▼▼▼▼ ,,Én a legszívesebben meg­szüntetném az egész háztáji rendszert — mondta a városi vendég a gépkocsiban. A tag­ság dolgozzék eredményesen a közösben, találja meg a szá­mítását az együttes munkából és ne maszekoskodjék azo­kon a négyszögöleken." Országgyűlési vita az ÚJ tsz­törvén yről: „A háztáji gazda­ság fenntartása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gaz­daságpolitikai elhatározás.” Átütik | * 58 —"" A háztáji gazdaság pótol- tatatlan népgazdasági érték. Hazánk mezőgazdasági mű­velhető területének csaknem tíz százaléka, közel 1 millió 800 ezer (!) hold háztáji föld. Gazdálkodásunk egészének fontos összetevői a háztáji föl­dek mezőgazdasági eredmé­nyei. Ez az értékítélet köny- nyen bebizonyítható egy ki­sebb „államháztartás”, a me­gye esetében. Heves megyében a háztáji 58 ezer holdon terül el — benne a megye szőlőterületé­nek egyharmada. (Nem akár­milyen szőlőtermesztő megyé­ről van szó!) A szántóföldi nö­vénytermesztésen, a kertészeten fúl a háztáji állattenyésztése is jelentős, hogy csak néhány beszédes számmal jellemez­zük: több mint 19 ezer szarvas- marhát, 68 ezer sertést, 94 ezer baromfit nevelnek. A háztáji gazdaságok segítik a lakosság jobb ellátását is. Az 1966. évi megyei felvásár­lási adatok mindennél szem­betűnőbben bizonyítják ezt: a háztáji 13 ezer hektoliter bort, 12 ezer tojást, 57 ezer hekto­liter tejet és az árusított gyü­mölcsök mintegy felét, 528 Vígon almát, körtét, szilvát 0 Itak. Ilyen értékről nem szabad lemondani. Az ellenérv is gyorsan hang­zik: a földterület a közösben is hasznot hozna, az állatok ott is fejlődnének. A háztáji azonban nemcsak gazdasági megfontolás, hanem politikai is. A háztáji a biz­tonságot, a közösben való mun­ka jobb végzésének „értelmét”, a fiatalság tsz-ben való bol­dogulásának többletét, egyszó­val: a „béren felüli juttatáso­kat” jelenti. Persze csak akkor, ha a háztájival ezt el is akar­ják érni a vezetők. r()Ua-----------------r A termelőszövetkezeti moz­galom kezdete óta a háztáji sok helyein nem az anyagi ér­dekeltség forrásai volt, hanem a veszekedéseké. \ a vitáké. A terület nagysága, igazsá­gossága már nem egy közös­ség hangulatát rontotta el. „Én a feleségemmel és a fiammal dolgozom a tsiz-ben — mondta az egyik tag — és mégis csak annyi háztájim van, mint a vasutasfeleségnek. Meg ott az alkalmazott, az is többet kap. mint én, a föld­művelő. Hát igazság ez?” A háztáji földek minöségkü- lönbsége és a falutól való tá­volsága a legjobb barátokat is összeugrasztotta. „Én többet teszek a közösért, aztán még­is fele annyi kukoricám ter­mett, mint a komámnak.” Az ilyen és ehhez hasonló panaszt sok helyütt hallottuk, Detken is. A háztáji terület gyakori változtatása épp a biztonság­tól fosztotta meg a tagokat. „Mi mást tehetnék, kihozom a földből, and lehet. Jövőre úgysem tudom, Idé lesz" — érvel a parasztember. És az eredmény? Alig gondozott, túlmetszett, lerabolt háztáji szőlők — például a gyöngyösi járásban. Félvállról kezeli a tsz-veze- tőség a háztájit, ősszel nem készíti elő a táblákat, nem műveltet! meg. Tavasszal kap­kod, új területet jelöl ki. A táb­lák kiszikkadnak, a vetés ké­sik, a tagság forrong, a közös­ben is leáll a munka. Később silány termésátlagok á háztá­jiban. Az „eredmény”: leváltja vezetőit a tagság, mint Sírok­ban. A vezetés a közös helyett a háztájiban keresi a boldogu­lást — tapasztaltuk az egyik Gyöngyös környéki termelő- szövetkezetben. Különböző cí­men és elnevezéssel növelte a „háztájit”, a közös terület ro­vására. Igaz. így kevesebbet kell vezetni! A háztájit a közös elé helye­zi a tagság — mert ez is elő­fordul. Amíg a háztáji szőlő nincs leszüretelve, addig rot­hadhatnak a fürtök a közös tőkéken, mint Ostoroson. Ne is foytassuk a felsoro­lást. kimeríteni a háztáji per­patvarok sorát úgysem lehet. És e viták kizárásában az új törvény csak részben segíthet, a legtöbb a helyi vezetőkön múlik. 3gxizsáyasaíi A háztáji megítélésének alapja az új törvényben is le­szögezte megállapítását: „közös és háztáji szerves egységet ké­pe;s”. Nem lehet egyiket sem a másik rovására előtérbe he­lyezni vagy háttérbe szorí­tani. A háztáji megkapásának alapja a munka, amelynek mennyiségét a közgyűlés ha­tározza meg. Meghatározott munkanapok ledolgozása nél­kül senkit sem illet meg a föld. A munkán kívül aktív, közöst segítő magatartást is megkívánja a törvény, Az új törvény segít a viták egy részének megoldásában: nem o család, hanem a dolgozó tag kapja a háztájit. Tehát ha egy családból hárman dolgoz­nak a közösben, akkor 2400 négyszögöl, vagy ennél több is lehet. (Az alkalmazott a tagnál nagyobb háztájit nem kaphat.) A törvény végrehajtási uta­sításai — reméljük — még sok hasznos rendelkezést tartal­maznak majd. De a háztáji­vitákból adódó feszültség csökkentésére a helyi vezetők is javasolhatnak megoldásokat. Néhány detki elképzelést ide írunk: „A jobb minőségű ház­táji terület a kiemelkedő, jó közös munka függvényé le­gyen. A terület progresszíven női jön a ledolgozott munka­napok arányában.” Nagyon fontos, hoffv a jö­vőben a vezetők minél igénye­sebben. inazságosabban dönt­senek a háztáji odaítélésében. Megéri a több törődést a háztáji, már az előbb bebizo­nyított népgazdasági haszna miatt is. Érdemes hát a tsz talaj-adottságainak megfelelő háztájit biztosítani. Megfelelő agrotechnikával támogatni a háztájikat, segíteni itt is a szőlőtelepítéseket. Érdemes gondosan foglal­kozni a háztájival, a közös hangulata érdekében hiszen az igazságos, jó háztáji a kö­zös munkában is kamatozik. Fóti Péter vizsgálat A levél nyomán az Állami Biztosító revizori vizsgálatot indított, amelynek során kü­lönös adatok láttak napvilá­got. Később az ügy a bíróság elé került, ahol csak szaporod­tak ezek az adatok. Kiderült, hogy a vízzel elön­tött részen valóban csak két­százhuszonöt hold volt bevet­ve kukoricával, nem pedig négyszázhúsz. Illetve pontosan 265 hold, de ebből negyven hold háztáji kukoricaterület volt, amelyre nem vonatkozott a termelőszövetkezeti biztosí­tás. Mégis, hogyan sikerült a szövetkezeti verőtöknek majd­m a duplájára növelni a „bevetett” terűidet? Egy kis papírmunkával. Tóth István, a termelőszövet­kezet egyik brigádvezetője, felkereste a traktorosokat és az általuk vezetett munkala­pokon egy kis változást esz­közöltek. Török József traktoros mun­kalapja például így módosult: 1965. május 15-én a 8 hold ve­tést 38 holdra, a következő na­pi 7 hold vetést 37 holdra növelték. S így történt ez má­soknál is. A munkalapokon te­hát^ precízen kijött a 420 hold vetés. A táblatörzskönyvek is erről tanúskodtak. Az viszont már furcsa volt, hogy a szövetkezet a Statisz­tikai Hivatalnak mindössze kétszáz hold kukoricavetést jelentettek, s az még furcsább, hogy a traktorosok is mind­össze 265 hold vetésért kaptak munkaegységet. Ebből is negy­ven hold a háztáji terület ve­tése volt. A szövetkezet vezetői ■—Tori László főmezőgazdász. Goal Sándor főkönyvelő és Tóth István brigádvezető — már a revizori vizsgálat alkalmával elismerték, hogv a közös gaz­dasáv iogtalanul vet+e fed a kártérítési összeg felét. 269 ezer forintot. Később arra hi- vatkorialr, hogv az ezt tanúsító jegyzőkönyvet mindössze azért Igaz, hogy a vezetők tényleg nem nyúltak a pénzhez, bár az ő jövedelmüket is emelte a munkaegységenkénti plusz összeg. Arra hivatkozni azon­ban, hogy a csalás a tagság érdekében történt — minden­képpen furcsa. Mert senkinek sem lehet az érdeke, hogy jogtalan összeggel emelkedjék a fizetése. Társadalmi ren­dünkben pénz csak a munka után, s hozzátehetjük, hogy csak a becsülete^ munka után jár. A termelőszövetkezet tag­sága nem is kérte, s nem is kérhette, hogy a vezetők ilyen­fajta ügyeskedéssel növeljék a munkaegység értékét. Éppen ezért mindenképpen elítélen­dő a szövetkezeti vezetők ma­gatartása. A növény magból terem A jegyzőkönyvek tanúsága szerint Tárj László főmező­gazdász a kárbecslés előtt olyan kijelentést tett. hogy nem kell vetni, csak aratni. Ez a káros szemlélet azon­ban megbosszulta magát. Ah­hoz, hogy egy termelőszövet­kezet aratni tudjon, igenis vetni kell. Méghozzá jól. Mert csak ebben az esetben hóz a mag termést. Az újlőrincfalvi esetből is kitűnik, hogy ma már csak megalapozott gazdálkodással élhet meg egy termelőszövet­kezet, nem pedig egyes veze­tők ügyeskedéséből. S ha a munkaegység értéke lassan is emelkedik, az is a munka után történjék. Mert a mag, ha las­san is, de egyszer jó termést hoz, míg az ügyeskedésnek csak ráfizetés lehet a vége . Kaposi Levente. HÜ3 1967. október 8., vasárnap 4

Next

/
Thumbnails
Contents