Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ar*: SO miér XVIII. évfolyam, 238. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. október 8„ vasárnap Megyénk országos viszonylatban is élre került a közös gazdaságok anyagi és politikai megszilárdításában Fehér Lajos elvtárs az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese befejezte Heves megyei látogatását Mint tegnapi számunkban közöltük, kétnapos látogatás­ra érkezett megyébe Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese. Az el­ső napon részt vett és felszó­lalt a Dél-Heves megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének ülésén, majd a booanádi közös gazdaságba látogatott éL Estére Szilvásvárad ra átázott, ahol másnap délelőtt az állami gazdaság életévei, problémaival ismerkedett meg. Ezután visszatért a megye­székhelyre. Itt má!r várták a naegye vezetői, a mezőgazda­sággal foglalkozó szakembe­rei, valamint a járásokból érkezett párt- és szövetkezeti vezetők. A megbeszélést a megyei pártbizottságon tar­tották, ahol Tamás László, a a megyei pártbizottság titká­ra köszöntötte a kormány el­nökhelyettesét, majd ismer­tette a megye mezőgazdasá­gának eredményeit,- problé­máit. Elmondotta többek kö­zött, hogy az utóbbi években a sokszor kedvezőtlen idő­járás ellenére is 27 százalék­kal növekedett a mezőgaz­daság termelése, s értékben is többet adnak az ország ellátásához, mint a mezőgaz­daság szocialista átszervezése előtt. A kenyérgabona ter­mesztésénél az hozott ked­vező változást, hogy most már fele arányban nagy ho­zamú búzafajtákat termesz­tenek, s nagyrészt ennek kö­szönhető, hogy az idén re­kordtermést takaríthattak be a közös gazdaságok. Szólt azokról a gondokról, ame­lyeket az aszály és a belvíz okozott, s amelynek követ­keztében megyénkben való­színű az országosnál is ke­vesebb kukoricát tudnak be­takarítani. Elmondotta, hogy míg a korábbi években a tejtermelés gyengébb volt az országos átlagnál, most már 2300 literre nőtt az évi átlag, hogy a baromfi- és juhte­nyésztésben is gyors fejlő­dés volt tapasztalható. Ismertette azokat a prob­lémákat, amelyekkel a gyen­ge hegyvidéki termelőszövet­kezetek küszködnek, vala­mint a szőlőtermelő gazdasá­gok kérését a felvásárlási árak rendezésére. Befejezé­sül arról szólt, hogy a megye termelőszövetkezetei min­dent megtesznek azért, hogy túlteljesítsék az ötéves terv követelményeit. Fehér Lajos elvtárs ezután aktuális mezőgazdasági kér­désekben mondta el vélemé­nyét, hangsúlyozva: érvényt kell szerezni azoknak a dön­téseknek, hogy a termelőszövetkezetek egyenjogú partnerként tárgyalhassanak és kös­senek szerződéseket a vállalatokkal, üzemekkel. Javasolta a most megalakuló területi szövet­ségeknek: mérlegeljék, mi­ként lehetne a búza termesz­tését úgy alakítani, hogy azo­kon a területeken, ahol a talaj és a munkaerő hely­zete kedvezőbbé teszi az ed­diginél nagyobb arányú bú­zatermesztést, nagyobb terü­letet vessenek be Ahol pe­dig belterjes gazdálkodást folytatnak, ott csökkenhessen a kenyérgabonával bevetett terület. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megye vezetői s a környékbeli termelőszö­vetkezetek is minden ere­jükkel segítsék a kiskörei Tisza II. vízilépcső építését, hogy ennek segítségével mi­előbb megkezdhessék a kör­nyékbeli földek öntözését. Is­mételten felhívta a figyel­met arra a lehetőségre, hogy a Budapesthez közel eső zöldségtermelő, baromfi- tenyésztő és más szö­vetkezetek közösen szer­vezzék meg a szállítást, az értékesítést, ezzel javíthatják a főváros ellátását, és termékeiknek így jó piacot, biztosabb értéke­sítést teremthetnék. Ugyan­ezt javasolta a borsodi ipar­vidékhez közel eső termelő­szövetkezeteknek is, példá­kat hozva arról, hogy más zöldövezetben milyen ered­ményesen és haszonnal járt a szövetkezetek ilyen társu­lása. Helytelenítette azt a néze­tet, amely korábban arra szorította a hegyvidéki ter­melőszövetkezeteket, hogy térjenek rá a növénytermesz­tésre, állattenyésztésre, s ne foglalkozzanak más 'kiegészí­tő üzemágakkal. Helyeselte, hogy az utóbbi időben az erdőgazdaságokkal közösen fejlesztik a feldolgozó ipart ezekben a szövetkezetekben, hogy mész-, faszénégetéssel, köbányászással, s más hasznot hajtó tevékeny­séggel növelik jövedel­müket, s egyben biztosítják a folya­matos és téli foglalkoztatását a szövetkezet tagságának. A megbeszélés részvevői örömmel fogadták Fehér La­jos elvtárs megállapítását, elismerését, mely szerint megyénk országos viszonylat­ban is élre került a közös gazdaságok anyagi és politi­kai megszilárdításában. A megye, a járások veze­tői, a szakemberek ezután kérdésekkel fordultak Fehér Lajos elvtárshoz, javaslato­kat, ötleteket adtak a megye termelőszövetkezeti gazdál­kodásának javításához és azokban az ügyekben, ame­lyeket itt helyben nem lehet megoldani, .kérték . a Köz­ponti Bizottság, a kormány segítségét. . * A megbeszélés a kora dél­utáni órákban ért véget, szombat délután Fehér Lajos elvtárs elutazott megyénkből. Forradalmi hónap a Selyp! Cukorgyárban A gyár dolgozóinak felhívása a magyar cukorgyárakhoz A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­jának tiszteletére indított ju­bileumi munkaverseny kere­tében október 11-tői november 10-ig forradalmi hónapot tartanak a Selyp! Cukor­gyár dolgozói. A forradalmi hónap bein­dításának kettős célja van: méltóképpen megünnepelni, köszöntem a félévszázados jubileumot, s újabb erőt, lendületet adni az éves ver­senyvállalások, a tervfelada­tok teljesítéséhez. A gyár dolgozói felhívással fordultak a magyar cukor­gyárakhoz: Mivel a sárvári és a pető- házi cukorgyárak a rossz időjárás miatt későbben kezdték el az üzemelést, ami ezer vagon termelés kiesését jelenti, versenyvállalásuk tel­jesítése mellett a cukorgyárak szervezze­nek újxfcb versenyeket. hogy a cukoripar teljesí­teni tudja éves feladatat. A forradalmi hónap kere­tében a selypiek vállalták: Az 1967, évi dokumentált cukorbera ktározási feladatu­kat 120 vagonnal túlteljesí­tik. A gyártási veszteséget 0,05 százalékkal csökkentik. A dolgozók igénk, s min­dent elkövetnek, hogy az év végére valamennyi vállalás teljesítve legyen. ★ A kisipari szövetkezetek szocialista brigádvezetőinek tanácskozása felhívást inté­zett a megye kisipari szövet­kezeteinek szocialista brigád­jaihoz: október első hetében szervezzenek forradalmi mű­szakokat a jubileum tisztele­tére. a felhíváshoz az elsők között csatlakozott a hatvani cipész, az egercsehi építő és karbantartó és a gyöngyös,' ruházati ktsz. A dolgozók je lentős vállalásokat tettek. Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Dalloe Ferencnek, a Minisztertanács tanácsszer­vek osztálya vezetőjének el­nökletével pénteken és szom­baton értekezletet tartottak a Parlamentben, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú vá­rosi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak elnökei. Parádi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke a gazda­A megyei pártbizottságon tartott megbeszélésén Fehér Lajos elvtárson kívül Tamás László, Hazai Béla, a me­gyei pártbizottság titkárai és Szalay István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese foglalt helyet az elnökségben. (Foto: Kiss Béla) ságirányítási rendszer re­formjával kapcsolatos kérdé­sekről, tervezési és egyéb fel­adatokról tájékoztatta a meg­jelenteket. Elmondta, hogy az 1968. évi népgazdasági terv munkálatai befeje­zéshez közelednek. A gazdasági tevékenység alapjául szolgáló gazdaságpo­litikai irányelvekre és a fej­lesztések konkrét céljaira vo- matkozó javaslatokat előre­láthatólag október végén az illetékes szervek elé terjesz­tik. A harmadik ötéves ten első két esztendejének ta­pasztalatairól szólva hangsú­lyozta. hogy népgazdaságunk az előre meghatározott cé­loknak megfelelően fejlődik A munkás—alkalmazott né­pesség reáljövedelme a célul kitűzött három és fél szá­zalék helyett évente *5 száza­lékkal emelkedett a második ötéves terv első két eszten­dejében. A parasztság reálfogyasz­tása ugyanebben az idő­szakban 11—12 százalék­kal növekedett. ★ A tanácselnöki értekezlet második részében — ame­lyen részt vettek a miniszté­riumok illetékes miniszterhe­lyettesei és főosztályvezetői, a főhatóságok vezetői és he­lyetteseik, valamint azon tömegszervezetek országos központjainak vezető beosz­tású képviselői is, amelyek­nek a polgári védelem fej­lesztése területén feladataik vannak — Czinege Lajos ve­zérezredes honvédelmi mi­niszter —. a polgári védelem országos parancsnoka — tar­tott tájékoztatót az „Általá­nos katonapolitikai helyzet­ről. Ezt követően a részvevők meghallgatták dr. Sajnovics János ezredesnek, a oolgári védelem országos törzspa­rancsnokának előadását a polgári védelem további fejlesztésére vonatkozó kor> mányhatározatok végrehajtá­sával kapcsolatos feladatok­ról.

Next

/
Thumbnails
Contents