Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-18 / 246. szám
Tlsonta körül II panaszok után biztató jelek A Visontai Hőerőmű és Bánya építkezése körül nem egyöntetű az emberek véleménye. Kellemes perceket okoz, amikor hallják, hogy egy-egv rekord született, hogy itt épült fel az ország legmagasabb betonkéménye, emellett azonban változatlan erősséggel zajlanak a viták a környező termelőszövetkezetekkel, amelyek hatalmas területeket adnak az építkezés céljára, s amellett úgy érzik, ezeknek a szőlőknek, földeknek ellenértékét nem kapják meg, bár hangsúlyozzák, megértik az építkezés szükségességét, s hogy népgazdasági célok vezetik azokat, akik újabb és újabb területeket kérnek a bánya és erőmű számára. Eddig legfőképp a viták domináltak. s igen elmérgesedett a helyzet a környékbeli termelőszövetkezetekkel. Mostanában azonban már ha apró, de kedvező jeleit is találhatjuk annak, hogy a hatalmas mű építői igyekeznek figyelembe vermi a környékbeli falvak, termelőszövetkezetek érdekeit és segítenek Visenta környékének gazdasági, politikai és kulturális átalakításában. A legközelebbi szomszédban, Visontán a közös gazdaságtól eddig 50 hold szőlőt és 25 hold szántót igényelt az ország legnagyobb építkezése, de e veszteség mellett elmondták, hogy gépeket kaptak víztároló építéséhez, amellyel a szőlőoltványokhoz biztosíthatják a vizet, szakembereket, nagy erejű gépeket kaptak ahhoz is, hogy a ho250 éves söröspalackok A brit szigeteket ostromló hullámok a közelmúltban tizenkét zöld színű söröspalackot vetettek partra. A szokatlan alakú, kis demizsonokra emlékeztető palackokat szakértők vizsgálták meg és megállapították, hogy legalább 250 évvel ezelőtt gyártották. Tartalmuk erős, nehéz sör volt, amely még most, egy negyedévezred múltán is élvezhetőnek bizonyult. mok- és kőbányájuk fölül kitermelhessék a meddőt. A nem messze levő domosz- lóiaktól követ vásárolnak Vi- sonta építői, s ezzel járulnak hozzá, hogy a szövetkezeti tagság több munkaalkalmat találjon és jövedelmük növekedjék. A márkázlak arra várnak, hogy a nagy víztároló elkészüljön, s akkor 850 ezer köbméternyi víz áll rendelkezésükre, hogy az aszály pusztítását ellensúlyozzák, földjeik termőképességét növeljék. Most azonban még sok gondol okoz, hogy új telepítésű szőlők is kerülnek az építkezés területére és nagyon nehéz lesz megmagyarázni azoknak a gazdáknak, akik a 16 holdnyi háztáji szőlőt telepítették, hogy újból vágjanak neki a munkának, ezúttal más helyen, mert szőlőjüket rövidesen meddő borítja majd. Mindenesetre a korábbi helyzethez képest enyhült a feszültség a nagy építkezés és a környező falvak közös gazdaságai. lakói között. Jó lenne, ha az elkövetkezendő időkben még jobban figyelembe vennék a környékbeli termelő- szövetkezetek jogos érdekeit, s ez a segítőkészség lenne jellemző a korábbi elvadult viták helyett. Éj tejfelvásárlási árak A tejfelvásárlás legújabb ár- és szerződéskötésd rendszere 1968. január 1-ón lép életbe. Az új árakról beszélgetett tudósítónk Herceg Imrével, a Budapest és Vidéké Tejipari Vállalat gyöngyösi tejüzemének vezetőjével. — A tisztán kezelt és fejt tej után eddig is — ha gümű- kórmentas volt, — felárat fizettünk. A jövőbén még jobban differenciáljuk az árakat a tej tisztasága alapján. Az új árak csupán az első és a másodosztályú tejre vannak megállapítva. Az első osztályú tejért télen 3,30 forintot, a másodosztályúért 3,25 forintot fizetünk. Nyári időszakban pedig 3,05, illetve 2,95 forintot fizetünk. Vsemi talnUtoxások Az első útlevél-nyertes HUSZONNYOLC ÉVES fiatalember. Meglepődik. amikor az újságíróval találkozik: azt mondja, hogy egyszer már „téma'’ volt A megyei lapba „betelték” a nevét. Aztán visszapergeti a közelmúlt eseményeit. Lőrinciben e Mátra vidéki Hőerőmű kultúrotthonában volt a szerencsés húzás, amikor az ő számait emelték ki a sok közül. Jól emlékszik rá, megjegyezte, akárcsak a születési idejét, 12 446. Ogy véli, hogy el sem felejti. Az ötjegyű szám — ingyenes utazásra jogosítja a Szovjetunióba. A tizenegy napos kirándulással a KISZ jutalmazta — .társaival együtt — a jó mozgalmi munkáért. Tagságát tíz évvel ezelőtt keltezték, annak idején Ró- zsaszentmártonban alapítója volt az első alapszervezetnek. Aztán beválasztották a vezetőségbe. Ma Petőflbányán is tisztségviselő: szervező titkára a gépüzemi fiataloknak. Fáczén Géza büszkén újságolja, hogy 230 tagú alapszervezetben dolgozik. Ipari tanulókat iránnyit, nevel, társadalmi munkákat vezet, valamennyien régen túlteljesítették már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év fordulójának tiszteletére tett vállalásokat. Üzemében hét ifibrigádot tartanak számon, csupa olyan kis csapatot, amely nap nap után becsülettel végzi feladatát, jó példával jár az élen. Egyébként villanyszerelő — magyarázza — 1955-től van a „trösztnél”, a Mátraalji Szénbányáknál. Itt kezdte a tanulóéveit, s itt is vált szakmája alaposabb ismerőjévé. Az idei évet különösen sikeresnek tartja, sőt az eddigi legsikeresebbnek, mivel a nyáron érettségizett, most meg azt az útlevelet kapja. Igaz, hogy egyszer már kü,földön is járt, a vállalat dolgozóival eljutott az NDK- ba — ám jóformán még az országot, a hazai földet sem Ismeri. A megyén túl alig- alig utazott eddig, érthető örömmel fogadta hát a nem mindennapi lehetőséget, azt, hogy Moszkvát, Leningrádot is megláthatja rövidesen. Nos. természetesen boldog a családja is, annak minden tagja legalább annyira izgatott, kíváncsi, — mint az útlevélnyertes Géza. APJA — NYUG DU AS BÁNYÁSZ — valamikor már volt a Szovjetunióban. Katonaként, s sebesülten tért vissza. A fiának — reméli, . hiszi az „öreg” — nálánál sokkal több, sz-’bb élményben lesz majd r. ze. Biztatja is, hogy nézzen szét alaposan, mert csak úgy tud majd sok érdeke et mesélni idehaza! Még elég messzi az utazás időpontja — ilyenkor különösen lassan telnek a napok —, Fáczán Géza még megyei útitársait sem ismeri, csupán a hatvani gimnazistáról hallott, ám a járásban, a gépüzemi alapszervezetben már a visszaérkezését várják. Élménybeszámolót emlegetnek, itt is, ott is előadások megtartására kérik. Mosolyogva, készségesen ígér — csak hát végre kijusson a Szovjetunióba! Régóta készülődik. Iskolában szerzett orosz nyelvtudását most az öccse szótárából, könyvéből igyekszik felfrissíteni, megerősíteni, hogy — ha kissé „pötyögve” is, de — megértesse magát, beszélgetni tudjon a testvémép fiataljaival. A GAZDAG MÜSORÜ, színes programú jubileumi ünnepségekről, az évfordulót köszöntő hatalmas országról, a Lenin mauzóleumról, a Vörös Térről, a Lomonoszov Egyetemről álmodik éjszakánként, s — mondani sem kell — türelmetlenül sürgeti az időt. A járásban, az üzemben azt mondják, hogy jobb helyre nem kerülhetett volna a jutalom-útlevél. Ezt az idegennek, néhány perces beszélgetés után sem nehéz elhinnie™ (gyón!) mint a falusi ifjúság munkalehetőségeiről szóló 2029/1967. számú határozatában szabja meg a fő feladatokat: — a szakmunkásképzésben a továbbtanulási lehetőségek bővítését, — gyorsa tani kell a középiskolai rendszer szerkezetének átalakulását, a gimnáziumok terhére a megfelelő szakközép- iskolák fejlesztését, — 4—6 órás foglalkoztatás kiterjesztését. T anácsaink feladata a közös tanerő- és tanterem-gazdálkodás érvényre juttatásával a fenti célok megvalósításának elősegítése, továbbá a szakmunkásképzés és elhelyezés összhangja érdekében — a fiú-lány arányok meghatározása, — valamint a szakközépiskolai és szakmunkástanuló intézetbe történő beiskolázás összehangolása, — a szakképzetlen fiatalok 4 órás foglalkoztatásának elősegítése. A nők foglalkoztatása területenként és összességében — különösképp a munkára jelentkező nagyszámú, szakképzettséggel nem rendelkezők miatt — problematikus. A nők foglalkoztatásának elősegítése érdekében tanácsi feladat: — feltárni a nők részére alkalmas munkahelyeket, — a szakképzés fokozása (jelenleg pl. a szakmunkás tanulók csak kb. 23 százaléka leány), — rész- és bedolgozói foglalkoztatás elősegítése. A bedolgozói forma kiszélesítését mind gazdasági, mind munkaerő-gazdálkodási szempontból helyesnek és célszerűnek tartjuk. Ennek érdekében szükséges az eddigi kötöttsé- Hsk megszüntetése, mint pl.: — csak arra külön kijelölt vállalat foglalkoztathat bedolgozót, — teljesítmény-, illetve kereseti szint meghatározása, stb. Meg kell jegyeznünk, hogy ez ideig a bedolgozók sem nyereségrészesedésben, sem fizetett szabadságban nem részesültek. Az új rendelkezések egyes munkajogi kérdéseket a követelményeknek megfelelően szabályozzák. A csökkent munkaképessé- güek foglalkoztatása tárgyában fontos rendelkezéseket tartalmaz a 2014/1967. számú kormányhatározat, valamint a miniszteri végrehajtási rendelet. A rendelet hatálya kiterjed azokra a vállalatoknál munka- viszonyban álló, csökkent munkaképességű dolgozókra, akik egészségi állapotuk romlásából eredő munkaképesség- csökkenésük miatt munkahelyükön teljes értékű munka végzésére alkalmatlanokká váltak, de öregségi és rokkantsági nyugdíjra még nem jogosultak. B vállalatok a munkaviszonyban álló, de jelenlegi munkahelyükön racionálisan nem foglalkoztatható, csökkent munkaképességű dolgozókat kötelesek elsősorban a vállalaton belül rehabilitálni (vállalaton belül más. megfelelő munkahelyre, esetleg más vállalathoz áthelyezni, más munkavégzésre betanítani, szükség esetén külön üzemrészben, vagy ahol mód van bedolgozói munkaviszony formájában foglalkoztatni). A csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjának elősegítése, a területen folyó rehabilitációs munka koordinálása, az ezzel kapcsolatos vállalati feladatok ellenőrzése és támogatása, valamint a célszerűen nem foglalkoztatható csökkent munkaképességúekről történő gondoskodás az illetékes tanácsok feladatát (vb egészségügyi és munkaügyi, stb., szakigazgatási szervei) képezi. A rehabilitálást egyrészt a már működő más álami és tanácsi vállalatoknál, másrészt — a bedolgozói tevékenység fejlesztésével, — több vállalat együttműködésében szervezett közös munkahelyek működtetésével, — célvállalatok, célszövetkezetek létrehozásával, fejlesztésével, — szociális foglalkoztatók létesítésével, továbbfejlesztésével kell biztosítani. R zok a vállalatok, amelyek az eddigieket lényegesen meghaladó mértékben oldják meg a csökkent munkaképeségüek foglalkoztatását, a költségek részbeni, vagy egészbeni megtérítésére támogatást kaphatnak. A rehabilitáció elősegítése anyagi támogatását a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi tanácsoknak 1968. január 1-től a rendelkezésükre álló fejlesztési alapból kell biztosítaniuk. Azokról a csökkent munka- képességű dolgozókról, akik egészségi állapotuk miatt csökkent munkaképességűek számára fenntartott munkahelyeken rehabilitáció alá már nem vonhatók, rendszeres pénzben' segélyezés útján kell gondoskodni. A segélyezés formái: — átmeneti segély, — rendszeres szociális járadék. — rendszeres szociális segély. A végrehajtási rendelet tételesen szabályozza, milyen körülmények (kor. munkaképesség-csökkenés) között lehet egyes szociálpolitikai intézkedéseket alkalmazni. E szociálpolitikai feladatok ellátása a csökkent munkaképességű dolgozók állandó lakóhelye szerint illetékes járási, járási jogú városi tanács vb egészség- ügyi, munkaügyi és pénzügy' szakigazgatási szerveire hárul. A gazdaságirányítás új rendszerében is tanácsi szerveink fontos feladatát képezi a munkaerő tervszerű, a népgazdaságé és helyi érdekekkel összhangban álló elosztásának a munkaerő-közvetítés útján történő befolyásolása. E tevékenységgel elő kell segíteni: — a munkára jelentkezettek elhelyezését, — a vállalatok munkaerőszükségletének kielégitését A terület munkaerő-helyzetétől függően a megyei tanács vb-elnöke kötelező munkaerőközvetítést rendelhet el: — a megye területén levő valamennyi vállalatra és munkakörre, — egyes meghatározott területre (pl. járás), helységekre, vállalatokra vagy munkakörre. Fontos rendelkezés: munka- közvetítés útján betölthető munkakörben közvetítés nélkül létesített munkaviszony érvénytelen. Fentiekben a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos fontosabb feladatokat igyekeztünk vázolni. E feladatok ellátása alapos helyi ismereteket, a gaz- daságpol'tikai célkitűzések, s azok a munkaerővel való ösz- szefüggéseinek elemzését kívánja meg. Tanácsi szerveink e téren végzett színvonalas munkája elősegíti az egyéni és társadalmi érdekek összhangját, népgazdaságunk továbbfejlődését Dr. Görgényi Gyula Ismerkedtünk az üt törvényekkel Miért kellett a termelőszövetkezeti törvény? í. Kétségtelen, hogy az 1959. évi 7-es számú törvényerejű rendeletben, s azóta számos egyéb jogszabályban is vannak rendkívül fontos rendelkezések, maradandó élvek a nagyüzemi társasgazdálkodásról. Mindezek a jogszabályok elősegítették annak idején a mezőgazdaság szocialista átszervezését, majd pedig a fiatal termelőszövetkezetek fejlődését, erősödését a kezdeti időszakban. Vitathatatlan azonban az is, hogy az utóbbi évekbn a jogalkotás él* maradt a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladása mögött. A tsz-ek többsége gyorsan kinőtte az említett jogszabályok adta kereteket, s az a helyzet állt elő, hogy maguk a rendeletek váltak már bizonyos szempontból a további fejlődés akadályává. A termelőszövetkezetek működésében és gazdálkodásában, — különösen a legutóbbi évek folyamán — számos, igen lényeges új vonás jelentkezett és erősödött meg. Az élet egyre sürgetőbben követélte a régebbitől eltérő, az új követelményeknek megfelelő, korszérű szabályozást. Annál is inkább nagy szükség volt erre. mert gazdaságirányítási rendszerünk reformja során, pártunk Központi Bizottságának kezdeményezésére, a kormány a legutóbbi két esztendőben több, igen nagy horderejű agrárpolitikai intézkedést tett. A termelőszövetkezeti törvény pontosan meghatározza a tsz-ek' helyét a népgazdaságban, az új mechanizmus körülményei között, elhárítja az akadályokat a termelőszövetkezetek eredményes, önálló vállalati gazdálkodásának útjából. A működéssel, a gazdálkodással, a szervezeti élettel kapcsolatos jogviszonyokat, s az intézmények rendjét úgy állapítja meg, hogy erősíti és továbbfejleszti a szocialista termelési viszonyokat. Számol azokkal a várható változásokkal is, amelyek a tsz-ek működésében és gazdálkodásában, a gazdaságirányítás reformja nyomán bekövetkezhetnek. A törvénynek az eddigi szabályozással szemben lényeges eltérést mutató egyik fő rendelkezése az, amely meghatározza a termelőszövetkezet fogalmát. Kimondja, hogy a termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott, szocialista nagyüzem, amely önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytat, s egyben a parasztság társadalmi szervezete is. Ebből következik, hogy vezetésében és egész működésében az eddiginél következetesebben kell érvényesülnie a szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységének. A tagság rendelkezik a közös vagyonnal — hiszen a termelőszövetkezet nem másoké, hanem a tagoké —, maga alakítja ki belső igazgatási rendjét, a jogszabályok keretei között a tsz szervezeti felépítését, s természetesen saját maga választja, bízza meg, vagy jelöli ki a tsz vezetőit. A szövetkezeti demokrácia teljességéhez azonban hozzátartozik az is. hogy a tagok kötelesek is végrehajtani az előbb vázolt elvek szerint meghatározott szabályokat és a tsz vezetőinek rendelkezéseit. Alapvető változást jelent a törvénynek az a rendelkezése, hogy a termelőszövetkezeti tagok munkadíját, az alkalmazottak alapmunkabérét, továbbá az elhasznált forgóeszközök értékét, az értékcsökkenési leírást és a földjáradékot, termelési költségként kell elszámolni. Igen nagy horderejű az is, hogy a törvény kimondja: háztáji föld illet meg minden tagot, aki teljesíti a termelőszövetkezet által előírt munkaminimumot. Egyik leglényegesebb alapelve a törvénynek, hogy a háztáji és a közös gazdaság szerves egység, közöttük sokrétű, kölcsönös együttműködési célszerű kifejleszteni. A termelőszövetkezeti törvény úgynevezett keret-törvény. Nem szabályoz tehát mindent részletekbe menően hanem tág lehetőséget ad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek maguk rendezzék belső működésüket, sajátosságaiknak, adottságaiknak és szükségleteiknek megfelelően. Ezáltal jelentékenyen növekszik a saját alapszabály szerepe, szűkebb térre szorulnak, vagy csupán iránymutató javaslat jellegűvé válnak a végrehajtási rendelkezések. A tsz- törvér.y lehetőséget ad a vezetés színvonalának javítására, s arra is. hogy a tagság teljes mértékben éljen jogaival, mindezek révén kiteljesedjék a szövetkezeti demokrácia. G. P. (Folytatjuk) Legalább a gépre A város alapítójáról nemrég utcát neveztek el Gyöngyösön. Azt képzelhetnénk, hogy a város egyik legszebb utcája kapta meg Róbert Károly nevét. Ez tévedés. A ma is még sztyeppére hasonlító, széles földsávnak semmi köze az utca elnevezéshez. Csupán a két oldalán sorakozó modern házak mutatják, hogy nem a hajdan volt pusztára tévedt a gyanútlan idegen, ha valami oknál errefelé vetődik. Ennek az utcának nevezett földsávnak mégis nagy a for- ga Ima. Tengelyében ugyanis ott terpeszkedik a TEFU-te- lep, amit az innen származó állandó nagy zaj miatt, szellemesen, kissé gúnyosan: Pacsirta-telepnek nevezett cl a gyöngyösi népnyelv. Hatalmas teherautók, nyerges vontatók és autóbuszok jönnek- mennek, zörögnek-dübörög- nck itt éjjel és nappal. Ha az eső feláztatja a talajt, a Róbert Károly utca nyúlós sarában elakad a be- hemót gépkocsikolosszus. A sofőr ilyenkor leizzad a volán mellett, mert legalább egy fél óráig kell küszködnie a sárral, míg valahogy a kerekek által felszántott talajon szilárdabb réteget foghat meg a gumiabroncs. Hörög a motor, csúszik a hatalmas test a nyálkás latyakban — küzdelem ez a javából. Kimenetele ugyan nem kétséges, hiszen előbb vagy utóbb úgyis a gépet gondozatna... irányító ember győz. De — milyen áron? Hogy az éjjel — mondjuk 11 órakor — kezdődő fülrepesztő „hangverseny” az egész környéket felveri álmából. és az erkélyeken dühös, álmos szemű emberek mondanak véleményt a gépkocsivezetőkről, sőt: más vezetőkről is. mert a sarat nem veszik figyelembe, mindez talán még elmegy. Valahogy „megszoktuk” már. hogy az egymás iránti figyelmesség nem tartozik a legerősebb tulajdonságaink közé. Csinálok, amit csinálok, kinek mi köze hozzá: valami ilyenféle elv alapján szokás nálunk fittyet hányni ember- és lakótársakra. De ha már embertársaira nincs tekintettel a gépkocsi vezetője, legalább a gépre gondolhatna. Mennyi kárt tesz a motorban a félórákon át tartó erőltetés, csúszkálás a sárban. Ha csak száz méterrel tenne meg több utat, egy kis kerülővel simán eljuthatna a Pacsirta-telepre. Semmi sem indokolja, hog- nekivágjon az úttalan Róber' Károly út terep akadályánál Legalább a génét sajnálha' ná a gép vezetője. (—ár) S&msm,3 1967. október 18., szerda
