Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
f&AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ára* »fülé» XVm. évfolyam, 312. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 19B7. szeptember 8., péntek Hz eljövendő esztendőket a magyar-szovjet barátsái megszilárdításának újabb sikerei jellemzik Forró hangulatú nagygyűlés a fővárosban Barátüág!9 együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés Magyarország és a Szovjetunió között A hazánkban tartózkodó szovjet pirt- és kormányküldöttség — a magyar párt- és kormányvezetők kíséretében — csütörtökön reggel megkoszorúzta a Hősök Terén a magyar hősök emlékművét és a Szabadság téren a szovjet hősök emlékművét. Délelőtt a küldöttség ellátogatott A szovjet tudomány és technika 50 éve kiállításra, majd több mint két órát töltöttek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Csütörtökön délután az Országház kupola- csarnokában ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, szovjet részről L. I. Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá a szerződést. Az aláírásnál jelen voltak a tárgyalásokon részt vett magyar és szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai és szakértői. A szovjet párt- és kormányküldöttség csütörtökön délután barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlést a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A teremben feliratok hirdették: Testvéri üdvözlet a szocialista forradalom 50. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak! Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága! A megjelentek hosszan tartó, lelkes ünneplése köszöntötte a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő. a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, dr. Münnich Ferenc nyugalmazott államminiszter, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Az elnökség tagjai között foglalt helyet politikai és társadalmi életünk számos kiválósága. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB Központi Revíziós Bizottságának tagja, a központi bizottság osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszltaja, a központi revíziós bizottság tagja, a közoktatási és tudományos dolgozók szakszervezetének elnöke és F. J; Tyitov, áz SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János mondott beszédet. tály hatalmának, államunknak, rendszerünknek védelméért, majd megerősítéséért. Ez a harc teljes győzelemmel zárult. A kommunisták sorai szilárdak, szövetségi politikánk összefog minden alkotó erőt, a munkásosztály, a nép, a párt politikáját követi; a szocializmus. a rendszer ellenségeit szétszórtuk, számuk megfogyatkozott és elszigetelődtek. Ennek a harcnak eredményeire támaszkodva, a munkás- paraszt szövetséget megerősítve,, sikerrel megoldottuk a magyar mezőgazdátok szocialista átszervezését. Mindezt nem dicsekvő szándékból mondom, nehézségeink, komoly, még megoldásra váró feladataink is vannak szép számmal, de fontos annak számbavétele is, hogy népünk harca, munkája és szovjet barátaink áldozata és segítsége nem volt hiábavaló. ink az «‘Si’yséjr ség közöttünk teljes és ennek megfelelően eddig is együtt léptünk fel a külpolitika területén is. Mi a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök barátsága mellett vagyunk. A szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártjának marxista-leninista vezetésével bebizonyította a szocializmus vitathatatlan fölényét a kapita. lizmus fölött. Bárhol harcoljanak a világon a haladás, a béke erői, harcuknak realitást és támaszt a Szovjetunió politikája, gazdasági és katonai ereje jelent elsősorban. Felé tekintenek a még elnyomott népek, rettegnek tőle az imperialista zsarnokok, az ő ereje rettenti vissza a kalandorokat a világháborútól. A kisebb szocialista és nem szocialista országokat egyesek azzal ijesztgetik, hogy „függő1’ helyzetbe kerülnek, szuverenitásuk veszélyeztetve lesz. ha a Szovjetunióval kereskednek, vagy má$ t"ren együttműködésre lépnek vele. jjofeb politikai íírsiank sének legbiztosabb támasza a Szovjetunióval fennálló barát- rátsága és együttműködése. A Szovjetunió Kommunista Pártját a legjobb politikai segítőtársunknak tekintjük, mert marxista-leninista munkásságából. történelmi tapasztalataiból pártunk felbecsülhetetlen értékű eszmei fegyverzetet nyert. Mindezért a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a szovjet— magyar barátságnak, az elvtársi, testvéri egységnek, a sokoldalúbb és mind hatékonyabb szovjet—magyar együttműködésnek. íFolytatás a 2. oldala# Kádár János beszéde magyarok az alakuló szovjet Vörös Hadsereg sorai ba és harcoltak a szovjetha tál ómért, saját népünk szabadságáért, hazájuktól sok ezer kilométerbe. A második világháború menetében pedig a szovjet hadsereg katonái verték le a magyar nép kezéről a Hitler- fasiszták, a rabság bilincseit, és felszabadítva hazánkat, megnyitották népünk előtt az Tisztelt nagygyűlés? Kedves elvtársak, élvtárs- mök! Szívből üdvözlöm a magyar —szovjet barátságnak szentéit mai nagygyűlésünk elnökségét, minden részvevőjét. Tisztelettel és szeretettel köszöntőm én is kedves vendégeinket. Személyükben és általuk egyben köszöntjük a magyar nép legnagyobb és leghűbb szövetségesét, a nagy szovjet népet. Ez a mostani alkalom, amikor ismét magas szovjet vendégeket üdvözölhetünk körünkben, kiemelkedő jelentőségű, valóban mérföldkő kapcsolataink történetében. A mai napon, törvényes meghatalmazással, újabb húsz esztendőre szóló magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írtunk alá. Ezzel a szerződéssel ismét szentesítettük és megerősítettük népeink élő. évről évre erősödő, megbonthatatlan, örök barátságát. A nemzetközi jogi érvény- yel bíró szerződésünk két álam jövendő kapcsolatait szabályozza. de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Barátságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár internacionalista egységét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hőtök vérével megszentelt A Magyarországon tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség Budapesten megkoszorúzta. a Magyar Hősök Emlékművöt. Motele) demokratikus Magyarországot elsőként elismerve, az egyenlő, szuverén, nemzetek sorába emelte. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat — a magyar történelemben először — egyenlő félnek tekintette, s kész volt az egyenjogúság alapján tartós szövetséget kötni vele. nem maradt papír belső és nemzetközi helyzete ma szilárd, népünk eredményesen és bizakodva építi a szocialista társadalmat, saját szebb jövőjét, és kiveszi részét a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a békéért folyó nemzetközi küzdelemből. Az közelmúlt években nagy harcot vívtunk a munkásoszTeljes közötíii Kedves elvtársak!' A ma aláírt, húsz esztendőre szóló magyar—szovjet barátsági, ■ együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés meggyőződésünk szerint a két ország alapvető érdekein túlmenően, megfelel az egész szocialista közösség értekeinek. Továbbra is az ösz- szes szocialista ország egységének és együttműködésének megerősítésén dolgozunk és az a szándékunk, hogy hozzájáruljunk Európa, valamint a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. Szerződésünk alapelveiyel kapcsolatban kijelenthetem, hogy teljesen megfelelnek a Magyar Népköztársaság eddigi külpolitikájának, megfelelnek nemzeti érdekeinknek, mind a proletár internacionalizmus eszméjének, mind a más társadalmi rendszerű országok irányában követett békés egymás mellett élés elvének. A szerződés alapelvei érvényesítésének rendkívül jó feltételeket biztosít az, hogy a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság álláspontja a nem,- zetközi helyzet minden alapvető kérdésében azonos, az egyAz SZKP a les segítő ti A történelem már kellően bizonyította, hogy bármiféle kisebb ország függetlensége veszélybe kerül, s nemegyszer el is vész, ha gazdasági, vagy katonai szállítások tekintetében az imperialistáknak szolgáltatja ki magát. De bármely kis ország, így Magyarország, függetlensége és szuverenitása éppen akkor és ezáltal és oly mértékben lesz biztos és szilárd, amilyen mértékben a minden ország szuverenitását, függetlenségét és egyenjogüsó_ gát tiszteletben tartó Szovjetunió a nemzetközi partnere, mert ez a kapcsolat védi meg őt a legjobban mindenféle imperialista nyomástól és zsarolástól. A Magyar Népköztársaság szuverenitásának, önálló szocialista és nemzeti íejlödéónallo nemzeti fejlődés és társadalmi haladás útját. Az azóta eltelt időszak távlatából nézve teljes bizonyossággal állapíthatjuk meg, hogy 1948. február 18-a, az első barátsági szerződés aláírásának napja, nemzeti történelmünk jelentős dátumai közé tartozik. A Szovjetunió akkor, ezzel a szerződéssel az elvesztett háború után, a romok helyén született új, független, szabad, A szerződés írott j Az 1548. februárjában aláírt barátsági, együttműködési, segélynyújtási szerződés nem maradt írott papír, a Magyar Népköztársaság népe igyekezett híven eleget tenni a szerződésben vállalt minden kötelezettségének. A Szovjetunió sokoldalúan segítette és segíti ma is hazánk fejlődését, népünk munikáját. Áruforgalmunk 1947-től csaknem negyvenszeresére növekedett. •Magyarország, amely közismerten nyersanyagszegény ország, létfontosságú segítséget kap a Szovjetuniótól, többek között azáltal, hogy a kolió- koksz, a réz, a gyapot importjának több mint félét, a kén-, az ólom-import 70—80 százalékát, a vasérc, a nyersvas, a Iliikkel, a faanyagok behozatalának csaknem egészét a Szovjetunió biztosítja. Nyersvas- termelésünk kétötödét acél- termelésünk egyötödét adó üzemeink szovjet közreműködéssel épülték, mezőgazdaságunk legjobb gépei, legjobban termő búzafajtáink szovjet eredetűek. Azzal a szovjet tudománnyal létesült és bővül együttműködésünk, amely a döntő területeken a világ élvonalában halad. Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Népköztársaság múltja és ezért biztos jövője is van. Lenin tanításai, a szovjet forradalom 50 évvel ezelőtt’ győzelme nyomán alakult meg 1918-ban a magyar munkás- osztály kommunista pártja és vívta ki népünk 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságot. A polgárháború időszakában tízezrével léptek az öntudatos
