Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-04 / 234. szám

Bemutató október 5 A HIÚSÁG REHABILITÁLÁSA Gyárfás Miklós; Johanna éjszakája Történik az író villájának kerti teraszán, 1429—1430 és .1964-ben, írja darabja elején gyárfás Miklós. Természete­iben Hetesy János író, 1964- íljen író és villája is a mai Bu- '<ja egyik kertes negyedében ^,'jépült — s hogy a teraszon ; időnként feltűnik az 500 évvel ' ezelőtti oráni erdő, vagy meg­jelennek az angol király bör- ' ionrácsai, az azért van, mert •yjóhanna, vagyis Jeanne d’Arc áz orleans-i szűz, még ha ak­tuális mondanivalót is hordoz magában, mégis csak a XV. «zázadban élt. GYÁRFÁS MIKLÓS író, i&bb sikeres színpadi játék . szerzője, a finom humorú, gro­teszk helyzetteremtő, ötletes színpadi szerző, drámatechni- teáját, dramaturgiai fordulatait Molnár Ferenoéhez lehetne Ítasonlítani. Az egri színház­ban csütörtökön bemutatandó darabja, a Johanna éjszakája is bő marad mindehhez a hi­bás „gyárfást'? hagyományok­hoz. A darab kétféle térben és időben játszódik: napjaink Magyarországán és Johanna 500 évvel ezelőtti Franciaor­szágában. Hetesy János író (Némethy Ferenc), meghívja régi bará­tait egy nyári esti összejöve­telre, Sulyok Bálint (Csapó Já­nos) nyugalmazott bírót, aki annak idején elítélte, édesany­ját, özv. Sulyoknét (Máthé Éva), elvált feleségét Helént (Nádassy Anna), aki jelenlegi férje Fáskerti Frigyes (Csiszár András) vívómester miatt hagyta ott. Már a darab első jelenete is két gondolati tér­ben játszódik: a villában éá a teraszon berendezett színpa­don. A vendégek fogadása is teátrális. Cili főiskolai hall­gató (Páva Ibolya) ilyen stí­lusban fogad minden vendó get: „Sulyok Bálint elvtárs, a Magyar Népköztársaság nyu­galmazott bírója... Fáskerti Frigyes kétszeres világbajnok.” Hetesy gyerekeivel játszatja el saját darabját, Évával (Mar- gittay Ági) és Lászlóval (Csikós Sándor). S MEGKEZDŐDIK a játék,- amelyről a társrendező, Jurka László, aki Lendvai Ferenc igazgatóval közösen rendezte a darabot, a következőket mond­ta: — Az író adoptálja is a már néhányszor drámában megformált Johannát, meg újat is teremt, ami már a sa­ját Johannája. Közben pedig elmondja gondolatait, amelyek közül a legfontosabb: az em­ber, ha tesz valamit, csak úgy tegye, ha hite diktálja. — Ezt elég sokan kifejezték már. — Itt a „hit” probléma több- síkú. Az író kifejti, hogy az az igazi zseni, aki hall egy bizo­nyos „hangot”, olyat, mint amilyet Johanna hallott, -„égi hangot”. Az író egy bizonyos időszakában, hogy megmene­küljön, megtagadta a „hang­ját”. De hiába menti meg ön­magát, mint alkotó, mint elhi­vatott már elveszett, nem hisz saját tehetségében, mert el­árulta a „hangot”. Az az igazi ember, aki végig kitart a „hang” mellett. Gyárfás Miklós valahol azt nyilatkozta: — Színdarabom a hiúságról szól, amely eddig mindig és mindenhol a bűnök között szerepelt. Én rehabili­tálom. De hiába ad jogot az ember­nek arra, hogy a hiúságot el­fogadja talán erénynek is, hő­sei — az író ezt nagyon jól tudja — nem rehabilitálják. Csupán az öregasszony, özvegy Sulyokné mondja a darab vé­gén: — A nagyság is hiúság­ból fakad... ha arra gondolok, hogy talán nem a kardra, nem a hazára, nem az istenre le­szünk büszkék, hanem csak arra, hogy élünk, akkor meg­bocsátom Johannája eretnek­ségét. —mintha a darab az emberi gyarlóságokról szólna, a szín­padon, ahol még egy színházat rendeztek be. —berkovhs— Ajándék a pioníroknak A Hevesi I. számú Általános Iskola úttörőcsapata a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomra készülve, ajándékokat készített a szovjet pioníroknak. Az ajándékba készített album a hevesi tájat és a hevesi em­berek életét mutatja be. Az ügyes gyermekkezek elkészí­tettek egy hevesi népviseletbe öltöztetett menyasszonyt, s a hevesi szőttes remek kis min­táit is betették a gyűjtemény­be. Az ajándékokat a „Ki mit tud a Szovjetunióról?” vetél­kedő győztesével küldik él a szovjet gyermekeknek. A próbafűtés, leérem, „be van ütemezve”. Egy héttel ezelőtt fogvacogva csodáltuk a fű­tőtestet, hátha megindul mély csodálatunkra, s hőt ád didergő testünknek. Nem adott. Nem volt beütemezve. Most 28 fok van kint, bent 42 fok és apró hörgésekkel nyugtázzuk a kö­zelgő hőgutát Próbafűtés van. Most. Mert be van ütemezve! ★ — De kérem, hiszen még csak egy perccel múlt el a félfogadási idő és én a Vénásról jöttem — könyörgök a hölgynek, aki apró ásításokkal kevert fejrázással közölte velem, hogy ma már itt nem lehetek ügyfél. „Jé, a Venusról!” — sikolt fel, és könyörög, hogy meséljek, milyen ott az élet, a divat.., Me­sélek a Venusról. Ahonnan jöttem. Három­negyed órán át. Kerekre nyílt szemmel hall­gatja. — Hát ilyen ott az élet — mondom. — S most, ha lehetne, csak egy kis pecsétkét, ide... — Megőrült maga? — formed rám... — Nem megmondtam, hogy vége a félfogadási időnek! Igaza van, megmondta. És én még a csilla­got is lehazudtam neki az égről._ (—ó) Huszonöt mázsás országcímer A Kőfaragó- és Épületszob­rászipari Vállalat dolgozói elkészítették az Országház homlokzatának új ékességét, egy kődomborműves magyar országcímert. Ez az ország második legnagyobb kőcíme­re. Az első — amelyik a bu dai Várpalotát díszíti — 2,5 méter átmérőjű. A Parla­ment kör alakú új díszének teljes átmérője sem sokkal kisebb, 205 centiméter, de ebből csak 155 centiméter maga a dombormű. A válla­lat süttői kőbányájában rendkívül gondos vizsgálatok alapján választották ki a leg­jobb minőségű kemény mész­kőtömböt. Süttőn a kőtömb kivágása és megfaragása egyhónapos munka volt. Az így előkészí­tett kőelemből pedig csak­nem kéthónapos munkával formálta meg a címert Fe- renczi Béla, a vállalat egyik legjobb kőszobrásza. A 40 centiméter vastag kőcímer súlya meghaladja a 25 má­zsát. Rendkívül nagy felada­tot jelent a címer „kitűzésé az Országház oroszlános fő­bejárata fölötti oromzatra, a régi bronzcímer helyére. Ez­zel egy időben megfiatalodik az egész főbejárati homlok­zat. Mintegy 1500 régi kőele­met kell kicserélni. így csu­pán 1969-ben vagy 1970-ben ölti fel az országcímerrel éke­sített új kőruhát az oroszlá­nos homlokzat. jrm,mm Ismét önt keresik! (Wochenpresse karikatúrája; Ünnepi kiadványok a forradalom 50. évfordulójára A budapesti Athenaeum, ilr letve Kossuth nyomdában el­készült a Szépirodalmi Könyv­kiadó két ünnepi kiadványa, amelyek az októberi forrada­lom 50. évfordulójára jelennek meg. Gyurfkó László „Lenin, ok­tóber” című művét régóta vár­ja az olvasóközönség; már a Kortárs című folyóiratban kö­zölt kisebb szemelvények igen élénk érdeklődést váltottak ki évekkel ezelőtt. A nemzetközi Lenin-irodalomban újszerű, sőt egyedülálló könyv szakít a szokásos életrajzok hagyomá­4 népi ellenőrök vizsgálják A fogyasztói árak alakulása, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete megyénkben vizsgálatok során. A fogyasztói árak alakulásának felmérése, ellenőrzése a lakosság érdeké­ben történik, ezért a vizsgála­tot végző népi ellenőrök azt kérik a fogyasztóktól, hogy ja­vaslataikkal, ötleteikkel, ész­revételeikkel, panaszaikkal se­gítsék, támogassák munkáju­kat. A másik nagyon fontos és aktuális vizsgálat tárgya a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete megyénkben. A vizs­gálatot végző népi ellenőrök kérik és várják a szülők és a pedagógusok segítségét, támo­gatását. A két vizsgálat eredményei­re lapunk későbbi számában visszatérünk. nyával. Gyurkó a tudományos adatfel tárás, a történetfilozó­fiai meditáció, a lélektani elemzés módszerét ötvözi ösz- sze és modem esszé-stílusban írott művében az eleven Le­nint mutatja meg. A kötet anyagának újszerűségére jel­lemző példa, hogy levéltári kutatások nyomán Gyurkó elő­ször közli annak a központi bizottsági ülésnek a jegyző­könyvét, amelyen Lenin és a bolsevikok vezetői a fegyveres felkelést elhatároztak és idő­pontját megállapították. A kö­tet mintegy 50 oldalnyi fény­képet is tartalmaz, nálunk jó­részt eddig ismeretlen felvéte­leket. A Lenin, október borító­lapját és tipográfiáját Lengyel Lajos Kossuth-díjas művész készítette. Illés Lajos, több kiváló, nép­szerű összeállítás szerkesztője válogatta az Üj kor nyitánya című antológiát. A kötet ma­gyar íróknak és költőknek az októberi forradalomról, Lenin­ről. a Szovjetunióról, a szocia­lizmus térhódításáról szóló leg. szebb verseit, novelláit, legér­dekesebb emlékezéseit, vallo­másait, jegyzeteit foglalja ma­gába. A forradalmat üdvözlő versek nyitják meg a sort, majd a Tanácsköztársaság ide­jén született, illetve a magyar internacionalisták harcait idé­ző művek következnék. A moszkvai emigrációban élők írásai után az ellenforradalmi elnyomás, a háború. a fasizmus ellen tiltakozó versek és pró­zai írások következnek. A fel- szabadulás élménye tükröződik a következő ciklusban, irodal­munk idősebb és fiatalabb nemzedéke a forradalom élte­tő eszméjéről és a mai Szovjet­unióról írott művei zárják az antológiát. NYIKOLAJ AMOSZOV: SZÍV is GONDOLAT FORDÍTOTTA* R ADÓ GYORGy 21. Mindnyájan elégedettek vagyunk. A* defibrillátor nagyon jó masina, mégis előfordul, hogy nem sikerű! vele ritmusba lendíteni a szívet Már nálunk is megtörtént. Sokáig kellett, egymást váltva, masszíroz­nunk: tenyereink közt nyomkodnunk a -szívet, így hajtva bizonyos meny- nyiségű vért a tüdőn át a testbe. A szerkezet több tucat bekapcsolása után is folytatódott még akkor a fib- rflláció, pedig az elektródák alól mar égett hús szaga szállt fel. S aítán tehetetlenül hagytuk abba, ke­zünk lehullt és kimondtuk: halál: ••Most azonban működik a szív. És milyen jól húzódik össze! Még egy kicsit melegítjük a géppel, azután rpagára hagyjuk. Sikerült! Kiáltozni szeretnék örömömben. Az élettelen testből ismét Szasa lesz, a kedves, okos Szasa. Gyerünk, távolítsuk el a kam­rából a folyadékelvezetőt.-Igen, már ideje. Embólia most már bizonyára nem lesz, mert mintegy húsz perc óta már egyetlen légbu- iiprék sem siklott át a csövön. Fi­gyelmesen lestük. Másodszor nem követjük el azt az ostobaságot. — No, megvan. Masa, te távolítsd él a csövet, én majd a dohányzacs- kó-öltést húzom meg. No... rajta! — Vigyázzatok! A szívókészüléket, gyorsan! '.-:Nem tudom mi történt. A fonál mü --------------------------------------­4 Mm üsm 1867, október 4., szerda szakadt-e el, vagy az izmon keletke­zett-e alatta hasadás, csak tény, hogy a cső eltávolítása után a szí­ven lyúk tátong, és az összehúzó* dásnál vérsugár csap ki belőle. Ter­mészetesen csak egyetlen összehúzó­dásnál. A következőnél már leszorí­tom ujjam hegyével. Haj, egy fok­kal könnyebb... A lyukat be kell varrni. Igen ne­héz, amikor a szív erősen összehú­zódik és felszíne ugrál a kezemben, fél kezemmel pedig a rést kell be­fognom. Nehéz, de lehetséges. Nem előszörre. És még a motor is műkö­dik: ezért nem fenyeget az a ve­szély, hogy a szív megáll és halál következik. De még annál is sokkal nehezebb, mint ahogy gondoltam. Ujjammal el nem engedve, új Öltésekkel fogom össze. Mihelyt azonban meghúzom ezeket, az izom szétmegy a fonál alatt és megnyílik a lyuk. Átok! A lyuk most még nagyobb. Sokkal na­gyobb! A vér sugárban freccsen Két ujjamat dugom a lyukba, és mégis, mellettük folyik a vér. Egy másodperc és békém, nyugal­mam semmivé lett. Minden fenye­gető és veszélyes. Csöndes téli napon megy egy em­ber a jégen, és hirtelen beszakad alatta. Fekete víz csap össze fölötte, kapkod, kiabál, s amibe kapaszko­dik, a jég széle, letöredezik, azután körülötte mindent elönt a fekete víz... Vörös vér, de mennyi™ Mit tegyek?! Mit tegyek?! — Foltot ide! Marina, gyorsan egy műanyagfoltot! Add már! És készíts erős varratot a nagy tűbe. A szívó­készülék! Nem szív! Hej, ti... Jelzők. A foltot úgy kell elhelyezni, mint a ponyvát a hajó léke alá. Csakhogy nehéz ám foltot elhelyezni, amikor a szív össze-összehúzódik a kezem alatt, a tű pedig forog a tűfogóban. Fogalmam sincs, meddig tartott. Először egy kis folt. Nem tart, sze­gélye alól előtör a vér. Majd reá egy nagyobb, jókora, majdnem tenyér­nyi. Szélén sok öltés. A seb vérét el­szívja a szívókészülék és belehajtja a motorba. A készülék azonban sok­szor nem bírja, s a vér egy része a seb szélén át a hasamra meg a föld­re csorog. Már arra gondoltam, hogy újra lehűttetem a testet és megállít­tatom a szívet. Ez azonban a halált jelenítené. Végre, sikerült. Abbamaradt. Csak vékony kis patakocskák szivá­rognak a folt alól. Még néhány öl­tés és minden száraz. Minden száraz. A szívókészüléket kikapcsoltuk. A szív működik, de sokkal gyengébben — még nem tud­tuk pótolni vérveszteségét. Átömlesz- tünk. Már jobb. Körülnézek. Elkínzott, szerencsét­len arcok. Már nincs öröm. Még mind a történtek hatása alatt, nem tudják elhinni, hogy rendbe jött min­den. És joggal, mert még újabb ve­szélyek leselkednek. Talán Sztyopa miatt van mindez? Tán nem így kellett volna elbán­nom vele? Az embereket nem lehet büntetlenül megbántani. Dehát mi­ért? Nem magamért tettem, hanem őértük. Igen, igen, de mégsem így kellett volna. Hát hogyan? — Okszana, ott nálad minden rendben? — Egy apróság van, nem veszé­lyes. Az EKG-hullám alacsony. Gyenge a szívizma. Értem, hogy gyenge. Ezért is sza­kadtak el a fonalak. De be kell fe­jezni. — Mennyi ideje működik a mo­tor? — Százhatvan perce. — Ilyen régen? Hemolízis? — Az utolsó analízis még nem kész, de a szövődmény előtt nyolc­van volt. Ez azt jelenti, hogy most sokkal több. A sebből való vérelszívás he­vesen roncsolja a vörösvérsejteket, s őnála bizonyára mintegy húsz liter, rel pumpáltunk át. — Állítsák le a motort. Felpillantok. Mohó kívácsi,Sággal néznek. Bosszant. Csibészek! Bá­mulnak, mint a cirkuszban. Hátha elvétem. Félnek is, de... Hagyjuk, nem érdemes. Mind szívből izgul­nak. Nem szabad azt hinnem, hogy csak én. Nem rosszak az emberek. Igenis, nem rosszak. Erre kell gon­dolni, ezt kell mondani mindig. Enélkül nehéz az élet. Gyima sürgölődik a páciens körül. Nehéz szakasz kezdődött: a légzés, az erek, a szív beszabályozása mind az ő feladata. Értenie kell hozzá, hogy sokat gyorsan számításba ve­gyen. A szívműködés intenzitását egybevetni a vé'rpálya telítettségével. Érzékenyen figyelni, hogy észreve­gye, ha a bal kamra gyengülése folytán tüdőödéma állna be. A szer­vezet általános tónusát hormonok segítségével emelni. A szívizmokat speciális szerekkel felélénkíteni. Gyorsan helyreállítani az alvadé- konyságot, melyet a mesterséges vérkeringés idejére heparinnel telje­sen meg kellett szüntetni. Sok isme­ret és érzék kell ezekhez. Ellenőriz­nie, sajnos alig lehet. EKG, a vénás, és az artériás nyomás, a szembogár, a bőrfelület színe. Biokémiai analí­zisek is, de legalább félórás időkö­zökkel. Egyre halkabban zúg a motor. Megáll. Izgatottan nézzük a szívet. Gyima sűrűn nézi a pupillát és pró­bálja mérni a vérnyomást. Végre sif kerül — Vérnyomás hetven. Pupillájl végig szűk. Egyformán. ___________ (Folytatjuk) Né pi ellenőrök — kereske­delmi szakemberek — vizsgál­ják megyénkben a vegyes ipar­cikkek fogyasztói árának ala­kulását. Ellenőrzik a főbb áru­csoportok és a különböző cik­kek árainak alakulását, a fo­gyasztói cikkek árának és mi­nőségének összefüggését, a ki- ugróbb ármozgásokat, az ár­emelkedések okait. A kereske­delem árukínálata megfelel-e a lakosság keresletének? Az ipar és a kereskedelem hogyan készül a lakosság várható igé­nyeinek kielégítésére? Milyen a községi, a falusi boltok el­látása, az említett árukból, a napi fogyasztási cikkekből? Ezekre, s ehhez hasonló kér­désekre keresnék választ a

Next

/
Thumbnails
Contents