Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

Az MSZMP Politikát Bizottsága 1987. raátus 9-én határozatot hozott a párt káder- munkájáról, az állami személyzeti munka pártellenőrzésének helyzetéről, a káder- éa személyzeti munka továbbfejlesztéséről. A határozat alapján, arra támaszkodva, megvizsgáltuk megyénkben is a pártszerv ék kádermunkájának, az állami személyzeti munka helyzetét és kidolgoztuk továbbfejlesztésük feladatait. Ezeknek a tapasztalatoknak és feladatoknak néhány fontosabb kérdéséről szólunk.

m

Tapasztalatainkat és feladatainkat annak

tudatában összegeztük, hogy a párt káderpolitikája szerves része a párt politikai irányvonalának, azzal szorosan összefügg. A párt marxista—leninista politikája, következetes vonala megteremti és erősíti a helyes kádermunka elvi alapjait és fordítva: csak helyes káderpolitikával lehet kidolgozni, a valóságba átültetni, az életben megvalósítani a párt politikáját.

Megyénk káderhelyzete egészében véve kielégítő. Az utóbbi években a helyes káder- p>olitikai elvek és módszerek alkalmazása nyomán lassú, de pwzitív irányú fejlődés következett be. A káderek többsége megfelel az egyre összetettebben jelentkező követelményeknek, politikai, szakmai felkészültségük, vezető-irányító készségük általában megfelelő, a párt politikáját alapul véve önállóan, alkotó módon tudnak cselekedni Fejlődött a káderek közéleti tevékenysége és tömegkapcsolata. Erkölcsi és morális szempontból, a kulturált magatartás szempontjából is fejlődés következett be.

A vezető szervek újjáválasztása a pártszerveknél, tanácsoknál, szakszervezeti, KISZ- és más szerveknél általában pozitiven hatott, a vezető szervek összetétele, a testületek alkalmassága kedvező irányban változott.

A pártszervek kádermunkáját szabályozó elvek és módszerek általában érvényesülnék. Nagy jelentőségű az a tapasztalatunk, hogy a kádereket egyre inkább' a végzett munkájuk és tetteik alapján ítélik meg. A korábbinál jobban érvényesül kádermunkánkban az emberek iránti bizalom, az őszinteség és nyíltság. Szerény mértékben előreléptünk a kommunista emberiesség elvének érvényesítésében.

Megyénkben a szemlélet változása és a politika jelentőségének tudatosodása alapján általában helyesen érvényesül az az elv, amely szerint közfunkciót párton kívüliek is betölt- hetnek. A korábbi években e kérdéssel kapcsolatban tapasztalható végletes nézeteket és gyakorlatot, a liberális és szektás túlzásokat, az alkalmasság egyedüli helyes mércéje helyetti statisztikai értékelés hibáját jórészt leküzdöttük. A káderek megítélésében, nevelésében és kiválogatásában tapasztalható szubjektivizmus leküzdésében —, amely egy Időszakban megyénkben jobban tapasztalható volt — szintén előrehaladás történt

Megyénk pártszervei és alapszervezetei hatékonyabban foglalkoznak a kádermunkávai, az állami személyzeti munka pártellenőrzésével. A kádermunka helyének, szerepének és jelentőségének jobb felismerése a tudatosság és tervszerűség irányában hatott. A hatáskörök közelmúltban történt rendezésével a döntési jog decentralizálódott. Ennék eredményeként nőtt az alsóbb pártszervek és alapszervezetek hatásköre, önállósága és egyben felelőssége is a kádermunkában. A hatáskörök jelenlegi elosztásában következetesebben érvényesül az az elv, hogy a káderek sorsáról ott döntsenek, ahol tevékenységüket a legjobban ismerik.

Fejlődés következett be az állami személyzeti munka színvonalában, e munka párt- ellenőrzésében. Valamelyest előre léptünk az egyoldalú szakmai szemlélet leküzdésében, a hármas követelmény komplex érvényesítésében. Céltudatosabbá vált a vezetés színvonalának emelésére való törekvés. Változatlanul érvényesült a stabilitás.

F árt szerveink igyekezték érvényesíteni a káderpolitikái elveket és módszereket. Ez kézzelfoghatóan a pártapparátus állományában, összetételének alakulásában mérhető le. A pártapparátus dolgozóinak többsége felelősséggel, szorgalommal, növekvő hozzáértéssel végzi munkáját. Az egyetemet és középiskolát végzettek aránya az 1961 évi 71 százalékról 83,6 százalékra nőtt. A felső- és középfokú pártiskolát végzettek aránya 47,6 százalékról 56,2 százalékra emelkedett A pártapparátus dolgozóinak 35,6 százaléka jelenleg is részt vesz a szervezett tanulásban.

A pártalapszervezetek élén általában megfelelő politikai és élettapasztalattal, növekvő képzettséggel rendelkező párttitkárok állnak. A közép- és felsőfokú állami iskolát végzettek aránya az 1964 decemberi 30 százalékról 1966 októberre 39,2 százalékra emelkedett. A képzettség további emelésére való törekvést fejezi ki az is, hogy 31,5 százalékuk részt vesz a szervezett párt- és állami oktatásban. A stabilitást a folyamatosság és tervszerűség biztosítását fejezi ki az is, hogy a párt titkárok 81.5 százaléka előzőleg is vezető párttisztséget töltött be.

Az állami-gazdasági szervek, tömegszervezetek és tömegmozgalmak káderhelyzete, az állami személyzeti munka és annak pártellenőrzése is fejlődött. E területek vezetői, káderei eredményesen dolgoztak az elmúlt időszak bonyolult feladatainak megoldásán.

A tanácsok vb-vezetőinek és apparátusainak (községi vb-vezetők és apparátusok nélküli összetétele például a következő képet mutatta: egyeteme* és *"'-'--iat végzett 19,6 százalék, középiskolát vészét* 55,3 százalék, fért iskolai végzettsége van 16,2 százaléknak.

II káüsrmunka, a személyzeti munka néhány kérdése

írta: HAZAI BÉLA

A községi tanács vb-vezetőinek 55,8 százaléka rendelkezik közép- és felsőfokú állami iskolai végzettséggel. A 80 legfontosabb szakszervezeti tisztségviselő összetételét tanulmányozva azt látjuk, hogy 63,8 százalékuk középfokú, vagy annál magasabb állami iskolai, 66,1 százalékuk pártiskolai végzettséggel rendelkezik.

A párt- és tanácsi szervek kádermunkája, a tsz-parasztság tehetséges fiainak akarása eredményeként létrejött és számban és minőségben fejlődik a legfiatalabb mezőgazdasági nagyüzemek, a termelőszövetkezetek káder- állománya.

Állami szerveknél, üzemeknél több helyen rendszeresen végzik a káderek minősítését és nyilvántartását. A kádermunka tervszerűségének segítője, egyben kifejezője is — főleg a tanácsoknál, igazságügyi szerveknél rendszeresített — a képzési, iskoláztatási tervek.

Megyénk káderhelyzetében, a pártszervek kádermunkájában, az állami személyzeti munkában végbement fejlődés nem feledtetheti, hogy a Politikai Bizottság határozatában említett hibák, a káderpolitika torzulásai ki- sebb-nagyobb mértékben nálunk is megtalálhatók.

Megyénkben, is lehet találkozni a kádermunka, a személyzeti munlta helyének, szerepének, jelentőségének meg nem értésével, sőt lebecsülésével. Az anyagi és szellemi javak termelése tárgyi feltételeinek megteremtésére, nyilvántartására helyenként aránytalanul nagyobb gondot fordítanak, mint az emberekre, a személyi feltételek megteremtésére és fejlesztésére.

A káderpolitika elveinek érvényesülését esetenként gátolja a hármas követelmény dialektikus egységének nem értése, illetve helytelen alkalmazása a káderek nevelésében, kiválasztásában és képzésében. Előfordul, hogy a politikai követelményt leszűkítik lojalitásra, kirekesztve abból a politikával való cselekvő egyetértést, figyelmen kívül hagyva az erkölcsi-morális követelményeket. A követelményeket gyakran mechanikusan értelmezik: azonosítják az iskolai, pártiskolai végzettséggel. illetve figyelmen kívül hagyják a vezető-szervező készséget.

Helyenként és esetenként megyénkben, továbbra is lehet találkozni szubjektivizmussal. A szubjektivizmus könnyen felismerhető jegyei: a végzett munka eredményeinek figyelmen kívül hagyása, a tárgyi ismeret ékből és képességből a módszerek és a vezetőkhöz való viszony egyoldalú értékelése, a pszichológiai értékelés elhanyagolása. A szubjektivizmus életben maradását elősegíti a testületek szerepének és felelősségének formális érvényesülése, a tömegek ellenőrzésének és szerepének lebecsülése.

A pártonkívüliék funkcióba állításával kapcsolatban tapasztalható több helytelen, nézet Például a pártonkívül és a jó szakember fogalmát automatikusan összekapcsolják. Helyenként még ma sem értik a pártonkívüliék funkcióba állításának politikai jelentőségét Még nem sikerült teljesen száműznünk, amikor csak az összetétel párttag-pártonkívüli arányokat vizsgálják, figyelmen kívül hagyva az alkalmasság mélyreható elemzését. Több helyen tapasztalható a kádermunka nevelő oldalának lebecsülése és elhanyagolása, az erkölcsi-etikai követelmények figyelmen kívül hagyása. A káderpolitika elveinek érvényesülését, a kádermunka hatékonyságának növelését nehezítette a hatáskörök célszerűtlen megoszlása szintek és szervek szerint.

Találkozni olyan esettel is, amikor öncélú a tanulás, az ismeretek növekedése nem a munkakör jobb ellátásához ad tárgyi tudást. A káderek minősítésekor helyenként az irányításuk alá tartozó szervezet vágy kollektíva erkölcsű, politikai és káderhelyzetét, eredményeit nem veszik figyelembe, csak az aktuális jellemzők, képességek és készségek nyernek megfogalmazást

Milyen okok játszanak szerepet a káderhelyzet, a pártszervek kádermunkája, az állami személyzeti munka vázolt alakulásában?

Tág értelemben az, hogy nem tanulmányoztuk mélyen és átfogóan azokat a változásokat, amelyek megyénk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében végbementek, amelyek hatást gyakoroltak kádermunkánk egészére. Nem dolgoztuk fel a területek és ágazatok szerint, az idő függvényében is változó, az igen differenciáltan jelentkező követelményszinteket, a káderek tevékenysége értékelésének objektív alapjait, a kádermunka tervszerűségét biztosító intézkedéseket. A legutóbbi időkig nem tártuk fel a szubjektivizmus jegyeit, lényegét és nem dolgoztuk ki az ellene folytatandó harc módszereit.

A pártszervek. a vezetők nein vették eléggé figyelembe, hogy a káderpolitika, a személyzeti munka hatalmi jellegű, mert rajta keresztül osztáiyérdekek és társadalmi célok jutnak érvényre.

Szűkén értelmezve az okokat, nem vettük eléggé figyelembe a személyzeti szervekkel és dolgozókkal szemben támasztott új követelményeket: a vezetés és a személyzeti apparátus közötti helyes munkamegosztást, a személyzeti dolgozók korszerű képzésének és ismereteinek (munkajog, munkalélektan és szociológia síti.) bővítését, a személyzeti munka értékelésével és feladatai kimunkálásával.

Ezek a főbb tapasztalataink, amelyek ha vázlatosan is, de körvonalazzák megyénk káderhelyzetét, a pártszervek kádermunkáját, az állami személyzeti munka párteUenőrzésó- nek tapasztalatait.

E

A szocializmus teljes felépítése, annak bonyolult politikai, gazdasági, kulturális feladatai szükségessé teszik és megkövetelik a párt vezető szerepének mind hatékonyabb érvényesülését A IX. pártkongresszus által megszabott feladatok, a gyors műszaki-technikai haladás, az új gazdaságirányítási rendszer és más feladatok magasabb követelményeket támasztanak a káderekkel szemben. Megyénk sajátos helyzetét sem hagyhatjuk figyelmen kívül: erőteljes ütemben folytatódik az ipar (elsősorban a bányászat, az energiatermelés és a gépipar) fejlesztése és korszerűsítése, a mezőgazdaság magas technikai színvonal mellett végbemenő belterjes irányú fejlődése és tájjelleg szerinti szakosodása. Ezek és más tényezők hatására folytatódik a lakosság foglalkozás szerinti átréteg- ződése. Űj igények jelentkeznek a művelődési intézmények tevékenysége tartalmában és módszereiben is.

Mindezek együttesen szükségessé teszik a párt káderpolitikai elveinek és azok érvényesülését elősegítő módszerek következetes alkalmazását Szükséges, hogy a kádermunka, a káderekkel való foglalkozás jelentőségének megfelelő helyet és szerepet kapjon a párt- munka minden szintjén és szervezetében. A pártszerveknek és alapszervezeteknek rendszeresen kell foglalkozniuk a kádermunka, a személyzeti munka jelentősebb kérdéseivel. Tudatosulnia kell annak, hogy a Párt vezető szerejje, annak jobb érvényre jutása jelentős mértékben a kádermunka színvonalának emelésével érhető el.

A megyénk területén működő pártszerveknek és alapszervezeteknek, állami-gazdasági vezetőknek el kell érniük, hogy minden irányító poszton a párt politikáját értő, annak végrehajtására képes és azt végrehajtani tudó vezetők dolgozzanak. Ennek érdekében következetesen érvényt kell szerezni a káderek nevelésénél, kiválasztásánál és képzésénél a politikai, a szakmai és a vezetőkészségbeli kö vetelményeknek, e követelmények komplex érvényesítésének. Határozottan fel kell lépni e hármas követelmény helytelen értelmezése, leszűkítése, bármilyen eltorzítása ellen. Világosan látni kell, hogy nincs minden időszakra érvényes, egyszer és mindenkorra kidolgozott káderpolitika. A szocialista építés kezdeti időszakában a politikai megbízhatóság mellett a szakmai műveltség alárendelt szerepet játszott. Napjainkban a politikai, a szakmai és a vezetőkészségbeli követelményeket a vezetői munkakör betöltésére való alkalmasság kritériumaként fogjuk fel.

Nézzük meg, mit értünk e követelmények alatt?

A politikai követelmény a rendszerhez való hűséget, a szocialista célkitűzések odaadó és tudatos szolgálatát és politikai, ideológiai fel- készültséget jelent. A politikai követelmény része a szocialista erkölcsi tudat, az annak megfelelő cselekvés és magatartás.

A szakmai követelmény az adott terület, szervezet, emberek, munkafolyamatok és azok szervezésével kapcsolatos ismereteket jelenti. A szakmai követelmény magában foglalja az iskolai végzettséget, de annál sokkal szélesebb. A szakmai ismereteknél az egyénileg elsajátított ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe kell vermi.

A vezetőkészség nemcsak bizonyos készségeket, elemző és áttekintőkészséget, az összefüggések feliem ■»■-«at jelenti. Jelenti a vezetés, tehát a szervezés, irányítás, ellenőrzés anyagi-technikai eszközeinek és személyi feltételemek helyes számbavételét, egyidejű és összehangolt felhasználására való készséget és képességet a kitűzött célok érdekében.

A hármas követélményt nem szabad elvontan, az adott munkaköröktől függetlenül vizsgálni. Párt- és közéleti funkcióban más a politikai követelmény szintje, mint egy szakmai területen. Más intellektuális követelmények vannak a megyei szervek dolgozóival szemben, mint a politikai és gazdasági alapegységek dolgozóinál.

E hármas követelmény érvényesítése mellett — tekintettel ennek naev politikai jelentőségére — változatlanul fontosnak tartjuk, hogv a pártonkívüliék minden közfunkciót betömhetnek pártfunkció kivételével. E szempontból is azonban az alkalmasság a legfőbb mérce. Nem lehet megengedni e téren sem öncél óságot, vagy s tatisztikai szemléletet.

raev jelentősége van a W» tők obj av és valóban komplex értékelésének, a szubjektivizmus további korlátozásának. Ennék érdekében: a végzett munka eredményét, az adott intézményre, üzemre gyakorolt hatását kell a hármas követelmény szempontjából értékelni (beleértve a káderhelyzet értékelését is), életpálya-értékelést is kell végezni, tehát nem epizódszerű értékelést a tevékenység rövid szakaszáról és végül pszichológiai értékelést is kell végezni. A vezető munkaélettani és lélektani jellemzését kell adni, a munkához, a technikához, a szervezethez és az emberekhez való viszonyt kell bemutatni.

Az objektív értékelés szempontjából nagy

jelentőségű a választott szervek, a tanácsadó testületek, illetve a tömegek véleményének érdemi figyelembevétele.

Mindezek együtiv éve biztosíthatják, hogy megyénkben egyre szűkebb területre szoruljon vissza a szubjektivizmus, hogy a vezetők, a káderek megítélése objektív kritériumok alapján történjék.

A kádermunka tervszerűségére, a káder- tartalék kialakítására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk. E feladat jelentőségét megyénk helyzete és várhatóan gyors fejlődése külön is indokolja.

Ennek érdekében a pártszervek kétéves időtartamra képzési—iskoláztatási terveket dolgoznak ki Javasoljuk az ^állami, gazdasági, tömegszervezeti szerveknek is —, ahol ez célszerű —, hogy ilyen képzési terveket dolgozr zanak ki. A képzési terveknek elő kell segíteniük, hogy a politikai és szakmai ismeretek a munkakör követelményeinek megfelelően helyes arányban és összhangban fejlődjenek. Továbbra is f:gyeimet keli fordítani a szak- kéDzettség emelésére, de bizonyos munkakörökben (pártmunkások, tanács vb-vezetők, tömegszervezeti vezetők, iskolaigazgatók, állami-gazdasági szervek vezetői stb.) a felső-, vagy középfokú állami iskolai végzettség mellé — normál's türelmi időt figyelembe véve — el kell érni a közép-, illetve felsőfokú pártiskolai végzettséget.

A kádermunka tervszerűsége szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy káderkérdésekben (kinevezés, felmentés, beiskolázás, minősítés stb) ott dön*senek. ahol a döntéshez szükséges Információk, a feladat megoldásának eszközei feletti rendelkezés, a döntésből származó kockázat és végül a felelős- ség van. A munka tervszerűségét elősegítheti a képzés h-’ves ösztönzése, többek között az ösztöndíjak alapításának és ésszerű felhasználásának a rendszere. A kiválasztás demokratizmusát, a kádertartalék feltárását szolgálhatja a munkakörök pályázat útján való betöltése. A pályázatok feltételeinek helye« kidolgozása, a pályázatok helyes értékelése elegendő biztosítékot adhat a hármas követélmény érvényesítésére.

A káderek nevelésében, képességeik kibontakoztatásában, képzettségük emelésében nagy szerep« van az őszinteségnek, a bizalomnak. az e munkával szembeni elvárások opti- mális kialakításának. A kádermunkában nem lehet megtűrni az intrikát, az elvtelen dicsér- getést és az indokolatlan, sértő bírálatot.

Helyesnek és szükségesnek tartjuk a vezetők és káderek — párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti — tevékenységének és magatartásának rendszeres értékelését, minősítését.

A minősített munkáját mindenekelőtt két szempontból kell értékelni:

A munka eredményessége szempontjából, másrészt az irányítása alatt álló szervezet, intézmény, gazdasági egység és az ott dolgozó káderek erkölcsi-politikai, szakmai és morális állapota szempontjából. A negatívumok mellett meg kell jelölni a munka javításával és az ismeretanyag bővítésével kapcsolatos feladatokat.

A kádermunka fejlesztése szempontjából nagy jelentősége van az állami személyzeti munka színvonala emelésének. Ennek meg kell mutatkoznia több vonatkozásban:

— biztosítani kell a káderek összetételében. és számában a ma fennálló és a jövőben felmerülő szükségletek felmérését, a kielégítés feltételeit és a képzés megszervezését,

—- a személyzeti munka helyzetét, tehát tartalmát, szervezetét, mechanizmusát és módszereit össze kell vetni a szükségletekkel és annak megfelelően fejleszteni,

— el kell érnünk azt, hogy a vezetők —, akik a káderpolitika megvalósításáért változatlanul felelősek — pyolitikailag megértsék azt a célt, amelyet a kádermunka színvonalának emelése, a káderhelyzet további javítása szolgál.

Elő kell segítenünk, hogy a személyzeti dolgozók ne csak ügyintézők és nyilvántartók legyenek, hanem aktív elemző munkát végezve — kezdeményezve és kidolgozva a személyzeti munka korszerűbb mechanizmusát és formáit — javaslataikkal segítsék a vezetők munkáját, ellenőrizzék a kádermunka elveinek és módszereinek érvényesülését.

Az elmondottakból is látható, hogy a Javuló Irányú kádermunka és állami személyzeti munka továbbfejlesztése olyan szükséglet, amelyet kielégítve tudjuk feladatainkat megoldani és a feladatok megoldásának személyi feltételért megteremteni. Ér>pen ezért a p»ártszervek és alapszervezetek fontos feladata a kádermunka, az állami személyzeti munka párteUanőraéeének további ja vitán.