Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
WnJLG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA es A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVIII. évfolyam, 230. szám Ara 50 fillér 1967. szeptember 29., péntek Napirenden s Á középfokú oktatás Ülést tartott a Heves megyei Tanács Csütörtökön délelőtt tartotta harmadik negyedévi ülését a Heves megyei Tanács. A tanácsülés részvevői Szalay Istvánnak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének előterjesztése alapján megvitatták a középfokú oktatás helyzetének és távlati fejlesztésének irányelveit. Ezután indítványokra, előterjesztésekre és a tanácstagok interpellációs kérdéseire került sor. A megyei tanácsülés ismertetésére visszatérünk. Elfogadták a Munka Törvénykönyvét Folytatja tanácskozását az országgyűlés A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről valamin! a földtulajdon ás a földhasználat továbbfejlesztéséről szóié törvényjavaslat a parlament előtt Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a Parlament fényárban úszó üléstermének padsorai: az országgyűlés folytatta az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. - ..... > A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a csütörtöki tanácskozás első felszólalója, Vagy Józsefné, könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. Nagy Józsefné felszólalása — A napokban emlékezett meg a világ arról — kezdte beszédét —, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg először nyomtatásban Marx örökbecsű műve, „A tőke” első kötete. Ebben a nagy tudós feltárta azokat a törvényszerűségeket, amelyek a társadalom fejlődését mozgatják. Marx mutatott először rá, hogy a társadalmi fejlődés legfőbb mozgató ereje a termelőerők fejlődése, s hogy a legfontosabb éppen a dolgozó ember. Ezért nagy a jelentőségük azoknak a törvényeinknek is, amelyek a termelés és az ember kapcsolatait szabályozzák. Ezzel magyarázható, hogy már eddig is tízezrek vettek részt az új Munka Törvénykönyve javaslatainak vitájában, és a sok ezer ember javaslatait figyelembe véve hagyhatja jóvá, teheti rá a pecsétet az országgyűlés. — Az iparban dolgozó gazdasági vezetők az új Munka Törvénykönyve megalkotásában a gazdaságirányítás új módszere sikerének egyik fontos feltételét is látják. Az új gazdasági mechanizmus és annak c_ász szabályozó rendszere l-netővé teszi számunkra, hogy a meglévő termelő erőket — az emberek tudását, tapasztalatait is — ott hasznosíthassuk, ahol ezek a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt hozzák. A miniszter ezután utalt arra, hogy a Munka Törvénykönyvének előzetes tárgyalásain a munkaerő átcsoportosítása es a felmondást megkönnyítő rendelkezések körül alakult ki a legtöbb vita. Ami a dolgozók foglalkoztatottságának várható alakulását illeti, aggodalomra nincs ok. Ismeretes, hogy a következő években az iparban sor kerül a munkaidő csökkentésére, ugyanakkor a termelés mennyisége nem csökkenhet, így a termelékenység emelkedése esetén is általában szükség lesz a jelenlegi létszámra. A gyermekgondozási segély a szülő anyák helyettesítése miatt további munkások felvétele is szükségessé válik. — A jelenleginél is több munkaerőt foglalkoztatnak majd a textiliparban, vegyiparban, gépiparban. A népgazdasági terv a következő évekre több tízezer új munkahely létesítésével számoL Egyes helyeken, például a mezőgazdaságban és 'az építőiparban jelenleg is munkaerőhiány van. Ugyanez a helyzet a könnyűipar számos ágában. Ezéken a- helyeken a munkások újabb ezreit tudnák alkalmazni. Ezért ma már inkább a vezetők aggódnak a szabad felmondás lehetősége miatt. Egyes vezetők felvetik, hogy adminisztratív kötöttség nélkül megengedhető-e, hogy a dolgozók felmondjanak. Erre a kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. Az évek folyamán bebizonyosodott ugyanis, hogy az adminisztratív kötöttségek — anyagi érdekek nélkül, vagy éppen azok ellenére — nem vezethetnek eredményre. A legszigorúbb intézkedések időszakában volt a legnagyobb a munkaerővándorlás. — Az irányítás új rendszerében az anyagi érdekeltséggel párosult erkölcsi elismeréssel, megbecsüléssel, a munkások gondjaival való fokozott törődéssel köthetjük az embereket az üzemekhez, munkahelyükhöz. A vállalatok egyik legfőbb feladata azt vizsgálni, hogy milyen módon lehet növelni a dolgozók jövedelmét, s ennek megalapozásaként a vállalat gazdaságosságát. A gazdaságirányítás új rendszere igazságosabbá teszi egész elosztási rendszerünket. Jobban érvényre jut az az alapelv, hogy mindenki a képességei szerint dolgozzék és munkájának arányában részesedjék a megtermelt javakból. A keresetek minél inkább arányba kerülnek a végzett munkával, annak minőségével, annál inkább érdekük lesz a dolgozóknak, hogy maguk is megköveteljék társaiktól a fegyelmet és a . szorgalmat. A miniszter ezután az új Munka Törvénykönyve néhány vonását elemezte. Az új törvény gondoskodik például arról, hogy a kedvezmények szempontjából ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok, akiknek a vállalat felmond, sőt azok sem, akik saját elhatározásukból változtatnak munkahelyet. A régi Munka Törvénykönyve számos kedvezményt a munkaviszony folyamatosságához kötött. Az új rendelkezések a pótszabadság, a felmondási idő, a jubileumi jutalom szempontjából lehetővé teszi, hogy a különböző helyeken eltöltött munkaviszonyt úgy számítsák, mintha az illető ugyanazon a munkahelyen dolgozott volna egész idő alatt. — A dolgozók számár^ igen fontos, hogy mennyit keresnek, de nemcsak az anyagiak döntik el, hogy megmaradnak-e munkahelyükön, vagy új állást keresnek. Az emberek többsége gyakran 5—10 százalékos jövedelem-emelkedésnél is többre becsüli, ha munkahelyén jó a légkör, ha a munka szervezett, s a vezetők nem tűrik a lógást, a fegyelmezetlenséget. Igen sokat számít, hogy hogyan gondoskodnak az emberekről, jogos igényeiknek eleget tesznek-«. A miniszter végül a szak- szervezetek munkájának megnövekedett jelentőségéről szólt. Az új Munka Törvény- könyve tervezetét az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Több hozzászólás és Veres József válaszbeszéde után a Munka Törvénykönyvét elfogadták. Ezután került sor a második napirendi pont tárgyalására, amelynek során felszólalt dr. Dimény Imre. mező- gazdasági és élelmiszeripari miniszter. Dr. Dimény Imre beszéde ■étele» — A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért fontos, hogy valamennyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett refor- mával kialakuló új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, a termelőszövetkezetek X. országos kongresz- szusának, a Szövetkezetek Országos Tanácsának, az országgyűlés illetékes bizottságainak állásfoglalásaiból széles körű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból születtek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg. A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelé- “ sével szocialista mező- termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a fordulóponton visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. — A termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása természetes következménye annak a folyamatnak, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás általánossá válásához, megszilárdulásához, a mező- gazdaságban a szocializmus alapjainak lerakásához vezetett. — Pártunk a marxizmus- leninizmus szilárd alapjaira támaszkodva dolgozta ki a mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelveit, s ezek érvényesítésének töret- lenségét a szervező munka egész időszaka alatt biztosította. Az átszervezést, illetve a későbbiekben a fiatal szövetkezeti gazdaságok megszilárdítását szocialista társadalmunk minden rétege aktívan, támogatta. Mezőgazdaságunk eredményesen oldotta meg az úgynevezett kettős feladatot: a mezőgazdasági termelés a szocialista átszervezés időszakában is növekedett. A nagyüzemi gazdálkodás rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta a parasztság élet- és munkakörülményeit. A szövetkezetek tagjai valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megismerték a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. Parasztságunk szociális helyzete közelebb került a munkásosztályéhoz — A szocialista nagyüzemeinkben tízezrével nőttek fel olyan tehetséges vezetők, akik felelősségérzettel kiválóan helytállnak a közös gazdaságok legkülönbözőbb parancsnoki posztjain. Eltűntek az egyéni gazdálkodás idején meglévő alapvető vagyoni különbségek, a legfontosabb értékmérő a munka lett. Fokozódott a közösségért, az egymásért érzett felelősség. E tényezők hatásába kialakulóban van az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. A szociális, kulturális ellátottság javítása — a társadalombiztosítás kiterjesztése az egész szövetkezeti tagság —, a nyugdíjproblémák rendezése és más intézi kedések — révén parasztságunk szociális helyzete isméi; számottevően közelebb került a munkásosztályéhoz. A szövetkezeti gazdálkodás feltételeit, a tagság élet- és munkakörülményeit javító intézkf (Folytatás a L oldalon)
