Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

A parlament napirendjén: ax új Munka Törvénykönyve

]%[ em került még törvény- ' javaslat az cmszág legfőbb tanácskozó és törvényt hozó testület« elé, amelyen ennyi ember „dolgozott” volna, amelyről az érdekeiteknek ekkora sokaságát megkérdezték volna. Két hónapon át, majd félmillió ember vitatta toieg az új Munka Törvény- könyve tervezetét. Gyáraiban, hivatalokban, kereskedelmi vállalatoknál, állami gazdaságokban majd 20 ezer hozzászólás került a jegyzőkönyvekbe, Valamennyi bővítette, finomította a tervezetet. Hozzászólásokból bővült a tervezet, pl. azzal a javaslattal is, mely szerint a három, vagy ennél több gyermeket nevelő anyának járjon pótszabadság. Továbbá: az egyedülálló apákat is olyan jogok illessék meg, mint az egyedülálló dolgozó anyákat. Kapjon az egyedülálló apa :s fizetés nélküli szabadságot gyermekei ápolására. kapjon táppénzt, ha beteg gyermeke még nem töltötte be első életévét és igy tovább. Akadtak természetesen olyan javaslatok is, amelyeket meg a Helyszínen a vitapartnerek elvetettek — ilyen volt például az, hogy fegyelmi büntetésként bírságot is kiróhassanak. (A kártérítési köte- lezettseg sele’tkár, vagy a társadalmi. vállalati tulajdon hanyag kezeléséért persze más kategóriába tartozik.)

Ä törvénytervezetnek ez az országos és szép eredménnyel zárult vitája arra utal, hogy az emberek egyre szélesebb körben ismerik fel közéleti szerepüket, fontosságukat, s egyre jobban megtanulnak bánni a szocialista demokrácia lehetőségeivel. S hogy így történt, az a biztosítéka annak, hogy az elfogadásra kerülő törvény megegyezik majd az abszolút többség érdekeivel. Ez a végeredmény a szocialista demokrácia mérhetetlen lehetőségedre hívja fel újból a figyelmet. S amilyen következetesen, b nagy haszonnal alkalmazzuk évtizede már a szocialista demokrácia szabályait országos ügyekben — olyan következetességgel kellene azt tenni a kisebb csoporton, vállalatokon belül is. Ennek felismerése pedig épp napjainkban a legidőszerűbb, vagy — úgy is fogalmazhatnánk: ahol eddig ennek a javaslatkeltő, építő, vitázni kész szellemnek felismerésével adósak még, ott a pótlásra most igazán eljött a kedvező pillanat. Az önálló vállalati gazdálkodásnak az eredményessége mindenütt

tetű jogokat és kötelezettségeket adott meg — valamennyi nyomdában. Az alkalmazottak kollektív szerződése ugyanígy valamennyi alkalmazottra vonatkozott valamennyi vállalatnál; a helyi vállalati adottságoktól függetlenül; Az ötvenes évek kollektív szerződései inkább a munkaverseny felajánláshoz kötődtek, gazdasági, gazdálkodási vonatkozásuk csekély volt. Az új kollektív szerződéseket minden vállalat saját maga fogalmazza meg, s ahol megfogalmazzák, csak abban a gyárban lesz érvényes. Éppen ezért a vállalatoknak maguknak kell ügyelnlök arra, hogy a szabályok kidolgozásánál elsősorban saját valódi vállalati igényeiket vegyék figyelembe. S ebben a munkában a szocialista üzemi demokráciának ú jból nagy szerepet kell kapnia.

Az új Munka Törvény- könyve lehetőséget ad majd a dolgozók fokozottabb és konkrétabb védelmére is; ennek mértékét a kollektiv szerződések megkötésekor lehet meghatározni. Például áthelyezni valakit csak az érintett dolgozó beleegyezésével lehet; megszűnnek a felmondásokhoz kötődő hátrányos következmények, viszont felmondás ellen védettebbek lesznek a dolgozók; megszűnnek a folyamatos munkaviszony elbírálásának eddigi bonyolult szabályai, s ezentúl minden munkaviszonyban eltöltött idő beszámítható lesz. A dolgozók konkrétabb védelmét szolgálja majd az is, hogy ezután valamennyi munkaügyi szabály megalkotása és alkalmazása csak a szakszervezettel együtt, vagy azzal egyetértésben lehetséges. Vétójogot kapnak az üzemi szakszervezeti bizottságok, és bővül ellenőrzési jogkörük is.

Az új munka Törvény- könyve tervezet országos vitájának azonkívül, hogy a törvényjavaslatot finomította, árnyaltabbá tette, még az is nagy előnye, hog yaz 1968. január 1-én életbe lépő jogszabályt máris majd félmillió ember ismeri eléggé pontosan, de legalábbis szellemében.

A most összeülő országgyűlés napirendjén szerepel az új Munka Törvénykönyve megvitatása. megszavazása is. A képviselők szavazatával új törvény születik majd, amely meghatározza jogainkat és kötelességeinket munka közben, az új gazdálkodási forma keretei között.

1968. január elsején új tér- melősszövetkezeti vagyonbiz. tosítás lép életbe. Az tjj vagyonbiztosítás kialakítása előti az Állami Biztosító széles körű közvéleménykutatást végzett, több mint ötszáz termelő szövetkezeti vezető véleményéi kérték ki, megvitatták a biztosítási formákat a szakminisztériumokkal s a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsácsával is.

Az új összevont vagyonbiztosítás három összetevőből: a I növény, az állat, valamint a2 ! egyéb vagyontárgyak biztosítá- isából áll.

állatbiztosítás

Az állatbiztosítás az eddigieknél jobban alkalmazkodik a szövetkezetek eltérő adottságaihoz. A jövő évtől a közös 'gazdaságok három változat közül választhatnak.

Amikor egyetlen bölcs dolog sem jut eszembe — az utóbbi időben egyre gyakrabban szívesen kotorászom népünk bölcsességének kincsestárában, amelyből mindig sikerül valami elmésséget kibányászni. Szeretem eme bővizű forrást, amely azt is dokumentálja, hogy népünk sok ügyben már évszázadokkal előtte tudta, mitől dög- lik a légy, ami szintén egy népi mondás.

De az utóbbi időben eme szenvedélyem miatt egyre több kellemetlenség ér.

A múltkor például egy részeges huligánról szólván csupán a hangulatfestés miatt azt írtam, hogy iszik, mint a kefekötő. A cikk megjelenése után a Kefekötők Egyesülése levelet intézett a szerkesztőséghez és kérte, hogy adjuk közre tiltakozásukat a súlyos rágalom ellen, amely a becsületesen dolgozó kefekötők kollektíváját vérig sértette. A tiltakozó levél kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tartózkodom az effajta, káros általánosításokra felhasználható felelőtlen kijelentésektől, megráznak, mint Krisztus a vargát. A tiltakozó levél megjelenése után a Vargák Szekciója tiltakozó menetben vonult fel a szerkesztőség elé, ahol g szánok a fejem, vaOhefasok

lamint azt követelte, hogy sértő kijelentésemet vonjuk vissza.

Ezek után senki sem csodálkozik, hogy milyen szörnyű bajt zúdítottam a fejemre, midőn egyik bíráló cikkemben a népi mondást idéztem, mely szerint baj van Köpe- cen. A köpeci községi tanács végrehajtó bizottsága memorandumot intézett hozzám és visszautasította a rágalmat. Közölték, hogy községükben a felszabadulás óta semmi baj nincs, rendben halad a betakarítás, okosan gazdálkodnak a községfejlesztéssel és havonta 35 centi betonjárdát építenek.

Hasonló okokból tiltakozott az Állami Biztosító mohácsi fiókjának intézője is a Több is veszett Mohácsnál című Írásomért. Közölte, hogy a mondásban foglaltak, bár megfelelnek az igazságnak, miszerint Mohácsnál már veszett el egy és más. de a cikkben fel kellett volna tüntetni, hogy ennek az volt az oka., hogy mm volt

háztartási biztosításuk.

Legutóbbi cikkemben takarékosságra intettem feleimet, mondandóm súlyosabbá tételére idéztem a népünk tapasztalatainak tárházából kölcsönkért mondást, miszerint több nap, mint kolbász. A cikk megjelenése után a Kol- bászipari Tröszt éles hangú tiltakozó jegyzékben utasította visz- sza az alávaló rágalmat:

.,Az effajta demagóg kijelentések csak arra jók, hogy elvegyék dolgozóink kedvét a term,eléstől, valamint megingassák népünknek a közellátásba vetett bizalmát” — írják memorandumukban.

Hasonló 'oajd zúdítottam magamra, midőn egy remekbe szabott novellám főhősét imigyen jellemeztem:

— Olyan se hús. se hal ember volt!

A novellával harminckét irodalmi fő- és aldíjat nyertem, három egyetem választott díszdoktorául és hamarosan az újság ts

foglalkozott velem. Megírták, hogy ezen kijelentésemmel lejáratom a magyar kereskedelmet. A cikk bizonyságul említette a Vásárcsarnok felhozatalának utolsó negyedévi adatait, valamint a halászati termelőszövetkezetek termelési statisztikáját. Ebből világosan kiderült, hogy hús is van, hal is, sőt vad is, és mi szem-szájnak ingere.

A méltatlannak érzett támadásokon el- keseredbe berúgtam, mint egy kefekötö... pardon, mint egy disznó. és midőn a kocsmából ki akarták tenni a szűrömet, amelyben én is benne tartózkodtam, tiltakoztam. A kiérkező rendőrjárőrt a pincér így tájékoztatta:

— A kedves vendég úgy káromkodik, mint egy kocsis.

A- kocsmában három frakkba öltözött Úr tartózkodott, akik a fenti szavakat meghallván a pincérhez léptek, átadták a kocsisok tiltakozó jegyzékét, majd

a nevezett vendéglátó- ipari dolgozót úgy megdorgálták, mint szódás a lovát... illetve helyesbítek, miután nem óhajtom, hogy a szódások lovaikkal aláíratott jegyzékben forduljanak hozzám felelőtlen fecsegésem

miatt.

Hazafelé menet elénekeltem a rátóti legények viseW'dolgairól szóló népi balladát, és amilyen pechem van, egy lokálból éppen három rátóti legény vonult ki és ott a helyszínen elégtételt vettek rajtam, a községi ifjúságának becsmérléséért.

A kórházban megállapítottam, hogy cikkeimmel már sok bosszúságot okoztam embertársaimnak és íme, rajtam is bekövetkezett a bölcs népi mondás tanulsága: addig jár a korsó a kútra. míg el nem törik. Itt természetesen azonnal le kell szögeznem hogy nem a vas- és edényboltokban vásárolt kiváló minőségű korsókra gondolok, hanem a lelkiismeretlen maszekok által összeeszUábált vackokra.

Ezt. az alkalmat használom fel, hogy megkövessem a magyar kisiparosok fazekas szekcióját, amely a temetésemen rendezett óriási demonstrációt aljas rágalmaim ellen.

Ö;i Ferenc

CfJ termelöszöweSkezeti uagyonbiztositös

Széles körű közvéleménykntatás — ÍJ formák —

nagyobb kockázatviselés

nyiséget. Ez nem lehet magasabb, mint az ötéves átlag 90 százaléka. Egyformán érvényes az aszály, az árvíz és a belvíz, a jég, a vihar, a fagy, a növénybetegségek okozta károkra, csupán az agrotechnikai hibák és az állatkárbevők miatti veszteségeket zárja ki.

Reálisabb

biztosítási díjak

Felvetődtek a közös gazdaságok részéről, hogy szívesebben kötnének biztosítást külön csak a növénytermesztésre, csupán az állatokra vagy csak az álló- és forgóeszközökre. A szövetkezetek önállósága és az állami vállalatok egyenjogúsága megkívánja, hogy a biztosító ezeknek az igényeknek a kielégítésére lehetőséget nyújtson, így 1968. január 1-től mód nyílik erre is. Figyelembe kell venni azonban, hogy az összevont módozat díja a szélesebb kockázat-kiegyenlítődés folytán kedvezőbb, mint amilyen a külön megkötött egyes biztosításoké lehet.

Az új termelőszövetkezeti

biztosításnál megváltozik a díjszámítás módszere is. Jelenleg valamennyi szövetkezet egyforma biztosítási díjat fizet a károk mértékétől függetlenül. A jövőben a növénytermesztésnél az előző öt év, az állat- tenyésztésnél az előző két év átlagos kárait veszik figyelembe, s a növénybiztosításnál három, az állatbiztosításnál öt díjosztály lesz.

Az álló- és forgóeszközök biztosítási díja eddig a holdak száma szerint alakult. Ezentúl a tényleges biztosított érték egy ezreléke lesz a díj. Az állatbiztosításnál a negyedévi tényleges állatlétszám alapján állapítják meg a díjat. A növénybiztosítás díjának kiszámításánál sem a tervezett, hanem a valóságos helyzetet jobban tükröző májusi, végleges vetésterület lesz az irányadó.

Az új díjszámítási rendszer az előző évekhez képest igazságosabb, a tényleges kockázatnak megfelelőbb lesz. A biztosítási díjak a választék szerint alakulnak, a mezőgaz-: daság termelői árszínvonalának emelése, a biztosításoknak új kockázatokra való kiterjesztése természetesen díjemelkedéssel, de egyben magasabb kártérítéssel Is jár.

Az első változat az állatbe• tegségek teljes körére vonat■ kozik- s lényegében azonos a

: jelenlegi biztosítási feltételek• kel. A második kizárja a kártérítésből a felnevelés, a tartás hibáiból eredő elhullásokat. A

; harmadik változat ugyan kiterjed minden állatbetegségre, vagy balesetre, mégis viszony■ lag szűkebb fedezetet jelent az előző kettőnél. Ennél a formánál csak az előre meghatározott átlagos üzemi veszteségeken felüld károkat térítik

: meg.

Mindegyik állatbiztosítási változatnál bővül a kockázat köre. A sertésnél és a juhnál megtérítik a veszteségeket, ha a termelőszövetkezet kiselejtezi és a felvásárló vállalatnak átadja azokat a növendékállatokat, amelyeknek tartása nem gazdaságos. További bővítést jelent, hogy az eddigi ötven százalék helyett a jövőben teljes egészében megtérítik az állat kórházi kezelésének költségeit és a vágóhídi elkobzással kapcsolatos kártérítést valamennyi szarvasmarhára' kiterjesztik. Jelentős változás lesz az is, hogy a kártérítést az elhullott, kényszervágott állat élősúlya szerint fizetik.

Vízkár, fagykár

Az összevont biztosítási módozatokhoz a szövetkezetek kiegészítő biztosításokat is köthetnek. A szőlőgyökereztető iskolák jégbiztosításának, a baromfi- és szállítmánybiztosításnak, a kiegészítő állatbiztosításnak a feltételei lényegében változatlanok, de az állatbiztosítások magasabb összegre köthetők.

Sok gondot okoz a szövetkezeteknek a belvíz. A jövő évtől a közös gazdaságok kiegészítő vízkárbiztositást köthetnek. Ennek alapján. nemcsak az élővizek kiáradásából származó kár ötven százalékát térítik meg, hanem mindazoknak a károknak a felét, amelyeket a belvíz, búzgár előtörése a csatornák kiöntése, h növény- állomány kipusztulása folytán a termésben okoz.

Sok a nagyüzemi szőlő és gyümölcsös s ezekben jelentős károkat okozhat a fagy. Kezdetként ezért bevezetik a szőlő tavaszi fagybizlcsítását s ez a rúgyf akad ást követőrr. jelentkező károkra terjed ki. Meg megoldásra váró probléma a gyümölcsösök fagybiztosítása.

Érdekes kísérlet lesz január elsejétől a kenyérgabona termésbiztosítása. Ez a termésben bekövetkező minden elháríthatatlan veszteséget fedez, ha a gazdaság ossz üzemi termése nem en el a b.zluntoli menyA legfontosabb munkátefillet most* a csemegeszőlő szedése. Eddig 300 vagonnal értékesítettek a szövetkezetek csemegeszőlőt, ennek hetven százaléka exportra ment.. Még 300 vagon mennyiségű csemegeszőlőt várhatunk. Miután az esőzés következtében a szőlő romlást megkezdődött, a pené- szesedés veszélye fenyeget, most minden erővel erre a munkára kell összpontosítani.

Kérdés: ezt a hirtelen felfutást győzi-e a felvásárlás? A válasz megnyugtató. Természetesen ' az átadásra szánt mennyiséget 24 órával előbb jelezni kell.

AZ IDŐSZERŰ TALAJ- MŰNK AK elvégzéséhez viszont segített az eső. Most már nagyobb ütemben lehet vetni az őszi árpát, utána pedig folytatni lehet a vetést a búzával.

Már most látszik, hogy a tavaly gyengébb eredményt elért tsz-ekben is lesz fejlődés az idén. a többiek pedig a tervezett jövedelmet tudják biztosítani.

(gmf)

dekeltség hiánya. Általában a terület szerint állapítják meg a munkaegységet a szövetkezeti gazdaságok. Tehát amolyan fontos munkánál, mint az egyelés, nem az a fontos a munkásnak, hogy minél több tövet hagyjon meg, hanem, hogy minél nagyobb területen végezze el a munkát. Minél kevesebbet kell dolgozni a cukorrépával.

ADACSON MÁR FELISMERTÉK ezt az ellentmondást. Ott az egyeléskor és a szedéskor is a tőszám, illetve a termés mennyisége határozza meg a munkaegységet. A normán felüli tőszám vagy termésmennyiség esetén prémiumot is fizetnek. Ezek után megkérdezhetjük: miért csak Adácson honosították meg ezt a bérezési formát?

A cukorrépának mintegy hetven százalékát már kiszedték a gazdaságok, a szállítással sincs baj.

A burgonya betakarítása is a vége felé közeledik, összesen 750 holdon ütettek bux'go- nyát, ami ötven mázsás átlagot hozott az idén.

HA ÖSSZEGEZNI AKARJUK a gyöngyösi járás termelőszövetkezeteinek mostani helyzetét, idei kilátásait, azt mondhatjuk, hogy a tervezett bevételt biztosítani tudják. Így nyilatkozott kérdésünkre Juhász József, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője.

Pedig az idei év sem azt adta, amit vártak tőle. Nézzük előbb azokat a területeket, amelyeken a tervezettnél alacsonyabbak az eredmények. Ilyen a kukorica, amely még soha néni fizetett olyan gyengén, mint most. Májusi mor- zsoltra számítva, 8—10 mázsás átlagok jönnek ki. Az okot keresve, a szárazságot kell említeni, mint ennek az alacsony hozamnak a legfontosabb okát.

Nem leket büszkélkedni a cukorrépával sem. Ennek az átlagtermése a 120 mázsa körül mozog. Hogy miért Ilyen kevés? Erre azt mondta Juhász József, hogy nem tudunk cukorrépát termelni. Nincs hozzá kellő szakértelem? Nem ez a fő, hanem az anyagi érBizakodóak a gyöngyösi járás szövetkezeti gazdái

azon is múlik, mennyire irányítanak demokratikusan a vezetők, hogy egy-egy lényeges döntés előtt mennyire, s mekkora körben vitatják majd meg elképzeléseiket.

A z új Munka Törvény- könyve megalkotását is a gazdálkodás önállósulása tette használhatatlanná. A régi Munka Törvénykönyve 1951- ben látott napvilágot, s előírásai már nem tükrözik megfelelően a társadalmi-gazdasági életünkben bekövetkezett, és bekövetkező változásokat. Igaz, 1951 óta több mint ötvenszer módosították paragrafusait, ám a sok kiigazítás, kiegészítés az előírásokat áttekinthetetlenné, sőt, némely kérdésben ellentmondásossá tette csak. s alig korszerűsítette. A régi Munka Törvénykönyve mindenre pontos, és részletes előírást adott, a helyi adottságokra, szükségletekre nem volt tekintettel, megkötötte a munkavállalók, s a munkaadó kezét is. jogokban, kötelességekben egyaránt. Jó és rossz, régi és új munkás között például alig tett különbséget, és így tovább. Az új Munka Törvénykönyve az elvi szabályokat adja csak meg, kereteket' ad, amelyeken belül mindenütt szabadon mozoghatnak a vállalatok, s voltaképpen valamennyi vállalat, az új Munka Törvénykönyve előírásainak szellemében — a kollektív szerződés alakjában — konkrét, saját munkatörvénykönyvet alkothat meg. Péuldául az általános elvi szabály a próbaidőt 30 napban jelöli meg, ám ettől a „kerettől” a vállalat az új munkavállaló beleegyezésével eltérhet, több-kevesebb próbaidőt is megállapíthat.

A felmondási határidőt, vagy a munkaidőt ugyanígy csak keretekben szabja meg az új Munka Törvénykönyve —a kereteken belül szabad a mozgás. Sőt, kívánatos is. Mindezeket — a jutalomszabadság, a jövedelemszabályozás, a tanulmányi szerződések stb. kérdéseivel együtt — a vállalatok a kollektív szerződések keretében dolgozzák ki részletesein.

A vállalati kollektív szerződések rendszere is új vonása az önálló vállalati gazdálkodásnak. Igaz, a kollektív szerződések fogalma nem ismeretlen a hazai gazdasági életben, A negyvenes évek derekán úgynevezett iparági, szakmai kollektív szerződések voltak érvényben. A nyomdászok kollektív szerződése például valamennyi nyomdásznak egyön-