Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
ICazwetleii kapcsolat a külföldi vevőkkel 41 milliós üzletkötés — Limit-ár és nyelvtudás A múltkor hallottam egy idős parasztemberről, hogy a föld víz nélkül olyan, mint az ember lélek nélkül. Az átányi Béke Termelőszövetkezet földjeinek nagy része szaknyelven szólva rossz vízgazdálkodású talajokból tevődik össze. Ha sok a viz, az is baj, mert el kell vezetni, ha kevés a víz, az Is baj, mert valahogy meg kellene „fogni”. A vályog, a nehéz vályog és a szikfoltős mezőségi vályog sok gondot okozott az elmúlt években a termelőszövetkezetnek. Néhány Idősebb gazda szerint nem is érdemes ezekkel a földekkel küszködni. Frisch László főmezőgazdász nem olyan szakember, aki egykönnyen belenyugszik a változtathatatlanba. Sokat töprengett, gondolkozott, miképpen lehetne vizigényes növényeket is termelni a szövetkezetben. Valóban termelni — úgy, hogy a növény ne sínylődjön, hanem valóban teremjen. Sokat beszélt erről a szövetkezet elnökével, s végül megszületett a megállapodás, altalajlazítással próbálkoznak. S a terv azóta már valósággá vált, kétszázötven holdon már el is végezték a munkálatokat — Négy különböző részen végeztük a lazítást — mondja Értékesítési gondok a gyöngyösi járásban Egy magyar lütt Sztavropolból Egy közbeeső állomás a fogolyólet útján — Asztrahány. És a végleges — Sztavropol. Itt érte 1917 októbere. A forradalomnak az az ideje, amikor „Oroszország mindent kimondott, amiről évszázadok óta hallgatott”. — ... Az első ,amdt csináltunk: megrohamoztuk a börtönt és kiszabadítottunk minden rabot. Az épület homlokzatáról levertük a ronda betűket: „TYURMA” — börtön... A hősi időknek nemcsak hiteles tanúja, tevékeny részese is. Jelentkezik mindjárt az elsőként megalakuló katonai egységbe. 8. Tamánei Polka — ez az egység neve. Tanítják „polkázni” a fegyveresen szervezkedő kulákbandákat. Vörösgárdistaként végig küzdi a kaukázusi harcokat Kornyilov, Skuro és Gyenyikin fehérgár- dista-kulák „önkéntes hadseregei”, az erősen beidomított, válogatott terrorlegények ellen. Szolgál a legendás hírű I. R. Apanaszenko tábornok divíziójában, majd a 62. bata- lionban, a Cseka internacionalista századában. — ... Sztavropol többször is gazdát cserélt. Egy ízben, vonultunk vissza Asztrahány felé, bekerítettek bennünket a kornyilovisták. A komyilo- visták arról voltak hírhedtek, hogy sohasem ejtettek foglyot, megöltek mindenkit, akkor is, ha nem volt náluk fegyver. A kabátujjukon vicsorgó koponyát, halálfejet viseltek. Az- egyszer nem mészároskodhat- tak, kivágtuk magunkat a gyűrűből. Hányszor telt el alvás nélkül az éjszaka. Alvás helyett „progulka” volt, „séta” — így nevezték tisztogató akcióikat a csekisták. Egy ízben, 1920- ban, Sztavropoltól 18 kilométernyire, egv erdőben (Tyom- noleszka) éjszaka csaptak le Bazubov bandájára. (— „Ügyesen mentünk, halál ne legyen...") A rajtaütés sikerrel járt, háromfelé zavarták szét a 600 főnyi fehér parüzániban- dát A szállásra visszatérő társak azt hitték, a harcban, tóvári s Eles is odaveszett, merthogy a lova nélküle jött A csendes gyászt derű váltotta fel, amikor a „gazda” is előkerült — gyalogosan. A ló ugyanis ijedős volt, amikor a kompoiti fiú leszállt nyergéből és tüzelőállást foglalt az egyik fa mögött, a felcsapzó fegyverzajra a jószág kereket oldott, otthagyott mindent A fiatal szovjet állam kemény küzdelemben megbirkózott a rátámadó ellenséges erőkkel, s harc után a békesség esztendői következtek. A vöröskatonák választhattak: maradnak mundérban, hazatérnek a szülőföldre, vagy dolgoznak. tanulnak, Éles József a tanulást választotta. — 1923-ban leszereltem. Rosztovba mentem iskolára és kitanultam gyógyszerésznek. Utána visszatértem még Sztavropolba, majd a közeli „városkában”, Alexandrovsz- kában telepedtem meg. Ott dolgoztam egy patikában 34 esztendeig. Kapok 50 rubel nyugdíjat. Forintban nem sok, 750. A rubel többet ér. — És közben, hazatérésig, hogyan telt élete? — 1930-ban felvételemet kértem a bolsevik párrtba. Tizenkét év múltán, 1942-ben, töröltek a párttagok sorából... Háború volt. Menekültünk a németek elől. A gyógyszereket szekérre raktam, úgy menekültem én is. Az egyik ló megdöglött a nagy hajszolásban, fél lóval pedig nem jutottam semmire. Mellettem robogtak a teherautók, hiába integettem, effy jármű sem állt meg, hogy felvegyen. Utolértek ■ Üj köntösű, ikerablakos ház Konípolton; udvarra néző, nyitott oldalú, kőoszlopos ámbi- tussal. Az udvar is nyitott, nem zárja kapu, kerítés, beléphet oda bárki. Egy napon idegen jött. Megőszült, idős férfi. Egyenes tartása volt, meg-megtorpant pillanatra, mint aki súlyokat húz a két lábán, akadozva, nehezen. Az ikerablakos ház lakói az idegen elé szaladtak, megölelték, megcsókolták kétféléi, nem kérdezték kiféle-miféle, s mi járatban van. * — Józsi... testvér.'.. isten hozott! — ennyit mondtak csak. Több könny hullott, mint egy temetésen. Egymás mellett ülünk a kőoszlopos ámbituson. Hallgatva várakozom, hogy emlékeiből tanulsággal való életét kibontsa ez a megőszült ember, a messziről hazaérkezett. — ... sokat járom a falut — mondja csendesen — ismerkedünk egymással. Mert ez a falu nem az a Kompolt, amit még én ismertem. Sokat újult németek. De előbb a kocsit gyógyszerestől megsemmisítettem, felgyújtottam, ne kerüljön a nácik kezébe... Borzalmas volt a nácik pogromorgiája. Egyetlen éjszaka 3000 zsidót lövöldöztek halomra... Sikerült a németektől megszöknöm. De nem bocsátották meg a „bűnömet”, hogy hagytam elfogatni magamat a nácikkal. Ezért töröltek a pártból. Nem én voltam az egyetlen, akkoriban sokan így jártak ... Később, a háború után, kértem visszavételemet a pártiba. Levelet írtam Sztálinnak, de nem is válaszolt... és nem vettek vissza ... Meggyőződéssel mondja: — Csak a jóra emlékezem... Jó nép az orosz nép. Odaadja az utolsóját is,hogy másokon segítsen ... Engem, az orosz nép kitisztított. És kitisztított jóra. Gyógyszerészt faragtak belőlem. Bolsevikké faragtak. Itt él most az új köntösű, ikerablakos kompolti házban. Járja a falut, ismerkedik mai arculatával. Gyermekkori emlékéit gyűjtögetve beszéli földijeinek az 50 esztendő történetét. Hiteles tanúja és tevékeny részese a lepergett fél évszázadnak. Roppant meggyőző agitátor. Hévvel hirdeti: „A vörös zászlót nem győzheti le senki, megpróbálták már sokan és sokszor, de sohasem sikerült és nem is sikerülhet!” Akad értetlen hitetlenkedő, de félreértheti-e az oktalan hitetlenkedés Éles József bölcs tapasztaltságát?! Ez már búcsúzkodás közben van, keményen szőrit kezet, tartása egyenes. Ha nem mondaná, senki ki nem találná évei számát, oly acélos ma is, Azt mondja, készül levelet írni a Pravdának. Köszönteni akarja a forradalom 50. születésnapját. Köszönteni a fél évszázad tanúja, harcosa és munkásaként. Tovaris Joszif Elés, a sztavropoii magyar — Kompodról. Pataky Dezső Umisu3 1967. szept. 10., vasára# ségű bor értékesítésével így tudnák ellensúlyozni, a kockázat veszélye nélkül. Mert ml lesz akkor, ha a bor értékesítése is bizonytalanná válik? Ha a borból felszökik a kínálat, a vártnál nagyobb mértékben? Ahogy a járási mezőgazdasági osztály vezetője. Juhász József a későbbiekben is tájékoztatott bennünket, a borszőlő szüretelésével még várnak. A napos idő kedvezően befolyásolja a cukorfok alakulását. Ha azonban egy maximálisan meghatározott mértéket elér a cukorfok, akkor már nincs értelme halogatni a szüretet, hiszen a későbbi szüret következtében kialakuló nagy cukortartalom a szőlő mennyiségi, súlybeli csökkenését maga után vonja. A meghatározottnál magasabb cukorfokért a termelők nem kapnak pénzt, a súlvcsökke- nés pedig rontja a bevételüket. A vetést előkészítő talajmunkák is megkezdődtek augusztus végén. Különösen az eső után fokozódott es a munka, amikor a gumikerekű erőgépek is bekapcsolódhattak. Eddig az összes tarlónak mintegy hetven százalékán végeztek már eddig valamilyen előkészítő munkát. Az őszi árpa vetését szeptember 20-án. az őszi bírta vetését ne- dig október eleién kezdik meg. A tsz-szövetséghez való csatlakozás előkészítése jő ütemben halad. A küldöttvé- lasztó közgyűléseket megtartották, általában az elnököket delegálták a szövetkezetek tagjai. Ügy döntöttek, hogy az egri szövetséghez csatlakoznak az itteni tsz-ek. Viszne- ken vita volt amiatt, hoey ők, mint alföldi, szántóföldi növénytermeléssel foglalkozó gazdaság, a gyümölcs, és szőlőtermelési profillal rendelkező egri szövetséghez tartozzanak-e, vagy a velük egyező jellegű hevesihez. Helyeslik a szövetségek létrehozását A közgyűléseken elhangzott vitából az állapítható meg, hogy a termelőszövetkezetek tagsága helyesli a szövetségek létrehozását, egyetértenek a szélesebb összefogás előnyével, de a szövetség funkcióját nem látják világosan. Ebből viszont az is kiderül, hogy a felvilágosító munka nem volt eléggé intenzív. G. Molnár Ferenc csökkentette volna átlagban az egyes tsz-eknél. Végül is sikerült hét forintos árban megállapodniuk a felvásárlóval a tsz-eknek. így is ötven fillért vesztenek el kilónként. Több tsz a szerződés felbontását kérte, mert a bor értékesítése kedvezőbbnek mutatkozik, mint a szőlő eladása. Az tény, hogy ezek a tsz-ek nagv kockázatot vállalnának magukra, ha a bor eladására építenének mindent, mert ebben az esetben a vevőt maguknak kellene felkutatniuk, az értékesítésről maguknak kellene gondoskodniuk. Sokkal biztonságosabbnak látszik, ha csupán a szerződés mennyiségének módosításával elégednének meg. A szőlő utáni veszteségüket a nagyobb mennyi* Már augusztus végén megkezdték a nagyobb mennyiségű csemegeszőlő szedését a gyöngyösi járás és a város termelőszövetkezeteiben. Ma m^r naponta több mint húsz vagonnyi mennyiség kerül piacra belőle, lóként exportra, a MÉK-en keresztül. Aba- sár. Gyöngyöspata, Domoszló, Márkáz, Szűcsi, Kárácsond és a gyöngyösi tsz-ek a legnagyobb szállítók jelenlegi ötven fillérrel kevesebb Az értékesítés körül elég komoly vita zajlott le, aminek eredménye csak részben nyugtatta meg a közös gazdaságokat Kezdetben, a tervezetthez képest egy forint húsz fillérrel kevesebbet kínáltak a szőlőért, ami a munkaegység értékét háromtól hat forintig Furcsa dallamosság festi a szavalt Szótára szegényes, a magyar szavak közé orosz mondatokat kever. Meg kell tanulnia magyarul beszélni, sokat felejtett azóta. Ez az azóta nála ötven esztendőt jelent kerek fél évszázadnyi idő elmúltát 1915-ben kapta a sasos behívót hajtották a frontra húszéves kora előtt, és hetvenéves korában érkezett vissza. Három nőtestvére él, azok is úgy megőszültek. Az ő hívásukra tért meg szülőfalujába, a Kaukázus hósípkás csúcsai alól. Éles József a neve. RHkás beszéddel annyit mond, föld nélküli parasztok voltak a szülei, s az iskolapadok után őrá is csak a cselédség várt a grófi birtokon. 1915. januárjában jött a parancsolat: „gyűr- kőzni kell a Halállal”, gyerünk, József, gyerünk József, Schnei, schnei!!!... És ment, üszkös romok, menekülő emberek, síró asszonyok és gyermekek, halálba meredt arcok és fehérre fagyott hullák között. És ment, zord télben, kemény fagyban, magas hóbuckák és hótorlaseok között. Ment, vékony köpenyben, ronggyá szakadt lábbeliben, éhesen. Volt, hogy egész nap nem kaptak ennivalót. — Szerencsére o világháború nekem csak négy hónapig tartott. Januártól májusig. Akkor fogságba estem Kolomeánál... És újra menetelés, de immár fegyvertelen. Fogolyként. S nem a halál találkahelyére, a frontra, de nyugodtabb és védettebb helyre, táborba. Lágerba. A halál követei ott is megkeresték, szívás szervezete azonban a betegségeknek ellenállt. Pedig de sokan elhullottak körülötte! A szövetkezetnek összesen 8# ezer forintjába, mert a többi állami támogatás. Nem kell hozzá különös ma* gyarázat, egy éven belül a többlettermés bőven fedezi a kiadásokat. Az altalajlázitás négy-öt évig érezteti kedvező hatását, de ha ez kompléx talajjavítássá bővül, akkór tíz-tizenöt évig. Éppen ezért a Szövetkezet a továbbiakban ezt fogja előtérbe helyezni. A munka természetesen nem megy egy 1* napról a másikra. Az elképzel'lseknek határt szab az anyagi fedezet is. Az átányi Béke Termelőszövetkezetben ezért fokozatosan valósítják me^ a talajjavítást. Minden évben újabb száz holdat vonnak a munkába. — Az eddigi munkákat is saját erőgépeinkkel és eszközeinkkel végeztük — tájékoztat a főmezőgazdász —, s megszereztük a kellő tapasztalatokat. Reméljük, sikerül a továbbiakban is eredményeket elérnünk. A föld víz nélkül olyan, mint az ember lélek nélkül. Az átá- nyiak egy darab föld „lelkét” visszaadták, s vissza akarjál? adni a többiét is. Kaposi Levente Frisch László —, úgy, hogy minden talajfajta képviselve legyen. A műveletekkel elér* tűk, hogy javul a földek víz- gazdálkodása, s a viszonylag vékony termőréteg sem került alulra A kétszázötven hold földön a szövetkezet jövőre ötven holdon cukorrépát, 150 hóidon kukoricát termel, ötven holdon pedig borsóslucema-telapítést végez. — A cukorrépa-területen komplex talajjavítást végeztünk — mondja a főmezőgaz- dász —, az altalajlazitáson kívül megadtuk a földnek a kellő istálló- és műtrágyát, s meg is szántottuk. Ezen a területen cukorrépából legalább 210 mázsás termést várunk az eddigi 170 mázsa helyett. S tovább sorolja, hogy a talajműveletek következtében a kukorica májusi morzsolt- ban számítva mintegy nyolc rházsával ad többet, a lucerna pedig hat-hét mázsával. Rövid összesítés, s kijön a végösszeg, a szövetkezet 150— 300 ezer forinttal több jövedelemre tesz szert, mint eddig. — S mennyibe került az altalajlazítás? — Holdanként «80 forintba. Egy darab fold „lelkét” visszaadták kodtak a magasabb árhoz. Már úgy látszott, hogy meghiúsul az üzlet, amikor a Mátravidéki Fémművek vezetői bizonyították hogy ötszörös mennyiségnél egy rubelnál jóval kisebb a termelési önköltség, feltétlen előnyös a gépsor kihasználása és az alacsnyabb egységár mellett is lényegesen növekszik a nyereség tömege. A termelő vállalatnak ma még nincs joga. hogy a limit-árat megszabja, de a lipcsei tárgyalások igazolják, hogy a külkereskedelmi vállalatnál sürgősen intézkedni kell Eddig az volt a gyakorlat, hogy a tubusgyóriáshoz szükséges rajzot, klisét, vagy mintát a külföldi gyár saját külkereskedelmi vállalatához Jutta el, onnan továbbították a magyar külkereskedelmi vállalathoz, majd onnan Sírokba. Ezt a bonyolult, sokszor két-há- rom hónapig tartó utat tette meg a reklamáció is. A késedelem önmagában is sok kárt okozott, hátha még a többszörös áttétel miatt pontatlansággal és tévedéssel tetézték a bajt. Most ® Mátravidéki Fémművek igazgatója magával hozta a mintákat és a tárgyalást kővető harmadik napon átadta a főtechnológusnak. Megállapodtak, hogy a német vevő telexgépen 24 órán beiül közvetlenül a siroki gyárral közli észrevételeit, a Mátravidéki Fémművek szükség esetén 48 órán belül külföldi« küldi megbízottját Milyen intézkedéseket kell tenni a 41 milliós üzletkötés teljesítésére a siroki gyárban? Mi szükséges ahhoz, hogy a termelés éa az értékesítés jobban menjen, a hazai és a nemzetközi piacon is megállja helyét a magyar áru? Hosszú lenne mindezt felsorolni. A legfontosabb tanulság az, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja Icözvetlen kapcsolatot igényel a külföldi vevőkkel. A nagyobb iparvállalatok vezetőinek idegen nyelvet kell beszélniük, minél több tárgyalóképes szakemberrel rendelkezzék az exportáló vállalat és meg kell tanulnunk kereskedni. Dr. Fazekas László dig általában elégedettek voltak, kisebb minőségi követelményektől és szállítási határidő-eltérésektől eltekintve. De a piaci verseny erősödik, minden feltételre fokozott gondot kell fordítani. A siroki gyár vezetői a helyszíni és személyes tárgyalások során meggyőződtek arról, hogy a vevő milyen nagy súlyt helyez a csomagolási és szálí- tási hiányosságokra. Különösen nar-- a minőségi követelmény, ha a külföldi vevő a mam'ar csomagolású áruját a francia, vagy az angol piacon adja el. A külkereskedelem megbízottja eddig csupán közvetítette a külföldi vevő észrevételeit, de nem értett hozzá, vagy nem vette a fáradságot, hogy alaposan megvizsgálja a minőségi kifogások okát. Most, amikor a siroki gyár igazgatója megnézte a német vevő gyárát és a tubustőltés folyamatát, a helyszínen megbeszélte a megrendelővel, hogy változtassanak a technológián mert a gépről egymásra hulló tubusok éles sarka kilyukasztja egymást A személyes kapcsolatok igazolják, hogy a piac és a termelés lehetőségeinek ismeretében lehet bővíteni az exportot, Jó példa erre a Florena üzlet Jó áru szállításával éa óriási propagandával nemcsak a német hanem a jugoszláv vevők is megkedvelték a Flo- rena-krémeket Több milliós tételben exportál Florena-do- bozokat és -tubusokat a siroki gyár. Veszély fenyegette a jó üzletet mert az NDK-ban kifogyott az alapanyag. A Mátravidéki Fémművek vezetőinek nem feladata, de feltétlenül érdeke az üzletfél segítése. Amint ennek jelét adták, mindhárom vevő többet rendelt Tarthatatlan az az állapot hogy a gyártó vállalat eddig nem szólhatott bele (sok esetben nem is tudott róla), hogy külföldön mennyiért adják el termékét Az egyik német vevő az idén jó árat fizetett a szalmiák-dobozért Jövőre ötszörös mennyiséget rendelt, de egy rubellal kevesebbet hajlandó fizetni. A külkereskedelem embered mereven ragaszA Mátravidéki Fémművek igazgatója és főkönyvelője egy hete érkezett haza a Német Demokratikus Köztársaságból. Bírókban szerdán vállalatvezetői megbeszélés t tartottak, közvetlen munkatársaikat tájékoztatták a tárgyalások eredményéről és meghatározták, hgoy mit kell tenni a vállalt kötelezettségek teljesítésére. Először fordult elő a gyár történetében, hogy vezetői közvetlenül és egyenrangú félként vehettek részt exporttárgyaláson. Az eredménnyel elégedetté}?: 14 német vállalattal 41 millió tubus és doboz szállítására kötöttek szerződést. A megállapodások szerint a siroki gyár 1968-ban 1,2 millió rubel értékű árut exportál a Német Demokratikus Köztársaságba. A Mátravidéki Fémművek 1,2 millió rubeles üzletkötése összegszerűen is jelentős, de ennél is örvendetesebb az újszerű és önálló kezdeményezés, az a határozott törekvés, hogy a gyártó vállalat és a külföldi felhasználó, vagyis az eladó és a vevő közvetlen és állandó kapcsolatot tartson fenn, azt fokozatosan szélesítse és 1968-tól még inkább gyü- mölcsöztesse. A korábbi években la gyártottak Sírokban tubust, a hazai piacra és exportra is. De mennyiért adták el terméküket Csehszlovákiában, Bulgáriában, az NDK-ban és a tőkés piacon, má a véleménye a gyártmányról és mit igényel a vevő? Ebről bizony keveset tudtak Sírokban. Néha találkoztak ugyan vevőikkel, vagy a külkereskedelmi vállalat adott valamelyes tájékoztatót -későn és keveset), de ez eddig sem volt kielégítő, 1968-tól pedig egészen más kapcsolatra lesz szükség. A német gyógyszer- és kozmetikai par elismert az egész világon. Ma már rendkívül fontos az ízléses és a korszerű csomagolás, ezért a német gyógyszer- és kozmetikaipar rendkívül fontosnak tartja, hogv a siroki gyár kifogástalan fémcsőmé goó-eszközöket szállítson. A Mátravidéki Fémművek ex porttermékeikkel ed-
