Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-13 / 216. szám

Koszig in; De Gaulle befelezte lengyelországi tárgyalásait MOSZKVA (TASZSZ): Koszi gin szovjet miniszter- elnök üzenetet intézett az af­rikai országok állam- és kor­mányfőinek Kinshasán ülésező értekezletéhez. Az üzenet töb­bek között megállapítja: a nagy október 50. évfordulójá­nak évében a szovjet nép és kormánya ismételten ünnepé­lyesen kijelenti, hogy teljes mértékben szolidáris a nem­zeti felszabadító mozgatom erőivel. Az üzenetben Koszigin hang­súlyozza: olyan körülmények között, amikor imperialista ag­resszió folyik Vietnamban, ka­tonailag megszállták az EAK és más arab országok terüle­teit, nyíltan fegyveresen be­avatkoznak a Kongói Demok­ratikus Köztársaság belügyei- be, s amikor összeesküvése­ket szőnek és provokációkat hajtanak végre az afrikai kon­tinens más államai ellen, kü­lönös jelentőségre tesznek szert az összes békeszerető or­szágok és népek együttes és határozott akciói abban a harcban, amelyet az imperia­lizmus, az agresszió, a szuve­rén államok belügyeibe való beavatkozás ellen, a kolonia- lizmus és a faji megkülön­böztetés utolsó maradványai­nak felszámolása, a szilárd béke és az általános biztonság megteremtésére folytatnak. VARSÓ (PAP): De Gaulle francia köztársa­sági elnök kedden délelőtt Wi- lanow-beli rezidenciájából a Belvedere-palotába érkezett, ahol folytatódtak a lengyel— francia megbeszélések. A tár­gyalások utolsó szakasza negy­venöt percig tartott. Ezután De Gaulle visszatért szállás­helyére. A francia elnök feleségével együtt, Ochab, Rapacki és a lengyel különbizottság tagjai kíséretében 13.15 órakor meg­érkezett az okiecei repülőtér­re. Búcsúztatásánál a repülő­téren jelen volt Gomulka, Cy- rankiewicz és más hivatalos személyiségek, valamint szá­mos lengyel küldöttség. Varsóban a lengyel küldött­ség sajtótitkára sajtóértekezle­ten jelentette be, hogy De Gaulle hivatalos franciaországi látogatásra hívta meg Wla- dyslaw Gomulkát, Edward Ochabot és Józef Cyrankie- wiczet. A meghívást elfogad­ták. A Belvedere-palota ban tar­tott tárgyalások befejeztével Edward Ochab kijelentette: De Gaulle elnöknek az euró­pai népek közelítésére vonat­kozó széles körű koncepcióit nagy érdeklődéssel hallgattuk. Az európai kontinensnek kö­zös történelme, közös érdekei vannak, a földrész nagy sze­repet játszott a múltban, akár­Események _wroMan MOSZKVA (MTI): Kedden hazaindult Moszk­vából Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere, aki a szov­jet kormány vendégeként hi­vatalos látogatást tett a Szov­jetunióban. PASADENA: Az amerikaiak Surveyor 5. elnevezésű holdszondája, amely vasárnap éjjel szállt le a Hold felszínére, földi parancsra, megkezdte a talaj vegyelemzé- sét. Az űrlaboratóriumból ra­dioaktív tartalmú fémkazettát engedtek le a felszíni rétegbe. Pasadenában közölték, hogy a szonda már sok adatot továb­bított. PRÁGA: BELGRAD: Tito elnök vacsorát adott a Brioni szigetén vendégeskedő Novotny csehszlovák únök tiszteletére. ISMAILIA: Mintegy 350 egyiptomi — többségük az ENSZ alkalmaz­tatásában álló tisztviselő — kelt át családtagjaival együtt a Szuezi-csatomán el Kantará­nál. Visszatelepítésük az EAK- ba a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek közremű Ködösé­vel, az egyiptomi szociális ügyek minisztériumának irá­nyítása mellett zajlott le. csak a jelenben és a jövőben is játszik. A francia elnök látogatásá­nak rendkívül nagy jelentő­séget tulajdonítottunk. A lá­togatás felülmúlta várakozá­sainkat. A lengyel és a fran­cia nép már több évszázada közéd érzi magát egymáshoz. E néhány nap során ez külö­nös erővel nyilvánult meg az egész világ előtt. Ebben kü­lönösen. nagy érdeme van De Gaulle elnöknek, aki olyan köz­vetlenül és szívélyesen fordult a lengyelekhez és meg kívánta érteni népünk vágyait és kor­mányunk nézeteit Ez a láto­gatás új korszakot nyit a len­gyel—francia kapcsolatokban. De Gaulle francia köztársa­sági elnök, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodott a Len­gyel Népköztársaságban, ked­den 13.30 órakor Varsóból visszaindult Franciaországba. BONN (MTI): Az egész nyugatnémet saj­tó vezető helyen foglalkozik De Gaulle lengyelországi lá­togatásával. A legtöbb lap fő­címében azt emeli ki, hogy az európai kérdésekben a német kérdésben semmiféle közele­dés nem történt Gomulka és De Gaulle között. Egyetértés csupán az Odera—Neisse ha­tár ügyében és a vietnami problémánál mutatkozott. A kormányszóvivő reagálását De Gaulle lengyelországi kijelen­téseire, a lapok általában he­lyeslik, de hozzáfűzik, hogy a bonni kormány nehéz hely­zetben van, amikor egyrészt ellent kell mondania a tábor­noknak a határkérdésben, másrészt dicsérnie kell, amiért támogatta Bonn keleti politi­káját. Az áttelepítettek szervezetei és néhány szélső jobboldali új­ság részéről éles támadások tótnak napvilágot De Gaulle ellen, viszont olvashatóik más lapoldban józan hangok is. Így például a Neue Rühr-Zeitung vezércikke megállapítja: De Gaulle szolgálatot tett a Kie- singer-kormánynak a keserű igazság kimondásával, mert se­gítette kinyitni azoknak a szemét, akik még mindig arról álmodoznak, hogy a történe­lem óráját vissza lehet igazí­tani és a „keleti területeket” vissza lehet csatolni Németor­szághoz. Két belga műkereskedő lo­pott barokk oltárt vett Prágá­ban és megpróbálták kicsem­pészni az országból. Egyiküket 15 hónapi fegyházra és 30 000 korona pénzbüntetésre, 3 má­sikat tízhónapi elzárásra és 20 000 koronára büntették meg. NEW YORK: Szeptember 9"től 11-ig tar­tották meg New Yorkban a szocializmus problémáit tanul­mányzó amerikai tudósok évi értekezletét. A konferenciára szovjet tudósokat is meghív­tak: Tyimoféjevet, a Nemzet­közi Munkásmozgalmi Intézet igazgatóját, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája levele­ző tagját és Zamoskint. a filo- zóifai tudományok doktorát, az intézet szociológiai osztálya vezetőjét. A konferencia nagy érdeklődést váltott ki az ame­rikai értelmiség és diákság kö­rében. Népes hallgatóság gyűlt egybe a szovjet tudósok elő­adására, akik részt vettek a konferencia vitáiban. MILANO: Flora Carazza, 33 éves mi­lánói asszony négyes ikreket szült. Mind a négy kislány anyjukkal együtt jól van. ORAN: Stokely Carmichael, az ame­rikai négerek egyik vezetője az FLN által Oranban rende­zett tömeggyűlésen hangoztat­ta: a népirtás az amerikai élet­forma szerves részét képezi. A néger vezető emlékeztetett az amerikai indiánok legyíl tolá­sára, a néger rabszolgaságra és a vietnami háborúra. A hallgatóság hosszan tartó taps­sal jutalmazta Carmichaelnek azt a kijelentését, hogy moz­galma az Egyesült Államok­ban második frontot nyit a vietnami nép támogatására. 2 Wmmte1 1361. szeptember 13., szerda Ezekben a hónapokban a tudományos ülésszakok hosz- szú sora, tanulmányok és cikkeik százai emlékeznek meg Marx Károly fő művének, a Tőkének századik évforduló­járól. De a jubileumi megem­lékezéseknél is többet mond az a tény, hogy alig két em­beröltő alatt A tőiké eszméi­nek megvalósulása százmilliók életét formálta át. A tőke megjelenése után öt­ven év elegendő volt ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme a föld egyhatodán valóra váltsa a marxi ' gondolatokat. A szá­zadik évfordulón pedig már földünk népességének 36 szá- zaléka^ a Föld területének több mint egynegyedén meg­döntötte az öröknek hitt kapi­talizmust, és a kommunista társadalom felé halad. A társadalmi törvények Marx A tőke előszavában azt írta: „Ha egy társadalom nyo­mára is jött mozgása termé­szettörvényének, — és e mű végső célja nem egyéb, mint a modern társadalom gazdasági mozgási törvényeinek feltárá­sa — természeti fejlődési sza­kaszokon nem ugorhat keresz­tül, sem parancsszóval el nem tüntetheti azokat. • De megrö­vidítheti és enyhítheti a szü­lési fájdalmakat.” Nem Marx idézte elő a kapitalizmus bu­kását, de ő volt az, aki egy személyben egyesítve a láng­eszű tudós ismereteit és a gyakorlati forradalmár tapasz­talatait, negyedszázados szí­vós kutatómunkával feltárta a kapitalista társadalom moz­gástörvényeit. Művében bebi­zonyította, hogy „A tőkemono­pólium bilincsévé válik annak a termelőmódnak, amely vele és alatta virágzott fel. A ter­melőeszközök centralizációja és a munka társadalmasítása olyan fokra hágnak, ahol már nem férnek mefi tóitok bur­kukban. A burkot szétrepesz­tik. Ütött a tőkés magántu­lajdon végórája. A kisajátító­kat kisajátítják.” Marx azt is felfedezte, hogy a „kisajátí­tók kisajátítására” hivatott társadalmi erő a munkásosz­tály. Közgazdaságilag meg­alapozta az osztályharc elmé­letét és gyakorlatát. Iránytűt adott a nemzetközi munkás- osztálynak és ezzel megrövidí­tette az új társadalom születé­sének idejét. Az eszme győzelme A megváltozott világ képe a legmeggyőzőbb válasz azokra a támadásokra és kétségekre, amelyek A tőkét első kiadá­sától hosszú időn keresztül kí­sérték. Amikor Marx élete fő művét befejezte — a firenzei költőt, Dantét idézve — a következő mondattal indította útnak: „Menj utadon, és ne bánd, hogy mit beszélnek!” Ez az út a burzsoázia szakadat­lan rágalmai között vezetett a mű eszméinek megvalósulá­sához. A megvalósulás cáfol­hatatlan bizonyítékai kénysze­rítették a burzsoáziát arra, hogy ideológusainak erőfeszí­téseit most már ne A tőke cáfolatára fordítsa, hanem új taktikát kövessen. Mi- ennek az új taktikának a lényege? Már nem cáfolják A töke meg­állapításait, hanem azt állít­ják. hogy ezek csak Marx ko­rának kapitalizmusára érvé­nyesek. Hiszen Marx nem lát­hatta előre a monopolkapita­lizmus, különösen az állam­monopolista kapitalizmus konkrét viszonyait. Ez való­ban így is van. De mi sem lenne idegenebb Marx szelle­métől. mint a kapitalizmust örökké azonosnak, változat­lannak tekinteni, és A tőké­ben minden konkrét töEténel­Tűzsxfinet Adenben Lcsierelési érielíealet ADEN (MTI): A két rivális Dél-arábiai Hazafias Szervezet hétfőn este tűzszünetet kötött. A Nemze­ti Felszabadítás Front (NLF) és a megszállt Dél-Jemen Fel- szabadulási Frontjának (Flosy) felügyelete alatt harcoló egy­ségek Aden „Otman sejk” és „Manszura” kerületeiben fegy­veres harcot vívtak azóta, hogy az NLF — állítása sze­rint — ellenőrzése alá vonta a szétesőben lévő államszövetség 12 államát. A tűzszünetet az államszö­vetség arab hadserege eszkö­zölte ki. Fegyvertelen katona­tisztek kaptak bebocsátást az elbarikádozott városnegyedek, be. Tárgyalásaik eredménye­ként a szembenálló felek ve- gyesbizottságot alakítanak. A bizottságban — mint az adeni rádió közli — helyet kapnak az NLF, a Flosy és a hadse­reg képviselői — ez utóbbiak, mint közvetítők. A kairói Al Ahrarn kedden arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Köztársaság kormánya értekezletre kívánja meghívni a dél-arábiai haza­fias erők képviselőit. Az EAK a Flosy-t támogatja. A Reuter-íroda jelentése szerint az NLF felhívására kedden általános sztrájk rob­Szovjet pilóta bravúrja MOSZKVA (MTI): I A bombázógép alig vált el a kifutópályától, amikor hir­telen — a pilóta akarata el­lenére — majdnem függőlege­sen a levegőbe tört. Ezután ha­talmas bukfenc következett és a gép meredeken zuhanni kez­dett a föld felé. Ivan Kornyijec kapitány, a gép parancsnoka azonban nem vesztette el lélekjelenlétét. Hirtelen kikapcsolta az auto­matikus kormányzó berende­zést és a kézikormányhoz ka­pott. A hatalmas erőfeszítés­től kézfején megrepedt a bőr, de végül sikerült 'a kézikor­mányt a megfelelő állásba mozdítania. A gép zuhanása megszűnt és a pilóta bizton­ságosan leszállt. bánt ki Adenben. Az általános sztrájk megbénította a dél-ará­biai kikötővárost. A munkabe. szüntetés csupán néhány órá­val követte az NLF és a Flo sy tűzszüneti megállapodását. Aden Maalla negyedében arab hazafiak páncélököllel és ismétlőfegyverekkel megtá­madtak egy „tisztogató akciót” végző angol őrjáratot. A ve­zénylő tiszt sebesüléseibe be­lehalt. Egy másik ponton szin­tén angol őrjáratra dobtak ké­zigránátot ismeretlen tettesek, de a robbanás véletlenül já­rókelőket sebesített meg. A genfi leszerelési értekez­let keddi ülésén Kanada új ja­vaslatot terjesztett elő a nuk­leáris szerkezetek békés hasz­nálatáról. Burns, a kanadai delegáció vezetője, kijelentette, hogy or­szága „általában egyetért” a beterjesztett szovjet—ameri­kai párhuzamos szerződéster­vezettel. Javasolta, hogy állítsanak fel egy nemzetközi testületet, amely a nukleáris hatalmak által más országoknak adott békés célokat szolgáló nukleá­ris szerkezetek ügyeit nyilván, tartaná. Újabb lövöldözés Kína és Szikkim határán DJ-DELHI (MTI): Az indiai hadügyminiszté­rium szerint a kínaiak a kedd­re virradó éjjel ismét lőtték az indiai határőség állásait Ti­bet és Sziikkim határán, de az incidens a hétfőinél kisebb méretű volt. Szikkim, a hi ma­lájai királyság védelmét az in­diai fegyveres erők látják el. Az összetűzésekért a felek egymást vádolták. Kína az in­diai nagykövetséghez eljutta­tott jegyzékében „a legsürgő­sebben és legszigorúbb” tilta­kozással élt, azt állítván, hogy az indiaiak 25 kínai határőrt megöltek, házakat és templo­mokat romboltak össze. India válaszjegyzékében tűz­szünetet indítványozott. Arra hivatkozott, hogy ebben a tér­ségben „világosan kijelölt so­hasem vitatott határvonal hú­zódik át, amelyet Kína is el­ismert. A feszültség csökken­tése érdekében javasolja, az ottani körzetparancsnokok sür­gős találkozását. Tüntetés Konstantin ellen a Fehér Ház előtt A washingtoni Fehér Ház előtt, a Lafayette-parkban, Melina Mercouri színésznő ve­zetésével százan tüntettek a görög junta ellen, miközben Johnson elnök Konstantin ki­rályt fogadta. A tüntetők ilyen jelszavakat kiáltoztak: „Le a fasiszta királlyal!” „Király, takarodj!” Mercouri később új­ságíróknak kijelentette: a gö­rög nép 90 százaléka a demok­raták mellett áll, s ha Görög­ország nem kap újra demok­ratikus kormányt, a polgár- háború elkerülhetetlen. Egyébként Konstantin két­szer járt a Fehér Házban. A második megbeszélést Johnson elnök javasolta. Görög diplo­máciai források szerint Kons­tantin „örömmel és elégedet­ten” fogadta Johnson „baráti megértését” a görög helyzet iránt. Konstantin találkozott a szenátus külügyi bizottságának tagjaival is. Konstantin — mint a , Washington Post je­lenti — a szenátorok „türel­mét” kérte addig is, amíg Gö­rögországban „megpróbálja helyreállítani az alkotmányos demokrácia uralmát”. A lap szerint a szenátorokat ez meg­hatotta. Nemkülönben a ki­rály másik gesztusa: amikor az athéni juntát egy szenátor „felséged kormányának” ne­vezte, Konstantin állítólag ki­jelentette, hogy „ez nem az én kormányom”. mi helyzetre alkalmazható kész receptet keresni. Az azonban ma is cáfolhatatlan, hogy a kapitalizmus minden változá­sai ellenére is a tőkemono­póliumon, a kizsákmányoláson alapszik. A mai valóság té­nyei tehát ugyanarra a sorsra fogják juttatni az új taktikát követő burzsoá ideológusokat, mint elődeiket. A •kapitaliz­mus lényegének tagadhatat­lansága azonban nem menti fel a marxista közgazdászo­kat attól a kötelességtől, hogy a kapitalizmus új jelenségei­nek marxista elemzését elvé­gezzék. Ehhez a legnagyobb segítséget Marx fő műve: A tő­ke, elsősorban az abban al­kalmazott módszer adja. Ma is aktuális Napjaink nemzetközi és bel­politikai eseményei kiemel­kedő jelentőséget adnak A tő­ke megállapításának. Marx a társadalom mozgástörvényei­nek feltárásával, a gazdasági viszonyok tudományos elem­zésével a munkásosztály poli­tikai célkitűzéseinek tudomá­nyos megalapozását segítette elő. Az átlagprofitráta kiala­kulásának végigkövetésénél bebizonyította, hogy „...minden egyes tőkés és minden egyes termelési terület tőkéseinek összessége nemcsak általános osztályegyüttérzésből, hanem közvetlenül gazdaságilag is érdekelt az összmunkásosz- tálynak az össztőke által tör­ténő kizsákmányolásában... íme, itt a matematikai pon­tosságú magyarázata annak, hogy a tőkések — bármily ke­véssé testvéri módon viselked­nek is egymás irányában a konkurrenciában — miért al­kotnak mégis valóságos sza- badkőművés-szövetséget, az egész munkásosztállyal szem­ben.” Ezt az egész munkásosz­tállyal szemben kialakított szövetséget mi sem bizonyítja jobban, mint a nemzetközi tőke mai magatartása. Vietnam és Dominika, Közel-Kelet és Nigéria, és más példák sora figyelmeztet arra: a nemzet­közi tőke semmiféle eszköz használatától nem riad visz- sza, ha a profitról van szó. Kö­tünk bonyolult nemzetközi vi­szonyai egyben arra is figyel­meztetnek, hogy a nemzetközi méretekben fellépő tőke ellen a munkásosztálynak is nem­zetközileg egységesen kell fel­lépnie. „Q töke” és a szocialista gazdaság A tőke százéves jubileuma során annak a számbavétele is szükséges, hogyan alkalmaz­ható Marx fő műve a szocia­lista gazdaság viszonyaira. Ez esetben nemcsak arról van szó, hogy A tőke nem ad kész választ a mai kapitalizmus va­lamennyi kérdésére, hanem arról is, hogy Marx A tőkében a tőkés termelési mód kriti­kai elemzését végezte el. A szocialista gazdaság elemzésé­vel Marx maga is foglalkoz­hatott. Ennek ellenére A tőke mégis fontos segítője előreha­ladásunknak. Elsősorban Marx módszere az, ami a szocia­lista gazdaság viszonyai között is felbecsülhetetlen segítség­ként alkalmazható. Ez a mód­szer arra tanít, hogy csak a szocializmus törvényszerűsé­geinek feltárása adhat tudo­mányos alapot a helyes gaz­daságpolitika kialakításához. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt célul tűzte a gaz1 dasági mechanizmus reform­ját, újabb jelentős lépést tett előre azon az úton, amely a gazdasági törvények igényéi, és a gazdaságpolitika jobb ö£Z- szehangolásához vezet. Figyel­met érdemel Marxnak az áruról az árutermelésről szóló taní­tása. Bár Marx más műveiben a szocializmusról több vonat­kozásban is úgy ír, mint olyan társadalomról, amelyben már nincsenek meg az árutermelés feltételei — A tőkében bebi­zonyítja, hogy az árutermelés évezredekkel megelőzte a ka­pitalizmust, s annak ellenére, hogy a tőkés termelési mód­ban vált a legáltalánosabb je­lenséggé, mintegy a kapita­lizmus sejtjévé, léte nincs fel­tétlenül a tőkés termelési módhoz kötve. A szocialista országokban — így hazánkban is — megvaló­sulásra kerülő gazdasági re­formok egyik fontos kiinduló­pontja annak a felismerése, hogy az árutermelés feltételei a szocializmusban is megtalál­hatók, így az árutermelés is szükségszerű, s a szocialista piac megfelelő szabályozással, a tervutasításoknál hatéko­nyabban képes egybekapcsolni a vállalatokat. A szocialista gazdaság irányításában nem­csak lehetséges, hanem szük­séges az árutermeléssel össze­függő kategóriákat felhasznál­ni. A tőke megjelenésének szá­zadik évfordulóján számot ad­hatunk arról, hogy amikor pártunk harcot folytat a nem­zetközi munkásmozgalom egy­ségének helyreállításáért, s a gazdasági mechanizmus re­formjával közelebb hozza a gazdasági cselekvést a szo- cialfemus törvényszerűségei­nek követelményeihez, nem­csak korunk alapvető kül- és belpolitikai szükségleteit szol­gálja, hanem A tőke eszméi­hez való hűséget is bizonyítja. Dr. Zsarnóczai Sándor kandidátus, a Társadalmi Szert»** munkatársa T n sznzEUES „töke”

Next

/
Thumbnails
Contents