Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-25 / 252. szám
Panaszok nyomában : rr Bundázás" nélküli igazság — Egy közepes közepes! Nem azt mondom, hogy rossz de lehetne jobb is. A leves mindig ízlik, a többi már rit kábban. a minőséggel kellen« valamit csinálni. Meg van néhány apróság is. Valamelyik nap például későn hozták t kenyeret. Kenyér nélkül pedig kevesen laknak jól. A „nagy könyvbe” ugyan nem került az akció, de szerintünk újabb gólt lőtt az üzemi étkeztetés. Igaz, nem sokáig tartott a vezetése. Az egyenlítés már rég a levegőben lógott... „Sokszor azt sem tudjuk, mit eszünk" Fél egy-háromnegyed egy között kezdődik az ebédidő az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri főépítésvezetőségénél. Negyed kettőkor már száznál is többen álltak a Hadnagy úti építkezés tálalója előtt, de az ebédnek meg a szaga sem volt. Fél kettő előtt pár perccel érkezett meg a kocsi-« — Én voltam az első, de későn főtt meg a krumpli, ezért késtem — kapjuk a magyarázatot az ebédkiadó asszonytól. (Érdemes volt utánanézni, mert nem teljesen úgy volt: a krumpli valóban később lett kész, de a kocsi sem volt ott időben. Az elhárító taktika: nem volt kész az ebéd — eddig mindig bevált) A levest majdnem mindenki visszavitte. Csirmaz László művezető sem ette meg: — Őszintén megmondom, nem vagyunk elégedettek a A mondás szerint: ki-ki egy a maga föztjét. Igen ám, de m lesz azokkal, akik nem főz nek? Enni mindenképpen kel Hát persze, semmi baj, üzem koszt is van a világon... Üzemi koszt. Egy pillanatii sem lehet kétségbe vonni: jc okos dolog az üzemi étkezte tés. De még mennyire jó Gyors, olcsó, kényelmes, nen véletlen, hogy naponta százak ezrek veszik igénybe. Sőt százak, ezrek szeretnének mielőbb hozzájutni. Ezzel is úgy vagyunk, min annyi mással: szidjuk, dicsérjük. Kicsit közpréda is. Per sze hogy az, nagy család ü naponta az asztalokhoz, sói ezer szájízt kell, vagy keilen« kielégíteni. Egyszer sikerül máskor nem. Baj mindig csal akkor van, ha nem sikerül Valószínű olvasóink is ekkoi ragadtak tollat s panaszos sorokkal kértek segítséget tőlünk: járjunk utána panaszaiknak, mert úgy érzik: munkahelyükön nem is olyan jó az az úgynevezett jó üzemi koszt Utánajártunk. Váratlan vendégként belekóstoltunk néhány üzem, vállalat kosztjába íme a tapasztalatok, az észrevételek. Természetesen általánosítás nélkül..„Drága, rossz — nem kell' Az egri öntöde ebédlőjében 12 óra után néhány perccel az egyik asztalsornál már minden szék foglalt. Közéjük telepedtünk, az 54 éves Fullajtár Lajos öntőtől érdeklődtünk: — Ebédre várnak? — Az öntők közül hem ebédel itt kérem senki. A zsíros kenyér is többet ér ennél a kosztnál. Drága, rossz, nem kell. Nincs íze, kevés. Ha jó lenne, örömmel előfizetnénk rá.‘ Orosz Ignácné ebédkiadó hétről hétre előfizet az ebédre... — De nem mindig eszem meg. Tegnap is tele volt a rizs apró csontokkal. Az az igazság, hogy néha nagyon is elspórolják a belevalót az ételből. Van amikor nagyon jól főznek. Általában véve azonban elég gyenge. Megkérdeztük még másokat is, de csak az elmondottakat ismételgették. Ezek szerint 1:0 a panaszosok javára. „A minőség javulhatna" — Miért nem tetszettek előre szólni, akkor nagyobb tisztasággal vártuk volna magukat — tessékel jókedvűen irodájába Vámos Nándorné, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységének étteremvezetője. — Panaszkodnak a főztjük- re az öntödei munkások! — Van a mi konyhánknál még rosszabb is. Nem rossz ez a mi konyhánk. Persze, nem olyan, mint az otthoni. — Miért sós ma a leves, meg a főzelék? — Három fiatal szakácsunk van. Elsózták. Most mit csináljak? Nem könnyű ezer embernek főzni. Borics Béla köszörűs egyedül ült az asztalnál. A kelkáposzta-főzeléket kóstolgatta. — Jó? — Ennyi pénzt megér. Olcsó, jóllakik az ember. — S általában? — Inkább a minőség javulhatna. Mennyiségre elég. A minőséggel van még a baj. Alapjában véve azonban elmegy. Egyenlített tehát az üzemélelmezés. Az eredmény: 1:1. „3ó, de lehetne jobb is" Ebéd közben zavartuk meg Lajosházi Andort is, az Egri Gépállomás raktárosát. — Milyen osztályzatot adna a, kosztra? A közelmúltban nagy sikere volt a Budapesten megrendezett „Hungaropach 67” csomagolási kiállításnak. A nagy érdeklődés indokolt, hiszen a csomagolás ma már nemcsak az erre hívatott szakemberek ügye, hanem élénken foglalkoztatja az első számú érdekeltet. a nagyközönséget is. Hosszú ideig lebecsülték, sőt egyenesen pazarlásnak tartották a kulturált, a célszerűségében is vonzó csomagolást annyira, hogy már-már a szükségest is elhagyták. Ennek az lett a következménye, hogy csaknem elsorvadt egy ipar. a nem eléggé tetszetős külsejű áruk értékesítése pedig nehézségekbe ütközött külföldön is, belföldön is. A helytelenül értelmezett takarékosság ezen a téren kárt okozott a népgazdaságnak. Az áruk egyre szaporodó böIsmerkedjünk az új törvényekkel Hogyan létesíthető és módosítható a ui unka viszony ? Az új jogszabály a munkavállalást, illetve a munkára való alkalmazást a dolgozó és a vállalat szabad elhatározására bízza. A dolgozónak jogában áll az, hogy kiválasz- sza a legmegfelelőbb munkahelyet, a vállalatnak pedig az, hogy a neki legmegfelelőbb dolgozókat alkalmazza. Az elhelyezkedést, illetve alkalmazást a központi Szabály csupán néhány kikötéssel korlátozza. Megtiltja Például, hogy nőket és fiatalkorúakat egészségükre ártalmas munkakörben alkalmazzanak. Oj, rendkívül fontos korlátozó intézkedés az is, hogy a 14—16 éves fiatalkorúakat csak szülői beleegyezéssel lehet alkalmazni. Viszont ellenkező előjelű központi kikötés, hogy az alkalmazásnál egyenlő feltételek esetén előnyben kell részesíteni a térhas és szülő anyákat és biztosítani kell a munkában megrokkant dolgozók foglalkoztatását, amennyiben munka- képességüket visszanyerték. A terhes és szülő nők előnyben részesítése a felvételnél jelentős lépés a családvédelem fejlődésében, s e paragrafus nagyon fontos azokkal a nézetekkel szemben, amelyek a dolgozók nők egyenjogúságát, érvényesülését gátolták. A gyermek és az anyaság megbecsülésének ez a legújabb megnyilvánulása a iegkritikusabb időszakban jelent fokozott védelmet a kettős hivatást betöltő dolgozó nőnek. A munkavállalás megalapozottságát segíti a próbaidő olyan ésszerű meghatározása, amely lehetőséget ad arra, hogy az adott munkakör körülményeit és feltételeit iigyeiem.be véve szabják meg a vállalatok a próbaidő tartamát A törvényben megszabott háromhónapos maximális határon belül úgy szabályozhatják a kollektív szerződésben a próbaidőt, hogy a nagyobb hozzáértést és szakmai felkészültséget igénylő munkakörökben hosszabb legyen, s módot adjon mind a munkavállalók képességeinek, mind a munka feltételeinek a megismerésére. A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal felmondhat. Ha a vállalat úgy látja, hogy a dolgozót más munkakörben tudja csak foglalkoztatni, legalább három nappal a próbaidő letelte előtt nyilatkoznia kell, hogy a dolgozó eldönthesse, vállalja-e a kínált munkát, vagy nem véglegesíti a munkaviszonyt. A vállalat és a munkavállaló szóbeli vagy írásbeli megállapodást, munkaszerződést kötnek. Az írásbeli munkaszerződést a dolgozó akkor is igényelheti, ha ezt nem írja elő külön jogszabály. A változó munkahelyre szóló alkalmazást azonban mindenképpen írásban kell lefektetni. A munkaszerződés rögzíti, hogy a vállalat milyen munkakörben és milyen bérrel alkalmazza a dolgozót. Újszerűén szabályozza a Munka Törvénykönyve a munkaszerződés módosítását, tehát a vállalaton belüli, illetve más vállalathoz történő áthelyezést. Az eddigi szabályozás szerint a vállalat egyoldalúan módosíthatta a munkaszerződést és bárkit, pédául, alacsonyabb munkakörbe helyezhetett. Az új szabályozás szerint a munka- szerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani, Ez a rendelkezés természetszerűen következik abbó1, hogy a Munka Törvénykönyve nemcsak a munkába lépést, hanem a felmondást is a dolgozó elhatározására bízza és nem korlátozza semmiféle hátrányos következménnyel. Ha ugyanis a dolgozó hátrány nélkül felmondhat, akkor nyilván nem vállalja el a neki nem alkalmas munkakört, s így semmi értelme őt egyoldalúan ilyesmire kötelezni. Előfordul, hogy a vállalat csak azért folyamodik az áthelyezéshez, mert az adott munkakörben a dolgozó nem végez jó munkát. Amennyiben az illető nem vállalja el a felajánlott munkakört, munkaviszonya felmondással megszüntethető. Átmenetileg indokolt esetben meg lehet bízni a dolgozót munkakörébe nem tartozó feladatok ellátásával, s ugyanazon a telephelyen belül ideiglenesen más munkakörben lehet foglalkoztatni. Hogy az átmenetiség es a* ideiglenesség konkrétan mennyi lehet, ezt a vállalatoknak a kollektív szerződésben kell megszabni. Mindenképpen biztosítani kell, hogy az ideiglenesen vagy átmenetileg más munkakörben foglalkoztatott dolgozó az eredeti munkakörével járó bérét megkapja, illetve ha ennél felelősségteljesebb munkát végez, akkor a bérezésnél ezt is vegyek figyelembe. O. a. Mariann néni a virágokat, azután leült. — Nyugdíjba mentem, mondta hangosan önmagának. E határozott kijelentés, a bekövetkezett valóság valahogyan egyszerre csodálatosan széppé változtatta a hivatalban eltöltött harminchét esztendőt, és ereje támadt ahhoz is, hogy egészen részletesen végiggondolja a mai napot. Megnézegette az ajándékokat, kiszámolta az asztalra az ezer forintot, amelyet Sári kartárs nyújtott át, elolvasta a köszönőlevelet, amelyet az igazgató küldött és még az öreg fűtő szavai sem tűntek már olyan kegyetlennek. Csengettek. Váratlanul robbant be Antika. — NAGYANYU! Nem tudom megcsinálni a számtant. Mariann ölébe kapta, de 6 ma egyáltalán nem volt barátkozó. — Anyukád miért nem segített? Antika az asztalra csapta a füzetet. — Mutattam neki, de dolga volt. És különben is. Te most már ráérsz. Anyu mondta, hogy ma délben nyugdíjba mentél... Szalay István MwSmm 1967. október 25., szerda ) sem csak a panasadKban. a lái toriakban, az elmondottakban, i a pro és kontrában kell az i igzságot keresni. Említettük ! már, hogy nagy család ül na- - ponta az asztalokhoz, sok ezer ; szájízt kell. vagy kellene kieló- ' giteni. Egerben, nem számítva a Fmornezerelványgyárát, közel öt és fél ezer ember kosztol üzemi konyhákon. S itt kezdődik a baj. Az Üzemélelmezési Vállalat konyhái sokszorosan túlterheltek, a 360— 400 kosztosra berendezett konyhák ma már 1500—1600 embernek főznek. Ezek után ki csodálkozhat azon, hogy néha gyengébb a leves, vagy íztelen a krumpli. Előfordulhat. Nem vitatják ezt a vállalat vezetői sem. Persze, hogy tudnának jobbat és jobban főzni. Ha nem kellene naponta megduplázni sőt sokszor megtriplázni erejüket. Kétség nem fér akaratukhoz, jóindulatukhoz, igyekeznek s mindent elkövetnék, hogy jobb legyen, Az egyébként azért nem is olyan rossz üzemi kosztjuk. Sok igazság van a panaszokban is, lehetne jobb a leves, a zaft, a tészta. De éhhez elsősorban az kell, hogy segítséget, anyagi támogatást kapjon az üzemélélmezés, hogy az illetékesek a feltételeket is biztosítsák, előteremtsék a panaszok megszüntetéséhez. Mert az ÜzemélelmeaésS Vállalat a legjobb akaratával, indulatával sem tudja egyedül megváltoztatni a jelenlegi állapotokat Az üzemi kosztra pedig nagy szükség van. Százak, ezrek szeretnének mielőbb hozzájutná. Koós József koszttal. A levest (tojásleves , most is visszavitték. Száraz i > krumpli, a tészta összeáll, ; ■ zaítban is több a víz, mint i • zsír. Bizony, sokszor azt sen tudjuk, mit eszünk. Nem aka rom ér alaptalanul bántani a; Üzemélelmezési Vállalatot. Tud jól is főzni, többször is bebizonyította 'már, bár igaz, akkor meg kevesebbet kapunk. Az ebéd mennyisége elmegy, de a minőség nagyan-nagyon ingadozik. Tudom, hogy nem könnyű ennyi embernek főzni, de azért egy kicsivel jobban kellene. Szél Lajos vasbetonszerelő: — Egy gyereknek sem elég az a vacsora, amit mi kapunk. 150-en lakunk a szállóban, 120-an minden este főzőcské- lünk. A néhány kanálnyi paprikás krumplitól felkopna az ember álla. Legalább eleget adnának. (Az Üzeméielmezési Vállalat vezetői szerint is kevés a vacsora mennyisége, de egy adag vacsora nyersanyagára csak 5,05 forint jut abból az összegből, amelyet a vállalat és a dolgozók fizetnek a kosztért. A leimért adagoknál így semmiképpen, sem tudnak többet adni). Négy—ötszáz ember egy vésőben yen. Ilyenkor mondják, hogy zörög a haraszt. Jogos a gól. egyenlítettek a panaszkodó1.«, a végeredmény tehát 2:2. Nincs szükség „a bundázásra" Mielőtt bálki ie bundázással vádolna bennünket: nem véletlen, hogy eddig csak „nézői” voltunk a két tábor küzdelmének. Nem, mert korántIZGATOTTAN MENT a hivatalba. Már éjjel sem aludt rendesen és ha el is szendere- dett egy-egy félórácskára, szörnyű álmok gyötörték. Egyszer arra riadt, a főnöke maga elé citálja és szidni kezdi. — Mit képzel maga, Mariann? Lehet ezt a kimutatást így, ilyen hanyagul összeállítani? Nem kérem, nem lehet! És emiatt önt azonnali hatállyal elbocsátom..« Amikor fölébredt, txxlult volt, és a homlokát kiverte a verejték. Meggyújtotta az éjjeli lámpácskát és olvasni próbált. Háromnegyed nyolckor érkezett a hivatalba, percekkel korábban, mint máskor. A takarítónő messziről hangos ke- zitcsókolomot köszönt, Gaál kartárs, aki mindig morcos volt, még meg is hajtotta magát. A két kartársnőjét még nem találta a szobában, íróasztalán a kis műanyag vázában a tegnapi virágok hervadoztak. Leült a helyére, maga elé tette a kezét és tűnődött. A rézkarcot pillantotta meg a falon, amelyet egyszer névnapjára kapott, azután az ütött-kopott tintatartót, amely harminchét éven át hűséggel szolgálta. — Ezt hazaviszem — gondolta. Később mégis úgy döntött, rú arca és a felmondólevél... SARI KARTÄRS, az osztályvezető lépett a szobába és vele együtt legalább tizenöten úgy, hogy alig maradt egy méternyi üres hely az asztalok körül. A l?eszád alatt csak Sári kartárs arca maradt nyugodt és ünnepélyes. Papír nélkül, de szabatosan beszélt, méltatta a búcsúzó munkatárs érdemeit. Egyetlen mondatot tudott csak megjegyezni Sári kartárs ötperces beszédéből. — Mariann néni a szorgalom, a lelkiismeretes munka példaképe volt. Szép, de egyben nagyon nehéz is volt ez a délelőtt. Amikor mindenki elment a hivatalból, Mariann néni csomagolni kezdett. Harminchét év után, véglegesen. A kulcso kát 9 fiókokban hagyta, a ruhafogasát sem vitte magával, csak a kapott ajándékokat, a virágokat Kinézett még az ablakon, gondolatban végig- sjmogatta a rézkarcot a falon, azután gyermekmódra sírni kezdett. Egyedül volt, senki sem látta a kényeket... Tíz percre lakott a hivataltól, de most talán fél óráig is tartott az út. A lakás üres volt, az otthon mégis megnyugtatta. Vázába rakosgatta esztendőm, de az igazat megvallva, nagyon nehezen bírom. Tizenegy kályha, meg ezek a lépcsők ... Aztán egy csöppet se tessék búsulni, mert amúgy is ez a élet rendje. Az öregek mennek, a fiatalok jönnek.;. Az iktatóban csupa ünnepélyesség fogadta. Mindenki mondott kérdezett valami, de mindenki zavart volt és túlzottan tapintatos. — Hány cukrot tehetek a kávéjába, Mariann — kérdezte egy deres hajú főelőadó, aki máskor szórakozottan bement előtte az ajtón. Fél óra múltán Joli és Már- tika lelkendezve jöttek: — Tessék, tessék parancsolni! Fáradjatok be a Mariann néni szobájába. — Az én szobámba? —■ tűnődött magában. — Nekem soha sem volt szobám... — Foglalj helyet az asztalod mellett. Az öreg íróasztal megiíjo- dott egy fél óra alatt, a tintafoltokat elborították a virágok és az ajándékok, még egy piros kókuszszőnyeg is a padlóra került. Úgy érezte, mintha álmodna. Hirtelen eszébe jutott az éjszakai licjérc, a főnök szigohogy a tintatartót, a rézkarcot, a cserepes virágokat is itt hagyja. Csak egyedül megyek..« Nyolc előtt egy perccel robbant be Joli és Mártika. — Puszilunk,' drága Mariann néni és arra kérünk, fáradj át egy kicsit az iktatóba. Beszélgessetek, azután egy fél óra múlva majd rohanunk érted. MOSOLYOGNI PRÓBÁLT, de a mosoly rosszul sikerült. — Fél óra múlva! Igen. Fél óra hiányzik még a 37 évből. Ebben a pillanatban döbbent rá, hogy tulajdonképpen régen fél ettől a félórától. Amikor a férje meghalt, nagyon egyedül maradt, megnyugvást csak a munka adott, meg a hivatal, ezernyi örömével, gondjával. A zsörtölődések, a kacagások, a sikerült és rosszul sikerült viccek tudták csak feledtetni a szörnyű valóságot. Később, amikor Antika, az unokája megszületett, megint mintha kiderült volna, de ez a szorongás, a nyugdíjba vonulástól való félelem, változatlanul kísérte. Felállt, kiment a folyosóra, ahol Józsi bácsi, az öreg fűtő állt elé. — (Jgye ma tetszett utoljára jönni? Nekem még lenne egy Csomagolás — rivaldafényben magáira vonja a figyébnet. Megfigyelték, hogy ilyen esetben olyasmit is megvásárolnak a háziasszonyok, amit pillanatnyilag nem állt szándékukban. A szakszerű, ötletes, egyben jó rektámhatású csomagolás vásárlásra ingerJi az embereket Ilyen meggondolások és ismeretek késztették az Országos Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetet arra, hogy átfogóan és hathatóan foglalkozzon a csomagolási problémákkal. A Magyar Hirdető pedig külön Csomagolásokat Tervező és Kivitelező Csoportot létesített. Ennek az a feladata, hogy a legnevesebb grafikusak, formatervezők, továbbá pszichológus közreműködésével megfelelő szolgálatokat nyújtson a vállalatoknak. Halasi Árpád sége és választéka, a fogyasztók örvendetesen fejlődő igénye, az utóbbi időben sürgetővé tette az eddigi csomagolási elvek és eljárások felülvizsgálatát. Ma már —, de különösen a jövő évtől — a különböző iparcikkeknek és c' elmdszerek- nek versenyképese, nek kell lenmdük nemcsak minőségükben, hanem költő megjelenésükben, csomagolásuk ban is. Az eladással foglalkozó szakemberek már régebben rájöttek, hogy a csomagolás nemcsak technikai probléma, hanem lélektani is. A polcokon sorakozó tengernyi áru a legkülönfélébb hatást válthatja ki a vásárlóból. A vásárlás szempontjából kedvező hatást mindenekelőtt az az áru éri el. amely csomagolásának színe, formája, a feliratként alkalmazott betűtípus és nagyság a leginkább
