Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

Í1&AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Súlyos incidens Sxneznál AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA Es a megyei tanács NAPILAPJA XVIII. évfolyam, 253. szám ARA: 50 FILLÉR 1967. október 20., csütörtök „Hazám, hazám, te mindenem.. Tettekkel szolgálni a hazának! Országos tanácskozás Egerben a korszerű hazafiságról A kétnapos eseménysorozat, amelyre az irodalom jeles képviselői, művészek, történészek és pedagógusok kedden Egerbe érkeztek, szerda délelőtt a megyei tanács nagyter­mében országos tanácskozással folytatódott. Közérdekű té­máról. a korszerű hazafiság kérdéseiről folytattak eszmecse­rét. A tanácskozás részvevőinek sorában ott láthattak többek között Fábián Zoltánt, Tímár Mátét, Berta Bulcsút, Kónya La­jost, Soós Zoltánt, Szakonyi Károlyt, Csanádi Jánost, Hars Györgyöt, Gerelyes Endrét, Gergely Mihályt, Barát Lajost, Fülöp Jánost, Lázár Ervint. Faragó Vilmost, Molnár Zol­tánt és Örsi Ferencet, de részt vettek a tanácskozáson me­gyénk párt- és állami vezetői is, dr. Földi Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szalay István és Berecz Ist­ván, a megyei tanács vb-elnökhelyettesei is. * A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Garas Gábor, a Központi Bizottság tagja, Kossuth-díjas költő. Kovács Pál vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter helyettese, Tamas László, a megyei pártbizottság titkára, Biró József, a megyei tanács vb-elnöke, Sipos István, az Egri Városi Pártbizottság első titkára, valamint Rátkai Ferenc, a Művelődésügyi Mi­nisztérium irodalmi főosztályának ' vezetője. A tanácskozás részvevőit dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-el- nölce köszöntötte, majd Korszerű hazafiság címmel Dobozy Imre. Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének fő­titkára tartott vitaindító referátumot. Dobozy Imre referátuma győzés szocialista eszközeit nem egy vonatkozásban és nem egyszer felcserélte az önkény egyáltalában nem szocialista eszközeivel: mind­ez kihatott a hazához, a nemzethez fűző egzisztenciá­lis, tudati és érzelmi kötelék­re. A változás legerősebb, legáltalánosabb vonása azon­ban az lett, hogy a nemzet, történelmében először, foko­zatosan és mindjobban meg­közelítette a haza birtoklásá­nak egyetemességét a kivált­ságok, diszkriminációk kikü­szöbölését, az állampolgári és törvény előtti egyenlőséget, a tanulás, foglalkoztatás, az érvényesülés új mennyiségi és minőségi lehetőségeit. Ez a közelítés alig több mint két évti­zed alatt, olyan tempójú és arányú, amilyet a polgári átalakulás soha, sehol nem tudott produ­kálni. Dobozy Imre ezután a bir- tc^dás egyetemességének jel­Referátuma bevezetőjében Dobozy Imre azokat az elter­jedt kétségeket, hamis és ma is fertőző nézeteket elemezte, amelyek a hazafiság fogal­mához tapadtak, s azokról az országokról beszélt, amelyek a világtérkép erővonalainak koordinátái között megindul­tak a nemzetté-válás folya­matának útján. — Ami bennünket, szocia­lista országokat illet — mon­dotta — mi is a nemzeti tu­dat megerősödésének, sokol­dalú kibontakozásának, tehát határozott fejlődésének va­gyunk tanúi és részesei. Az elnyomó kisebbség és az elnyomott többség felváltotta egymást a hatalomban, majd a legmodernebb, mar­xista nemzetkoncepció sze­rint, a munkásosztály szövet­ségi rendszerének kiépítésé­vel, elkezdődött az egységes, szocialista nemzet kialakulá­sa. Ez nem ment torzulások nélkül, a személyi kultusz a ■övetségi politika és meg­szlovak és magyar történé­szek vitájával.' Nem a múlt­ról kell vitatkozni, mondotta Dobozy. Inkább a jelenről, és méginkább a jövőről foly­tathatunk hasznosabb vitát, mert ezekben a kérdésekben, témákban reálisabb is, szük­ségesebb is az egyetértés. Hosszasan beszélt arrőL hogy a nemzetközi és a ma­gyar munkásmozgalom tör­ténetét jó ideig mennyire meghamisították, s a jéles hősöket bemocskolták, fólre- állították, nagyrészt fizikai­lag is megsemmisítették, és csak ax utóbbi években jutottunk el oda, hogy nem bánunk mostohán a szocializmus megörege­dett, megrokkant pionír­jaival; jóllehet, még mindig nem oszlattunk el minden zavart e térén a nemzeti tudatban. — Valljuk be köntörfala- •zás nélkül, — mondotta —, hogy kevés, aggasztóan és restellnivalóan kevés az olyan jelentős irodalmi, kép­zőművészeti. zenei es film­alkotás, melyek az igényes művészet eszközeivel, mara­dandó módon fejezik ki a magyar munkásmozgalom történetének fordulóit, alak­jait, eszményeit. Figyelmeztetett az iroda­lom munkásainak egy má­sik adósságára is, arra, hogy hiányzik a szocializmus, en­nek a valóban történelmi je­lentőségű, nemcsak a nemzet tudatát, hanem a nemzetet magát is átalakító folyama­tának tudományos, szocio­lógiai felmérése. Pedig ez a felmérés társadalmunk to­vábbi fejlesztésének megter­vezése és irányítása közben egyre nélkülözhetetlenebb segédeszköz. A korszerű hazafiság ér­telmi, érzelmi tartományá­ban növekednek a szocializ­lemzőiről szólt, s azokról a félreértésekről, ellentmondá­sokról és elégedetlenségről beszélt, amelyek a hazafiság fogalmát körülfonják. A fél­reértések, ellentmondások é« elégedetlenségek okát azzal magyarázta, hogy a nemzet — akárcsak egzisztenciálisan, vagy világnézeti és általános műveltség tekintetében — a nemzeti tudat dolgában is szélesen differenciált. Ez a differenciáltság lehe­tővé teszi: kínálja a sokféle hazafiság-értelmezést. Hangoztatta: — Ha a tudatceság, a mű­veltség növekedésével a hely­zet javul is, azzal az ábránd­dal le kell számolnunk, hogy a nemzet egésze valaha is el­juthat a nemzeti tudat egy­azon fokára. Foglalkozott a referátum Vladimir Minác szlovák író­nak a Kulturny Zivot-ban megjelent „Egy nemzet él itt” című cikteorozatávai, A mus tényei, de a nacionaliz­must sem sorolhatjuk a megszelídített problémák kö­zé. Hangoztatta viszont: nem nacionalizmus, ha szolidaritást, felelősséget érzünk a határainkon kí­vül élő magyarság sor­sáért, anyanyelvi műve­lődéséért, etnikumának megnyomoro- dásáért. A határainkon kí­vül élő magyarság iránti fe­lelősség azonban, ezt félre­érthetetlenül mondanunk és képviselnünk kell.lcsak egyet jelenthet: az internaciona­lizmus mind mélyebb és pél- dásabb gyakorlását, a testvé­ri szocialista országokkal va­ló együttműködés állandó és mindenirányú fejlesztését, a határok spiritualizálására va- ló szüntelen és közös törek­vést. Mert minél nyíltabban, termékenyebben jó a kapcso­latunk szomszédainkkal, an­nál természetesebbnek fo­gadják el, hogy. népünk ná­luk élő hányadát is változat­lanul magyarnak tartjuk. Befejezésül hangoztatta: — A hazafiság kétolda­lú: befogad és hozzáad, ért és vitat, őriz és vál­toztat. Enélkül nem aktív, nem tu­datos, nem hazafiság. Aki magyarnak születik, ettől még nem hazafi. Azzá teszi, ha nemzetének korszerű tö­rekvéseiből kiveszi részét, ha hazája létét, biztonságát, felvirágzását — esetleg egyé­ni elképzeléseinek hátraszo- rításával — a kor objektív törvényszerűségei szerint ké­pes szolgálni! ★ Dobozy Imre referátumát vita követte, amelyben tör­ténészek, írók, pedagógusok szóltak hozzá a hazafiság kérdéséhez. (Folytatás a 4. oldalon) NEW YORK (TASZSZ): A Biztonsági Tanács ma­gyar idő szerint szerdán haj­nali 2.30 órakor rendkívüli ülésre ült össze, hogy az EAK kérésére megvizsgálja a Szuezi-csatorna mentén kedden kirobbant súlyos in­cidenst. El Kony, az EAK állandó ENSZ-képviselője a Bizton­sági Tanács elnökéhez inté­zett levelében kijelenti, hogy kedden izraeli csapatok össz­pontosított tűzzel árasztották el Szuez város környékét. A támadás számos emberáldo­zatot követelt és súlyos károkat okozott a városnak és lakónegye­deinek, amelyeket majd­nem teljesen lerombol­tak. Az izraeli csapatok sziszte­matikusan tüzeltek ipari üzemekre is, amelyeknek eredményeképp teljesen üzemképtelenné vált vagy nagyon erősen megrongáló­dott egy olajfinomító üzem, egy műtrágyagyár, a szuezi kikötő felszerelései, vala­mint néhány más ipari ob­jektum. A tűzszüneti parancs újabb súlyos megsértését nem az EAK erői provokálták ki, akik maguk részéről nem tet­tek semmi olyat, amely eh­hez az új önkéntes agresszió­hoz vezetett volna — mutat rá a levél és leszögezi, hogy Izraelnek ezt az új agresz- szív lépését nem lehet el­szigetelt incidensnek tekin­teni, mivel azzal Izrael a Biz­tonsági Tanács előtt vállait kötelezettségeit súlyosan megsértette. Most már min­denki számára világos keli, hogy legyen; az izraeli kor­mány és a fegyveres erők részéről korábban kitervelt agressziót az izraeli kormány határozatának megfelelőén hajtották végre. Az izraeli csapatok sem­mibe vették az ENSZ­megfigyelők tűzszüneti felhívását. A levél befejezésül megál­lapítja, hogy az izraeli kor­mány nem igazolhatja ag­resszióját azzal, hogy az csu­pán válaszlépés lenne az Eilat elsüllyesztésére, mivel a két incidens között nem lehet semmiféle kapcsolat. A Biztonsági Tanács rend­kívüli ülését megnyitva Cu- ruoka, a tanács e havi soros japán elnöke bejelentette, hogy Izrael szintén kérte a BT összehívásét. SZUEZ (MTI): A Szuez ellen elkövetett izraeli tüzérségi terrortáma­dás hírére a tudósítók egv önként vállalkozó csoportja a kikötővárosba sietett, hogy beszámoljon a Szuezt ért ká­rokról. Már a sivatagi úton a várostól 50—60 kilométernyi* re, látni lehetett, hogy hatal­mas tűzvész dühöng Szuez­ben Magyar Honvédelmi Szövetséggé alakult az MHS Országos tanácskozás a néphadsereg központi klubjában Országos aktivistaértekezletet tartott szerdán a néphad­sereg központi klubjában a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség. A tanácskozás —, melynek elnökségében helyet fog­lalt Biszku Béla. a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, Borbándi János, az MSZMP Köz­ponti. Bizottságának osztályvezetője. Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, az MHS főtitkára és Moinár György, a KISZ központi Bizottságának titkára — a honvé­delmi nevelés fejlesztését, valamint az MHS feladatainak, szervezetének módosítását tűzte napirendjére. . Czinege La.ios megnyitó szavai után Borbándi János tar­tott referátumot. Ezután beható vita után a tanácskozás részvevői elhatározták: a haza védelmének eredményesebb felkészítésére Magyar Honvédelmi Szövetséggé alakul MHS. ©filen eu Jubileumi ünnepség; ax egri Gárdonyi Géxa Színházban Szerdán este ünnepi mű­sorral emlékeztek meg Eger­ben a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom félévszáza­dos jubileumáról. A tanácskozás részvevőinek egy csoportja. A Gárdonyi Géza Szín­házban rendezett ünnepség'jj. Sipos István, az MSZMP rcsi bizottságának első tit­kára mondott beszédet, amelyben méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jelentőségét, a Szov­jetunió. félévszázados ered­ményeit. Az ünnepi megnyi­tón részt vett az MSZBT vendégeként hazánkban tar­tózkodó Sztaniszlav Kunjá- jev moszkvai költő is. Az ünnepség az Egri Iro­dalmi Színpad, az egri szim­fonikus zenekar és a váro­si énekkar közös műsorával folytatódott, amelyet ötven év címmel mutattak be. A jubileumi műsorban szovjet költők, zeneszerzők alkotá­sait, kórusműveket szólaltat­tak meg Szívós József rende­zésében. Az irodalmi műsor­ban elhangzott Sztaniszlav Kunjajev egyik költeménye is, amelyet Rab Zsuzsa for­dított magyarra. ★ A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására ha­zánkba látogató Sztaniszlav Kunjajev. szerdán délelőtt érkezett Egerbe, ahol Póti Jenő, a Hazafias Népfront megyei titkára és Uracs 1st* vám az MSZBT megyei tit­kára fogadták. A szovjet köj* tővendég délután megtekin­tette a város nevezetességeit a történelmi emlétaekat A Biztonsági Tanács rendkívüli ülése izraeli tüzérségi terrortámadás Hatalmas tűzvész Szuezben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents