Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-27 / 228. szám

/ A negyedik negyedév mű­sora műfajilag is változatos: 19 dráma, 9 vígjáték és sza- Ura, 3 zenés film, 6 kalan­dos produkció, 3 klasszikus mű filmváltozata, 1 történel­mi tárgyú alkotás, 1 mese- és 1 dokumentumfilm vár bemutatásra. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­jának tiszteletére ünnepi dísz­előadáson mutatják be az első magyar—szovjet koprodukciós filmalkotást. Jancsó Miklós Csillagosok, katonák című, szuggesz/tív erejű művét. No­vember 7 alkalmából tűzik műsorra Az Auróra cirkáló című színes, szélesvásznú szovjet filmet, amely a világ- történelmi jelentőségű fegyve­res felkelésnek állít emléket. A Háború és béke I. részé­nek 70 mm-es, panorámikus, szélesvásznú filmváltozatát májusban mutatták be a fő­városban; rövidesen ország­szerte műsorra tűzik a film cinemascope-változatát, s ok­tóberben megjelenik a Háború és béke II. része (Natasa Rosz- tova) 70 mm-es filmszalagon. A bemutatásra váró új szovjet filmek közül megemlítjük Ka­raszik A férfi, akit szeretnek című alkotását: mai történet fiatalokról, szerelemről, egy család mindennapi örömeiről, problémáiról és A hajók a ki­kötőben robbannak című, fe­szült cselekményű kémfilmet. A magyar bemutatók között kiemelkedő helyet foglal el a Gyerekbetegségek egyik alko­tójának, Kardos Ferencnek el­ső önálló játékfilmje. Az Ün­nepnapok három nemzedék drámai párbeszéde; főbb sze­repeit Görbe János, Koncz Gábor Horváth Teri, Avar István, Kállai Ferenc és Ko­vács Kati alakítja. Bacsó Pé­ter Nyár a hegyen című film­je mai témájú. Két generáció találkozásában néz szembe múlt és jelen, a film főszerep­lői: Mensáros László, Tomanek Nándor. Gyöngyössy Katalin és Pecsenke József képzőmű­vész. Derűs történet' a szomo­rú magányról: ez a témája Pa- lásthy György Az özvegy és a százados című filmjének, amelynek kitűnő szereplő-hár­masa: Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Szirtes Ádám, Karácsonyi premier lesz a MOKÉP—tv produkciójában forgatott színes, kalandos, a törökkort idéző A koppányi aga testamentuma; Fekete Ist­ván ismert regényének film- változatát Zsurzs Éva rendez­te, főbb szerepeit Benkö Pé­ter, Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Szirtes Ádám, Várhe­gyi Teréz játssza. Figyelemre méltó dokumentumfilmet mu­tatnak be a közeljövőben „Teenager-parti” címmel. Kár­páti György egyórás filmje ér­dekesen, leleplező erővel vilá­gítja meg a Szabad Európa Rádió kulisszatitkait. Döbbenetes erejű film az 1966. évi velencei fesztivál nagydíjával kitüntetett Az al­gíri csata, amely egy nép ön­tudatra ébredésének, szabad­ságvágyának apoteozisa. A vígjátékok közül megem­lítjük Robert Hirsch új fran­cia komédiáját, címe: Hamis pénz. A Comédie Francaise rokonszenves művésze ezúttal egy félszeg festőt formál meg a kalandos, mulattató filmben. Nino Manfrcdi és Catherine Deneuve biztosítja a sikert, a humort a Hűtlenség olasz módra című vígjátékban. A Folytassa-sorozat ismert hő­sei tengerre szállnak, s kalóz- kalandokba bonyolódnak a Folytassa, Jack! című színes, angol filmben. A kalandfilmék kedvelői filmvásznon is láthatják az Angyalt; Christian Jaque 4.2 „angyal” lesen című francia filmjében Simon Templar: Jean Marais Walewska gróf­nő és Bonaparte románcát anekdotikus hangvételben dol­gozta fel Leonard Buczkowski lengyel rendező a Mária és Napóleon-bán. Laurel és Hardy burleszkjeiből Stan és Pan, a nagy nevettetők címmel szó­rakoztató amerikai filmössze­állítást mutatnak be a mozik, Még néhány film a program­ból: az Antigone görög film­változata, két szovjet film, amely fiatalokkal foglalkozik: Az első kudarc és a Csavar­gók köztársasága, az Aida fel­újítása Sophia Loren fősze­replésével, Mimica jugoszláv rajzfilmrendező első játékfilm­je, a különleges feldolgozásé Hétfő, vagy kedd. A beat-irodalom a slágerlistán Pisztrángok és Üvöltés 450 ezer forint — könyvben Egy könyvesboltban aligha mond sokat az a tény, hogy féléves tervüket 128 százalék­ra teljesítették. Ha lefordítjuk a valóság nyelvére az Egri Faluellátó Könyvesbolt ered­ményét, akkor jobban kifeje­zi a sikert az, hogy 450 ezer forint értékű könyvhöz juttat­ták a községek olvasóit. A 450 ezer forint nagyon sok „könyvben” — a háromfo­rintos Olcsó Könyvtár-köte­tekből a drágább képzőművé­szeti és szépirodalmi művekig sok és változatos skálájú könyveket vásárolnak az ol­vasók. Több mint 90 könyvbizomá­nyos járja rendszeresen a há­rom — egri, verpeléti, bélapát­falvi — fmsz-körzet községe­it. Alkalmi könyvterjesztők a megye más vidékein is felbuk­kannak, nyáron például a fel- sőtárkányi KISZ-táborban tő­lük vásároltak csaknem két­ezer forint értékű könyvet a fiatalok. Ha nem is gyökeres, de bi­zonyos átrendeződés tapasztal­ható a „könyv-slágerlistán'’. Bár Jókai még mindig az el­sők között van, és az éllova­sok: Berkest, — „soha nincs belőle elég, két hónap alatt a mozik hatására is a Seliő a pecsétgyűrűn című regényéből 600 példány fogyott el és már hiánycikk a „Pisztrángok és nagyhalak” — Passuth, Szilvá- si, Németh László változatla­nok, de elfogyott a beal-iro- dalmat bemutató Üvöltés má­sodik kiadásának minden kö­tete is. Megnőtt az érdeklődés a so­rozatok iránt. Több mint 300 olvasó várja rendszeresen a Világirodalmi sorozat újabb és újabb köteteit. Egercsehiben 9 lexikon-sorozat kelt el. Az új gazdasági mechaniz­mus előkészítő évében a szakkönyvek — elsősorban az új módszerekről beszámoló ta­nulmányok — iránt nőtt meg a kereslet, amit egyetlen adat is szemléltet: a termelőszö­vetkezeti munkadíjazás új el­veiről 200 kötet könyv fogyott el a faluellátó könyvesbolt körzeteiben. A jövőre nézve sok cseme­gét ígérnek a könyvesboltban, elsősorban az októberben meg­rendezendő őszi megyei könyvhétre. A színház „béricísorai közöli liéinai kort őrtorony maradványai Hatvanban Hatvanban, a régi 21. sz. útvonal mellett Nagygombos alatt a Nemzeti Múzeum ré­gészének, Soproni Sándornak vezetésével ásatásokat kezd­tek, amelynek nyomán fel­színre került egy 8x8 méteres alapterületű római kori őrto­rony alapfala és az azt két­méteres _ távolságban körítő védőfal alaDja is. Az ásatás megkezdéséhez egy közel 100 éves lelet szol­gáltatott okot, amelyet az 1870-es évek végén küldtek be Hatvanból. A lelet egy ró­mai kori tégla volt, amelyen jól olvasható Lupiciusz had­vezér pecsétje. A múzeum ró­mai kori régésze 1966-ban tekintette meg a területet, ahol a felszínen is sok építé­si követ és tetőfedő cserepet talált. A feltárást Soproni Sándor régész vezetésével a Bajza Gimnázium diákjai kezdték meg. A próbálkozás már az első nap eredménnyel járt, s három nap múltán szépen kirajzolódott az őrtorony alaprajza. Találtak jelentős mennyisé­gű tetőfedőcserép-törmeléket és malomkövet, ezeket elszál­lították a Nemzeti Múzeumba. Nagy jelentőséget ad a fel­tárásnak, hogy az őrtorony az időszámításunk utáni ne­gyedik század vége felé épült, s az egyetlen lelet a római kori határvédelem területé­ről, valószínű a település cso­móponti átkelési fontosságát is bizonyítja. A feltárási munkát a tél közeledtével abbahagyják, s 1968-ban nemcsak az őrtorony maradványait, hanem a kör­nyezetet is tüzetesen meg­vizsgálják. Erkel-, Gárdonyi-, Katona-, Madách- Moliere-, Mó­ricz-, Petőfi-, Vörösmarty- és a premierekre szóló be­mutató bérletekből az egri Gárdonyi Géza Színház eddig már több mint hétszázat adott el. Felkerestünk néhány bér­lettulajdonost: Jobb 1. sor 9. szék A jobb első sor 9. széken ül majd bérletével Gergely Má­ria adminisztrátor, akinek azóta van egyfolytában bér­lete, amióta Egerben állandó színház működik. — A közelmúlt darabjai és előadásai közül melyikre em­lékszik vissza legszívesebben? — A Nagy családra, Németh László darabjára, amelyet két éve adott elő a színház. Az embert a darab minden egyes szava lekötötte. — Milyen színházi műfajt kedvel? — A drámát is, az operettet is, csak jó legyen. A My fair Lady nagyon tetszett az elmúlt évadból. —Kívánsága? Milyen dara­bot szeretne látni? — Sokat hallottam a Bolond lányról, amely Pesten a Ma­dách Színházban évről évre telt házak előtt megy . . . — Mi a véleménye az idei műsortervről? — Sok darabot láttam már azokból, amit az idén előad­nak majd. De "újból megné­zem őket . . . Jobb 1. sor 8. szék Most hadd mutassam be elő­re Gergely Máriának eddig még ismeretlen, de tíz elő­adás alatt bizonyára ismerőssé váló bérletszomszédait, Fecske Jánost és feleségét, akik szin­tén Madách-bérietükkel az el­ső sor 7. és 8. székét bérlik. Fecske János a Cipész Ktsz- nél karbantartó, újabb szín­házbérlő, először tavaly vettek bérletet. Amint a felesége el­mondta, nagyon szeretik a színházat, főleg az operette­ket. Ezért most számára a mű­sor különösen kedvezőnek ígérkezik. „Jobb mint a tava­szi”, ezt mondja. Eddig a Mágnás Miska és a Maya tet­szett nekik a legjobban. Bal 6. sor 10. szék Természetesen vannak, akik a drámai műfajokat is megfe­lelően élvezik és szeretik. Ezek számára a Johanna éjsza­kája (Gyárfás Miklós darabja), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Móricz Zsigmond), a Stuart Mária (Shaw), a Ljubov Járóvá ja (Trenyov) jelenti a műsor értékeit. Wolfinau Katalin matemati- katanámő a Szilágyi Gimnázi-1 umban. Régi bérletes. — Jónak ígérkezik a mű­sorterv, mert változatos. Én szeretem az operetteket is. És a drámát is. És mindenfajta előadást élvezek. Várakozással tekintek a Stuart Mária elé. Az elmúlt évadból az Egérút, a Harc a szalamandrákkal és a My fair Lady tetszett a leg­jobban. — Kedvenc színészei? — Margittay Ági, Némethy Ferenc, Sallós Gábor. — Miért vásárolt bérletet? — Azért, hogy elmenjek a színházba. Ha bérletem van, tekintet nélkül a fáradtságra, a rossz időre, vagy valami másra, mindenképp felöltö­zöm és elmegyek. Különben biztosan elhanyagolnám a színházba járást. Bal 13. sor 4. szék Egyre többen járnak be vi­dékről is az egri színházba. Sőt vannak vidéki bérletesek is. Az egyikhez ellátogattunk Nagytályára. Özv. Barta Jó- zsefné az egri vasútállomás dolgozója. Először vett bérle-' tét, már az elmúlt évadban is elhatározta, hogy vásárol, de „valahogy elmaradt”, s mint ahogy elmondja: a műsor sem volt kedvére való. Inkább a vidám darabokat szereti, az elmúlt évadban az Egérút és az Ördöglovas nyerte meg a tetszését. A színészeket még nem nagyon ismeri, de Kana­las Lászlóra szívesen emléke­zik. Most várja az évadkezdést és azon izgul, hogy az előadá­sok ne tartsanak tovább 11 óránál, mert így még elérheti a 11,25-ös vonatot . . . (— berkovits —) CSALÁDI KIRÁNDULÁS (Polish Weekly 'karikatúrája) NYIKOl A J AMOSZOVT 15; Szinte sértő, ahogy mindez törté­nik. Betegek a rendellenességeikkel várakoznak. A szerencsétlenek! Sem­mi reményük, hogy életben marad­hatnak. Es Szasa eljött. Egy évvel később. Igen, akkor már az újfajta operá­ción törtük a fejünket. Mestersé­ges vérkeringést hajtó motorunk még nem volt. Ilyesmit csak kutyákon alkalmaztunk. Tehát három évvel ezelőtt. Hogy repül az idő! Csak repüljön. Már nem kívánom sem azt, hogy megálljon, sem azt, hogy visszatérjen. Ez vagyok ma. Sze­rencsésen sikerül egy műtét — ezt mondom: „folytatjuk”. S így volt akkor is: egy sikerült műtét után (nyelöcsövön, úgy rém­lik... Amolyan vicces öregember volt — meggyógyult...) Egy ciga­retta csodálatos íze (most volna jó). Nincs sietős dolgom. Meghallgatom, megtekintem. Hasán akkor még zsírréteg volt, nem úgy mint most, amikor csak feszes mája duzzad ki. Nagyon értelmes, megnyerő ábrázat. Mesélek neki az előkészületben levő műtétfajtáról. Hogy minek? Nyil­ván dicsekvésből. Egészen tűzbe jön, nem látja, hogy mindez ostobaság. Én magam sem láttam még. Beszél­getünk az orvostudományról, álta­lában, Mi a lényege, hogy nincs el­mélete. hogy nem egzakt. Majd a diagnosztikai gépről: akkoriban jelentek meg a sajtóban az erre vo­natkozó közlemények és felkeltették ^ MsmsUi 1867. szeptember 27., szerda érdeklődésünket. Ö felajánlja szol­gálatait, mint matematikus. Emlék­szem, így villant az agyamba: Milyen kedves, okos ember és álla­pota egyre csak romlik. Szánal­mas helyzetbe kerül és nem lehet segíteni rajta. Ne vállald. „Eh, mit!”. Igen, az a bizonyos, „eh, mit!” Ha nem vállalom, most nem vagyok ilyen siralmas helyzetben. Ma jól jönne egy olyan számító­gép. Hasznos az manapság — a mesterséges vérkeringést hajtó mo­tor szabályozásához. A gépkezelő lányok gyakran követnek el hibát. Ma igen nehéz feladatuk lesz. Aztán mégsem foglalkozott be­hatóan a diagnosztikai gépek prob­lémájával. Inkább a pszichológia iránt érdeklődött. Pedig kár. Köny- nyen lehet, hogy jutottunk volna valamire. A motor sokáig fog működni, vagy másfél óra hosszat. Fenn tudjuik-e tartani az összes vérmutatószámok állandóságát? Ha beáll a vér csök­kent oxigéntelítettsége — a hipoxia —, akkor vége mindennek. Nem éli tűi. Milyen érdekes ember! Rajong­tam érte, amióta néhányszor beszél­gettünk. Fellángolás volt, kár, hogy kapcsolatunk azután elhidegült és nem is éledt fel újba a korábbi módon. Hiányzik a közvetlenség. Megvolt-e ez az ő részéről is? Nem tudom, Egy új világot tárt fel előttem. Hogy mi a lényege? Számszerűség mindenben. „A világ információs szemlélete”. Szavakkal nem tudom megmagyarázni. Ehhez nem vagyok felvértezve. Biológia, művészet, tár­sadalomtudomány. Mindenütt az in­formációk feldolgozásának törvé­nye uralkodik. Ne is próbáljuk konk­retizálni. Őneki megvan az a ké­pessége, hogy mindent a megfelelő skatulyák szerint osszon szét és le­hetőleg számszerű törvényszerűsé­gekre vezessen le — hol egzakt, hol pedig valószínűségi síkon. S a lélek? Már nem is tudom. Gyakran fordul elő, hogy félrefogok az emberek meghatározásánál. Nyílt mosoly, szívélyesség, önzetlenség, tapintat, előzékenység. Senkire sem mond rosszat. Legfeljebb néha egy finom célzás... S most még úgy is érzem, hogy mindezek alatt afféle nyugodt hűvösség van. Barátok vol­tunk-e? Én igen, de ő? Minden hé­ten találkoztunk. Mint orvos, lát­tam, hogy egyre rosszabbul van. Légszomj. Fáradékonyság. Beszélge­téseink közben gyakran pihennie kellett — persze, ezer bocsánatké­rés után, ami bosszantott. Mert a közvetlenség hiányára mutatott. Nem is értem, a neveltetésének volt ez a következménye, vagy hideg alap- természetének. Mindig egy kissé sér­tőnek éreztem. Hiába minden, öt már nem szabad elítélnem. Ö végig­járta a maga Golgotáját. Ez igen, magasröptűén hangzik... Nyilván odaszállították már. Tíz óra harminc, itt az idő. Kedvesen mosolygott ma reggel. Azt hiszem, nem is sejti, milyen veszélyes a mű­tét. Mi lesz néhány óra múlva? Va­jon én hogyan viselem el, ha meg­hal? Lám, mit éreztem az után a mű­tét után, amelyet éppen a megis­merkedésünkkor hajtottam végre? Bizonyos voltam, hogy sikerülni fog. Ostoba elbizakodottság! A beteg alig néhány nappal később meghalt, szívgyengeségben. Billentyűjét nem sikerült rendbe hoznom. „Utoljára történt, többet nem teszem. Halja­nak meg az én közreműködésem nélkül.” Szasa akkor romlott le. Rövi­desen dekompenzáció lépett fel ná­la, és be kellett feküdnie a klini­kánkra. Ágyában fekve, egyre csak írt valamit. *Az életemből nem maradt hátra sok, el kell gondol­koznom néhány filozófiai és pszi­chológiai problémán. Hogy leg­alább önmagámnak adjam meg rá­juk a magyarázatot, mert mások­nak már nem fogom tudni meg­magyarázni...” Olvasott a jógikról, olvasta a bibliát, és olvasott a tele­pátiáról is. De nem lett a miszti­cizmus híve. Még nevetett is: ..Nincs itt semmi niás — egy nagy gépe­zet az egész!-’ Egy nagy gépezet. Agyam sohasem tudta befogadni az - isten létezését; de mégis, valami viszolygás fog el, amikor azzal fenyegetnek bennün­ket, hogy gépi szerkezetekben akar­ják megmintázni az ember érzéseit, tudatát, akaratát. Szeretném hinni, hogy ezek nem lesznek ugyanazok az érzések. Nem lesznek valódiak. Szasa azonban abszolút bizonyos ebben. Azt mondja: ugyanazok lesznek. No, emlékezzél vissza a boldog­ságnak arra az érzésére, amely az első sikerült motoros-műtét után érőt vett rajtad. Persze megbízom benne, de bizonyára már túlságosan öreg vagyok ahhoz, hogy új istene­ket imádjak. Részemről elég lesz egy kis materializmus — a „minő­ségi különbségekkel” meg azzal, hogy a lélektani tényezőket „nem lehet visszavezetni” fizikaiakra. A kibernetikából engem tökéletesen kielégítenek a diagnosztikai gépek és a mesterséges vérkeringést sza­bályozó automaták. Ezeknek semmi közük az érzésekhez. Vagy vegyük a lelkiismeretet. Az is meglesz abban a gépezetben? De akárhogy is — akkor úgy vi­selkedtem, mint egy buta kisfiú. A barátság szent érzés, azt nem sza­bad egyszerűen kilöttyinteni, mint a mosogatóvizet. Elképzelni is rossz — megsértődtem. Ez kétségtelen, de vajon kölcsö­nös volt-e az a barátság? Ne gon­doljunk 'rosszra! Mindenki annyit ad, amennyit tud. Ö nem volt képes többre. És ráadásul, beteg. Emléke­zetem szerint akkor már másodszor feküdt náiunk dekompenzációval, nemde? Igen, másodszor. (Folytatjukü) U 9I0M cin - „lEElER nr JG1” LESEN - ÉS SÍ ES PAK 15 ország 43 filmje a mozik műsorán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents