Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-24 / 251. szám
IPetüfiSbiiBiifcin licif^riclo előtt A Petőfibányai Gépüzem rinos haszonanyagot takar i- esztergályosműhelyében üte- tott meg. niesen folyik a munka. Zúg, forog a sok gép s forrón sisteregve földre hull a spirál alakú fényes forgács. Huszonkét munkagép fölé hajolva dolgozik Ágó János ifjúsági szocialista fémforgácsoló brigádja. Tele vagyunk munkával — mondta Zilahi János esztergályos művezető. — Most éppen a Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemének 3 automatikus szeleprendszert, 1 vízszabályozó rendszert, 3 hidraulikus szel enrend szer forgácsolási munkáin dolgozunk. Ezek mellett még több sürgős feladatot kell ellátnunk, így például a Közép-dunántúli, illetve a Tatabányai Szénbányák üzemei részére. Sürgős, sürgős! A határidőt tartani! Az a legfontosabb, hiszen a forgácsolómunka központi helyet foglal el egy-egy péo vagy szállító rendszer elkészítésénél és ide igazodik a szerelő és villamos egység is. — Jó kollektíva a mi brigádunk — állítja dicsekvés nélkül Ágó János szocialista brigádvezető. — Igyekszünk méltóképpen megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját és s ennek szellemében a harmadik negyedévben különböző munkáknál határidő előtt 19 nappal készülünk el. így nagyban elősegítjük az üzem feladatainak megoldását A határidő betartása mellett pontos, minőségi munkát végeznek. A brigád 247 óra társadalmi munkát végzett, öt újítást készített el és 5200 XoA legjobb munkások között Kovács I. Imrét említik. — Korábbi munkahelyemet, a Jobbágyi Tömegcikk Müveket nem sajnáltam otthagyni — mondotta Kovács I. Imre. — Itt érdekes és változatos munkát végzek. Nagyon jól érzem magam. Jó környezetben többre képes az ember. A szerény, halk szavú Kovács I. Imre gazdasági munkája mellett új feladatot vállalt magára. Három hónapja a pártszervezet sajtóterjesztője. Bizonyosan helytáll majd itt is, ugyanúgy mint a munkapad mellett. Nem lenne teljes a beszámoló, ha nem szólnánk arról a munkáról, amelyet az évi kapacitáson felül vállalt Agó János ifjúsági szocialista brigádja. A rózsa szentmártoni műanyagkészítő üzem profilja kialakításához szükséges alkatrészek forgácsolási munkáit elvállalták s ezzel hatvan asz- szonynak biztosítanak munkafeltételt az 1968-as évben. Az asszonyok nyugodtak lehetnek, a brigád kitesz magáért Dobrocsi Pál A trapézmenetes orsó méretét beszéli meg Ágú János brigádvezetö Kovács Imrével. (Dóra Győző felvétele.) Véradók vérkapók a — VÉRADÓK, vér kapók találkozója. Az Egyesült Izzó üzemi Vöröskereszt-szervezete a Bugát Pál Kórházzal együtt rendezte meg a véradók és vérkapók találkozóját a gyár tanácstermében. Itt mondtak köszönetét a felgyógyult betegek azoknak a gyöngyös4 dolgozóknak, akik a hívó szóra segítségükre siettek. Gyöngyös köszönti a jubileumot Egymás mellett sorakozik a múlt, a jelen és a jövő. Képek, makettok, termékek, tervrajzok beszélnek arról a történelmi folyamatról, amely Gyöngyös életét tükrözi visz- sza. A város a művelődési házban megrendezett reprezentatív kiállítással köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulóját, és egyben azt is ki akarja fejezni, milyen hatással volt ez a történelmi fordulat Gyöngyös gazdasági és kulturális életére. 1. Az összkép. Nagyon jól mutat mindaz, ami itt a kiállításon látható. ízlésről, rend- szerető gondoskodásról, határozott szerkesztésről tanúskodik. Bár a művelődési ház teljes terjedelmében áll a kiállítás szolgálatában, a zsúfoltságot még így is nehéz volt feloldani. De sikerült. Az előcsarnoktól az udvarig tart a körséta, de a sorrendiség egyben a tárgyak, a tablók ági tatív erejét is fokozza. A rendezőség nemcsak a megfelelő keretekről gondoskodott, hanem a szemléletesség nevelő hatásáról is. 2. Kontrasztok. Meghökkentően nagy az a távolság, ami a múlt és a jövő között található meg itt, a kiállításon. Fényképek az 1917-es tűzvészről. Vele szemben a városközpont rendezésére kiírt pályamunkák sora. Más tablókon az 1954-es és 1964-es árvíz pusztítását láthatjuk, hogy néhány méterrel arrébb a makett a jövőbe vigyen: milyen lesz majd a teljesen, kiépített, hatalmas sástól üdülő- kombinát. Mindezt két nagy méretű, megvilágított színes fénykép vezeti be a nagyterem bejáratánál. A repülőgépről készített felvétel madártávlatból mutatja az új városrészt és a Talajjavítás bonyodalmakkal Egy évvel a kezdési határidő után „már" dolgoznak Erken Amikor az erití Űj Barázda Termelőszövetkezet 1966. szeptember 14-én megkötötte a szerződést a Debreceni Talajjavító és Védelmi Vállalattal, hogy 1&4 holdinyi savanyú és szikes talaját javítsák meg, azt remélték, hamarosan megkezdődik a munka. Erre gondoltak azért is, mert azt hitték, hogy á számúikra nagy anyagi erőt igénylő beruházás legalább olyan fontos lesz a vállalatnak is, hiszen a 300 ezer forintos költség komoly terhet jelent a közös gazdaságnak. A szerződésen már rég megszáradt a tinta, sőt közben egy telje® év elballagott, de még mindig csak annyi jelezte, hogy a talajjavítók még emlékeznek a szerződésre, hogy néhány vagoneyi gipsz és mészpor került a javítandó táblák szélére. S ahogy közeledett az ősz, a várható esős időjárás, úgy szaporodtak a sürgető telefonok: kezdjék végre a munkát, mert a tengelyig érő sárban nem tudják a majd 200 vagon anyagot kiszállítani és elteríteni a határban. Mi lett a sorsa a sürgetéseknek? Egyszer kivonultak a talajjavítók, egy hetet téblábolfak a munkások, gépek, aztán elköszöntek Erkről, mentek más vidékre, s mögöttük bizonvta- lanség és az újbóli reménytelen várakozás lett úrrá a közös gazdaságban. Most is néhány gép és ember dolgozik csak egy 32 holdas tábla talajának javításán. A befejezési határidő ez év decemberének vége lenne, de addig 150 holdon kellene még elvégezni a talajjavítást. Egy év telt el, amíg %egkezdődöt az igaza munka. s immáron csak két hónap van az adott szó teljesítésére. Olyan két hónap, amelyben általában az időjárás nem kedvez az úttalan utakon történő szállításoknak. S mivel a reménytelen várakozás közben a termelőszövetkezet a terület egy részét be is vetette, ide a fagy beállta előtt nem is juthatnak el a talajjavítók. A szövetkezetiek kétségbeesett helyzetükben küldték SOS-jeleiket a különböző szervekhez, kérve, sürgetve a segítséget. Vajon sikerrel? A vállalattól kapott információ szerint az anyagszállítás nehézségei okozták a késést, pontosabban, hogy a perkupái gipsz csak kis mennyiségben érkezett. Most mégis bizakodóak, Azt mondják, végeznek a 184 hold talaj javításával az ígért határidőre, vagyis az év végére. Felnémetről már megérkezett az utolsó szállítmány mésizpor is és most minden erőt az erki határba összpontosítanak. Mióta? Amióta a termelőszövetkezet — joggal unva az egyéves tétlenséget — felsőbb szervekhez s közte az újsághoz fordult segítségért. A jövő héten nagy brigád vonul az erki földekre, gépek jönnek, talán még Debrecenből is és ha az időjárás kegyes lesz a talajjavítókhoz és a termelőszövetkezet is megfelelő segítséget tud nyújtani, talán állni tudják a szerződésben vállalt szavukat. Az erkiek panasza tehát orvoslást nyer, s hogy mégis szóvá tesszük az esetet, azért történik, mert talán máshol is fordulhat elő hasonló helyzet amikor az „áthidalhatatlan objektív okok” egyszeriben megoldódnak ... mert a felsőbb szervek varázsereje egyet kitett. De nem lelhetne anélkül? K. B. Ismerkedjünk az űi törvényekkel Az új munkajog alapelvei Amióta az országgyűlés megvitatta és elfogadta a Munka Törvénykönyvét — amelyet történelmünk során első ízben tárgyaltak a legfőbb törvényhozó testület fórumán —, a közvéleményt élénken foglalkoztatja az a kérdés, mennyiben tér el a munkajogi szabályozás a régitől, milyen új elvek érvényesülnek a munkát, a munkaviszonyt, munkakörülményeket meghatározó rendelkezésekben. A jelenleg még érvényben levő, túlcentralizált, központi utasításokra épített gazdaságirányítás — saját logikáját követve — központilag szabályozta a munkával összefüggő kérdéseket is. A különböző változások, amelyek az utóbbi években a munkaerőhelyzetben bekövetkeztek, több ízben a szabályok mósításához vezettek, s így nem egy rendelkezés a sok módosítás következtében el 1 entmondé- ossá, az egész törvénykönyv áttekinthetetlenné vált. Emiatt is sor került volna előbi-utóbb a Munka Törvény- könyve átdolgozására. De meggyorsította ezt a folyamatot az, hogy az 1968. január 1-ével életbe lépő gazdaságirányítási rendszer a munkajogi szabályozásban is lényeges változást követel. Az új Munka Törvénykönyve, a gazdaságirányítás reformjában összhangban, elsősorban abban tér el a régitől, hogy csupán a szabályozás elveit rögzíti, s a részletes intézkedések kidolgozásában messzemenő önállóságot ad a vállalatoknak, teret enged a helyi körülményeket, feltételeket számba vevő mérlegelésnek. A vállalatvezetés és a dolgozókat képviselő szakszervezet kollektív szerződésben állapodik meg tehát a munkaviszonyt érintő minden lényeges kérdés szabályozásáról. A helyi körülményekhez, szakmai feltételekhez történő önálló alkalmazkodás egyben a dolgozók jogainak bővítését, érdekvédelmének fejlesztését is lehetővé teszi, mert helyileg számtalan olyan probléma megoldható, amelyre a közponri szabály nem lehet tekintettel. A vállalatok a központi elvek szem előtt tartásával módot találhatnak a szakmával, az egészségi állapottal, a családi körülményekkel, a korral kapcsolatos sajátos dolgozói érdekek érvényesítésére. De maguk az elvi szabályok is sok tekintetben — a jutalomszabadság, a hátrány nélküli munkahely-változtatás biztosításával, a jubileumi jutalom feltételeinek egyszerűsítésével bővítik azokat a jogokat, kedvezményeket és juttatásokat, amelyek a dolgozókat megilletik. A törvény elfogadását megelőző vitákból úgy tűnt: sokan tartanak az önálló szabályozás lehetőségeitől, vagyis attól, hogy a vállalati vezetők visszaélhetnek az önállósággal és önkényes intézkedésekkel megsérthetik a dolgozók jogait. A törvény azonban nagyon egyértelműen és határozottan állást foglal az önkényeskedéssel szemben, szigorú szankciókkal sújtja a joggal történő visszaélést és biztosítja, hogy a dolgozó bármely ránézve sérelmes intézkedéssel szemben a munkaügyi döntőbizottsághoz, Illetve a szakszervezethez forduljon. A legfőbb garanciát a joggal való visszaéléssel, s az önkényeskedéssel szemben a szakszervezetek törvénybe iktatott képviseleti és érdekvédelmi tevékenysége biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági vezetők minden, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésben csak a szakszervezet meghallgatásával, egyetértésével dönthetnek, s ha egyes esetekben a döntés sérti a törvényeket, a szocialista erkölcs szabályait. a dolgozók igazságérzetét, a szakszervezet vétót emelhet a döntés ellen, s végrehajtását mindaddig felfüggesztheti, amíg az illetékes szerv — egyedi ügyekben a Területi Munkaügyi Döntőbizottság, a dolgozók nagyobb csoportját érintő kérdésekben pedig a vállalat felettes szerve és a szak- szervezeti felsőbb szerv — állást nem foglal. Joga van a szakszervezetnek továbbá arra is, hogy a vele egyetértésben hozott döntések végrehajtását ellenőrizze, s a különböző kérdésekben tájékoztatást kérjen a gazdásági vezetőktől. A szakszerve ‘ észrevételeire a gazdasági vezeték köteles válaszolni, megindokolni az észrevételezett intézkedést. A vállalati szociális és kulturális alapok felhasználásától pedig a szakszervezet dönt, meghallgatva a gazdasági vezetés véleményét. Mivel a szakszervezet aktivistái jogaik gyakorlása közben összeütközésbe kerülhetnek a gazdasági vezetőkkel, a Munka Törvénykönyve védelmet nyújt az esetleges retorziókkal szemben, s a szakszervezeti tisztségviselők munka- viszonyának megszüntetését a felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásától teszi függővé. S. B. V. ALEKSZEJEV: Zsebrádió és szerelem — Natasa! — mondtam izgatottan és benyúltam a jobb zsebembe, ahol hűséges kis „GRISÁ”-m, fekete bőrű, zöld szemű tranzisztoros rádióm lapult. Magam fabrikáltam, és én is neveztem el „GRISA"- nak. — Natasa! — ismételten határozottabban, s megnyomtam a csöppnyi műanyaggom- bot. — Nem hallgatnál, egy kis tánczenét? — ...ilyen ragadozó például a vidra — mondta bátortalanul „GRISA”, majd elhallgatott. — Mit mondtál? — kérdezte Natasa és elengedte lassan a bal kezemet. — Lehet, hogy csak hangosan gondolkoztam — dörmögtem zavartan, s csavartam egyet a készülék keresőgombján. — ... tehát az ősszel kiszórandó szerves trágya mennyisége is attól függ... — szavalta kioktatólag „GRISA”, s részletesen ki akarta fejteni ezt a témát, de én ismét csavartam egyet a gombon. Elhallgatott. Natasa összerezzent és megállt. — Milyen különös vagy me — nézett rám szemrehányóan. — Csak fecsérled az időt és... Nem magyarázhattam meg, hogy nem az időt fecsérlem, hanem a gombot csavargatom a zsebrádiómon és a megfelelő hullámhosz- szot keresem. Szerettem volna, ha kívülünk minden más megszűnt volna létezni a világon, s nem lett volna más, csak sötét este, csak andalító zene, csak ő és csak én... Egészen ütközésig tekertem a gombot. — ... ebben az időszakban olyan bőven tápláljuk az állatokat vitamintartalmú^. — szavalta „GRISA14 a zsebemben. Átkapcsoltam a középhullámra. — Miért hallgatsz? — kérdezte aggódva Natasa. — Történt valami?... „Történt!” — nyúltam dühösen a zsebembe és ismét megcsavartam a készülék tuskám... — csicseregte Natasa, majd lábujjhegyre emelkedett és megcsókolt. — ...persze, az nyilvánvaló, kedves hallgatók, hogy jóból is megárt a sok... — mondta gúnyosan „GRISA”. „Hát ez már több a gombját. „Bizonyára valami katasztrófa történt az éterben, hogy egyetlen zenei adás sem jut el az én rádiómig! Mintha valahová másfelé hajtaná el a szél a dallamokat!” — Drágám,« kis busóknál!” — dühösen útja átkapcsoltam a hosszúhullámra. — No, jól van... így is jól van — sóhajtott szomorúan Natasa. — Hát akkor... menjünk' — De miért mennénk?! Várj még! — mondta ijedten. Megint csavartam egyet a gombon. — ...helyenként eső, havas eső, erős északi- északnyugati szél... — mormogta egykedvűen „GRISA”. — Hogy te milyen ellenszenves vagy most! — mondta Natasa. Erőteljesen megtekertem a gombot. ..GRISA” mintha megsértődött, volna, hörögve elhallgatott. — Ne haragudj, de mennem kell — mondta szomorúan Natasa, majd sarkon fordult hirtelen és eliramodott. — Natasa! — kiáltottam utána, de rám se hederített. — Az ördögbe is! — csaptam bosszúsan a zsebemre, ahol „GRISA” lapult — ...Most pedig tánczenét sugárzunk kedves hallgatóinknak — szólalt meg „GRISA”, majd kedves, andalító dallamok szűrődtek ki a zsebemből. Fordította: Boraié Rózáit* szélesebb panorámát a hegyek koszorújával. 3. Termékek. Nem lehet felsorolni mindazt a sok terméket, amit a gyöngyösi üzemek vonultattak fel. Az előcsarnokban a KAEV fogadja a látogatókat. A Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat most kezd dolgozni a XII-es akna helyén. Ez a gyáregység a város legfiatalabb gyermeke. Illik, hogy ő fogadja a kiállítás vendégeit. Az Egyesült Izzó az ampullatöltő és -lezáró géppel, a vákuumszivattyúkkal és a félvezetőkkel büszkélkedik. A Vas- és Fémipari Vállalat mindenekelőtt a díjazott termékét, a műszerész esztergapadot mutatja be. Meglepetés a Mátra vidéki Építő- és Szakipari Ktsz kétszobás víkendháza, amit teljes berendezéssel az udvaron állítottak fel. Nagyon sokan kíváncsiak rá. 4. Megjegyzés. A vlsontai külszíni bánya és erőmű csak fényképen látható. Ezt megértjük. A Húsipari Vállalat azonban a valóságban is bemutathatta volna néhány termékét. mint ahogy az élelmiszer kisker. tette. Azt pedig kimondottan sajnáljuk, hogy néhány más üzem és vállalat távol maradt. A kiállítás mindenképpen bizonyít, olyan eredményeket, amelyekre méltán lehetünk büszkék. (ff. molnár)
