Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

Hol lehet építkezni E&rerben t A lakásépítés égető problé­ma Egerben is, éppúgy, mint az ország bármely városában. Az urbanizálódási folyamat erősödik. Egerben a lakosság létszáma a vártnál jobban emelkedik, évente ezer-másfél- ezerrel. A városi tanács végrehajtó bizottsága több ízben foglalko­zott a lakáskéi’déssel. Leg­utóbb az építési és közlekedé­si osztály a lakásépítkezések ütemének meggyorsítása érde­kében komoly és részleteiben is átgondolt javaslatot dolgo- zott ki. Hat szomszédsági egység A várost szomszédsági egy­ségekre osztották fel. Ezek között a belváros műemléki­leg védett területe áll az első helyen, a második a délkeleti szomszédság a Lenin út, Klap­ka utca, Eger-patak. Szarvas tér, Diófakút utca vonalától délre, a délnyugati a Lenin út, Telekesy út. Bacsó Béla út, Szépasszony-völgy vonalánál, az északnyugati szomszédság a Szépasszony-völgy. Bacsó Béla út, Belváros határa, Szé­chenyi utca és a Rákóczi út vonalánál, míg az északkeleti szomszédság a Diófakút, Bel­város határa, Széchenyi út és Rákóczi út által határolt ré­szien fog össze egy-egy beépít­hető területet. A belvárosban, a beépítési mód marad a jelenlegi, zárt­sorú. a kiálaikult átlagpár- kány-magassággal. A délkeleti szomszédságban, a Lajosváros- ban a részletes rendezési terv szabja meg az építési módot, míg a Lenin út keleti oldalán a Barkóczi utcáig négyszintes, a Barkóczí utcától a Klapka utcáig egy- és kétszintes, sza­badon álló, villaszerű épüle­tek kerülhetnek. Az Ady End­re utca. Barkóczi és Sas ut­cák által határolt. területen csak földszintes házak építésére adnak engedélyt. A délnyugati szomszédság­ban, a Lenin út nyugati olda­lán két- és négyszintes házak emelhetők, az Áprád utca és Koháry út vonalától keletre zárt sorú, két- háromszintű házakat lehet építeni. Az Ár­pád utcától a Kapás és Szeder­kényi utcákig lehetőség nyílik kétszintes, majd azon túl föld­szintes házak tervezésére. Az északnyugati szomszéd­ságban, a Széchenyi utcával érintkező tömböknél három- szintes beépítés lehetséges, a a tömbbelsőkben többszintes épületeket is el lehet helyezni S ahogy a város szívétől egy­re kijjebb megyünk, úgy lehet a szinteket csökkenteni a föld­szintes építésig. A felnémet részen az Egri. Szarvaskői és Felsőtárkányi út esetében a kétszintes, sza­badon álló házakat engedik majd építeni a városias jelleg kialakítása végett, míg a töb­bi részeken változatos megol­dások lehetségesek. Ezek a beépítési övezetek tág keretet jelentenek a tár­sasházak, a családi házak szá­mára és az OTP-öröklakás elü­téséhez. Az építési hatóság a lakó telepszerű építési lehetőségei azért tartja célravezetőnek, mert a közművesítés így kon­centráltabban oldható meg és ezért a kivitelezés gazdaságo­sabb. Az építkezés előkészületei Részletes rendezési terve* készítették a Grónay tömbbel­sőre, a Lajosvárosra, a Kertész út és a Maklái’i út . környéké­re, az Almagyar-dombra. a Baktai úti HM-lakások kör­nyékére és a íélnémeti terü­letre. Azokra a helyekre, ahol tár­sas- és családiház-építkezés folyhat, a kisajátítási terveket, már megrendelték, A kisajá­títás lebonyolítására megala­kult a szakértő bizottság. A kisajátítási tervek a Grónay utcai tömbbelsőre — a nagy kiterjedésű kertekre — és a Lajosváros nyugati oldalára készen állnak. A városban kevés és egyre fogy az építkezésire alkalmas és az építkezés szempontjából „szűz terület”. Mindenütt probléma a szanálás, a bontás­ra ítélt házak megvásárlása. Csaknem minden társasház- építós a közművesítési és a sza­nálási költségek „szülési fáj­dalmaiban” fogantatik. Az építési osztály már el­készítette a közművesítés ter­veit a Lajosvárosra és1 a Gró­nay tömbbelsőre. Ez az a két rész, ahol az építkezések meg­indulása a közeljövőben vár­ható. Mi az igény? 1970 végéig az eddigi, felmé­rés alapján Egerben az állami építkezéseken felül 2388 lakást építenek, ezek közül 1194-et társasházban, 632 családi házat és 562 lakást az OTP saját beruházásban. Ennek előfelté­tele 40 millió forint közmű- vesítési, 20 millió forint kisa­játítási kiadás, amelyekre a hi­telfedezet csak részben, van meg. A családi házak részére kijelölt területen csak részle­ges közművesítést, vizet és vil­lanyt biztosít a tanács. Családi házat lehet építeni a bervai lakótelep alatt, a Bolykí utcá­ban, a Hajdúhegyen, a Csoko­nai utcától nyugatra, a Lajos- városban és a felnémeti ki- rendeltség területén. A kivitelezői kapacitást is j fel kell mérni! Ha a Heves megyei Állami Építőipari Vál- I lalat 58 milliót, a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Válla- ! lat 54 milliót, az egyetlen épí- 1 tőipari ktsz 34 milliót, a város­ban működő hat építőmester 18 milliót, és a tsz-ek brigád­jai. meg a saját erőből törté­nő építkezés 20 milliót ered­ményez majd épületekben 1970-ig. akkor is hiányzik még jelentős kapacitás, amit majd elő kell teremteni. Igaz, a tervszámokba sok minden beleszólhat, többek között az a vállalkozó kedv és igény, amit a lakosság produ­kál majd ezekben az években. Ki bonyolítja le mindezt? A legtöbb építkező, aki már megjárta az építkezés szövevé­nyes útjait, komoly idegi fára­dalmakról panaszkodik. Any- nyi mindennek kell ugyanis „klappolnia”, amíg a kulcsot bele lehet tenni abba a bizo­nyos ajtóba. A lebonyolításra eddig szervezet nem állt ren­delkezésre. A telekbiZtosítás- tól az engedélyeken, a terve­zésen, kivitelezésen át a mű­szaki átadásig annyi minden­hez kell értenie egy-egy épít­tetőnek — a hitelkérdésről nem is beszélve! —, hogy csak me- ! részebb építészeti szakembe- ' rek fogtak hozzá egy ilyen vállalkozáshoz. A Heves megyei Beruházási j Iroda és a Heves megyei Ta- I nácsi Tervező Iroda is jelent­kezett. olyan szándékkal, hogy társasházak lebonyolítását vál­lalják. Sőt, a tervező iroda azt is ígéri, hogy elejétől végig, minden műszáki—tervezési kérdést megold, beleértve a ha­tósági engedélyek beszerzését is. Már maga az is jó jel és biz­tatás az építeni szándékozók­nak, hogy a Heves megyei Be­ruházási Iroda már most ak­tívan részt vesz az egyes öve­zetek előkészítési munkálatai­ban, s ezzel már előfutára le­het, árunak a kialakítandó épít­kezési rendszernek, amelyet eddig nem támogattak ennyire szervezetten a hatóságok, mint a mostani tervek mutatják. Ez az egri távlati kép biz­tatás, de jó lenne, ha az elő­készítés munkája meggyorsul­na és a társasházat építeni szándékozók a belváros terü­letén, vagy annak közvetlen közelében több lehetőséget kapnak terveik megvalósításá­hoz. Farkas András Nyárvég a Biikkben (Foto: Kiss Béla) KRÓNIKA Hamarosan megnyitja kapuit Thália — szeptember 28-án megkezdi új szezonját az egri Gárdonyi Géza Színház. A színházi idény első krónikája az évadkezdést köszönti és a nyitó darabot, a Gül babát, meg az újonnan szerződött színészeket. Spányik Eva a Vígszínházból, Bókay Márta Szegedről, Bátort Éva egyene­sen a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskoláról, Gálosi Má­ria a Fővárosi Művelődési Ház operaegyütteséből, Borhy Gergely a Déryné Színházból, Kanalas Lászíő'.vissZEjjjött Bé­késcsabáról, Somhegyi' György Veszprémből '-szerződött új tagként a színházhoz. Két meglepetéssel is szolgál­hatunk: ismét önálló zenekar­ral rendelkezik a színház, amelynek Vezető karmestere Behár György, az ismert kom­ponista és karmester. A másik az új szólótáncosnő Vasadi Margittay Ági Johanna szerepében Zsuzsa, háromszoros magyar ifjúsági művészitorna-bajnok. Az első prózai bemutató Gyárfás Miklós darabja, a Jo­hanna éjszakája. Az egyik fő­szerepet Margittay Ági játsz- sza. Nem először lép fel a Gár­donyi Színház színpadára, lát­tuk tavaly például a My fair Ladyben és a Tiszaeszlárban is. Ismerjük filmről — nem­rég fejezte be új filmjének forgatását, amelynek címe Fiúk a térről — és a tévéből is. Sokat hallottunk önálló előadóestjéről, amit az Egye­temi Színpadon a főváros fia­talsága nagy sikerrel fogadott. A művésznőt mindig szíve­sen foglalkoztatják a tévében, a rádióban és a filmstúdióban. Különben az egri színház tagjai közül a közeljövőben mások is képernyőre kerülnek, köztük egy fiatal művésznő, Péva Ibolya, aki a Ti, férfiak című tévéjátékban lép fél. ★ ★ ★ Es végül egy , kis premier előtti előzetes a Gül baba szereposztásából. Főszereplők: Barkas Endre Komáromy Éve, Makay Sándor, Fehér Tibor Jászay-díja.s, Virágh Ilona, Füzessy Ottó. Díszlettervező: Wagenast Róbert. Jelmezter­vező: Kalmár Katalin. Koreog­ráfus: Somoss Zsuzsa. Rende­ző: Orosz György Jászay-dí- jas. (—vits) Miért szakadt félbe as utasás ? V ámesetek Heves megyei szereplőkkel Ausztriába vinni. Az össze­gek változók, széles skálán mozognak. M. B. gyöngyösi lakos például 59 darab 100 forintost, és 70 cseh koronát vitt magával „pluszként” Csehszlovákiába. Mondani sem kell, hogy utazásából nem lett semmi... K. S. egri lakos még jobban felpakolt, mielőtt elindult volna Svájcba. A ha­táron 1250 forint mellett még 81 dollárt, és 5 svájci frankot találtak nála. A „határiulfin11’ üzlet A pénz hihetetlenül ötletes­sé teszi az embert. Vannak, akik például Csehszlovákiába utaznak, megközelítőleg kevés összeggel, aztán átrándulnak némi ott vásárolt áruval Len­gyelországba (kihasználva az egyes országok pénzének kü­lönbségét), és meglepően nagy értékkel érkeznek haza, mint az egri V. Ä., vagy az ugyan­csak egri K. S. A „csencselés” és az ebből származó haszon reménye szerény igényűvé változtatja a kirándulók egy részét. Eladják az élelmet, amit magukkal visznek, kop­lalnak. állomáson hálnak .. . Az élelmet nem szabad elad­ni, ez már törvénybe ütkö­zik, nem beszélve arról a furcsa képről, amit külföld lát esves magvar turista-kom­pozícióból. Háromnarvi élelmet szabad kivinni, 200 darab ci­garettát stb. F. I. atkári lakos Csehszlovákiába 1880 forint értékű cigarettát és őrölt pap­Nyelveket tanul. Nagyszerű. Elmélyül az degen nyelvek titkaiban, befogja az orrát, hogy jobb legyen, franciás a kiejtése, határo­zott nyelvheggyel raccsol a szájpadlás elején, hogy porosz legyen a német dialektikája, negnyújtja lágyan a szótagot, hogy vérbeli ukránnak hasson, s nyelvet öltöget. hogy tö­kéletes legyen az angol dz... Kérdem tóle. hogyan halad. — Mékóől, kérlek? — Hát mondjuk az angolból... — Áztat ilyenkor nem lehessen tudni még, zsák akkor, ha már az ember jó benne van... Tudhassa ezt mindenki igazolni, kérlek, aki külföldi nyelv et tanú... Tudhassa, tudhatja? Egyet én biztosan tu­dok: aztat a magyar nyelvet is meg kéne, mgy legalábbis illene megtanulni. Mejjen íeszéliink! (—ó) rikát akart vinni. Senki sem feltételezte, hogy mindezt sa­ját szükségletére szánta ... Van, amikor nagyban megy a játék, illetve az üzlet. Je­lenleg 130 ember ellen folyik szabálysértési eljárás, kilenc ellen pedig vádirat készült egyetlen ügy miatt. A szerep­lők hatvaniak, pestiek, pető- fibányaiak és egy Gwürtz ne­vű bécsi kereskedő. Gy. L.-né pesti lakos minden évben el­utazott néhány hétre Auszt­riába. s néhány hetet a keres­kedőnél töltött, dolgozott... A fizetését áruban kapta meg, s ezt itthon értékesítette. De maga a kereskedő is bízott rá árut. s lassan Gy. L.-nének se­gítségre lett szüksége. Ezt meg is kapta V. K. petőfibányai italboltvezetőnő személyében. Később V. K. Hatvanban élő édesanyja is bekapcsolódott az üzleti hálózat bővítésébe, maid még többen és többen. A kereskedő tranzit utasként többször is megfordult Ma­gyarországon. de soha nem jött üres kézzel. Lassan 273 ezer forintra nőtt a szivacs-ké­szítmények, órák stb. összérté­ke a fekete-forgalomban.' A petőfibányai körzeti megbí­zott tette a jelentést. Vámbűn­tett, vámorgazdaság, deviza­bűntett. Vajon megérte? ... 'Ilire hellett a — szorzőfgép ? Idegen állampolgárnak ma­gyar pénzt csak a Nemzeti Bank engedélyével lehet kiad­ni. H. B. Gyöngyösön 2 ezer forintot adott egy NSZK-ál- lampolgárnak azzal, hogy az illető majd márkában megkül­di. Nem küldi meg... A fen­tebb említett Gy. L.-né is ma­gyar pénzben fizette a „sápot” a bécsi kereskedőnek. Az eg­ri E. J. furcsa vásárlást bonyo­lított le. Egy csehszlovák turis­tától megvásárolt egy — szor­zógépet (!), 5500 forintot fize­tett érte. majd hétezerért el­adta az egyik egri ktsz-nek. A szorzóeénet jelenleg nem használják... 1 nászajándék . . . Még az ifjú párokat is ki­használják egyesek, tudván, hogy a házasságkötéstől szá­mított egy éven belül vám­mentesen kaphatnak a fiatat lók külföldről ajándékcsoma­got. Az egri sütőipari vállalat néhány dolgozója a közös kül­földi kiránduláson úgy bevá­sárolt, hogy maguk nem mer­ték áthozni a határon a sok holmit. Egy részét becsomá- golták és elküldték az egyik nemrégen nősült dolgozónak, „nászajándékba .;Itthon az­tán elkérték az anyakönyvi kivonatot, hogy ezzel igazol­va az ajándékozást, biztosít­sák a vámmentességet. Nem sikerült... Mi történik a devizarendel­kezések megszegőivel? Kisebb vétségért szabálysértési eljá­rás, nagyobbért az utazásból való kizárás, büntető eljárás, az értékek lefoglalása a bün­tetés, nem is beszélve arról, hogy a bűnöst a belügyi ható­ságok ki is zárhatják minden­fajta külföldi utazásból. Turistáink — tisztelet a ki* vételnek — nem szegények az ötletekben. De az illetékes szervek jól ismerik ezeket az ötletek^. fkatal) \ ; --------------­Az egyik legkellemesebb időtöltés a külföldi kirándu­lás. Világot láthat az ember, külföldi városok, tájak szépsé­geiben gyönyörködhet. Külö­nösen ebben az esztendőben, az idegenforgalom évében na­gyot nőtt a csoportos és egyé­ni utazások száma. A baj azonban ott kezdődik, hogy velük együtt elszaporodtak a deviza- és vámbűntettek is! Sajnos, a Heves megyeiek sem képviselnek kivételt, kö­zöttük is akadtak sokan, akik a Burg kincseiben való gyö­nyörködés helyett „piackuta- ■tással” foglalkoztak ... A mellékelt szalámi... A devizarendelkedések meg­szegése a rajtakapott turisták végtelenül mély fantáziájáról tanúskodik. Természetesen va­lahány leleplezés a rendőrség és a határőrség emberismere­téből adódik, no meg abból, hogy ismerik már jól a fantá- zia-szülte rejtekhelyeket. Van, aki például meglékeli a téli­szalámit, és abban rejti a ma­gyar, vagy az illető ország pénzét. (Mondani sem kell, hogy ez az összeg a megenge­dettel jóval túlhaladja ...) Akad olyan is, aki krémesbe. vagy kalácsba süti a pénzt, vapv époen ortooéd-cipőbe, esetleg filmtekercsbe, mell­tartóba. cigarettásdobozba, csőkulcsba rejti... Minden módszer nagyon jól ismert már a belügyi szerveknél. R. L-né hatvani lakos már­ciusban Bécsbe készült. Ted- dybeer sapkájában 1700 forin­tot talált a „szúrópróba”. R. J.-né egri asszony áprilisban ugyancsak Bécsbe akart utaz­ni. Ő az „illegális” 1900 forin­tot a szoknyájába varrta. Sz. L. hatvani lakos a mellény bé­lésében próbált 1300 forintot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents