Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
A megye köxépfokti oktatásának mai helyzete é* jövője A mérleg; nyelve 8 szakközépiskolák felé billen Évadnyitó az egri Gárdonyi Géza Színházban Huszka: GÜL BABA Nagyoperett 3 felvonásban A megyei tanács elfogadta a vb előterjesztését • Heves megye Tanácsa a megye középfokú oktatásának helyzetéről és távlati fejlesztésének irányelvedről tanácskozott. Szalay Istvánnak, a megyei tanács vb-einökhelyet- tesének előterjesztésében megvizsgálta a középfokú oktatás jelenlegi helyzetét. A három alapelv . Jelenleg már hatodik éve folyik az 1961. évi harmadik, az oktatással kapcsolatos törvény végrehajtása. Ennek .egyik legfontosabb pontja kimondja, hogy az iskolát minél közelebb kell hozni a termeléshez. Ennek az elvnek az érvényesítése hozta létre az 5+1- cs gyakorlati oktatást, amelyhez azonban nem volt megfelelő társadalmi bázis és több esetben hiányzott bizonyos személyi és tárgyi feltétel. Emiatt az utóbbi időben előtérbe került és emelkedett a heti kétórás gyakorlati foglalkozások száma. Az elmúlt tanT évben a gimnáziumok 30 első osztálya közűi hét osztályban volt 5+1-es oktatás és 23 osztályban heti kétórás gyakorlati foglalkozás. Az oktatási törvény másik legfontosabb alapelve a korszerű műveltség biztosítása. Ennek érdekében új tan tervek, óratervek és tankönyvek születtek. Mindezek ellenére nem kielégítő minden iskolában az oktató munka eredményessége és a tanulok tudása. A pedagógusok egy része nem ismeri kellőképpen a tudomány új eredményeit és sok esetben hiányos a tanórákra való felkészülésük is. Ezért még inkább anyagi és erkölcsi megbecsülésben kell részesíteni azokat a pedagógusokat, akik új módszerek kutatásában élen járnak és azokat rendszeresen is alkalmazzák. A jelenkor fejlettsége és a tudományban elért eredmények elsajátítása megköveteli, hogy a tanulók, különösen a tehetségesebbek, minél elmélyültebben foglalkozhassanak egy-egy tantárggyal, ezért alakították ki a tagozatos osztályokat. A megyében nyelvi tagozatos osztályokon kívül kémia-biológia és matematika-fizika tagozatok működnek. Az újabb oktatási törvény harmadik fontos pontja: a tudományos világnézetre való nevelés. A megye középiskoláiban tanuló fiatalok világnézete, erkölcsi arculata alapjában véve egészségesen fejlődik. De a tanulóifjúság egy kisebb részét az anyagiasság, a mának élés, a felszínes élet- szemlélet jellemzi. Sok esetben hátráltatja a nevelést, hogy nem megfelelő az együttműködés a nevelők és a szülök között. Nagyobb gondot kell fordítani az érzelmi nevelésre is. Az iskolai nevelés középpontjává kell termi a szocialista hazafiságra való nevelést, fokozni kell a tanulóifjúságban a nemzeti büszkeség érzését, ugyanakkor éberen kell őrködni, hogy ne fertőzze meg őket a nacionalizmus és a sovinizmus. Ehhez a munkához jelentős segítséget ad a világnézetünk alapjai című tantárgy bevezetése, amelyet jelenleg kísérleti jelleggel a Dobó Gimnáziumban oktatnák. Szakközépiskolák csak városokban Heves megyében a középiskolások létszáma hét év alatt 1,7-szeresére emelkedett. Az osztálytermek száma ezzel nem tartott lépést, csupán 1,5-sze- resére nőtt. Tehát a zsúfoltság fokozódott. A kollégiumi ellátottság is romlott az utóbbi időben, a tanulók összlétszámúiból négy százalékkal kevesebben kerülhettek ide. A szakközépiskolák, bár az utóbbi időben fejlődést mutattak, még mindig nincsenek összhangban a népgazdaság igényeivel és szakember-szükségletével. Az új típusú szakközépiskola szakmacsoportos lesz. Ezek olyan rokon szakmákat, szakirányokat foglalnak magukban, amelyek közös elméleti és gyakorlati alapismereteket igényelnék. A Művelődésügyi Minisztérium és a megye művelődés- ügyi vezetői között már megállapodás történt a megyében kialakítható szakközépiskolai típusokra. Egerben gépipari, kereskedelmi, erdőgazdasági, közgazdasági és egészségügyi szakközépiskolák működnek majd. Gyöngyösön híradástechnikai és műszeripari, növény- termesztési és állattenyésztési, Hatvanban közgazdasági és egészségügyi szakközépiskolákat létesítenek. Ezek az osztályok a következő középiskolákban működnek majd: Dobó István, Alpári Gyula és egy új,két ütemben megépülő gépipari szakközépiskola, valamint építőipari szakközépiskola, amelyet a negyedik ötéves tervben kell előirányozni. Gyöngyösön felépül egy új híradástechnikai és műszeripari szakközépiskola és átalakul a Nemecz József mező- gazdasági technikum is szak- középiskolává. Hatvanban a megépült új középiskola a szakközépiskola. A megye többi középiskolája mint gimnáziumok, illetve tagozatos osztályok működnek tovább. Szakközépiskolákat csak nagy városokban érdemes létesíteni. Az utóbbi esztendők azt mutatták, hogy a szülők ég tanulók érdeklődése elsősorban a városi iskolák felé irányul, ahol sokkal jobb és kedvezőbb a helyzet, minden tekintetben, mint a falusi gimnáziumokban. Egyes helyeken mint például Lőrinciben. Pé- tervásárán és Kaiban, évek óta nem tudják betölteni a férőhelyeket jelentkezők hiányában. Ezért Lőrinciben és Pé- tervásárán már ebben a tanévben, Kálban a jövő tanévben megszüntetik a beiskolázást a gimnáziumba. Mérnök-tanárok A megye művelődésügyi és munkaügyi vezetői felmérték a várható szakember-szükségletet és a már felsorolt új szakközépiskolák mellett kérték a minisztériumtól, hogy kaphassanak egy vendéglátóipari szakközépiskolát is. Átalakulásban van a szak- középiskolák megszokott tanári kara is. 1970-ig megyénkben közismereti tantárgyak tanítására képesített tanárokat alig, vagy egyáltalán nem lehet alkalmazni, sőt felesleg is van belőlük. Ellenben a következő három évben betölthető 32 új nevelői helyre főleg mérnökök, mérnöktanárok, technikusok és szakmunkások kellenek. Heves megye Tanácsa elfogadta a megyei tanács végrehajtó bizottsága által előterjesztett javaslatot a megye középfokú oktatásának helyzetéről és további fejlesztéséről. S végül még egy jellemző számadat: a következő évek- ban megváltozik a tanulók aránya a szakközépiskola javára s összes létszámból a gimnáziumokban 47 százalék, szak- középiskolákban 53 százalék diák tanul majd. B. Gy, Az egri Gárdonyi Géza Színház az idei színi évadott csü* törtökön este Huszka Jenő— Martos Ferenc Gül Baba című háromfelvonásos operettjével nyitotta meg. A könnyedebb múzsák kedvelőinek mindig is szórakozás és élmény Huszka muzsikája. Ezt bizonyítja az a puszta tény is, hogy fél évszázados beérésével a Gül Baba mindig tapsot arat és hangulatot teremt a színházi nézőtéren is. A műfajjal szemben lennénk azonban igazságtalanok, ha a mostani bemutató sikerét kizárólag Huszka dallamgazdag zenéjének tudnánk be. A szövegkönyvet lényegesen átdolgozó rendező, Orosz György Jászai-díjas, az eredetinél még hangsúlyosabb figurát kerekít a Gábor diák kíséretét jelentő muzsikus-cigányból, Mujkóból. Így Mujkó időt és tág teret nyer ahhoz, hogy csetlésével- botlásával, olykor filozofikusnak tűnő megjegyzéseivel megnevettesse a közönséget. A harmadik felvonás börtönőre, mint figura nem érdemli meg azt a gondoskodást, ahogyan a rendező fontossá teszi, megnagyítja alakját. A rendező Orosz György — évek eddigi gyakorlata bizonyítja ezt az ő esetében — lelkiismeretes, rangos művészi feladatot vállal és old meg a Gül Babában is. Ahhoz is van kedve, hogy a régi bevált sablonokat elvesse és a jellembeli fonákságokat hangsúlyozza a színpadi lehetőségek határain belül. A címszerepet Farkas Endre játssza. Karakterétől idegen a szemlélődő passzív bölcs, s ezért igyekszik lággyá simított mondataiban az emberi jóságot és szeretetet hirdetni. Komáromi Éva szubrett-tem- peramentumával és vibráló egyéniségével nehezen tud a háremek világában élő, Hamupipőke-szerepben megmaradni. Makay Sándor Gábor diákja Ali basa árnyékában nem adja azt a hőst, nem keltheti annak a hősnek az illúzióját, akibe híre-dala után Leila beleszeret. Valamiféle visszafogottságot, vagy fojtottságot érzünk játékában, mint aki nem tud, vagy nem akar atmoszférát teremteni maga körül. Fehér Tibor az előadás játékos csúcstartója. Az átdolgozás minden eredménye jóformán az övé. Nem is bánik rosszul a kapott lehetőséggel. Magától értetődő természetességgel, az egyszerű hős ízes humorát kínálja a nézőknek nevetésre és tapsra. Virág Ilona hangjára már tavaly felfigyeltünk a My fair Ladyben* most Fatiméje is sikerült. Füzessy Ottó Ali basája kitűnő alakítás, játék és ének tekintetében egyaránt. Délcegebb, mint amilyeneket eddig láttunk. Férfi a javából, török is ahhoz, hogy szerelmi önzését kellőképpen Indokolja. Bősze Péter főeunuch, Olasz Erzsébet Zulejkája, Nádassy Anna Mujkónéja, Herédy Gyula budai bírója, Hegedűs László börtönőre és Henkel Gyula, a zarándokok vezetője egy-egy jelentős mozaik a játékban. A prológust Vass László énekli. A tánckar — Makár Zsuzsa, Turczer Sári, Bodrogi Zoltán és Berke István szólóival — komoly fejlődést mutat tavaly óta. Somoss Zsuzsa koreográfiája hálás közönségre talál. Az előadáson Kalmár Péter vezényel. A karmester és Herédy Éva karigazgató érdeme, hogy a kórus az első két felvonásban nagyszerűen oldja meg feladatát. Kalmár Katalin jelmezei poétikusan könnyedek és stílusosak, Wegenast Róbert díszletei színesek és mozgalmasak. A Gül Baba idei bemutatója négyórás szórakozás és jó hangulat Huszka zenei kíséretével. Farkas András NjyiKOlAJ AMOSZOV: F3RDÍT0TTA' RADÖ &VOQ&Y 19. Átöltözés. Megtisztítom a szemüvegemet. Ma a kis-műtőben operálok. Ezt már berendezték mesterséges vérkeringéssel végzendő műtétekre. Ezenkívül ennek a mennyezetén vjjp egy üveglap, ezen keresztül nézhetik az operációt. Jó, hogy nem zavarnak — rossz, amikor a közelemben tartózkodnak. A műtét nem színház. .A folyosóról bepillantottam. Oldalán fekszik, lepedővel borítva, s ez már nem is Szasa, hanem „egy beteg”. Láthatóan minden rendben van. Nyugodtan áll a két érzéstelenítő: Gyima és segédje, Lenya. Ütemesen nyomják össze a gép lélegeztető zsákját. A vér ritka cseppekben hull a gyűjtőérbe. Békés vér. Marija Va- sziljevna körös-körül letakarja a műtéti területet. Most egyszerűen Mása vagy Marja a neve — a pillanatnyi körülményektől függően. Asszisztenseim a helyükön állnak. A „gépészek” ugyancsak ott ülnek készülékeik mellett. Csupán Marina, a műtősnővér arca piros valamitől. Valami apróbb csetepaté történhetett. Nem fogom firtatni. Elintézik egymás közt. Mindenütt tisztaság. A tálak még üresek. Vér csak a csepegtető ampullában látható. Valósággal elbűvölő látvány. Bárcsak végig ilyen maradna... Bemosakodom. Mint mindig: némán és gondolatok nélkül. Csak dörzsölöm, dörzsölöm kezemet a kefével. Mindent végiggondoltam. Már 4 NéflWSM 1967. október 1„ vasárnap semmit sem tehetek hozzá. Különös nyugalom. Belépek a műtőbe. A bőrmetszés már megtörtént. Diatermiás égetéssel csillapítják az ércsonkok vérzését. Rám adják a műtőkabátot, fejemre kötik a maszkot. Odaállok a helyemre. Eléggé szűkén vagyunk: a négy sebész és a nővér mind szorosan a beteg mellkas körül. —A billentyűk? Bólintás. Minek a beszéd? Felmetszett izmok, feltárom a mellkas üregét. No tessék! kezdődnek a különféle meglepetések. Kiderül, hogy a tüdeje hozzánőtt a mellkas falához. Ez bosszantó, mert idő kell, hogy gondosan szétválasz- szuk az összenövéseket, mégpedig épp az idő az, arai hiányzik nekünk. Ráadásul utólag ezekből vérzés indulhat meg. De hát mitévők legyünk? Meg kell őriznem nyugalmamat. Feltártuk a szívburkot. Előttem a szív. Elrémülök tőle. Már a fényképen látszott, hogy nagy, de most, a feltárásnál... Phü! A bal oldali pitvar akár egy zsák, a kamra óriási és erősen lüktet, összehúzódáskor a vérnek csak a fele kerül az aortába, a másik fele a fogyatékos billentyűn át visszajut a szivpitvarba. Ellenőrzőm. Ez azt jelenti, hogy ujjamat a pitvar szájadékán keresztül bedugom a szív belsejébe. Megtapogatom a bülen tyűyitorlákat. Durvák és rugalmatlanok, egészen érdesek a mészdaraboktól. Ujjamat a kamra minden összehúzódásakor erős vérsugár éri. Megvallom, épp ez az, amire nem számítottam. Egy pillanatig gondolkodom. Rögtön a billentyűt, vagy próbáljam-e befoltozni? A billentyű gyorsabban megy és Szasa nem fog meghalni a műtét közben. Legalábbis nem valószínű. No de aztán? Szíve nagyon elváltozott, a hozzánövés feltételei rosszak. És milyen sokáig fogja kiszolgálni? Ámde ha a plasztikai eljárás nem sikerül, akkor mégiscsak bele kell varrnom a műbillentyűt, vagyis a motor még egy órát fog működni. Ez a hemolízist — a vörös vérsejtek feloldódását —, a májat, a vesét jelentheti. Nem szabad. Mint minden sebész, elsősorban azt akarom, hogy betegem ne haljon meg azonnal, a helyszínen vagy igen hamar. Hogy később, hónapok, esetleg évek múlva mi lesz — az nem ilyen égető kérdés. De megint csak: nem. így sem megy. Gondolkozzunk nyugodtam. Ismét ujjammal nyúlok a szívbe. A másodperc tört részéig egy gondolat: milyen egyszerű lett az, hogy belenyúlunk a szívbe. Eszembe villan az első eset izgalma. Nyolc évvel ezelőtt, akkor még fiatalabb voltam. Most már nem vágnék neki. Tapogatom, próbálgatom, elkép; zelem. Most kell döntenem, mert ha már feltártam a szívet, akkor megszűnnek az összehúzódásai és nem lehet meglátnom a billentyű mozgását. Nem gondolok Szására. Nem látom mosolyát, nem hallom a hangját. Egyáltalán: nem érzékelem, hogy élő ember. Csak feszült fejtörés: hogyan csinálhatom a legjobban? Billentyűvel. De a végső döntés — majd ha meglátom. Egy pillanatra felpillantok. Körülöttem ülnek a mieink: orvosok, nővérek. Holmi ismeretlenek is. Ez nincs ínyemre. Mintha gladiátorok volnánk: a halál és mi. Nem fontos. Mindez nem számít. — Kapcsolják be. Vagyis a mesterséges vérkeringést hajtó motort. Egy csövet vezetnek be a jobb oldali kamrába: ezen keresztül folyik el a vér a szívből az oxigenátorba — az oxigén-telítőbe —, ebbe a mesterséges tüdőbe. Majd a pumpa (ez helyettesíti a szívet) egy másik csövön át a femorális artériába hajtja. Útba esik továbbá a hőkicserélő, amely kezdetben lehűti a vért, hogy hipotermia jöjjön létre — majd az operáció végén felmelegíti. A bekapcsolás műveletét jól kidolgoztuk, nem vesz időt igénybe. Rendben megy minden. A csövet egyetlen vércseppenés nélkül vezetjük be a szívbe, Jo dolog. Értok hozzá. Dicsekedni tilos... a hadba- indulónak. Szasa bizonyára sose mondta volna ezt. Rossz a nevele- Sed. — Gépészek, minden kész? — Kész. — No, indítsátok. A motor zúg. Elviselhetetlen, nem úgy, mint első gépünk. Ellenőrzés: a vénás nyomás, az oxigenátor, a csövek, a pumpa teljesítőképessége. Jelentik: normális. — Kezdjük a lehűtést.. A bal oldali kamrába kell bevezetnem a csövet, hogy elszívhassa az aortából oda kerülő vért és legfőképpen a levegőt, majd ha a szív megindul. Ez az, amit Suránál elmulasztottam. Egy pillanatnyi kép: a kórterem, éjjel. A mesterséges légzést fenntartó készülék egyenletes ritmusban működik. Sura ott fekszik, majdnem halott, pulzusa nem ver, teste hideg. Csak az elektrokardiográf vetítőfelületén ugrál még a jelzés, mutatja a szív összehúzódásait. Az agy elhalt az embóliától, majd utána az egész test. Elég lenne megállítanom a készüléket és fél perc múlva a szív is megállna, örökre. Szörnyű volna kimondani: állítsák meg. Lúdbőrzik a hátam, mintha megborzonganék. Ezt jelenti a kamrába vezető cső. Jól be kell varrni. Ez különben egészen könnyű, állandóan műszereket vezetünk a kamrába. A beszúrás helyét négy öltéssel kell összevarrnunk, s aztán, amikor a csövet kihúzzuk, a varratok egyszerűen ösz- szehúzódnak, nem marad lyuk. Minden megtörtént. Még vagy tíz percig tart, amíg a beteget huszonkét fokra hűtjük le, ennyire van szükségünk. Mindnyá» jan kezet mosunk szub'imáttal. (Folytatjuk^
